Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-23 / 201. szám

2 NOGRAD 1988. AUGUSZTUS 23., KEDD Lengyel sztrájkok — növekvő veszély pett egy helyi vasúti építő­Szűrös Mátyás megbeszélése Maxime Gremetz-cel Szűrös Mátj'ás, az MSZMP KB titkára hétfőn találkozott Maxime Gre­metz-cel, a Francia Kom­munista Párt Politikai Bi­zottsága tagjával, a Köz­ponti Bizottság külügyi titkárával, aki az MSZMP meghívására augusztus 22— 23-án tartózkodik hazánk­ban. Az elvtársi légkörű ta­lálkozón, amelyen pozitívan értékelték az MSZMP és az FKP közötti hagyományo­san jó, fejlődő kapcsolata-' kát, eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették azokat a lehetőségeket, ame­lyek a kcrrjmunista pártok előtt állnak a nemzetközi béke és biztonság, a lesze­relés előmozdítása terén. Maxime Gremetz tájékoz­tatást adott Franciaország­nak az elnök- és a törvény­hozói választások után ki­alakult belpolitikai helyze­téről és a párt .tevékenysé­gének főbb irányairól. Arafat Bagdadban Jasszer Arafat, a Palesztin Felszafoadítási Szervezet vezetője hétfőn többnapos látogatáisra Bagdadba érke­zett, hogy az iraki vezetés­sel megtárgyalja egy palesz­tin átmeneti kormány lét­rehozásának tervét. A WAFA palesztin hír- ügynökség szerint a PFSZ végrehajtó bizottsága csü­törtökön újabb ülést tart Tuniszban, s dönt a Nemzeti Tanács összehívásáról. A csütörtöki ülésig a PFSZ még konzultációkat folytat a térség arab országaival. A száműzetésben működő palesztin parlament, várha­tóan szeptemberben, egy palesztin átmeneti kormány létrehozásáról dönt. Az át­meneti kormány feladata lesz, hogy kitöltse a meg­szállt Ciszjordániában a hatalmi űrt, ami azután ke­letkezett, hogy Husszein jordániai király lemondott a területről. Elutazott Francesco Colasuonno Francesco Colasuonno c. érsek rendkívüli felhatal­mazású apostoli nuncius, aki II. János Pál pápa kép­viseletében részt vett a Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából tar- tett egyházi megemlékezésen, hétfőn elutazott Budapestről. (MTI) A lengyel bányabiztonsá­gi szolgálat tájékoztatása szerint a sztrájkoló szilé­ziai bányák közül néhány­ban a törvénytelen akció vezetői blokád alá vették a föld alatti műszaki beren­dezéseket, azaz n,em enged­ték leszálltai a bányamű­szaki és bányamentő alaku­latokat, így lehetetlenné tet­ték a művelésből kivont ak­nák folyamatos karbantar­tását, ami máris számos he­lyen kisebb bányaomláshoz, bányaíűzhöz vezetett. A PAP lengyel hírügy­nökség jelentése szerint a ..Krupinski” bányában a .sztrájkolok egyetlen bánya- biztonsági szakértőt sem engedtek leszáll,ni, míg a ..Borvnia”, illetve a „Mor- 'cinek” bányákban 45—50 embert engedtek fenntartó munkákat végezni, ami lé­nyegesen kevesebb, mtat amennyi szükséges a nö­vekvő veszély elhárítására Az „Andaluzja” bányánál 300, a „30-lecia PRL" bá­nyánál 500 bányászt aka­dályoztak meg a sztrájk­őrök abban, hogy a bá­nyák megmentésére hozzá­kezdjenek a szükséges mun­kákhoz. A sztrájkolok szervezői egvre radikálisabb eszkö­zökhöz folyamodnak a sztrájk fenntartása érde­Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Minisztertanács el­nöke, Straub F. Brúnó, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Románia nemzeti ünnepe alkalmából táviratot küldött Nicolae Ceausescunak, a Román Kom­munista Párt főtitkárának, a Az NSZK sajtójában élénk figyelmet keltettek a Szent István király halálának 950. évfordulójával kapcsolatos magyarországi megemléke­zések. A Frankfurter Allgemei­ne Zeitung című napilap hétfői tudósításában idézi Stfaub F. Brúnó