Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-08 / 162. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Változatok a törté­nelemre. (Ism.) 9.00: Napközben 11.10: Magyar Írás 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Mit üzen a Rádió? 15.00: Erről beszéltünk. .. 16.05: Szívesen hallgattuk 17.00: Fej vagy írás? 17.30: Idősebbek hullámhosszán 19.15: Ifjúság »88 Üresek az aluljárók Hová lettek a csövesek és a szakadtak? A met­rórendőrség létrehozá­sával megtisztultak az aluljárók és a metróál­lomások, de feltételezhe­tően nem szűntek meg, csak elmenekültek, elvo­nultak azok a gyerekek, akiknek korábban ott jutott fedél és fűtés, leg­alábbis idejük egy ré­szére. A szakadtak a Balaton környékéről is eltűntek. Nem divat és nem is célszerű a feltű­nő, az elhanyagolt, té­pett külső. Üj helyek és új álcák kellenek. Riporter: Hegyi Imre. Szerkesztő: Kovalik Márta. Felelős szerkesztő: Faragó Judit. 20.15: Levelek és lemezek 21.15: Kilátó 22.00: Hírvilág 22.30: A személyi kultusz és az európai népi demokráciák 23.00: A dzsessz világa PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Napraforgó 9.05: Nóták 9.40: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: Népi muzsika 13.05: A kincses sziget 14.00: Péntektől péntekig 17.05: Táborrock 17.30: ötödik sebesség 18.33: Fiataloknak! 20.00: Foglalkozása: Rádiós 20.30: Nóták 21.05: Az aranyszamár. Apuleius regénye 21.35: Fiatalok popzenei felvételeiből 21.50: Senki többet? Harmadszor! 23.10: Póttarisznya MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjá­rás. — 17.35: Péntek este Észak-Magyarországon. Szer­kesztő : Szemes István. — 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné 10.15: Delta 10.40: Mozgató 10.50: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Négy nap tévéműsora 17.15: Péntek délután Évgyűrűk 17.45: Téka. Közhasznú információk 18.00: Ablak 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Egy este a Koronában. Beszélgetőtárs: Simándjy József. A várbeli Korona cuk­rászda tizenöt éve ad otthont egy kis irodal­mi színpadnak, amelyet Korona Pódium néven ismert meg a közönség. A műsor a másfél évti­zed alatt bemutatott pro­dukcióknak mintegy ke­resztmetszetét adja. A sokszínű adásban szí­nész -szerzők írásaitól kezdve, a politikai sza­tíráig, sokféle műfaj ' megtalálható. Részletek a Műhelytit­kok, az Etűdök, a Mo­nokabaré, a Mi dolgunk a világon?, a Fordított világ, valamint a Mielőtt csillag lettem (Viszockij életregénye. Mikes Lilla ötletéből írta: Siposhe- gyi Péter) című produk­ciókból. Közreműködik: Besse­nyei Ferenc, Darvas Iván, Galambos Erzsi, Gobbi Hilda, Harsányi Gábor, Hegedűs D. Géza, Szabó Gyula és Mikes Lilla, a Korona Pódium művé­szeti vezetője. 20.55: Panoráma 21.40: A kosárlabda varázslói 22.30: Van öt perce? 22.35: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Vijesti. Hírek szerbhorvát nyelven 18.00: Tolmács nélkül. Az MTV és a CST Bratislava közös műsora 19.00: Ablak 19.30: Kézenfogva 19.40: Sorstársak 20.00: Zenés nyári esték Planquette: A corne- ville-i harangok. Operett 21.35: Híradó, 2. 21.50: Száz híres festmény 22.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: A napocska 9.20: Dokumentumfilm 9.35: Ausztrál tv-sorozat 10.25: Mindenkinek pizsamá­ban kell lennie. Cseh filmvígjáték 11.50: Kék fény 16.35: A tudományról és a technikáról 17.15: A nap percei 17.30: Kelet-csehországi képtárak 17.55: Dokumentumfilm 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: Spanyol természetfilm 20.30: Fekete bárány 21.25: Dokumentumfilm a kínai konyháról 21.55: Rose Mary. Tévéoperett 23.40: Tévévisszatérések 2. MŰSOR: 17.55: Balzac úr nagy szerelme 18.50: Nemzetközi ke­rékpárosverseny 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.00: Animációs filmek 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Magas kártyajáték MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Fantasztikus labirin­tus. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. — Háromnegyed 6-tól: Hegedűs a háztetőn I—II- Amerikai musical. — Kamara: Hol volt, hol nem volt. Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Alad­din. Színes, szinkr. olasz ka­landfilm. — Madách Kamara: 90 nap. Színes kanadai film. — Kertmozi: Híd a Kwai fo­lyón I—II. Színes, szinkr. an­gol történelmi film. — Pásztó: Fél 6-tól: Flashdance. Színes amerikai film. — Video: Mennykőököl. Színes hongkon­gi akciófilm. — Szécsény: Es­te 6-tól: Hosszú búcsúzások. Szovjet film. — Karancslapuj- tő: Érints meg és menj! Szí­nes, szinkr. amerikai film. •— Nagylóc: Piedone Egyiptom­ban. Színes, szinkr. olasz ka­landfilm. — Érsekvadkert: Más, mint a többi. Színes, szinkr. szovjet filmvígjáték. NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT. . Magyar FILMJEGYZET ösztöndíjasok az NSZK-ban Az idén 180 magyar ösz­töndíjas végezhet tanulmá­nyokat az NSZK különböző Oktatási intézményeiben — tájékoztatták az MTI mun­katársát a Művelődési Mi­nisztériumban : a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Közitársaság kö­zött 1987. októberében létre­jött megállapodás alapján — a Goethe-intézet költségén mehetnek tanulmányútra. A német nemzetiségi óvó­nők és általános iskolai ta­nárok négyhetes nyári to­vábbképzésen vehetnek részt. A nemzetiségi középiskolák tanulói és a főiskolai hallga­tók öt városban három hé­tig gyakorolhatják a nyelvet, oktatóik ugyanennyi időre utaznak nyelvtanfolya­mokra az NSZK-ba. A német nyelvi szaktanácsadók részé­re két-három hetes didakti­kai foglalkozásokat tartanak. Szakszervezet a dolgozóknak A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa központi könyvtára az esztendő első felében 190 ezer forintot költött könyvekre. Ebből a beszerzési keretből 3500 da­rabra futotta, s ezzel az ál­lomány meghaladja a 140 ezer kötetet. Természetesen ezekből a könyvekből nem­csak a központi könyvtár — amely lakóterületi feladatokat is ellát — 205 ovasója köl­csönözhet, hanem a hálózat­ba tartozó 78 szolgáltató munkahelyi letéti könyvtár- helyek betűkedvelői is­Tudni kell azt is, hogy a szakszervezeti könyvtárháló­zathoz hét önálló könyvtár is tartozik saját beszerzési joggal, s ezt figyelembe vé­ve a megyei állomány nagy­sága jóval magasabb, mint a fent jelzett adat. A köz­ponti könyvtár ezer feletti hanglemezgyűjteménnyel is rendelkezik, amelyet az igé­nyek szerint magánszemé­lyek hozott kazettára másol­hatnak, s ami lényeges, bér­mentésen. Idei kezdeményezésük a videokazetta-kölcsönzés, ame­lyet üzemi kluboknak köl­csönöznek; s amely iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a negyvenöt videofilmből szinte sosincs „raktáron”. A salgótarjáni gyárakon kívül viszik mások mellett példá­ul az érsekvadkerti FORCON-ba, a mátratere- nyei Ganz-MÁVAG-ba is. Van videokészülékük is a hozzá tartozó színes tv-ké- szülékkel, amelyet a SZOT Országos Tanácsa által ki­írt pályázaton nyertek csak­úgy, mint az említett video­kazettákat, amelyek további bővítését saját forrásokból oldanak meg a jövőben. Az igénylőknek módjuk lenne arra is, hogy a készülékeket is kölcsönözzék a könyvtár­ból, csekély díjazás ellené­ben, míg a kazettákat ellen­szolgáltatás nélkül vihetik. Könyvért- ajándékkönyvek Az intézetben nevelkedő fiatalok, valamint a szociá­lis otthonokban élő idős em­berek számára ajándékköny­veket küld a Könyvértékesí- tő Vállalat. A Magyar Pos­tával közösen szervezett ak­cióban a posta térítés nélkül juttatja el a címzettekhez a könyves csomagokat. A Könyvért ajánlójegy­zékét eddig 197 szociális ott­hon és 125 nevelőintézet küldte vissza, megjelölve a kért könyveket. A kiadvá­nyokat a beérkezett előjegy­zések sorrendjében postáz­zák, az első csomagok a jövő héten indulnak útnak. Diplomás örömlány Eddig csak