Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: NAPKÖZBEN. Zenés délelőtt. Szerkesztő-műsorvezető: Szitnyai Jenő. A nap egyik kérdése: követhető példát nyúj- tanak-e „az év lakóházai”? Zenei szerkesztő: Búza Sándor. Bemondó: Johannesz Zsuzsa. Az adás idején hívható telefonszám: 387-951. 11.00: Derűre is derű. Marcel Aymé novellája 11.29: A Pickwick klub 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódia 15.00: Kapcsoljuk a pécsi kör­zeti stúdiót 15.20: Fiatalok muzsikálnak 15.40: Poggyász 16.05: Szívesen hallgattuk 17.02: Tűnődés a tünetekről 17.30: Hej Severige, avagy szervusz Svédország! 18.25: Muzsikáló természet 19.15: Mosolygó Parnasszus (Élő) 20.45: Tudomány és gyakorlat 21.15: Hallgassuk együtt! 22.00: Hírvilág 22.30: Hangszerek, hangszínek 23.20: Delly Rózsi és Maleczky Oszkár opera felvételeiből PETŐFI RADIO: 8.05: Napraforgó 9.05: Népdalok 9.40: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: „Prímásfantázia” 13.05: Testőrségen 14.00: Country világ 14.40: Fúvósátiratok *15.15: Csúcsforgalom (Élő) 17.30: Tárcsázz! 18.30: A Rock Gyermekei klub 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Kérted — hallgathatod! 20.25: Járdányi Pál népzenei feldolgozásaiból 21.05: Az aranyszamár. Apuleius regénye 21.34: Újdonságainkból 22.00: Nevek ürügyén. Bergman. Korányi Tamás műsora. Közreműködik: Balkay Géza, Bencze Ilona, Kar- czag Ferenc, Kézdy György, Kovács István, Nagy Anna, Nagy Zol­tán, Olsavszky Éva, Papp Zoltán, Ráckevei Anna, Rajhona Adám. Rubold Ödön, Varga Kata, valamint Latino- vits Zoltán (hangfelvé­telről). A műsor a következő művek alapján készült: Ingmar Bergman: Sutto­gások és sikolyok, A hetedik pecsét, A nap vége, Persona, Szenve­dély, Úrvacsora, A csend, Tükör által ho­mályosan, Fanny és Alexander; Strindberg: Alomjáték, Biblia; Poe: A holló; Kierkegaard: Vagy-vagy. 23.10: Rockpanoráma • MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, idő­járás. — 17.35: Pódium. Zenés riportműsor. Szerkesztő: Beély Katalin. — Döntött a bíróság. Dr. Timár László jegyzete. — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Reklám. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.50: Tévétorna nyugdíjasok­nak 1.55: Képújság 9.00: Szünidei matiné Csak gyerekeknek! 9.30: Allatszelídítők. V/5. rész 9.55: Áldozatos szerelem. (Ism.) Péchy Blanka-portré 10.55: Mozgató 11.05: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Három nap tévéműsora 17.00: Bújócska 17.05: Popkorong 17.45: Egy szó, mint száz 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Nils Holgersson csodá­latos utazása a vadlu- dakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Eltűnt otthonról. Angol tévéfilmsorozat. VI/2. rész 20.55: Egy éve a kormány élén. Beszélgetés Grósz Ká­rollyal, az MSZMP fő­titkárával, a Miniszter- tanács elnökével. 21.45: Stúdió ’88 22.30: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.05: Képújság 18.10: Stiri 18.15: Károly és a sült puly­kák 18.45: Autó-motor sport 18.55: összefoglaló a Honvéd Hungalu Kupa nemzet­közi atlétikai versenyről 19.10: Boldog család. Jugoszláv tévékomédia. n/1. rész 20.00: Képújság 20.05: Csengery Adrienne mű­sora. (Ism.) 20.55: Híradó 2. 