Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-15 / 194. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: A hét műtárgya 9.00: Napközben 11.00: Népdalok 11.35: üt a láthatatlan házhoz 13.00: Klasszikusok délidőben 14.22: Svéd Sándor operettfelvételeiből 14.50: Zsebrádiószínház 15.13: Napdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában 15.30: A rendőrtisztképzés múltjából 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: Magyar zeneművészek a nagyvilágban 19.05: István király 20.05: Szimfonikus miniatűrök 20.30: A Rádiószínház bemutatója 21.32: Magyarok itt és ott. — IV/3. rész. 22.00: Hírvilág 22.30: Egy rádiós naplójából (ÉLŐ) PETŐFI RADIO: 8.05: Gyermekeknek: 8.05: Ki kopog? 8.25: Nyitnikék 9.05: A párizsi Raphaele hangversenyzenekar - felvételeiből 9.35: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: Nótacsokor 13.05: Gyermekeknek: 13.05: A Tenkes kapitánya 14.00: Kettőtől ötig... (ÉLŐ) 17.05: Táborrock 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 39^05: Táncházi muzsika 19.30: Sportvilág 20.03: „Ahogy mi zenélünk” 20.30: Zeneközeiben (ÉLŐ) 21.32:3:1 a szerelem javára 23.10: Egy kis éji könnyűzene BARTÓK RÁDIÓ: 9.06:Asconai Ünnepi Játékok — 1987., VI/4. szám I0.32rOrszágok, tájak népzenéje 10.46: Magyar művészek operafelvételeiből 11.21: Üj Supraphon-lemeze- inkből 12.07: Görgey György magyar szerzők kantátáiból vezényel 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Zenekari muzsika 15.00: Cosi fan tutte 16.00: A Rekkenze rézfúvós együttes felvételeiből 16.15: Kilátó 17.00: Régi kórusmuzsika 17.26: Otto Klemperer hangverseny­felvételeiből 19.05: A hét zeneműve l*.3i: Mozart: D-dúr vonósötös K. 593. 20.05: A pécsi stúdió hangarchívumából 20.30: Verdi: Rigoletto 22.28: A Collegium Aureum Kamarazenekar játszik 23.08: Ravi Shankar szitározik MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves.és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismer­tetés, hírek, időjárás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Ze­nés magazin. Telefon: 35-510: Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — El szeretném’ mondani. Kiss László jegyzete. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Salgótarjáni Városi Kábeltelevízió: 19.15: Mesefilmek 39.30: Képújság. Tarjáni magazin. (Tudósítás a tanácsi vb mai üléséről, városi hírek, lakótelepi életünk, szolgáltatási tudnivalók, kulturális ajánló.) 20.00: Marseilles-i vérbosszú. (Francia bűnügyi film.) Kb. 21.30: Képújság. Tarjáni magazin (tóm.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók: — Budapest • — Pécs — Szeged BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 37.55: Pozsonyi magazin 38.20: Esti mese 18.30: Vitaműsor 19.30: Híradó 20.00: Hely a házban — tévé­sorozat 21.05: Sportvisszhangok 22.05: Aktuális kérdések 22.25: Szentendre — dokumen­tumfilm 2. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei magyai nyelven 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Smaragdok lagúnája — feliratos brazil film 21.35: Híradó 22.05: Világhíradó 22.20: Billentyűk — kisfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Az ördög jobb és bal keze. Színes, szinkronizált olasz western. — Kamara: Vörös tinta. Magyar film. — Ko­hász: Ginger és Fred. Színes olasz—francia—NSZK film. — IMH Zagyvapálfalva: A zsa­ru és a szex (18). Szinkroni­zált francia krimi. — Kert: Betty Blue (18). Színes fran­cia film. — Balassagyarmati Madách: fél 4-től: Macskafo­gó. Színes magyar bűnügyi rajzjátékfilm. Háromnegyed 6-tól: Az én lányom nem olyan. Magyar filmvígjáték. 