Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
X CDADT ft. SrUH i Gondolatok a szabadidő-sportról T ársadalmi viszonyaink változása, az új élet- és munkakörülmények jelentősen megnövelték az emberek szabad idejét. A mennyiségi változással párhuzamosan a szabad idő kihasználása, napjaink egyik sokat vitatott témája lett. Nagy, a korábbi esztendőktől erőteljesebb figyelem fordul a rendszeres sportolás, testmozgás felé. Az egészséges életmód kialakításáért, a szabad idő hasznos és értelmes eltöltéséért a lakosság, ezen belül az ifjúság testedzésének, és sportjának fejlesztését, rendszeresebbé és szervezettebbé tételét célzó határozatok, irányelvek és ajánlások sokasága született. A nyolcvanas évek kezdetétől országos viszonylatban, így megyénkben is nagy erőfeszítések történtek a fent megfogalmazott célok megvalósításáért. A tanácsi sport-szakigazgatási szervek irányításával, az ágazati szakszervezetek, a KISZ, az úttörőszövetség, a népfront megyei, városi sportbizottságainak segítségével és közreműködésével a szabadidő-sport feltételrendszere, eredményei kedvezően változtak. De, hogyan? Tanulni kellett sok mindent: a szervező, az irányító, a lebonyolító munkát egyaránt. Öt-hat éve még gyakran előfordult, hogy minden, a , szabadidő-sportban érdekelt szervezet a saját útját járta. Így fordulhatott elő — nem is oly ritkán —, hogy a tervezésben, a rendezésben zavarok támadtak. Az együttműködés imitt-amott ézékelhető hiányát négy esztendővel ezelőtt pótolták. Azóta minden naptári év kezdetén — az érdekeltek egyeztetése után — elkészül a Nóg- rád megyei koordinációs naptár, amelyben a megyei, a városi és a városkörnyéki szabadidős sportrendezvények mindegyike sze'epel. Nem csupán statisztikai újítás ez! A naptár egyúttal segíti a programok időrendbeli elosztását, kiküszöböli az egy-egy hónapra, hét végéire eső torlódásokat. Az idei esztendő megyei diák- és szabad- idő-sportnaptára megközelítőleg háromezer rendezvényt tartalmaz. Ha a nagyságrendet, a programok számát vesszük szemügyre, elégedettek lehetünk. Bár nem minden program megyei szervezésű — hisz a Nógrádban rendezett országos eseményeket is magában foglalja —, a sok városi, községi rendezvény, a már korábban említett szervek által lebonyolított..vgjélksdők és bajnokságok mind a szabadidő-sportra fordított kiemelt figyelmet mutatják. Régi gyakorlat szakadt meg, akkor, amikor megyeszékhelyünkről és szűkebb pátriánk néhány nagyobb településéről — a szervezők — bátran „kivitték” a rendezvényeket kisebb helységekbe. Községeink közül ebben az esztendőben — többek között — Nagyorosziban, Szurdokpüspökiben, Ecsegen, Csécsén, Palotáshalmon, Felsőtoldcn, Érsekvadkerten került, vagy kerül majd sor kisebb-nagyobb versenyre, sporttalálkozóra. A szabadidős rendezvények közül a legnépszerűbb a labdarúgás. Kispályán, vagy „szabályos méretűn” ebbe a sportba kapcsolódtak be a legtöbben. Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Pásztón rendszeresek az évenként rendezett városi kispályás- bajnokságok, melyek ezrek számára nyújtanak kellemes időtöltést és nemcsak a salakon, hanem a nézőtéren is. Igen sok résztvevője van az évtizedes múltra visszatekintő falusi dolgozók spartaikiádjának. Megyénkben hagyományosan jó színvonalú versenyeket láthatunk ezeken, s a felmenő rendszerű sorozatba bekapcsolódók számában sincs hiány. Míg évekkel ezelőtt gondot jelentett a rendelkezésre álló pályák, tornatermek száma, addig napjainkban a létesítmények növekvő számával dicsekedhetünk. Túlzott melldöngetésre ellenben nincs okunk. Mert, — bár — e tekintetben javultak a feltételek, elsősorban fedett létesítményeink még nem elegendőek. Az elmúlt időszakban gyarapodott szabadtéri pályáink száma. Sok munkahelyen, lakótelepen, iskolaudvaron létesítettek mozgásra, sportolásra alkalmas területet, másutt pedig felújították a már meglévő pályákat. Mindez persze pénzkérdés is! A korszerűsítési, építési munkákban nagy segítséget jelentett a „vállalkozóknak” a számos országos és megyei szinten meghirdetett pályázat, és akció. Túlzás lenne azt állítani, hogy a szabadidő- sport fejlesztésébe fektetett rengeteg energia meghozta gyümölcsét. Bárhonnan közelítjük is meg a tényeket, egyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Még mindig kevés a rendszeresen sportolók száma! Egy versenyen, akción gyakorta látjuk az ismerős arcokat, azokét, akik szinte egy eseményről sem hiányoznak. Kevesebb ellenben az alkalmanként sportolók száma, s ami talán a leg,szomorúbb: a legtöbben — és nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is — azok vannak, akiknek nem vált szükségletté a rendszeres testmozgás iránti igény. Á lehetőségek adottak. A programkínálat évről évre nő. Sok szép eredménynek örülhetünk, ezek a jövőt tekintve biztatóak. Teljes elégedettségre azonban nincsen okunk. Sokat kell még tennünk azért — szervezőknek, rendezőknek és a lakosságnak —, hogy személyes példamutatással, nagyobb propagandával, minél több ember szeresse és ismerje meg a rendszeres mozgás, a testedzés mindennapi örömeit. V. I. Két rangadó Salgótarjánban Rajt a megyei I. osztályban A hét végén beindul a nagyüzem megyénk íutball- pályáin. A nemzeti bajnokság rajtját követően vasárnap a megyei I. osztályú csapatok is bajnoki pontokért lépnek pályára. Hat NB III-as csapatunk közül öten megyén belül játszanak. A legnagyobb érdeklődés a szombaton 16.30 órakor a tóstrandi pályán kezdődő SBTC—SKSE városi rangadót kiséri. A két nagy múltú klub ..ősidők” óta egymás nagy riválisának számít. Ennek ellenére NB-s bajnoki mérkőzésen mindössze négyszer mérték össze tudásukat. Az 1939—40-es NB II-es küzdelmekben a Jenői i és Laczkó neve által fémjelzett bányászgárda 5—0 és 3—0 arányban bizonyult jobbnak; 1946—47-ben — szintén a másodosztályban — már némileg változott a kép: 3—3 és 3—1 a ..Sese” javára. A több mint negyvenegy év után a pályaválasztó SBTC látszik esélyesebbnek. Répás Béla, a hazaiak edzője feltétlenül győzelmet vár csapatától. A játékosok körében elszánt a hangulat, fogadkoznak. mindenképpen szeretnék kiköszörülni a , Sajószentpéteren esett csorbát. Az ..ellentáborban” nem a legkedvezőbb előjellel készülnek. Horváth Gyula edző nem kevesebb, mint nyolc (!) játékosát nélkülözi kisebb-nagyobb sérülés miatt. Némileg könnyít a helyzetén. hogy a csapat karmestere. Németh Csaba talán vállalja a játékot. A szakvezető becsületes küzdelemben tisztes helytállást vár csapatától. A tervezett ösz- szállítások: SBTC: László — Gyetvai, Juhász, Sándor, Kajli — Veres. Simon Gáspár (Kisbali, Skoda), Oláh — Sváb, Hunyás. SKSE: So- modi — Tamás, Mihály, Simon, Kecskés — Tóth, Bó- di. Nyerges L., Németh — Tözsér Zs., Tőzsér F. Ezzel a mérkőzéssel azonos időpontban — lévén, mindent a közönség kiszolgálásáért! — a városban másik rangadót is játszanak. Pál- falván a csoport jelenlegi éllovasai, a St. Síküveggyár és a Mádi Bányász csapatai néznek farkasszemet egymással. Tűz és víz csap össze: a hazaiak a szellemes, látványos futball hívei, fokozottan építenek a játékosok egyéni képességeire, míg a hegyaljai bányászcsapat fő erénye a harcos felfogással párosuló szervezett. összehangolt csapatjáték. Ide tartozik. hogy a mérkőzést — és a Síküveggyár többi hazai összecsapását — a hölgyek és a nyugdíjasok ingyen tekinthetik meg. Balassagyarmaton két tizenegyes párbajban alulmaradt gárda méri össze tudását. Az Ipoly partján bíznak abban, hogy nem ismétlődik meg a történelem és ily módon simán otthontartják mind a három pontot á nem éppen klasszis- csapatként számon tartott Hevesi SE ellen. (A Nagy- bátony már tegnap lejátszotta esedékes .bányász- rangadóját” a Stécé-verő borsodiakkal szemben.) Egyedül a Romhány hagyja el ezen a hét végén a megyehatárt a nógrádiak közül. Vasárnap Edelényben jók lehetnek egy döntetlenre. a többit majd meglátjuk. .. Holnap délután, egységesen 16.30 órai kezdettel megkezdődnek a megyei bajnokság küzdelmei. Nógrádban nem vezették be az új pontozási rendszert, de reméljük, hogy az elmaradó „ti-- zenegyes-cirkuszért” a játékosok már ...főmunkaidőben” kárpótolják a nagyérdeműt. Az idei pontvadászat egyébként a szokásosnál izgalmasabbnak ígérkezik, lévén, hogy nincs egyértelmű favorit se a feljutást. se a kiesést illetően. (Balás) TUDÓSÍTÓINK FIGYELMÉBE! A szombati mérkőzések tudósítását vasárnap délelőtt 9rtő], a vasárnapi találkozókat közvetlenül a lefújás után kérjük leadni a 10-977-es telefonszámon. „Kedves salgótarjániak! Nagyon örülünk, hogy itt tölthettük el szabadidőnk csodálatos hat napját. Nem csak a környezet, hanem a tábor szervezettsége is felejthetetlen marad számunkra. Reméljük, hogy a következő években is igénybe vehetjük szolgáltatásaikat. Szívesen visszük el jó hírüket másoknak is Székesfehérvárra. Videoton SC természetjárói” Gyönyörű tájakon. kanyargós utakon autózunk a Magas Tátra felé. Jó időt választottunk utazásunkra. Tiszta az égbolt, forrón tűz a nap. Közeledve végcélunkhoz, a tátralomnici Sport Kempinghez, megpillantjuk Közép-Európa legmagasabb hegycsúcsát. A télen megszokott hótakaró, a nagy fehérség helyett ezúttal a zöldbe öltözött természetet csodáljuk. Űtitársunk. Kira Sándor, az SBTC természetjáró szakosztályának mindenese kalauzol be a kempingbe. A hégy tövében, egy erdő melletti tisztáson hatalmas tábla hirdeti: Salgótarján. Itt állunk meg. kiszállunk autónkból, besétálunk az SBTC táborába, az egymás mellett sorakozó sátrak közé. A tábor vezetője. Soltész Károly fogad bennünket. A természetjárás nagy barátja, akinek szlovák nyelvtudására nagy szükség van a nyári táborozások idején, 1981 óta végzi ez irányú feladatát. A nyugdíjas embert szeretik, tisztelik az idelátogatók. Készséggel . segít mindenkineik, nincs olyan kérés, melynek ne járna utána. Mondja is Karcsi bácsi: van itt annyi dolga, hogy alig lát ki azokból. Szervezni a napi programokat intézni az étkeztetést, figyelemmel kísérni a táborlakók gondjait, bajait, kéréseit. Hangsúlyozza, nem panasz ez részéről.. csak érzékeltetni kívánja, mennyi teendője van naponta. A salgótarjániak tábora sokat változott nyolc év alatt. A kezdeti időszakban csupán harminc férőhelyes volt, ma már százan férnek el egy-egy turnusban. Az emberek jól érzik itt magukat. Ennek egyik bizonyítéka az a vendégkönyv, melyet Karcsi bácsi büszkén mutat. Minden lapján dicsérő szavak, az elégedettséget tükröző sorok olvashatók. Pedig ma már nincsenek szervezett túrák, mindenki az önmaga által kiválasztott utakon járja a gyönyörű tátrai tájakat. Ezért is nehéz napközben táborozót találni itt. Szerencsénkre egy lakó éppen benn tartózkodik: Badik Emil. nyugdíjas pedagógus. A 78 esztendős férfi Debrecenből érkezett, s mint vallja, nagyon jól érzi magát. Együtt jött pihenni és a természetet járni feleségével, aki ezen a napon magára hagyta őt. Egy kisebb csoporttal indult túrára. A férfi már nem bírta volna a több kilométeresre tervezett kirándulást, ezért nem tartott társaival. Mondja az idős ember: a tábor hírét elviszi Debrecenbe. ismerőseinek, családjának. s ha a ..nagy természet élteti”, jövőre unokáikkal jönnek majd el ide. Elbúcsúzunk az öregtől, majd rövid terepszemlét tartunk. Rend és tisztaság mindenütt. A fűvön egy eldobott cigarettacsikk, vagy papírdarab sincs. A sátrakban „megágyazva”, a személyes holmik precízen sorakoznak egymás mellett. Ilyen rend van itt akkor is. amikor visszatérnek napi túrájukról a vendégek, mondja a táborvezető. A természetjárók barátkozó, fegyelmezett emberek, nem csak egymás szokásait. hanem a tábor íratlan házirendjét is tiszteletben tartják. Éppen déli tizenkettő óra van. amikor a hőmérő higanyszálára pillantunk. Harmincegy fokot mutat. Ebben a hőségben csak az árnyék nyújt némi menedéket, mi viszont kocsiba ülünk, s a Hotel Horecbe hajtunk. A sportkemping, ezzel együtt a tarjániak tábora a szállodáé. Ezért látogatunk el a hotelba. hogy az igazgatót, a tarjániak táborainak fő pat- rónusát. dr. Milan Oravecet megkérdezzük: milyen az együttműködésük. .vannak"e gondjaik a magyar vendégekkel? Nehezen találjuk meg az igazgatót. Épp a kempingbe készült, az ottani étterembe szállította volna az ebédet. Érkezésünkről értesülve módosított programján, s néhány perc múlva készséggel áll rendelkezésünkre. Kíváncsiskodó kérdésünkre, miszerint igazgatóként szállítási munkákat is végez, azt válaszolja: az ő gyakorlatuk szerint az igazgató és helyetteseinek tevékenysége nem korlátozódik az irodába és a protokolláris munkára. A szálloda vezetése is kiveszi részét a napi teendőkből. ha kell a kiszolgálásban. vagy egyéb más sürgető feladat megoldásában... A tarjániak táboraival nincsenek problémák. Minden a legnagyobb rendben folyik, mondja Oravec. Az elégedettség kölcsönös, ezt erősíti meg Kira Sándor és Soltész Károly is. Rövid beszélgetésünk után elsétálunk a fogaskerekűhöz, közben találkozunk az SBTC táborának néhány lakójával. A debreeni Bernáth Kálmán- né és Saár Katalin már teljesítették a napi „penzumot”. most amolyan leve* zető sétát tesznek. Aztán tőlük és az igazgatótól is búcsúzunk és- visszatérünk a kempingbe: Kira és Soltész még néhány aktuális ügyről diskurál, mi pedig már a kocsiban ülünk, indulásra várva. Nem soká kigördülünk a kempingből! hazafelé tartunk. Ahogy visszapillantunk, még látjuk a csúcsokat, a gyönyörű Magas-Tát- rát. Aztán ahogy rójuk a kilométereket, úgy tűnik el szemünk elől a Lomnici csúcs, a zöld színben pompázó Magas-Tálra. Vaskor István Fotó: Bencze Péter Kirándulók ^ hegyekben. Dr. Milap Oravec, a szállodaigazgató