21.10: Betűreklám 21.15: Vándorló ország. Venezuelai film 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Tv-sorozat. (Ism.) 10.05: Sportvisszhangok. (Ism.) 11.05: A híradó sajtókonferen­ciája. (Ism.) 16.40: Objektív. Magazin 17.10: A nap percei 17.20: Portréfilm (FF) 17.50: Katonák, együttesek fesztiválja 18.10: Riportfilm 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok. Magazin 19.30: Híradó 20.00: Pavlicek. NSZK-tévé- film 21.20: Frydstein 1988. Doku­mentumfilm 21.35: Kérdőjelek a háztetőkön. Beszélgetés 22.05: Koncert 2. MŰSOR: 18.10: Megyei magazinok 18.30: Fiatalok magazinja 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Albrecht Dürer. Doku­mentumfilm 22.35: Kérem a következőt! Magyar rajzfilmsorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Kairó bíbor rózsája. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Kamara: Katonazene. Szí­nes magyar film. — Kohász: Érints meg, és menj! Színes, szinkr. amerikai film. — Tar­ján vendéglő: Rövidzárlat. Színes, szinkr. amerikai fan­tasztikus filmvígjáték. — Ba- lasagyarmati Madách: Fél 4- től: Három férfi, egy mózes­kosár. Színes, szinkr. francia filmvígjáték. Este háromne­gyed 6-tól: Hegedűs a ház­tetőn I—II. Színes, látványos amerikai musical. — Madách Kamara: Tangók. Színes, francia—argentin film. — Kis- terenyei Petőfi: Kellemes húsvéti ünnepeket! Színes, szinkr. francia filmvígjáték. — Bátonyterenyei Petőfi: Sze- leburdi vakáció. Színes ma­gyar filmvígjáték. — Bátony- terenyi Bányász: Más, mint a többi. Színes, szinkr. szovjet filmvígjáték. — Pásztó: Fél 6-tól: A Jedi visszatér. Színes USA fantasztikus kalandfilm. Fél 8-tól: Kiáltás és kiáltás. Színes magyar film. NÓGRÁDI TÁJAKON... £2^ TELEXEN ÉRKEZETT.. . Vélemény „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét...” Az adás idején lett volna 75 éves Scheiber Sándor pro­fesszor, az Országos Rabbi- képző Intézet néhai igazga­tója, az irodalomtudományok doktora, címzetes egyetemi tanár. Három esztendeje ha­lott ugyan, de emlékezetét ébren tartja az, hogy a szí­vekben gondolunk rá, a szel­leme pedig közöttünk él. Fe­kete sírkövére nem érdem­telenül vésethette Arany Já­nos Széchenyi emlékezete cí­mű költeményének szállóigé­vé vált sorait: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét...” A róla készített portrét szombaton a tévé kettes mű­során láthattuk. Csak hang­anyagok, fotók és filmbeját­szások álltak rendelkezésére Rapcsányi László műsorveze­tőnek, akinek így is sikerült megidéznie a tudomány rej­tett kincseit, a múlt titkait fürkésző kutatót. A profesz- szorra emlékezve megszólalt az egyetemi tanár, a tanít­vány, a fotóriporter munka­társ, a könyvtáros és a há­laimát zengő főrabbi. Elbeszélésünk nyomán egy {járatlan értékű ember élet­útját ismerhettük meg, aki­nek a házasság biztos hát­tért jelentett. Fiatalon töm­hetett egy évet Angliában, hogy sírig tartó Geniza-ku- tatását megkezdje. Ezt a közel negyedmillió töredék­ből álló, középkori héber és arab kézirattömeget a világ szinte valamennyi országá­ból szedte össze- Mindenkit elkápráztatott a Biblia és annak irodalmi összefüggéseivel, kapcsoló­dásainak ismeretével. Hall­hattuk a rádióban, majd ol­vashattuk--kön vv alakban a Biblia világáról folytatott beszélgetéseit Rapcsányi Lászlóval. A gazdálkodó egységek különböző mértékben pat­ronálják a területükön mű­ködő művelődési intézmé­nyeket, iskolákat. A Mát- -ramindszenti Mátragyöngye Termelőszövetkezet pél­Választékos magyar nyel­ven tartott egyetemi előadá­sain nemcsak fölényes tár­gyi tudásáról, elbűvölő stí­lusáról tett tanúbizonyságot, hanem a hallgatók pszicho­lógiáját is jól értette■ Azon­nal észrevette, ha fáradtak; lankadó figyelmüket egy- egy tréfával, viccel élesztet­te újjá. A terem közepén sé­tálva ezer adatot tartalmazó előadást produkált fejből. Mindig leírhatatlan derű áradt belőle, pedig át-és túl­élte a zsidóiét megannyi megpróbáltatását, szenvedé­sét. Mindenkit el tudott egy olyan útra vinni, ahonnan