professzor­nak, az Elnöki Tanács el­nökének Székesfehérvárott elmondott szavait arról, hogy Magyarországnak olyan új alkotmányra van szük­sége, amely egyértelműen szabályozza az állampolgá­rok és az államhatalom kap­kében, a sztrájkot meg­szüntetni akaró bányászok­kal szemben pszichológiai és nemegyszer fizikai erősza­kot alkalmaznak. A PAP lengyel hírügynökség már terrorista akcióknak minő­síti a szervezők fellépését a bányákat elhagyni kívánók­kal szemben. A lengyel hír- ügynökség jelentése szerint hétfőre virradóra sokan ti­tokban szöktek meg a bá­nyákból. Nő a nyugtalan­ság és a feszültség a szilé­ziai lakosság körében — je­lenti a PAP. A lengyel rádió déli hír­adója beszámolt arról, hogy a szczecini kikötő bejára­tait a sztrájkolok szállító­járművekkel és nehézgé­pekkel torlaszolták el, to­vábbra is megszállva tartva a kikötő területét. Annak ellenére, 'hogy vasárnap a szczecini ügyész büntetőel­járást kezdeményezett 16 erőszakoskodó és a kikötő vagyonát veszélyeztető sztrájkoló ellen, és hasonló eljárást helyezett kilátásba azok esetében, akik a kikö­tői hatóságok felszólítására nem hagyják el a kikötő területét, amit ugyancsak vasárnap bezártnak nyilvá­nítottak. Ugyancsak a lengyel rá­dió számolt be arról, hogy Szczecinben sztrájkba lé­Román Szocialista Köztársa­ság elnökének, illetve Cons­tantin Dascalescunak, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kormánya 'elnöíkének. Stadin- ger István, az Országgyűlés elnöke ugyancsak táviratot küldött Nicolae Giosannak, a Nagy Nemzetgyűlés elnöké­nek. (MTI) esolatait. Berecz János KB- titkár. ünnepi gondolataiból is azt emelve ki: Magyar- országon. amelynek egykor István király tette lehetővé a nemzeti túlélést, és a Nyugattal való kapcsolatok felvételét, most szükség van a szocializmus megújítására. A Die Welt budapesti kel­tezésű írásában — az ünnepi cikkek között tallózva — igen jelentősnek tekinti azt a körülményt, hogy a mai Magyarország hű akar ma­radni az államalapító nagy király örökéhez. vállalat néhány részlégé. Varsói információk sze­rint a lengyel fővárosban a reggeli órákban kísérlet történt a helyi közlekedés megbénítására, de a sztrájk- akció nem hozott ered­ményt. Más üzemekből is érkeznek hírek sztrájkagi- tációról, de eddig csak Gdánksbao, a Lenin ha­jógyárban kezdődött mun­kabeszüntetés. Gdanski for­rások szerint a hajógyár kapuját megszállták a sztrájkolok. A Lengyel rádió szerint Karzymierz Majdanski szczecini püspök felhívással fordult. a sztrájkolókhoz Mérsékletre, józan belátás­ra szólította fel az akciók résztvevőit, s arra: gondol­ják végig, hogy vajon ma reálisak-e követeléseik, ki­nek az érdekeit szolgálja mindaz, ami ma Lengyel­országban történik. A PAP lengyel hírügy­nökség jelentése szerint a szczecini püspök után a katowicei püspök is felhí­vással fordult a sztrájko- lókhoz és reményét fejezne •ki, hogy mind a munkát beszüntetők, mind a bánya- igazgatóságok kellő gondot fordítanak az össztársadal­mi tulajdont jelentő bá­nyák megőrzésére, az eset­leges károk megelőzésére. Prágai tüntetések Több tüntetés színhelye volt a hét végén Prága, Csehszlovákia fővárosa. Szombaton este mintegy másfél százan gyűltek össze a Vencel téren, ahol külön­böző csoportok tagjai tilta­kozásira felszólító röplapokat osztogattak. A tüntetést a szociálisa országok húsz éve történt közös fellépésé­nek évfordulója alkalmából szervezték meg ellenzéki körök. Vasárnap kora délután, majd este újabb demonst­rációkat tartottak, ugyan­csak a- Vencel téren. A „Független békeszövetség” elnevezésű csoport tagjai aláírásokat gyűjtöttek tilta­kozó petíciójukhoz, amelyen egyebek között a szovjet csapatok kivonását, sajtó­szabadságot, a húsz évvel ezelőtti események szerep­lőinek rehabilitálását köve­telték. Az esti órákban —, amikor a tüntetők száma sok százra duzzadt — a tö­meg az Óváros felé vonult. Az akció békésen indult, de később —, mint a CTK hír- ügynökség jelentette — pro­vokációs kísérletek történ­tek. A hatóságok határozott fellépése azonban elejét vette á rendbontásnak. A rendőrség több személyt őrizetbe vett. , Magyar vezetők távirata Románia felszabadulásának 44. évfordulójára Augusztus 20-a visszhangja az NSZK-ban Vérfürdő Burundiban Az évtizedek óta egymás- ** sál rivalizáló tuszi és hutu törzs tagjai közötti vé­res összetűzések színhelye, a Burundi Köztársaság, Afri­ka közepén megbúvó, a kon­tinens méreteihez képest kis ország: területe valamivel több mint 28 ezer. km2, fővár rosa Bujumbura. A korábban belga, majd német gyarmat 1959-ben nyerte el függetlenségét, ami­kor a koráhbi Ruanda-Burun^ di területileg különvált a mai Zairétől és egyúttal két kü­lön országra is szakadt. Mi­chel Micombero ezredes ve­zetésével 1966-ban kiáltották ki a köztársaságot. Lakói, a tuszi és hutu törzsek immár évszázadok óta szoros föld- . rajzi és társadalmi egységet alkotnak, ugyanazt a nyelvet, a kirundit beszélik, azonosak dalaik, táncaik. Még megje­lenésükben sincs különbség. Ami mégis elválasztja őket az az, hogy a társadalom éle­tében betöltött szerepük nem azonos. A katonai vezetést a ki­sebbségben lévő tuszi törzs tartja kezében, s a hutuk a mellőzöttség érzésétől hajtva ezen mindenáron változtat­ni akarnak. Az első „komo­lyabb” vérfürdőre 1965 októ­berében került sor, amikor a hutuk államcsínyt kíséreltek meg. Számtalan tuszi törzs­beli család lett ekkor a féke­vesztett fegyverek áldozata. A két törzs vezetői ekkor ás­ták ki a csatabárdot és azóta az ország történetében rend­re visszatérnek a véresebb­nél véresebb jelenetek. Pár évvel később, 1972-ben, ami­kor a hutuk megint megpró­bálták a tuszikat kiszorítani a hatalomból közel 300 ezren estek áldozatul. Az ellenségeskedések tíz napja lángoltak fel újra Bu­rundi északi határainál, Na- rangara városban, de úgy hírlik, hogy pár nappal ké­sőbb Ntegában még ádázabb harcok folytak- Ismét előke­rültek ' a lándzsák, furkósbo" tok és az őserdőben haszná­latos görbe kések. A gyilkol­ni vágyók ezekkel támadtak a tuszik házaira, nemre és korra való tekintet nélkül végeztek a lakókkal, a háza­kat pedig felgyújtották. Az öldöklés elől megindult a menekülők hatalmas áradata az északi szomszéd, Ruanda irányába. A hivatalos adatok szerint legalább 24 ezer a halottak száma. Többségük, a kisebbséget alkotó tuszi törzshöz tartozott. Igaz, az ellenségeskedések jelenleg csillapodni látszanak, Burun­diban az előzményeket is is­merve joggal vélik, hogy „a veszély még nem múlt el”. A burundi kormány szerint a mostani események hátte­rében külföldön élő hutu provokátorok állnak, akik nem válogatnak az eszközök­ben, hogy megdöntsék a tuszi befolyás alatt álló vezetést. B. M. BARÁTAINK \ ÉLETÉBÖL^^J^/ A mezőgazdaság és az átalakítás Csehszlovákiában A csehszlovák mezőgazda­ságban az új gazdasági mechanizmus már két év­vel korábban érezteti hatá­sát, mint a népgazdaság többi ágazatának vállalatai­nál. Néhány hónap múlva. 