8- tól: Szökevényvonat (16). Szí­nes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Kamara: A francia hadnagy szeretője (36). Színes, szinkronizált angol film. — Kisterenyei Petőfi: Rövid zárlat. Színes, szinkro­nizált amerikai fantasztikus filmvígjáték. — Bátonytere- nyei Petőfi: Tű a szénakazal­ban (16). Színes, szinkronizált angol kémfilm. — Pásztói Mátra: fél 6-tól: Rémmese. Színes amerikai rajzjátékfilm. Fél 8-tól: Ufó Arizonában. Színes, . szinkronizált USA- kalandfilm. — Szécsényi Rá­kóczi: 4 és 6 órától: Leopárd­kommandó. Színes olasz ka­landfilm. — Karancslapujtő: Nagy zűr Kis-Kínában. Szí­nes, látványos amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Job­bágyi: Diplomás örömlány. Színes, szinkronizált angol- amerikai film. — Nagylóc, is­kolamozi: A XX. század ka­lózai. — Érsekvadkert: Kel­lemes húsvéti ünnepeket! Szí­nes, szinkronizált francia film­vígjáték. Balatonszemesen az Express ifjúsági üdülőjében Erdély­ből áttelepült fiatalok táboroznak. A KISZ KB szervezésé­ben már négy csoport vett részt a pihenéssel, kikapcsoló­dással egybekötött beilleszkedést segítő táborban. Au­gusztus 23-ig üt csoportban 380 fiatal nyaralhat ingyenesen. Képünkön: a kiscsoport gyakorlati foglalkozása. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Cijfy iskola, ahol nincs vakáció! „A könyv a gyermek ta­nítótársa” — olvastam vala­hol. „A könyv a gyermek vakációzótársa” fogalmaztam át magamban a minap, ezt a különben nagyon igaz állí­tást. A nyári szünet kellős kö­zepén, egy aszfaltolvasztó délelőttön Balassagyarmaton, a Dózsa úti iskolai és köz- művelődési fiókkönyvtárba nem sokkal utánam érkezett 14 alsó- és felsőtagozatos kis­lány és fiú. Dr. Faragó Jó­zsef né tanárnőt követve halk csiviteléssel, vidám, határo­zottsággal helyezkedtek el az asztalok körül a hűs, frissen festett, csinosan berendezett, tantermi méretű könyvtár­ban. A fiókkönyvtár vezetője Varga Mihályné — maga is gyakorló szülők — és Csele Mária könyvtáros mosolyog­va üdvözölték őket és enge­délyt adtak, hogy szétnéz­hessenek a polcok közó'tt. Ki-ki válogathatott a száz­féle képesújság, folyóirat, magazin és a közel 14 ezer könyv között. I A gyerekek szinte egyszer­re pattantak fel, olyan lelkes rutinnal láttak az érdekesnek ígérkező olvasnivalók „bir­tokbavételéhez”, hogy nem tudtam megállni, meg ne kérdezzem tőlük: „Ki járt már itt?” Szinte minden kis kéz levegőbe emelkedett. Amíg a gyerekek elmerül­tek a Kincskereső, Süni, Bú­vár és más folyóiratok lapoz­gatásába, mások pedig az útirajzok, lexikonok nézege­tésébe, addig elbeszélgettünk a két barátságos, fiatal könyvtárosnővel. Elmondták, hogy tanévben reggel 8 órától este 18 óráig tartanak nyitva. A „helyi” gyerekek bejöhetnek — akár óraközi szünetekben is. Rendhagyó órákat, könyvtá­ri bemutató foglalkozásokat is tartanak részükre — so­rolta a könyvtár vezetője. •Majd folytatja: — A mi gyerekeinknek nem okoz gondot a kötelező olvasmányok beszerzése, idő­ben és kellő mennyiségben megkaphatják, akár könyv­tárközi kölcsönzéssel is. Amikor pályázati kiírásaink megjelennek, mi már a Pá­lyázat mellé kezükbe tudjuk adni a szükséges irodalmat is. — És most, a vakációban? — A könyvtárban nincs vakáció, ilyenkor is kölcsön- zünk; mindennap 12 órától 17 óráig jöhetnek gyerek és felnőtt, hiszen közművelődési könyvtári feladatokat is el­látunk. — És jönnek az olvasók? — Akármilyen meglepő jönnek — mosolyodott el Vargáné. Például ma reggel