nincs visszatérés. Nemzedé­kek tanulták meg tőle az irodalom, az olvasás szere- tetét. Hivatástudata, embersége, melegszívű barátsága legen­dás hírű volt. Minden tanít­ványához közel került, egyé­ni sorsuk iis érdekelte, segí­tő jobbot nyújtott mindany- nyiuknak. Mindig tudott mindegyikükről, mivel to­vább kísérte sorsukat. Apa­ként egyengette egy szüleit vesztett fiú útját — mond­ván: mostantól fogva én fo­gom a kezed. S nem ered­ménytelenül, mert legkitű­nőbb növendékévé vált. Már külföldi egyetemek díszdoktora, tiszteletbeli pro­fesszora, díszpolgár, -;ki egy sor nemzetközi kitüntetésben részesül —, de itthon még nem volt világi katedrája. A nemzeti elismerést csak ke­véssel a halála előtt kapta meg: 70. születésnapján a Magyar líépköztársaság Zász­lórendjét vehette át. Feldolgozásra vár a zsidó művelődés * nagykövetének szellemi öröksége. Maga is vívódott: hozott-e hasznot tudományos munkássága? dául anyagiakkal járul hozzá a mindszenti és a szuhai művelődési házak, könyvtáraik színvonalas fenntartásához. Tavaly, ha­sonlóan az előző évekhez, 58 ezer forintot költött erre Hogy mi marad meg az idő rostájában a kétezemyi pub­likációjából, azt az utókor dönti el. Az azonban elvitat­hatatlan tőle, hogy a magyar zsidó múlt emlékeit keresve kultúrák találkozásának fény­lő pontjait ragyogtatta fel- Híres magánkönyvtára rö­videsen közkincs lesz. A ke­leti és a zsidó tárgyú köny­vek már a Magyar Tudomá­nyos Akadémián vannak. De a magyar irodalomtörténet- nyelvészet-néprajz-orienta- lisztika gyűjteménye is kin­cseket ér­Örök fiatalságát az új da­lok, új dolgok iránti oltha- tatlan szomjának, vitalitásá­nak köszönheti. Több ügyet is intézett egyszerre, elpusz­títhatatlan intenzitással. Tem­póját a jóval ifjabbak sem tudták követni. Olyan hiá­bavaló vállalkozásnak tűnt ez még közvetlen munka­társainak is, mintha fűtött gőzmozdony kazánjában akarnának rágyújtani. Szeretem a portréfilmeket, mert érdekelnek az emberi sorsok, életutak. Különösen a manapság egyre ritkábban születő nagy egyéniségek példája izgat. Scheiber Sándor sírköve hátlapján ércnél maradan­dóbban hirdetik a Jeruzsá­lemben élő erdélyi Ezra Fleischer professzor sorai: „Nemzedékének útmutató ve­zéralakja, nevelője és dicső­ségre vivője volt.” Nemcsak a vallásnak szerzett híve­ket, a tudománynak is. Élet­műve azt példázza: nem holt betű a tudomány, hanem az élet értelme. S ezért marad fenn emlékezetünkben, s rá is igaz az idézett Arany­vers folytatása: „nőttön nő tiszta fénye”. a célra. A bátonyterenyei Egyesült Zagyvavölgye Áfész a Mátraverebélyi Általános iskolát, a bátonyterenyei ne­velőotthont és a körzeti művelődési házat segíti ha­sonló módon. Becslések szerint az időszá­mítás előtti 753-ból szárma­zik az az értékes falmarad­vány, amelyet a közelmúlt­ban találtak meg a régé­szek Rómában, a Colosseum falai között folytatott feltá­rások során. Telefotó — MTI külföldi képszerkesztőség Foli/óirat­tallózó Mi lesz veled, magyar irodalom? — kérdezték so­kan akkortól kezdve, hogy sorra távozott az a nagy nemzedék, amely a két vi­lágháború közötti időszak­ban robbant be irodalmi életünkbe, s amely élet­művét 1945 után teljesítet­te ki. Nagy rendet vágott a halál az utóbbi két év­tizedben, de folyamatosan léptek színre a méltó foly­tatók, s az irodalomértő azt is tudja, hogy ‘nagy öregek” vannak ma is. Itt van például 1988 jú­niusa, amely több jeles születésnapi évfordulót is kínál, s természetes, hogy irodalmi folyóirataink több­sége megemlékezik ezekről. Az Üj írás mindháromról: Sőtér István és Weöres Sándor 75. és Szentkuthy Miklós 