1989 elején életbe lép a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekről szóló törvény; egyszerűsödik az irányítás rendszere, megváltoznak az állam és a mezőgazdasági vállalat gazdasági kapcso­latai. A változás érinti a felvásárlási árakat, a nyere­ségelvonást, a béradót, a különböző adókat és pótlé­kokat. Nem csapán papíron... Kezdetben az érintettek többsége fenntartások nél­kül támogatta a reformokat, ám azáltal, hogy egyre nyil­vánvalóbb: a változások nem csupán papíroh léteznek, -dianem egészen valós, radi­kális intézkedésekről van szó az ellenzők Száma emelke­dett. Ók . azzal érvelnek, hogy a mezőgazdaság már évek óta teljesíti feladatait és a népgazdaság stabilizáló része. Nincs tehát szükség a régi rendszer változtatásá­ra. Érveik tulajdonképpen igazságon alapulnak — az élelmiszerüzletekben van elég áru, Csehszlovákiának az , élelmiszer-termelésben az önellátáshoz már csak egy krs lépésre van szüksége. De a mezőgazdasági válla­latok mindennapi gyakorla­tának elemzéséből már nem ilyen optimista kép alakul ki. A csehszlovák mezőgaz­daság termékeit túl drá­gán állítják elő (elsősorban a fejlett európai országok­hoz viszonyítva), a mező- gazdaságba fektetett pénz­eszközök nem hozzák meg a várt eredményt, a mező- gazdasági vállalatoknál még mindig túlsúlyban \ van az extenzív gazdál­kodásmód. Az irányí­tás többfokozatú rendszere (minisztérium — megyei me­zőgazdasági igazgatóság — járási mezőgazdasági igazga­tóság — vállalat) lassan re­agál a mezőgazdasági válla­latok szükségleteire, elsősor­ban adminisztratív rendele­tek. szabályok és előírások. utasítások termelőjévé vált, melyeket az irányítás min­den alacsonyabb fokán to­vább bővítenék. Az új gazdasági mecha­nizmusnak mindezt meg kell szüntetnie. A cselekvés köz­pontjában az önálló, önma­gáról döntő és tevékenysé­géért teljes mértékben fele­lősséget vállaló mezőgazda- sági vállalat áll majd. Az elképzelések szerint a köz­ponti szervek az országos .koncepciót fogják kidolgoz­ni. Az adminisztratív* irá­nyítást gazdasági eszközök­kel pótolják, melyek hatás­sal lesznek a vállalati és a társadalmi érdekek viszo­nyára. Némely mezőgazdasági vállalat számára ez veszte­séget jelent majd. Megszű­nik az állam bőkezűsége, mely mindig, még az is­métlődő és egyértelműen a hibákból eredő gazdasági si­kertelenség esetén is végül is előkerítette a pénzt a válla­latok támogatására. Minden mezőgazdasági termelőszövet­kezetnek és állami gazda­ságnak most meg kell talál­nia a gazdasági önállóság­hoz vezető utat. azt a lehe­tőséget, hogy megkeresse a pénzt a vállalat üzemelte­téséhez. hogy legyen pénz bérekre, gépek vásárlására, beruházásokra és a szociá­lis programokra is. Mindenkit érintenek A változások a mezőgaz­daságban mindenkit szemé­lyesen érintenek. Elsősorban azzal, hogy a javadalmazás rendszere, a vállalat virág­zásáért érzett erősebb fele­lősségtudat motivál, hiszen a keresetek egyenes arányban fognak állni a munka ered­ményével és az emberek el­kötelezettségével. És való­színűleg ez a gyökere az át­alakítás elleni ellenvetésnek. A régi rendszer ugyanis az egész mezőgazdasági terme­lés minőségének rovására támogatta a kényelmes fele­lőtlenséget. jó kereseteket és szociális előnyöket biz­tosított azoknak is, akik a munkahelyükre csupán be­jártak. Alena Helclová Különleges gazdasági övezet Kínában é* Szerelőcsarnok a számítógépek mágneses leolvasóinak gyár­tására létesített Shekou Ltd. közös kínai—japán vegyes vállalat sencseni üzemében. Az elsőként különleges gazda­sági övezetté nyilvánított dél-kínai városnak 22 országgal mintegy 5000 érvényes kereskedelmi szerződése van és te­rületén összesen 1200 külföldi tőke bevonásával létrehozott vegyes vállalat működik. (MTI-fotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom