Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-29 / 180. szám
1988. JÚLIUS 29.. PÉNTEK NOGRAD 3 Iz érsekvadkerti tsz-ben bölcs mondás járja Ha kevés a pénzed, többszörözd meg társulással! Megyünk az orrunk után. Beleszimatolunk a levegőbe, s amerről áramlik felénk a csípős illat, arrafelé indulunk. Rá is találunk az apró, ám ugyancsak „erős” üzemre. — Magyaros vajkrém ízesítéséhez készítünk finom fűszerkeveréket — felelik érdeklődésünkre az asszonyok: Szabó Ferencné, Pásztor Lászlóné, Sípos Kálmánná és Fábián Sándorné. — Hetven százalékban őrölt mustárt használunk, darált köménymagot, hagymaport, sót, piros- és cseresznyepaprikát, valamint pritaminkockát adagolunk hozzá. Mindezt alaposan összekeveri ez a bödön- szerű gép, a kutter. Egy műszakban dolgozunk, s normánknak megfelelően kilenc- száz kilogramm keveréket állítunk elő. Az Érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Mező- gazdasági Termelőszövetkezet dejtári telepén járunk. Februártól termel a szóban forgó üzem, amely a Flavoccó Gazdasági Társaság tulajdonát képezi. — Bizonyára ismeri a mondást: szegény ember vízzel főz. Mi ezt emígyen módosítottuk: ha kevés a pénzed, többszörözd meg társulással! Nos, nekünk meglehetősen kevés a forintunk, elviszi a szarvasmarhatelep rekonstrukciója. Ugyanakkor lépnünk kellett, muszáj bővítenünk az alapon kívüli tevékenységet, mert nélküle képtelenek vagyunk megélni. Idei árbevételünk mintegy hatvan százaléka származik az ipari termelésből, s ez az arány a jövőben csak növekszik majd. Szóval pénzünk úgyszólván nincs, jó ötleteink viszont vannak, s megvalósításukhoz kellenek a tőkeerős társak — magyarázza Gyimesi János elnökhelyettes. Az érsekvadkertiek ezt a partnert a Rétsági Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatban találták meg. Az Épszöv a másik „buliban”, a Miiki GT-ben is benne van, sőt annak gesztora — ám erről majd később- A Flavoccót, vagy ahogyan errefelé nevezik: az ízesítő szövetkezetei kétfajta tevékenységre hozták létre. Egyrészt: fűszerkeveréket készít, egyelőre vajkrémhez és hamarosan körözötthöz, később a sajtok gyártóit is ellátják majd a fontos ízesitőkkel. Másrészt: épül a tartósítóüzem, ahol uborkát és paradicsomot szándékoznak majd savanyítani. Hogyan, milyen alapon jön létre egy ilyen társulás? A fiatal elnökhelyettestől megtudom : — A fűszerkeveréket előállító üzem esetében mi az épületet és a munkaerőt adjuk. A társ átalakíttatta az épületet és megvásárolta a keverőgépet, a kuttert. A tartósítóüzem létrehozásához munkahelyteremtő és exportbővítő pályázat útján nyertünk tizenhárom és fél millió forintot, hasznosítjuk a régi savanyítót, s pénzzel szállt be az üzletbe az Épszöv, valamint a terméket értékesítő békéscsabai konzervgyár. A nyolcvanfőnyi létszám felvételéről is mi gondoskodunk. A nyereségen a vagyoni betét arányában fogunk osztozkodni. A fűszerkeveréket készítő üzem idei terve 200 tonna- Az árbevétel meghaladja majd a 13,5 millió forintot, a nyereség pedig a másfél milliót. A pécsi, a győri, a debreceni és a szombathelyi tejipari vállalatok a vevők fűszerkeverékre. Két év múlva akár 600 tonnára is felfuthat a termelés, s ez elegendő lesz az országos igény teljes kielégítésére- A tudományos háttér is biztosított, hiszen a Pécsi Tejipari Kutató Intézet által szabadalmaztatott keverékeket készíti az üzemben foglalkoztatott hattagú asszonycsapat. Savanyítással korábban is foglalkoztak a tsz-ben, de az augusztustól' alkalmazott technológia természetesen korszerűbb és nagyüzemibb. Igaz, évente 200—250 vagon savanyúságot szándékoznak előállítani a részben átalakított, részben újonnan épített létesítményben. A tervezett árbevétel 80—100 millió forint, s ehhez 10 milliós nyereség elérése a célkitűzés. Alapvető követelmény, hogy a termelés 60 százalékát tőkéspiacon kell értékesíteni, valutát hozva ezáltal az országnak. Ennek a tevékenységnek, akárcsak az előzőnek, az érsekvadkerti termelőszövetkezet a gesztora. — Céljaink között szerepel az alapanyag megtermelése, illetve beszerzése is — közli Gyimesi János. — Elsősorban uborkáról van szó, amelyet a növénytermesztési ágazatunkban akarunk termeszteni, valamint a környező települések kistermelőitől felvásárolni. Jó üzlet lesz tehát uborkával foglalkozni. A finom fűszerkeverék néhány alapanyagát is önerőből akarjuk biztosítani, például mustárt jelentősebb területen vetünk majd a jövő esztendőben. A másik vállalkozás, a Miiki GT kisebb jelentőségű a tsz szempontjából- A Miiki likőr alapanyagát gyártó üzem Drégelypalánkon található, tucatnyi embernek ad kenyeret. Idei árbevétele megközelíti majd a 16 millió forintot, gazdasági eredménye másfél millió forint körül lesz. A későbbiekben növekszik majd az üzem termelése, s szó van a tevékenységi kör bővítéséről. Az érsekvadkertiek -némi pénzzel járultak hozzá a társuláshoz, újabb százezrek fiadzását remélve ezáltal. Mert szólásmondásaik között ez is ott szerepel: aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli! — További társulások létrehozása is szerepel elképzeléseinkben — mondja búcsúzáskor Gyimesi János. — Maradéktalanul törekszünk arra, hogy a gt-k, a termelő- szövetkezet területén, vagy attól legfeljebb néhány kilométerre helyezkedjenek el. Az irányításra és az ellenőrzésre ugyanis hangsúlyt fektetünk, semminemű előnyt nem élvezhetnek a tsz ágazataival szemben. A feladatok végrehajtásában azonban teljesen önállóak a társaságok, illetve az annak keretében dolgozók. A társulások nem céljai, hanem eszközei mindannyiunk jobb boldogulásának. / Kolaj László Csöárat emelt az SKÜ A gyermekkocsihoz való kivétel A kohászati árak emelkedésének következményeként július 1-jétől átlag 8,5 százalékkal emelkedett a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben előállított hosszvarratú vékony csövek ára. Kivételt képeznék azonban azok a csőfélék, amelyekből évente körülbelül 10 ezer gyermek- kocsi készül: ezekre a vállalat a felhasználó üzemeknek, ipari szövetkezeteknek 10—12 százalékos ár- kedvezményt ad. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek ezzel a gyermekes családok anyagi terhein kíván enyhíteni. (MTI) Szolgáltatás Bátonyterenyén A szolgáltatás helyzete a Bátonyiterenye vonzáskörzetében lévő kistelepüléseken sem kielégítő annak ellenére, hogy a nagyközségben több mint száz, vonzáskörzetében csaknem 150 kisiparos tevékenykedik, mintegy 50 szakmában. Az ellátási gondokat többnyire a szolgáltató réteg állandó fluktuációja okozza. Megtörtént a Salgótarján nyugati városrészében lévő 1/A jelű 60 lakásos épület műszaki átadása. Jelenleg a hiány- pótlási, illetve a tűzrendészet! hatóság által igényelt munkákat végzik az épületen. Az impozáns lakóépületben a hét elején a leendő lakók már terepszemlét is tarthattak. Rgy látják a magänuällalkozök s. 1988. jüliuv Izzó hangulatú eszmecsere színhelye volt az elmúlt héten Nagyréde. ötszáz hazai magánvállalkozó gyűlt össze a MEGAMORV frissen elkészült üzemcsarnokában, hogy eszmét cseréljen a vállalkozás kérdéseiről. Az MTESZ és a MEGAMORV tulajdonosa, Morvái Ferenc volt a szervezője — az utóbbi a házigadája is a tanácskozásnak — amelynek célját úgy fogalmazták meg, hogy az „Az egyéni munkavégzés, értékének megfelelő, demokratikus elismeréséért küzd.” A fórumon húsz olyan hozzászólás hangzott el, amely a hazai magánvállalkozás általános tapasztalataival foglalkozott, javaslatokat tartalmazott a vállalkozók érdekképviselete, a különféle hatáságokkal való viszonya, társadalmi jogállása, adózása kérdésében. A javaslattevőkből alakult szerkesztőbizottság a tanácskozás végére egy hat pontból álló ajánlást szöve- gezett meg, amelyet elküldték a szakminisztériumokhoz, és több országgyűlési bizottsághoz is.-> « Botond módjára betörjük a vállalkozásokat manapság akadályozó kapukat, vagy inkább türelmesen keressük a- hozzájuk való kulcsokat? — tette fel a kérdést mindjárt az első felszólaló. Botond módszere mellett voksolt mindenekelőtt Morvái Ferenc, aki elmondta, hogy a tanácskozás színhelyéül szolgáló üzemcsarnok — amelyben 40 ember évi 200 milliós értéket állít elő — hat hónap alatt épült fel, de a mai napig nem sikerült megszerezni hozzá az építési engedélyt. Négy hónapig „fektették” a postánál Morvái telexvonal- kérelmét, ezért kénytelen volt másfél millió forintért közvetlen műholdas kapcsolatot kiépíteni, hogy Létrejöhessen a számára lét- fontosságú kommunikációs összeköttetés. A nagyrédei vállalkozónak ugyanis kínai, malayziai. és egyesült államokbeli kereskedelmi partnerei is vannak. Sokan elmondták: a magánvállalkozások társadalmi környezete ma még korántsem olyan pozitív, mint amilyen a hivatalos megnyilatkozások, állásfoglalások alapján elvárható lenne. Vannak ennek természetesen jogi, intézményi okai is, ezért várnak különösen sokat a magánvállalkozók a társasági törvénytől. Vannak persze olyan akadályok, amelyeket egyedül a megváltozó jogszabályok nem tudnak elhárítani. Ezek közé tartozik a magánvállalkozással, és általában a gazdagodással kapcsolatos közfelfogás. A közvélemény ambivalenciája — „szeretjük a lángost, de nem szeretjük a lángossütőt” — főleg abból a politikai, ideológiai feltevésből táplálkozik, hogy az egyenlőségeszményt és az áru- és pénzviszonyokat lehetséges egyidejűleg érvényesíteni. A szabályozás számukra legfontosabb eleméről, az adórendszerről szólva a házigazda Morvái Ferenc úgy fogalmazott: „minden vállalkozónak garanciákat kell kapnia arról, hogy a ma elültetett almafájának tíz év múlva várható terméséből mennyi illeti őt és mennyi az államot.” Az adózás kiszámíthatóságát más összefüggésben is kulcskérdésnek minősítették a résztvevők, nevezetesen az olyannyira kívánatos innováció, a hosszú távú műszakifejlesztési szemlélet, és a korszerű technológiák meghonosítása kapcsán. Sok hozzászóló bírálta az exportált áruk utáni devizavisszaigénylési rendszert, amely olyan kevés konvertibilis valutát hagy a termelőnél, hogy abból érdemi mftszaki fejlesztésre, a korszerű technika behozatalára nem futja. A hozzászólók szerint a vállalkozók fontos, közös érdeke, hogy a mainál sokkal több hazai és külföldi szakmai, üzleti információ álljon a rendelkezésükre. Többen elmondták, hogy információk hiányában Ugyanazzal a műszaki problémával párhuzamosan sókan foglalkoznak még ebben a kis országban is, nem beszélve a világpiacról, ezért kezdeményezték egy külpiaci és hazai információkat tartalmazó szakin«: V-íip megindítását. Persze az érdekek és azok képviselete korántsem konfliktusmentes folyamat, hiszen a vállalkozók végeredményben konkurensei egymásnak és a többi gazdálkodónak is. Sokan kifogásolták például, hogy nincs lehetőségük előzetesen tájékozódni arról, milyen árukat importál a külkereskedelem, holott szerintük a behozott termékek jelentős részét a hazai vállalkozók is elő tudnák állítani. Erre többen joggal reagáltak úgy, hogy az importverseny korlátozása, - az autar- chia nem érdeke a magyar gazdaságnak, ez épp az olyannyira szükséges technológiai megújulás útjában állna, és ezt csak a kény- szerűség, a devizahiány indokolhatja. A már korábban megalakult Vállalkozók Országos Szövetsége jelenlévő képviselője a piaci versenynyel kapcsolatban tette szóvá: a vállalkozások jelentős része a világon mindenütt megbukik. A piac ugyanis szelektál, és „igazságtalan” döntéseket is; hoz. Ha a vállalkozók a nagyobb önállóságot követelik, akkor a ^növekvő kockázatot is tudomásul kell venni. Pusztai Éva DöuUlif piacok a könnyűiparban NStt a konvertibilis elszámolású export A könnyűipari vállalatok és szövetkezetek az első fél évben az elmúlt év azonos időszakához képest 12 százalékkal növelték konvertibilis elszámolású exportjukat. és összesen 300 millió dollár értékű terméket értékesítettek a külpiacokon, elsősorban Nyugat- és Észak- Európában, illetve a tenge- í^ntúlon. Az Ipari Minisztérium irányítása alá tartozó 110 vállalat és 300 ipari szövetkezet az export növelését e szempontból két kiemelkedően jó év után érte el. 1986-ban és tavaly összesen 46 százalékkal bővült a tőkésexport e gazdálkodóknál. A külpiaci eladások ilyen arányú növekedését a már korábban megkezdett termékszerkezet-korszerűsítés és a folyamatos műszaki fejlesztés tette lehetővé. Ennek eredményeként a könnyűipari vállalatok és szövetkezetek túlnyomó többségénél sikerült értékesebb termékeket készíteni. így az Ezekben a napokban hatszáznegyven divatos női kosztüm készül el a Budapesti Finomk ötöttárugyár balassagyarmati gyárában, amelyeket Svédországba exportálnak. — RT — idén a tavalyinál 2 százalékkal kevesebb tőkésimportból származó alapanyagot használtak fel a kivitel bővítése mellett. Különösen a textilipari vállalatok járultak hozzá a sikeres exporthoz, az idén eddig mintegy 100 millió dollár értékű árut szállítottak a fizetési gondokkal küzdő közel-keleti térség helyett főként Angliába, Franciaországba. az NSZK-ba, Finnországba és az USA-ba. A könnyűipari vállalatok többségénél az állami támogatás jelentős csökkenése miatt az idén jelentősen mérséklődött a szocialista export jövedelmezősége, így várhatóan az év második felében &z eddiginél is kevesebbet szállítanak.