80. születésnapjáról. A Tiszatáj még májusi számában közölt összeállí­tást Szeged jeles szülöttjé­ről, Sőtér Istvánról, most pedig ugyanezt teszi Szent­kuthy Miklóssal, akitől egy regényrészletet és két ter­jedelmes beszélgetést publi­kálnak. Buzafalvi Győző Gazdálkodók a művelődésért Jatt van den ßerg Jan van den Berg Nij- megenben született 1945- ben. Tehát az idő tájt, ami­kor a több mint kétezer éves holland város a német határ közelében történelme során a legtöbb háborús pusztítást szenvedte el, 1944—45-ben a legtöbbet szenvedett. Így Hollandia egyetlen dombokra épült vá­rosa a romokra épült, szem­ben a Waal folyammal, a Rajna főágával. A képzőművészeti akadé­miát Arnhemben végezte el 1983-ban festő, grafikus és tanár szakon. Mestere volt Görögös Ferenc — a kemen­céi kötődésű, Hollandiában élő művész korábban szin­tén eltöltött egy nyarat a mátraalmási nemzetközi mű­vésztelepen, később jelentős képzőművészeti adománnyal gazdagította a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum gyűjteményét —, valamint Ruud Peeters. Jelenleg tanít a nijmege- ni képzőművészeti szabad­iskolán, főként grafikai technikát, rajzot és festé­szetet. Eddigi egyéni tárla­tainak színhelyei: Apeldoorn, Den Bosch, Velp en Grave. Budapesten 1982-ben egy kollektív tárlaton szerepel­tek művei. Van egy nagy­méretű festménye Nijme- genben a városházában. Elsősorban festő. Minde­nekelőtt azonban olyan em­ber, aki érzésekkel reagál az életkörülmények alakulásá­ra, a dolgok változására, NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP I MATRAALMAS minden hatással van rá, ami történik. — Először is festménye­ket és grafikákat csinálok, ötvözni szeretnéry Magyar- országon szerzett benyomá­saimat — jegyzi meg. — Mátraaknáson már sokat rajzoltam és festettem, a benyomásaimon kívül ma­gukat a műfajokat is ötvö­zöm. Képi világát nem szűkíti le mesterségesen, a kor el­lentmondásos valóságával él együtt, tudja azt, hogy a művész hozzájárulása a jö­vőhöz sokféle ugyan, de mindenekelőtt abban ragad­ható meg: mennyire képes fölmutatni az egészséges szépséget, a rendezett rendet a művekben. Mindazonáltal Jan van den Berg, a művészetet távolról sem csupán a megismerés il­lusztratív lehetőségeként mű­veli. Ellenkezőleg, az önálló képi gondolkodást az összes művészi és tudományos meg­ismeréssel egyenrangúnak tartja. Ilyképpen a műfaji egyenrangúság jegyében ke­veri is azokat, képzeletének szabadságát pedig igyekszik úgy szervezni, hogy üzene­tei eljuthassanak mindazok­hoz, akiket illetnek, vagyis a nézőkhöz. A többi között ezért választotta mércéül műveiben az emberi lépté­ket, akár építészeti, akár ter­mészeti vagy egyéb motívum jelenti a kompozíció kiin­dulópontját. Ebből a léptékből termé­szetesen nem hiányzik a távlat sem, amely értelmet ad a mának, letéteményese a jövőnek. Megjelennek sa­játos fogalmazású műveiben a letézés folyamata'', építé­szeti motívumok idézésével az idő, a történelem rétegei, a természeti és a tárgyi való­ság jellegzetes utalásai, a világ egyetemes anatómiája. Formanyelvében a látványt elemeket leegyszerűsítő szer­kezetes képépítés dominál, a pontosság tisztelete. Nem idegen tőle bizonyos deko- rativitás sem, amely azonban jótékonyan visszafogott. Fo­lyamatosan él az elvonat­koztatás eszközeivel, de mindig hagy valami „emlé­keztetőt”. Kiemelésekkel ér­vel, ám mértéktartást tanú­sít a valóság átalakításában. Szemlélete egyéni sajátos­ságokkal bír, amelyek az al­kotás folyamatában mindig érzékelhetően, bár nem tola- kodóan jelennek meg. Tóth Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom