Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-24 / 202. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 202. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. AUGUSZTUS 24., SZERDA Nem a felismerés, hanem a kényszer irányít (3. oldal) Alkony és napfelkelte (5. oldal) Labdarúgó MNK-forduló (7. oldal) ti üÁ Közlemény a Politikai Bizottság augusztus 23-i üléséről fi megyei tanács vb tárgyalta Gyorsabb pénzmozgás Az MSZMP Politikai Bi­zottsága augusztus 23-án ülést tartott. A testület megvitatta azo­kat az elveket, amelyek meghatározzák a kommu­nisták viszonyát az újon­nan létrejövő szervezetek­hez, egyesületekhez. A párttagságnak elő kell se­gítenie az MSZMP és az állampolgárok különböző egyesületei közötti partneri kapcsolatok kialakulását és fejlődését. A kommunisták feladata, hogy a közös cé­lok elérése szocialista épí­tőmunkánk szilárd belső és külső feltételeinek biztosí­tása érdekében törekedje­nek az új típusú nemzeti konszenzus megteremtésé­re, együttműködve a meg­alakuló új szervezetekkel, a magyar társadalom hala­dást igenlő erőivel — ál­lapította meg a testület. A Politikai Bizottság úgy dön­tött, hogy a témát megvi­tatásra a Központi Bizott­ság elé terjeszti. A Politikai Bizottság jó­váhagyta azt a programot, amelynek keretében a tes­tület tagjai és a Központi Bizottság titkárai a>z év hát­ralévő időszakában, munká­juk szerves részeként látoga­tásokat tesznek az ország megyéiben, városaiban. A látogatások során — az országos pártértekezlet ál­lásfoglalásának megfelelően — részt vesznek alapszer­vezetek taggyűlésein, me­gyei, városi, vállalati és intézményi pártszervek ta­nácskozásain, tájékoztatókat tartanak politikai kérdések­ről, találkoznak és > eszme­cserét folytatnak párttiszt­ségviselőkkel, állami és gaz­dasági vezetőkkel, pártta­gokkal és pártonkívüliek- kel. A testület döntése sze­rint e találkozókra a jövő­ben kötetlen és közvetlen formában kerül sor. A testület a továbbiak­ban hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről tár­gyalt és különféle szóbeli bejelentéseket hallgatott meg. (MTI) Gyógykezelés külföldön Támogatás elkülönített alapból A magyar állampolgárok külföldi gyógykezelését sza­bályozó egészségügyi mi­niszteri rendeletről sajtó- tájékoztatót tartottak ked­den a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumban. A szeptember elsején ha­tályba lépő jogszabállyal kapcsolatban dr. Kökény Mihály miniszterhelyettes elmondotta: a hat évvel ez­előtti rendelkezés sok kis­kaput tartalmazott, több szempontból is vitatható volt, mert például hivatali hatás­körbe utalt szakmai kérdé­seket. Egyebek között ez is szükségessé tette a külföldi gyógykezeléssel összefüggő kérdések újraszabályozását. Évente 300—400-an kérnek lehetőséget betegségük kül­földi kezelésére, s e kérel­mekből az illetékesek mint­egy 150—200-at tartanak in­dokoltnak. Zömmel olyan műtétekről — bonyolult szív-, illetve májfejlődési rendellenességek helyreál­lításáról, szemoperációkról — van szó, amelyeket a nemzetközi szakmai közvé­lemény már elfogadott, te­hát nem kísérleti jellegűek. A rendelet egyebek kö­zött rögzíti: a külföldi gyógykezelést a magyar ál­lampolgár — kiskorú beteg esetén a törvényes képvise­lő — szakorvosi javaslattal, vagy a beteg kezelőorvosa a szakmailag illetékes or­szágos intézet vezetőjénél kezdeményezheti. A külföldi gyógykezelés akkor indokolt, ha a gyógyítás a hazai be­tegellátás intézményeiben nem oldható meg, külföld: intézményben azonban a hazainál nagyobb eséllyel végezhető sikeresen. Az in­dokoltságot a szakmailag illetékes országos intézetek­ben létrehozott bizottság ál­lapítja meg. Űj vonása a rendeletnek, hogy a kérelem elutasítása esetén az állam­polgár kérheti ügyének fe­lülvizsgálatát az Egészség- ügyi Tudományos Tanácstól. Amennyiben a- külföld1 gyógykezelésre nem egész­ségügyi vagy szociálpolitikai egyezmény alapján kerül sor, a kezelés költségét a beteg­nek, vagy hozzátartozójának kell kifizetnie forintban. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgató­ság akkor is megszervezi a beteg kiutazásét, ha kül­földi személy, vagy szerve­zet a költségeket valutában átvállalja. A jövőben lehe-” tőség nyílik arra is, hogy akik nem tudják vállalni az anyagi terheket, azoknak az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság — az e célra elkülönített pénzből — támogatást nyújt gyógykezeléshez. Grósz Károly fogadta Maximé Gremetzet Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke kedden a Központi Bi­zottság székhazában fogadta Maxime Gremetzet, a Fran­cia Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság külügyi titkárát, aki az MSZMP meg­hívására tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, tevé­kenységéről és azokról a fon­tosabb feladatokról, amelyek Magyarországon és Francia- országban a politikai munka előterében állnak. A nemzet­közi élet kérdéseit áttekint­ve állást foglaltak azon erő­feszítések fokozása mellett, amelyek a nemzetközi kap­csolatok demokratizálására, a népek közötti barátság erősí­tésére, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tisz­teletben tartására irányulnak. Nagyra értékelték az MSZMP és az FKP közötti hagyomá­nyosan jó kapcsolatokat, és állást foglaltai? az együttmű­ködés további fejlesztése mellett. A találkozón jelen volt Ge­ese Attila, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. (MTI) A Nógrád Megyei Munkaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet salgótarjáni kirendelt­ségét 2352-en keresték fel az év első felében. Számukra 338 salgótarjáni és bátonyte- renyei munkalehetőséget kínáltak fel az iroda alkalmazottai. A munkahelyet keresők, fizikai és betanított munkások és 132-en állnak rendszeres kapcsolatban az irodával. Ké­pünk: adatfelvétel közben. — bp — szükséges a gazdálkodásban hogy mindössze tizenöt ta­nács élt azzal a lehetőséggel, hogy a felhasználásáig, nél­külözhető pénzt másik ta­nácshoz kölcsönként kihe­lyezzék. A hitelek és a pénz- mozgatás jótékony hatásá­nak elismerése mellett / el­képzelhetőnek mondották azt is, hogy a tartalékolt pénzt a tanácsok vállalkozásokba fek­tessék. A napirend kapcsán jelen-' tős hangsúlyt kapott egy kí­vánatos magatartás: a fel­adatkörök pontos elhatárolá­sával érvényesíthető a fele­lősségi rendszer. Olyan gya­korlatot kell tehát követni — a költségvetés teljesítésé­nek értékelésekor is —, amelyből egyértelműen kitű­nik, hogy mi a megyei tanács saját feladata; melyek a he­lyi tanácsok teendői; miben vállal koordinációs tevékeny­séget a tanács, melyek az olyan célok, amelyek valóra váltását szeretné a tanács, de az más forrásból érhető eh A vita összefoglalója szerint így jobban megjelenne, hogy mit szeretne a testület, s mi az, amiért felelős, A jelenlegi struktúrának, a feladatkörök összemosásának ugyanis ép­pen az a legnagyobb hibája, hogy eltakarja a felelőst.' Ideális vízelosztás — számítógéppel Megyénk vízlelőhelyek te" kintetében az ország egyik legkedvezőtlenebb adottsá­gú vidéke. A meglévővel he­lyesen gazdálkodni, egyálta­lán: a vízellátást kézben tartani — ez a cél vezérel­te a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot 1986- ban. amikor — első ütem­ként — a megyeszékhely vízellátását irányító tele­mechanikai rendszer meg­építéséről döntött. Négy vállalkozó közül a MÉLYÉPTERV kapta a meg­bízást. közös munkában a Magyar Tudományos Aka­démia Mérésügyi és Mű­szertechnikai Szolgálatával. A kivitelezés mára elkészült, mintegy 17,5 millió forint­ért, s ezen a héten megkez­dődtek a számítógéppel ve­zérelt üzemirányító központ üzemi próbái. A megoldás jelenleg a legmodernebb Ma­gyarországon, s mint ilyen, referenciaként szolgál a víz­ügyi