már nyitáskor várt ránk a IV. osztályos Berfók Ildikó, a VIII. osztályos Bellér Zsu­zsi, aki már a jövő tanévi pályázatra készül,get. A Pe­tőfi Sándor Általános Isko­lából Mák Andrist említhet­ném, aki kéthetente jelent­kezik könyvekért. — Jelenleg hány gyermek olvasójuk van? — A 913 beiratkozott olva­sóból 732 gyermeket tartunk nyilván, nagy örömünkre. Ez a szám a tanévben azt jelen­ti, hogy — átlagban' — na­ponta mintegy hetvenötén kölcsönöznek és 110 látogató­val foglalkozunk. — Valamennyi diák? Ne­tán „dózsás”? — Főleg a „mi gyerekeink, de a 786 „dózsás” és a 60 tagú tantestület mellett igénybe veszik gazdag peda­gógiai szakirodalmi gyűjte­ményünket, a továbbképzés­re idejáró vidéki pedagógu­sok és más általános iskolai könyvtárosok. Mivel a Dózsa Üti Általános Iskola bázis- könyvtáráról van szó, ne­künk ilyen jellegű feladatok­nak (előadás, bemutató" óra, könyvtárhasználat, katalógus­készítés) is meg kell felel­nünk. Különféle házilagosan szerkesztett és előállított raj­zos pályázatunkat szívesen terjesztjük az iskolások köré­ben, mert szívünkhöz legin­kább mégiscsak a gyerekek állnak a legközelebb. Értük sokat „ötlünk”... Szórakoztat­va akarjuk őket megismer­tetni és megbarátkoztatni a könyvekkel. Műveltségüket szeretnénk gazdagítani már az általános iskolában, olva­sói ízlésüket formálni az it­teni tanárokkal együttmű­ködve. Pólyák Ferenc iskola- igazgató lelkes támogatását kezdettől fogva tapasztaljuk, aki szintén vallja, hogy a könyv a tanulásban és a szó­rakozásban egyaránt pótol­hatatlan — fejezte be a be­szélgetést a könyvtár vezető­je. Ahogyan hallgattam őket, igazat adtam Illyés Gyulá­nak aki azt mondta:. „A könyvtárosságot nőj szakmá­nak érzem. Amint a gyerme­ket az anyja tanítja meg a beszédre. — innen az anya­nyelv kifejezés — a dédel­gető asszonyi szó viszi szel­lemében is előre az emberi­séget”. Elekes Sva / Fotó: Czele János írók tanácsadó irodája A szabadfoglalkozású írók, költők, műfordítók szak- szervezeti alapszervezete és a Művészeti Szakszerveze­tek Szövetsége támogatásá­val a szövetség székh ázás­ban írók tanácsadó irodája kezdte meg működését. Fel­adata a kiadási gondokkal küzdő írók segítése. Ennek •érdekében ajánló katalógust állít össze a kiadásra váró szépirodalmi művekből, és segíti megjelentetésüket. Az iroda ingyenes jogi, gazda­sági és adóügyi tanácsadás­sal is szolgál. Őstörténeti nyomokon Kínában Harmadik belső-ázsiai ku- tatóútjára indult augusztus közepén Kiszely István ant­ropológus és munkacsoport­ja. Az expedíció — a Kö­rösi Csorna Sándor által megjelölt területeken ha­ladva — bejárja Kanszu tartományt, és felkeresi az ott élő sárga ujgurokat. Ez az etnikum még a IX. szá­zadban szakadt le a többi ujgur törzstől, Kelet-Tibet- ben telepedtek le, s az ősi türk. illetve mongol nyel­vet beszélik napjainkban is. A most mintegy kilencezer főt számláló népcsoport csaknem érintetlenül meg­őrizte az ősi ujgur népze­néjét, monda* és mesevi­lágot. A munkacsoport mostani útján — a szellemi, kultu­rális hagyatékon kívül — az embertani jellemzőket és a tárgyi emlékanyagot is ta­nulmányozza, feldolgozza. Mindez számos adalékkal szolgálhat a magyar őstör­téneti kutatásokhoz is, hi­szen a magyar törzsek IX. századi vándorlásaik során kapcsolatban álltak az uj- gurokkal. A kutatómunkához segít­séget nyújtanak a Kanszu tartomány vezetői, a ki­sebbségi népek kutatóinté­zete. valamint Peking nyelv- tudományi és zenetudomá­nyi intézete. Az expedíció kísérője Zhaug Rui népze­nekutató. aki Budapesten végzett Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence tanítványa­ként. Különleges múzeum Az Ezüst-tó kincse. Win­netou és Old Shatterband. Old Firehand és Kari ben Nemszi. Van-e olyan fiatal — járón akár tinédzserévei elején vagy végén —, aki e címet és neveket nem isme­ri, aki nem vágja rá azon­nal szerzőjük, „életrehívó- juk” nevét: Kari May? Nem valószínű. Magyarországon épp úgy mint szülőhazájá­ban, Európában épp úgy, mint a világ más tájain évtizedek óta az ifjúsági irodalom, a közkedvelt in­diántörténetek egyik leghí­resebb alkotója ez a német író. , Alakját, életét, tevékeny­ségét így érthető módon különös érdeklődés kísér­te és kíséri napjainkban is. Talán ennek — no meg per­sze a romantikus történe­tekre, érdekfeszíitő kalan­dokra és egzotikus környe­zetre mindig kiéhezett ol­vasói fantáziának — kö­szönhető, hogy Drezda mel­lett immár hosszú ideje, idén éppen hatvan éve egy külön May Károly Múze­um is fogadja a gyermek­korú, s persze a felnőtt lá­togatókat. Radebeul kisvárosban vol* Winnetou és rajongói taképp nem is egy, hanem két gyűjtemény várja a kíváncsiakat/ Az egyik egy­emeletes, csinos épület logi­kus módon a Shatterhand- vilila nevet viseli, elvégre a kemény öklű, hajszálponto­san célzó vadnyugati hős volt talán az író legkedvel­tebb alakja. Ebben a ház­ban a szerző személyéhez szorosabban kötődő tárgya­kat, emlékeket nézhetnek meg a látogatók, s szemügy­re vehetik természetesen el­ső kiadások és külföldi meg­jelentetések, idegen nyelvű fordítások egész sorát. Csu­pán becsléseket lehet idéz­ni : a múzeum vezetői sze­rint May Károly művei mintegy harminc nyelven jelentek meg világszerte, s csak a német nyelven nap­világot látott művek pél­dányszáma 80—90 millió körül járhat. A másik gyűjtemény vi­szont csakugyan az indián­romantika megszállottjait érdekli. Az épület kertjé­ben ’ ugyanis egy másik, Medvezsír-villa névre .ke­resztelt gerendaház is áll, ahol az észak-amerikai indi­ánok néprajzi világának, tárgyi emlékeinek, történel­mének megejtő érdekessé­geit lehet szemügyre ven­ni. A Kolombusz előtti idők­től a mai rezervátumokig, sőt, a polgárjogi küzdelmek témájáig ívei a Skála, hi­szen a cél nem csupán a szórakoztatás, hanem az is­meretterjesztés is. Fényké­pezésre persze nem ez utób­biak, hanem a ház bejára­tánál felállított totemosz­lopok, vagy a regényekben oly sokszor szereplő neves fegyverek, a Medveölő-pus- ka, vagy a Henry-puska szolgálnak, amelyeket utó­lag készített az írónak egy drezdai fegyverműves ba­rátja. Ide kívánkozik az a sok­szor hangoztatott vád is, hogy May pusztán fantáziá­jára támaszkodva, megbíz­ható tudásanyag és helyi tapasztalat nélkül alkotta könyveit. Ez részben igaz, tudniillik a szerző csak ké­sőbb, immár a hírnév és anyagi siker birtokában jut­hatott el kalandjai helyszí­nére. Sőt, annál is tovább, hiszen á múlt század végén már világ körüli útra indul­hatott. Az már kevésbé közis­mert, legalábbis hazánkban, hogy Kari May témaköre, nem korlátozódott kizárólag az indiánok hadiösvényei­re, a cowboyok és préri­vadászok, bölénycsordák közegére. Más műveiben a May Károly — dicső vadá­szi pózban. Közel- és Közép-Kelet vi­dékére vezette hősét (ezek­ben szerepelt Kari ben Nem­szi), többek között Tur- kesztánba. Jó szívvel ajánl­hatjuk az NDK-ba utazó if­jabb és idősebb korosztá­lyoknak: ha érdekes él­ményre, különleges látni­valóra vágynak, iktassák be útiprogramjukba a Drezdá­hoz közeli Shatterhand- villát. Sz. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom