Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

1988. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 ■“ ■ ■ - r r I ff Évtizede^ lépéselőny Készül az alumínium zsaluzórendszer egyik eleme. Megkérdezték a párttagságéts Ki legyen a salgótarjáni városi pártbizottság új titkára? A megyeszékhely párttagsága előtt június eleje óta köz­ismert, hogy dr. Szilágyi Tibor, a salgótarjáni városi párt- bizottság titkára más' munkaterületre kerül. Ezt követően jelölést előkészítő bizottságot hoztak létre, hogy p párttag­ság minél szélesebb körben véleményt nyilváníthasson: kit látna szívesen a pártbizottság új titkáraként. Hogyan dolgozott a héttagú jelölést előkészítő bizottság, erről kér­deztük egyik tagját, dr. Czipó Ernőt. Éppen egy esztendeje, hogy az MSZMP Központi Bizottságának július 2-i ülése megtárgyalta és jó­váhagyta a gazdaság és a társadalom stabilizációs és kibontakozási programját. Ennek egyik kulcsszava volt, s életünket át- és át­szövi ma is: a termékszer­kezet-váltás. Mészáros Lajos, .a Balas­sagyarmati Fémipari Válla­lat igazgatója elnézést kér, de csak rövid ideig ér rá. Ezért irodájába lépve azonnal a kulcsszót emlí­tem. — Egy éve foglaltuk do­kumentumba a szerkezet- átalakítás égető sürgőssé­gét, mi azonban már a nyolcvanas évek elejétől ilyen irányelvek szerint te­vékenykedünk. Arra gon­dolok, hogy 1983-tól válla­latunk már csak alumí­niumot dolgoz fel a koráb­bi acél helyett. A legöre­gebb, most is gyártott ter­mékünk a tízéves alumí­nium bányatám, a többi öt­éves; vagy ennél is fiata­labb. E tény is a most kí­vánatos tendenciát tükrö­zi, csak úgy, mint az, hogy termékeink meghatározó ré­szét nyugatra exportáljuk. Mindezt csak annak érzé­keltetésére mondtam el, hogy erre nekünk csaknem egy évtizedre volt szüksé­günk,^ így nem várható el az sem, hogy egy ilyen je­lentőségű határozat után annak látványos eredményei legyenek egy szűk eszten­dőn belül. — Említette, hogy gyárt­mányaik hagy részét a konvertibilis piacon érté­kesítik. Az erőteljes ex­portnak nem látja kárát a hazai piac? — Természetesen az itt­honi piacon is jelen va­gyunk, de egyes esetekben áruink minősége egy lépés­sel az itthoni felhasználók igényei előtt jár. Itt van példaként az alumínium ».zsaluzórendszerünk, amely­ből nagy mennyiséget szál­lítunk Ausztriába és Svéd­országba. Mi tulajdonkép­pen csak a keretet készít­jük el, amelybe egy külön­leges fabetétet kell elhe­lyezni. Finnországban öt fafeldolgozó készíti ezeket a betéteket, de közülük is csak hármójuk terméke az, amelyet a világon minde­nütt elfogadnak és szí- i vesen vásárolnak. Bár ma ez tekinthető a legkorsze­rűbb zsaluzórendszernek, a magyar építőipari válla­latok nem tudják megho­nosítani, hiszen az is'mert importszabályozó rendelke­zések miatt képtelenek be­szerezni a finn elemeket. — komoly érdekeltségük is fűződik az exporthoz... — Nemcsak érdekeltsé­günk, de kötelezettségünk is, hiszen külhonból szár­mazó gépeink Iizingdíját konvertibilis valutában kell megfizetnünk. Ezt a pénzt csak külföldi, értékesítéssel tudjuk előteremteni. Ér­dekeltségünk az exportért járó bérpreferencia is, hi­szen ez ad lehetőséget a dolgozóink számára von­zó anyagi juttatásokra. A műszaki fejlesztések­ről, a természerkezet fo­lyamatos átalakításáról, a korszerű termékekről Bata Istvánnal, a műszaki fej­lesztési osztály vezetőjével beszélgettünk. — Amikor önhöz indul­tunk, igazgatója a lelkünk­re kötötte, hogy ne tart­suk, fel sokáig... — Ez jó, mert azt jelzi, hogy számít a munkánkra, fontosnak tartja azt — mosolyog a fiatal osztály- vezető, aki két értekezlet között szakított időt be­szélgetésünkre. — Röviden felsorolom az elmúlt idő­szak néhány új termékét: alumíniumradiátor, alumí­nium zsalurendszerek, kü­lönféle hőelnyelő elemek az elektronikai ipar számára, könnyűfémvázas transzfor- mátorház-család kifej­lesztése és gyártási felté­teleinek megteremtése, új típusú" motorvonatajtók meg­konstruálása, ipari hő­cserélők és egyéb hőátadási célokra készülő keresztbor- ■dás cső gyártása... De csak a legfontosabbakat említet­tem. Vállalatunktól évente 400—450 alkalommal kérnek ajánlatot és ezek mindegyi­kére alapos, korrekt vá­laszt adunk. Az érdeklődés­nek csupán 10—15 százalé­kából lesz konkrét üzlet, mégis a megbízhatóság, a jó hír védelme érdekében nem tehetjük meg, hogy hányaveti módon foglal­kozzunk bármelyikkel is. Ennek köszönhetjük, hogy ma sem kell állnunk ren­deléshiány miaít. — Felsorolásában utoljá- rű ipari hőcserélők lég­csövét. Miért olyan fontos ez a gyár számára? — E termékünk a korsze­rű ipari hőcserélők leg­fontosabb eleme. Gyártása nagyságrendekkel növelte a fajlagos termelékegységi, jö­vedelmezőségi mutatóinkat. A keresztbordás cső to­vábbi előnye a jó hatásfok, a könnyű szerkezet és az alacsony anyagfelhaszná­lás. — Az üzemben járva az • egyik alkatrészről azt mond­ták, hogy teherautóhoz ké­szül. Mi lenne az? — Egy másik új termé­künk az osztrák—magyar fejlesztés eredményeként megvalósuló hidraulikus emelőplató, vagy rakodó­fal. Mivel alumíniumból készül, növekszik a teher­autó terhelhetősége, feles­legessé teszi a kocsikísérőt, hiszen a sofőr könnyedén elvégezheti a ki- és bera­kodást. Eddig egy száz­darabos referenciaszállít­mányt adtunk el az auszt­riai vállalattal közösen kü­lönféle európai országokba és elmondhatjuk, hogy nagy érdeklődést tapasztaltunk. — Hogy találtak egymás­ra a partnervállalattal? — Régi kapcsolatunk van öntvényszállítások révén ez­zel az egyébként hidrauli­kákat gyártó céggel. Ök adják a termékhez az elekt­ronikus és hidraulikus ré­szeket, mi pedig a szerke­zeti elemeket, melyek so- rozatgyártási feltételeit már megteremtettük. — Megbízatásunk után azt az álláspontot alakítottuk ki, hogy a leendő pártbi­zottsági titkár az általános káderpolitikai elvek mellett feleljen meg további krité­riumoknak is. Felkészültsé­ge, gondolkodásmódja le­gyen korszerű, jó kontak­tusteremtő készséggel ren­delkezzen, s. olyan személyi­séggel bírjon, aki a város sajátos szellemiségének ön­álló arculatot tudna adni.' Dr. Czipó Ernő, a további­akban elmondta: a bizottság tagjai saját területükön párt- bizottsági tagokat, pártve­zetőségeket kerestek fel, s a további tájékozódás érde­kében arra biztattak: tag­gyűléseken is hozzák szóba a jelölést. így szélesedett te­hát a kör, s csaknem 2000— 2500 közvetlen, illetve köz­vetett véleménynyilvánítás alapján alakíthatta ki a bi­zottság álláspontját. — Június utslsó napjaiban mentünk yissza ismét a helyszínekre: mi lett az eredmény, kik kerültek szó­ba. A legtöbben dr. Csong- rády Bélát, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét javasolták, a személyével kapcsolatos más elképzelő­Az Ipari Minisztérium fel- ügyelete alá tartozó hét ipar­ág ezernél is több vállalata és szövetkezete 1988 első fél évében, igaz meglehetősen nagy hullámzással, változat­lan áron számolva 1,2 száza­lékkal növelte termelését, amely összességében 570 mil­liárd forint értéket tett ki. A növekvő termelés nem járt több energiafogyasztással, sőt az energiafelhasználás 5 szá­zalékkal csökkent, de ezen belül a villamosenergiá-fo- gyasztás csak egy százalékkal mérséklődött­Ami az ipari termékek értékesítését illeti: a belföldi szállítások a vártnál néhány százalékkal alacsonyabbak voltak, ennek oka elsősorban. A Chemolimpex Külkeres­kedelmi Vállalat szocialis­ta országokkal. lebonyolított forgalmában egyre jelentő­sebb értéket képviselnek azok az államközi megálla- podásólkon kívüli szállítások, amikor az áru közvetlenül áruért cserél gazdát. E bar­te rüzletek alapján tavaly összességében 50 millió, 1988 első felében pedig már 70 millió rubelért kötöttek ma­gyar vállalatok a Chemolim­pex közvetítésével megálla­podásokat szocialista partne­reikkel. Ezeknek a szerződé­seknek a keretében a ma­gyar vállalatok különféle ve­gyi cikkekért cserébe egye­bek között színes fotópapírt és fotóvegyszert, autóbuszt, számítástechnikai cikkeket, orvosi berendezéseket, de kisebb tételekben bútorokat, textilipari termékeket és ház­tartási készülékeket szállí­sek miatt azonban ki kel­lett emelni ebből a körből. Emellett Vincze Jánost, az SZMT titkárát, Rozgonyi Józsefet, a közgazdasági szakközépiskola igazgatóját, Füzessy Istvánt, a megyei pártbizottság titkárságve­zetőjét, dr. Balogh Miklóst, a városi tanács elnökhelyet­tesét, Szabados Lászlót, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettesét, Vin­cze Bélát, a városi pártbi­zottság csoportvezetőjét és Kovács Tibort, a pedagógus­pártbizottság titkárát java­solták a legtöbben. Két hét állt a bizottság rendelkezésére az újabb helyszíni szondázásra: a szóba hozottak közül kiket tartanak a legalkalmasabb­nak, számolva az esetleges kettős,, vagy hármas jelö­lés lehetőségével is. Abszolút többségben és egyöntetű súllyal három név 1— Füzes­sy István, Rozgonyi József, Vincze János — mellett maradtak. — Őket igazolta vissza a párttagság, s az volt az el­képzelésünk, legyen akár hármas jelölés is, döntsön a pártbizottság — tájékoz­tat dr. Czipó Ernő. a múlt év végi erőteljes la­kossági £elvástártósb továbbá az export fokozása. A szocia­lista országokba a tavalyi első félévinél két százalék­kal kevesebbet exportáltak az ipari üzemek, összesen mintegy hárommilliárd rube­lért. Konvertibilis elszámolá­sú exportját minden iparág növelte, összességében 23 százalékkal, így a félévi ki­vitel elérte az 1,6 milliárd dollárt. A behozatal erről a piacról mérséklődött, s ez nem kevés gondot jelentett és jelent most is á feldolgo­zóipari üzemeknek. Végül is az ipar külkereskedelmi for­galmának passzívuma 360 millió dollárral, mintegy 45— 50 millió dollárra csökkent. Az tanak. A legjelentősebb bar- termegál lapozásokat a kül­kereskedelmi vállalat eddig csehszlovák, lengyel és szov­jet partnereivel kötötte. Az ilyen üzletek révén a magyar vállalatok egyrészt olyan vegyi anyagokhoz jut­hatnak, amelyek nem szere­pelnek az államközi megál­lapodásokban, másrészt vi­szont azokból a termékekből is kielégíthetik a többletigé­nyeiket. amelyek Szállítását ugyan előirányozták a kon-- tingensak, de a szükséges­nél kisebb mértékben. A ke­reskedelemnek ez a formája segít áthidalni azokat a gon­dokat is, amelyek a hagyo­mányos, államközi szerződé­seken alapuló áruforgalom­ban tapasztalhatók. A ha­gyományos konstrukcióban ugyanis bizonyos termékek szállításában érdektelenség mutatkozik mind a hazai, További lépésként szemé­lyes elbeszélgetés során dr. Sándor László, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a javasoltakat a párttagság elképzeléséről, e beszélgetés során azonban ketten visszaléptek az eset­leges jelöléstől. Milyen ér­vekkel? — kérdeztük dr. Czipó Ernőt. — Rozgonyi József azt mondta: nem régen igazga­tó,' már sikerült összeková­csolnia a tantestületet és további elképzeléseket sze­retne megvalósítani. Vincze János a szakszervezeti moz­galom megújhodására hi­vatkozott, amelyben szeret­ne részt venni. Füzessy István e véleményeket még nem ismerte, amikor úgy nyilatkozott: szívesen vállal­ja hármas jelölést is. — Ezek után hogyan to­vább? — A jelölést előkészítő bizottság arra a vélemény­re jutott: nem lennénk kö­vetkezetesek, ha kizárólag a többes jelölés kedvéért ven­nénk elő újabb neveket azok közül, akikkel . kap­csolatban nem volt egyön­tetű a véleménynyilvánítás, így az augusztus 8-án sorra kerülő pártbizottsági ülésen az előkészítő bizottság in­dítványozza: válasszák meg pártbizottsági titkárnak Füzessy Istvánt. A pártbi­zottság tagjainak természe­tesen lehetőségük van arra, hogy újabb javaslattal élje­nek — mondotta befejezésül dr. Czipó Ernő. K. G. • egyes iparágak közül az alu­míniumipar és a vaskohászat, a szerves és szervetlen vegy­ipar, a műanyag- és vegyi- szál-gyártás, valamint a vil­lamos gépeket gyártó üzemek növelték az átlagosnál erő­teljesebb ütemben nyugati exportjukat, míg — bár ter­melésüket bővítették — az átlag alatt értékesítetek kon­vertibilis valutáért a külön­böző feldolgozó ágazatok, mint például a műszergyár­tás, a híradástechnikai ipar, a papír- és a bútoripar, va­lamint a textilruházati ipar. Az iparban a dolgozók lét­száma január óta mintegy 30 ezerrel, 3,4 százalékkal csökkent. (MTI) részéről. Az érdekeltség hi­ányát jelzi, hogy az államkö­zi szerződésekben rögzített kontingensek egy része ki­töltetlen marad. A Chemo­limpex tevékenységi körébe tartozó vegyi cikkeik eseté­ben az idei, összességében 434 millió rubeles import- kontingensből egyelőre csak 384 millió rubelnyit kötöt­tek le konkrét szállítási szer­ződésekkel, az exportban pe­dig ez az arány 266 millió rubel előirányzattal szemben 204 millió- rubel. Ugyanak­kor a magyar vállalatok szinte valamennyi, a megál­lapodásokban rögzített ve­gyi termékből az előirány­zottnál többet vásárolnának. Igényeik kielégítésére keres­nek olyan termékeket, akár más iparágakban is, amelye­ket a külföldi felek szívesen fogadnak szállításaikért. Mészáros ,Zsolt Képek: Bábel László Széles Zoltán gépkezelő a keresztbordás cső gyártósorát állítja. I JAz ipar első feleifi teljesít menye A kivitel 1,6 milliárd dollár lfeggiunyag-forgalom Kontingensen kívül a szocialista országokkal mind' pedig a külföldi felek

Next

/
Oldalképek
Tartalom