vállalatok számára. ’ A fődiszpécser-központ Salgótarjánban a Faiskola úton található, emellett a vállalat igazgatóságán is le­hetőség nyílik az informá­lódásra. kihelyezett termi­nálok segítségével. Az ada­tok URH-s rádiórendszeren keresztül érkeznek a feldol­gozó készülékekig, egyelőre nyolc főbb csomópontból, többek között a hasznosi, mihálygergei és mátrasze- lei tározóktól. A diszpécser­nek részleges beavatkozási lehetősége van üzemzavar és egyéb változás esetén. Kö­vetni lehet például a szi­vattyúk teljesítményét, víz- szállítását. azaz hatásfokot számolhatnak. Hiba esetén igkezdődtek az üzemi próbák azonnali átállásra ad alkal­mat a berendezésegyüttes, elsősorban a szivattyúk és vezetékszakaszok ki-, illetve beiktatásával. Lényeges szempont a vízmi­nőség ellenőrzése, amelyet klórtartalom és zavarosság kimutatásával érnek el. A számítógép programja alap­ján minden reggel 6 órakor összefoglaló jelentés készül az eltelt nap mérlegéről, a pillanatnyi értékeket pedig 3 másodpercenként frissíti a géppark. Borbás Csabától, a salgó­tarjáni üzemmérnökség he­lyettes vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a későbbi­ekben — tehát amikor az anyagiak lehetővé teszik —, a legbonyolultabb salgótar­jáni ivóvízellátási rendszer- irányítás mellett, a megye valamennyi fontos pontja bekapcsolódik a hálózatba, s természetesen a megye- székhelyen is várható bőví­tés. A biztonság, a kézben tarthatóság igényével kiépí­tett telemechanikai rend­szer üzemi próbái hat hó­napon át tartanak majd. Külön érdekesség, hogy a szakmai szempontok mellett megoldották a behatolás el­leni védelmet is. ami azt jelenti, hogy illetéktelen sze­mély nem juthat be a víz­ellátási objektumokba. A há­lózat másik, igen fontos elő­nye, hogy a vállalat számá­ra •— akár már a jövő év­től — jelentős bért takarít meg. A Nógrád Megyei Tanács következő, szeptemberi ülésével összefüggő napirendeket vitatta meg tegnap a megyei testület végrehajtó bizottsága. Emellett az el­múlt fél év gazdálkodását is áttekintették: Farkas Sán- dorné dr., a pénzügyi, és Sára János, a tervosztály vezetője előterjesztésében összegezték az 1988. évi terv és költségvetés első félévi teljesítését. A Devcsics Miklós megyei tanácselnök által vezetett vi­ta mindenekelőtt megállapí­totta, hogy a kitűzött felada­tokat a korábbinál nehezebb körülmények között- kellett megoldani. Fontos tényként említették, hogy az alapellá­tásban és a fejlesztésben a kiemelt feladatokra koncent­ráltak a helyi tanácsok, s a gondok ellenére zavartalan volt az intézmények működé­se is. Az előterjesztők utaltak arra, hogy a visszafogottabb gazdálkodás, a feladatok rangsorolása, illetve egyesek elhagyása és halasztása, az eddiginél is szigorúbb taka­rékosság a társadalmi közki­adást is mérséklő szabályozók következménye. S ami a szá­mok nyelvén a tényeket ille­ti : a tanácsok tervezett fel­adataik megvalósításához az első fél évben . kétmilliárd 648 millió forint bevételt ér­tek el. Ez a módosított elő­irányázat 53,6 százaléka, a teljesítés aránya elmaradt az előző év félévi időszakától. A tanácsok a működési és vál­lalati tervezett kiadások 46,1 százalékát használták fel. Ami pedig a fejlesztési célú felhasználást iLJeti: a helyi tervekben előirányzott ösz- szeg 36,3 százalékát „költöt­ték el”. A megállapítás szerint a tanácsi pénzalap bevételei — a rugalmas finanszírozással és a kölcsönforrások külön­böző lehetőségeinek igénybe­vételével kiegészítve — lehe­tővé tették a zavartalan gaz­dálkodást. A vita ugyanakkor rámutatott, hogy a bevételek teljesítésében további tarta­lékok vannak, s a gyorsabb pénzmozgást is sürgették. A fél év végén például 537 mil­lió forint maradvány „pan­gott a számlákon”, s a két­szer olyan gyors pénzmozgás is elképzelhető lenne. Kriti­kai éllel tették azt is szóvá,

Next

/
Oldalképek
Tartalom