az értéktelen filmek nyakló nélküli beho­zatalával voltam engesztel­hetetlenül elégedetlen, most azonban már a magyar cím­adással is. Egy ideje (ami­óta a moziknak is nehezeb­ben megy) azt tapasztalhat­juk, hogy a megvásárolt külföldi filmek magyar cí­mei mind gyakrabban és lé­nyegesebben térnek el az eredetitől. A francia Alain Corneau Le Mome (A kö­lyök) című filmjének A zsa­ru és a szex címet adták, az amerikai Bob Swaim an­gol színekben forgatott mun­kája, a Half Moon Street (Félhold utca) Diplomás örömlányként kapta meg nálunk a „keresztlevelét”. A magyarításokra sok eset­ben szükség van, hiszen szá­mos produkció címe egy­szerűen nem fordítható le, mert többértelmű, vagy már foglalt az adható cím. Mostanság azonban nem el­sősorban ezért változtatnak az eredetin, hanem azért, hogy hatásosabb, vonzóbb, csalogatóbb legyen. Leg­alábbis így gondolják a „ke­resztapák” és „keresztma* mák”... Aztán a valóság­ban (egyre sűrűbben) in­kább félrevezető, gusztusta­lanul harsány, úgymond blicfangos a cím. A Diplomás örömlány mindamellett jól megcsinált, vígjátéki és krimielemek­kel ügyesen átszőtt melo­dráma. Alapjában sokkal többről van szó, mint amit első pillanatban a cselek­ményből észreveszünk. A Diplomás örömlány megpró­bál igényesen és népszerű formában „eladni” olyan gondolatokat, mint: a kez­dő diplomás helyzete nem rózsás Angliában sem, ki­váltképpen ha nő. Keveset keres, mellőzik. Azért, hogy végzettségéhez és igényeihez méltó körül­mények között élhessen, kénytelen kiegészítő foglal­kozás után nézni. S a leg­kézenfekvőbb és legpénze­sebb kiegészítést még min­dig az „ősi mesterség” gy&- korlása kínálja. Aztán eb­ben a filmben benne van­nak a népek egymáshoz való viszonyára vonatkozó gondolatok is. Hiszen ma­gasan kvalifikált „kísérő lány”-unk amerikai, Lon­donban, s az arab—angol intézet tudósjelöltjeként sű­rűn körbevéve a közel-kele­ti országokból származó ál­állampolgárokkal. Dr. Slaughter kisasszony végül is egy, a libanoni po­litikai rendezéssel foglalko­zó arisztokratába lesz sze­relmes, fittyet hányva az életkorbeli súlyos különbsé­gekre, míg a lord a lány előéletéről igyekszik nem tu­domást venni. S miután megegyeztek abban, hogy egy elfoglalt férfinak nincs ideje udvarolni, ezért kény­telen a közvetítőiroda szol­gáltatásait igénybe venni, és a nők is szeretik általában a komplikációk nélküli szexet, sikerül egymásba sze­retniük. Bob Swaimnek ez az első angol nyelven forgatott mű­ve, addig francia produkci­óban aratott sikereket. El­nyerte még a César-díjat is, az Oscar-díj francia meg­felelőjét. Tehát eddigi élet­sorsa is magyarázza, hogy a Diplomás örömlány című filmjének társadalomrajza pontos és árnyalt, atmoszfé­rája hiteles, alakjainak ma­gatartása, viselkedése, gon­dolkodása lélektanilag meg­alapozott, meggyőző. Leg­nagyobb értéke azonban a filmnek a címszerepet ját­szó Sigourney Wiewer ala­kítása. Ebben bizonyítja, hogy játszani, alakítani is tud, nem csak jelen lenni, mint A nyolcadik utas: a halálban és folytatásában, A bolygó neve: Halálban. Sulyok László S z e m benéző Hazafi József kisregénye H azafi József Szembené­ző című kisregénye al­címe szerint is mai történet. A Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat jelentette meg a Tolna Megyei Népújság zsebkönyvtára címmel jó időben és jó érzékkel útjá­ra indított könyvsorozatának első köteteként. Jó időben? Igen, ameny- nyiben az idő jelzőjén a gazdasági és a társadalmi reform jegyében való cselek­vést értjük, vállalva azokat a kényszerű társadalmi kö­vetkezményeket is, amelyek a gazdaság szerkezetének szükségszerű átalakításával, a politikai, a társadalmi in­tézményrendszer gyökeres megváltoztatásával, nem utolsósorban, a gondolko­dás új alapokra való helye­zésével az egyén számára is óhatatlanul következmé­nyekkel járnak. Elkerülhetetlen a szemé­lyes érdekek érintése, azok újrarendeződése is, ami sok­szor fájdalommal járhat, sőt, emberi tragédiákat is okoz­hat. Az a jelenség is előfor­dulhat, hogy a „direktívák” teljesítése szellemében és gyakorlatában nevelkedett ember egyszerre csak „ultr rareformerré” válik, azon­nal látható „eredmény” föl­mutatására tör. „Most ezt kell csinálni” fölkiáltással a folyamatok és az adott föltételek felelős elemzését nagyvonalúan mellőzve, éppen a lényegről, a kibontakozáshoz föltétle­nül szükséges, úgynevezett emberi tényezőről feledke­zik meg, a reform betűjé­vel szorítva háttérbe esetleg akaratlanul a reform szelle­mét, ami hosszú távra je­lenti a szocializmus törté­nelmi esélyének kihasználá­sát valamennyiünk számára. Hazafi József, ha akarná sem tagadhatni le homo po- liticus voltát, de szerencsé­re, nem is akarja. A kisre­gény szerzője ugyanis újság­író, aki a politikában él, ha nem is a politikából. A va­lóság értelmezésének ez a módja lehetővé teszi számá­ra, hogy az élet legapróbb jelenségeit is képes legyen a nagy összefüggésekbe he­lyezni, érzékeltetve azokat az erőket, amelyek a kor jellegét meghatározzák, ugyanakkor úgyszólván min­denütt jelen vannak azok életében is, akik nem gon­dolkodnak róluk, „csak” élik az életet, és sokszor nem értik, mi történik körülöt­tük. Ezért gyakran derült égből villámcsapásként érik őket a változások, személyes tragédiaként, „sértődötJeiT’ élik meg azokat. A Szembenéző hőse, Mik­lós Péter, egy Tolna megyei falu szövetkezeti elnöke is, aki „ráadásul” mindig tisz­tességes volt, szívesen adott, de el nem fogadott semmit, együtt dolgozott az embe­rekkel az üzemben, ünne­peken kiosztotta a kitünte­téseket, jutalmakat, s a po­hárköszöntő után észrevét­lenül távozott be Kisfaluba, a megyeszékhelyre, ahol több mint ötven éve élt. Az­tán egyszer csak, szinte egyik napról a másikra el­veszítette elnöki állását, sőt, becsülete is veszélybe ke­rülne, ha titkárnője, aki titkon rajong érte, nem áll melléje ügyei intézésében. A kisregény lényege még- sem e tömören össze­foglalt cselekmény, hanem az 53 éves leváltott elnök belső monológja a titkárnő lakásán, ahová családja, volt munkatársai, sőt, önma­ga elől menekül pár napra. Az asszony előtt egy nem­zedék helyzetjelentését fo­galmazza meg hangosan is, amikor így töpreng: „Nem az egyéni boldogulást ke­restük mi, közülünk a leg­több nem lett gazdag, csak az ősz hajszálai, testi-lelki nyavalyái szaporodtak meg. És most mosolyognak raj­tunk, és elénk állnak, hogy adjuk át a helyünket, mert az új követelményeknek kép­telenek vagyunk megfelelni It^ásfajta emberekre van •’'I szükség, nem eszmék­re és jelszavakra, hanem józan észre. Olyan egyszerű fogalmakról van szó, mint pénz, mint érték, mint áru, mint tulajdon. Ha pénzről beszélünk, akkor a pénzről legyen szó. És ez nem kü­lönbözik egyik társadalmi rendszerben sem. Az érték itt is, ott is érték. Az érték­telen az értéktelen. Az eszünkkel fel is fogjuk ezt, csak az érzelmeink monda­nak mást.” Tudjuk, más vezetői típu­sok is élnek körülöttünk, a puritanizmus nem mindig ölt testet Miklós Péterekben, öt „csak” a sok évig kivált­ságos helyzetű ember vak­sága juttatta a pályán kí­vülre, rokonszenvünket nem játszotta el. Hazafi József kisregénye is sugallja ezt. Méltán választotta egyik mottóként Csingiz Ajtmatov sorait: ......a tegnapiak nem t udhatják, ami ma történik, de a maiak tudják, ami teg­nap történt, holnap pedig a maiak tegnapiak lesznek .. . És megmondhatom mgg: a maiak a tegnapban élnek, de ha a holnapiak elfeledik a mait, az mindenkire csa­pás”. Hazafi József mai történe­tét azzal az érzéssel olvas­tuk, hogy életünk lényeges kérdését érintette, s annyi sok semmitmondó, úgyneve­zett szépirodalmi szöveg után vállalkozott arra, hogy mondjon is valamit mind­arról, ami így vagy úgy, valamennyiünket érint. T. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom