Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-26 / 177. szám

1988. JÚLIUS 26.. KEDD NOGRAH 3 A Widentában új módi járja Váltás a minőség jegyében Az alapítók egyike, Manác Gáborné A krónikás először jár a Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat rom- hányi Widenta gyárában, s meglepődve tapasztalja: a gépek jelentős része nem üzemel. Mondja is a mellette álló Dianovszki Jánosné cso­portvezetőnek, aki magától értetődő módon feleli: — Megérett a málna, te­hát le kell szedni. Emiatt a dolgozók egyharmada van szabadságon. Miután sikerül bővebben megismernem a tizennégy éves múltra visszatekintő kollektíva életét, már jó­magam sem fogom fel tra­gikusan az „ügyet”. A kenye­rét itt kereső kétszáz ember mintegy 60 százaléka a társ­községekben lakik, s ezeken a településeken kereset­kiegészítésképpen termesztik a manapság roppant jól fi­zető gyümölcsöt. Tudják ezt a gyár vezetői is, s a mál­naérés idejére alacsonyabb tervet állapítanak meg. — Jómagam holnap megyek szabadságra — közli a kétbodonyi illetőségű Petrós Jánosné, aki öt éve jegyezte el magát a Widen- tával. Tudja — válik közlé­kenyebbé —, száz négyszög­ölön termesztjük a málnát, s az idén legalább 20 ezer forint haszonra számítunk belőle. De ne irigyelje tő­lünk azt a kis pénzt, meg kell gürcölni érte. Az elhangzottakból kide­rül, a gyár dolgozóinak ja­va része kétlaki. Nincs ezen mit kifogásolni, elvégre a megélhetéshez szükséges anyagjaikat valahogyan elő kell teremteni, s ugyanakkor mindkét kenyéradó-foglal- kozás üzéséhez népgazdasági érdek fűződik. Az eredmé­nyek igazolják, összeegyez­tethetők az érdekek: sem az ipari, sem a mezőgaz­dasági munka nem szenved csorbát. — Az első félévi termelési értéktervünk 51 millió 840 ezer forint volt, s 52 millió 274 ezret értünk el — tá­jékoztat Kelemen Tibor üzemvezető. A gyár az idén, a tava­lyinál 8 százalékkal na­gyobb, összesen 105 milliós értéket szándékozik előállí­tani. Bár januártól a ter­mékek árát öt százalékkal csökkentették, a célul tű­zött nyereség megegyezik a múlt esztendőben elérttel: a termelés értékének 13 szá­zalékával. A teljesítés ér­dekében a termelés növe­lésén túlmenően szükség volt további intézkedésekre is. Miről van szó? Nos, a romhányiak elsősorban a takarékosságra helyezték a hangsúlyt. Értendő ezalatt a selejt mérséklése éppúgy, mint a felhasznált alapanya­gok ésszerű csökkentése. Utóbbi ugyancsak kifizető­dik, mert az alapanyagok több mint fele tőkésimport­ból származik. A Widentában négyezer- féle terméket állítanak elő. Súlyuk 1 és 1000 gramm, átmérőjük 3 és 150 millimé­ter között változik. Ezek a csLszolószerszámok az iparban, az egészségügyben, a háztartásban egyaránt használatosak. Kis szériák­ról van szó, a gyakori át­állás tehát lassítja a telje­sítmény felfutását. — Termelésünk egynegye­dét exportáljuk — folytatja az üzemvezető. — A kivi­tel kétharmada tőkés-, egy­harmada szocialista vevőké. A nyugati partnerek az NSZK-ból, Franciaországból, Hollandiából, az USA-ból kerülnek ki. A szocialista országok közül szállítunk Lengyelországba, Bulgári­ába és Romániába. Kérdezem a szakembertől: a tervtúlteljesítést tanúsító adatokon túlmenően mi jó mondható még el az első fél évről? — A málnaszezontól elte­kintve még sohasem volt ilyen ütemes a termelésünk — feleli. — A tervszerűsé­get viszont némiképpen ron­totta, hogy nemritkán vál­tozott a rendelés szerkezete. Vagyis egyes termékekből a lehetséges kapacitásnál ke­vesebbet, másokból annál többet rendeltek. Az igé­nyek módosulása megköve­telte a létszám gyakori át­csoportosítását, s ez az ered­ményesség rovására ment. Sok olyan dolgozó talál­ható a Widentában, akik az alapítás óta itt keresik a kenyerüket. Közülük egy: Manda Gáborné. A barát­ságos asszony készségesen magyarázza: — Bakelitkötésű csiszoló­korongokat készítek. Két műszakba járok, s havi fi­zetésem rendszerint megha­ladja a négyezer forintot. Tőle többet keres özvegy Balázs Istvánná, aki félfu- ratos korongokat gyárt. Ér­tékes termék, importot pótol. — Már újfajta technológiá­val dolgozok — tudatja. A leglényegesebb szempont a minőség. A korong átmé­rőjének pontosan 18 centi­méternek, súlyának 17,5 dekagrammnak kell lennie. Ez az előírás, az ettől eltérő már selejt. Márpedig ne­künk csak a jó termék után fizetnek... Dianovszki Jánosné cso­portvezetőtől még megtu­dom : — Az új technológia lé­nyege, hogy az- így előállí­tott csiszolókorongok szem­szerkezete a korábbinál egyenletesebb* ebből követ­kezően tömörebb. Egyszóval: tartósabb, tovább használ­ható a. termék. A váltás meglehetősen kö­zeli, nemrégiben ment vég­be a kollektíva életében. Jelenleg a termékek csak­nem fele ezzel a technológiá­val készül, ám vannak olyan termékcsoportok, amelyek­nél 80 százalékban alkal­mazzák a nyugatról vásárolt korszerű gyártási eljárást. — Nem szeretnénk sze­rénytelennek látszani, de bátran kijelenthetem: csi­szolószerszámaink nagyobb része ma már egyenértékű a legmagasabb színvonalat kép.viselő tőkéstermékekkel. A minőség javulása pedig azt eredményezte, júniustól emelhettük az árainkat — magyarázza Kelemen Tibor. Nyugodt szívvel írjuk le: új módi járja a Widentában! Kolaj László Fotó: Rigó Tibor MKS-nyilcatlcozcrt A felvásárlás finanszírozása Valamennyi piacképes áru felvásárlásához elegendő forrással rendelkeznek a kereskedelmi bankok .— tájékoztatta Palkovics Re­zső, az MNB elnökhelyettese az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank 15 milliárd forintos váltóleszámítolási keretet különített el a har­madik negyedévre az élelmi­szer-gazdaság finanszírozá­sában jelentős szerepet ját­szó két banknak, az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbanknak, valamint a Magyar Hitelbanknak. Emellett a bankok ilyen célra további 9.5 milliárd forinttal rendelkeznek eb­ben a negyedévben. Így mindenképpen elegendő pénz áll rendelkezésre a vártnál nagyobb termés felvásárlá­sára, ha a pénzt arra for­dítják a kereskedelmi ban­kok, amire azt az MNB szánta. Ennek biztosítására az MNB a forrást a váltók viszontleszámítolásakor fo­lyósítja a kereskedelmi ban­koknak. A felvásárlás pénzügytechnikai lebonyolí­tásában így alapvető sze­repet kívánnak szánni a váltóknak, annak ellenére, hogy a gazdaságok e té­ren vegyes tapasztalatokat szereztek. Előfordult ugyan­is, hogy egyes kereskedelmi bankok nem számítolták le ezeket az értékpapírokat, s az üzleti partnerek, így az ÁFOR, vagy egyes AGRO- KER-egységek, illetve -vál­lalatok sem fogadták el a váltót fizetési eszközként. A pénzügyi feltételek biz­tosításával -párhuzamosan az MNB továbbra is foly­tatja pénzszűkítő politiká­ját. A tervek szerint a har­madik negyedévben tíz- milliárd forintot von ki a gazdaságból, ám ennek zö­mét nem a negyedév ele­jén — mint ahogy azt ere­detileg elképzelték —, ha­nem a végén, hogy a »fel­vásárlás finanszírozása min­denképpen zökkenőmentes legyen. Feszftfi send a szácsényi BRG-ben TÁPPÉNZTERÁPIA A munkások védelmét szolgáló, szakszerű vezetői intézkedések ellenére nö­vekszik a táppénzes napok száma a BRG szécsényi gyáregységében. Elgondol­koztató adatokról tájékozta­tott Stayer Lászlóné, a gyáregység SZTK-ügyinté- zője. Elmondta, hogy a fél év végéig csupán táppénzes távoliét miatt 16 627 mun­kanap esett ki a termelés­ből, mintha, az üzem csak­nem húsz munkanapon át állt volna! — A köztudat szerint a kismamák gyermekápolási távolléte az igazán sok ... — Az adatok mást tük­röznek — válaszolja. — Az ilyen jellegű táppénzes na­pok aránya a tíz százalékot sem éri el. — És az üzemi balesete­ké? — Számottevő a javulás ezen a téren. Az első fél évben kilenc baleset tör­tént, ebből három volt úti baleset, összesen 166 táp­pénzes nappal. Az üzemi balesetek száma csaknem a felére csökkent! — Soknak tűnik a több mint 16 ezer betegnap. Mi­be kerül ez az üzemnek és a társadalomnak? — Kétmiliió-százharminc- ezer forintjába — válaszol­ja az ügyintéző. Ám az üzemi szakembe­rek az igazi veszteséget mégsem a kifizetett táppénz mértékében látják, hanem a termeléskiesésben, tehát az árbevétel és végső soron a nyereség csökkenésében. Tenni kell! Kiknek és miként? A megbetegedett dolgozók gyógyítását, a betegségek megelőzését szervezett mó­don segíti a gyáregység. Ez a felelősségérzet azonban sok munkavállaló magatar­tásában, felfogásában nem kamatozok. — Legtöbbször a lakóhe­lyi környezet sugallja az indokolatlan táppénzes tá­vollétet — mondják az üze­mek vezetői, akik sokszor hiába számítanak a lét­számra. — A közelmúltban kidol­gozott részletes intézkedési terv olyan feladatokat tar­talmaz, amely a táppénzes napok „visszaszorítása” mellett a dolgozók fokozott védelmét is szolgálja — tá­jékoztat Sándor István munkaügyi osztályvezető. Az intézkedések vala­mennyi szakterületre kiter­jednek: a dolgozók egészsé­gi állapotát felvételükkel kezdődően a kidolgozott üzemi szabályok szerint is figyelemmel kísérik. A rendszeres orvosi ellenőr­zésre és gyógyszeres keze­lésre szorulókat „betegség­tűrő” munkakörökbe he­lyezik az alkalmassági vizs­gálat alapján, vagy részle­tes orvosi szakvizsgálatra küldik a dolgozót. A gyáregység két üzem­egészségügyi alkalmazottja és üzemorvosa rendszeresen ellenőrzi a munkahelyeket a közös használatú helyisé­geket. Figyelik a diagnózi­sokat, esetenként kezdemé­nyezik a munkakör-változ- tatásokat. Üj, egészségre nem ár­talmas oldószereket, vegyi anyagokat alkalmaznak, ugyanakkor szigorúan meg­követelik a technológiai utasításokban előírtak vég­rehajtását. Fokozottan el­lenőrzik az egyéni védő­eszközök és védőszerek használatát. Mérik a levegő tisztaságát, elemzik a pszi­chés jelenségeket, fokozzák a területi betegellenőrzést, s amennyiben indokolt, kez­deményezik a táppénz meg­vonását. A második fél év­ben üzemi betegellenőrt is alkalmaznak. Gyakori az alkoholszondás vizsgálat Az üzemorvosi rendelő mű­szerezettségét, a helyi vizs­gálatok technikai feltételeit javítják, ez is növeli a munkaidőalapot. Rendsze­resen elemzik a táppénz­helyzetet. A gyáregység vezetői pél­damutató együttműködésre törekszenek a körzeti orvo­sokkal, a városi és a me­gyei egészségügyi és szak­mai szervekkel, de ennek konkrét eredményei egyelő­re nem mutatkoznak. A termelés vezetői elpa- naszolták, hogy a tervfel- adatokát — a .számítottnál sokkal nagyobb időveszte­ség miatt — csak az egész­ségesek feszített ütemű munkájával tudják teljesí­teni. Ez a helyzet tartha­tatlan, mert sem az üzem­nek, sem a dolgozónak, sem a társadalomnak nem elő­nyös. A munkától távolmaradók nagy száma miatt gyakori a munkaerő-átcsoportosítás, amely feszültségekkel jár együtt és csökkenti a ter­melékenységet is. A munka- időalap növelése sok csa­ládnál okoz konfliktust, mert akadályozza a hét vé­gi programot és a háztáji munkát, örvendetes jelen­ség viszont a dolgozók egy­másra gyakorolt nevelő ha­tása. Előbb-utóbb ez oda vezet, hogy csakis az a dol­gozó tarthat jogot a foko­zott elismerésre, aki becsü­lettel teljesíti munkahelyi kötelezettségeit és vigyáz egészségére. Szécsényben nehéz a BRG-hez hasonló jó mun­kahelyet találni. Akik fele­lősséggel gondolkodnak már felismerték, hogy a munkahelyi feladatokat ön­maguk és családjuk érdeké­ben is teljesíteni keik mert ez a biztos megélhetés alapja. Az üzemet és a várost járva azt hallottam, hogy a megbízható munkásnak és a jó munkának van igazi értéke. A mai táppénzes helyzet azonban mást is igazol. — Érdemes maródra men­ni. mert a táppénzt az el­múlt évi összjövedelem után számfejtik — mond­ják többen. Márpedig a BRG szécsé­nyi gyáregységében a „be­tegeskedők” számára ez egyenesen kedvező, mert az egy táppénzes munkanapra kifizetett összeg majdnem megegyezik az idei munka bérben kifejezett értékével. A borítékok erről valla­nak ... Rácz András Előnyösen kamatoztatják a tőkét Export az SKÜ-ből Az év első hat hónapjá­ban a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek összes kiszállítá­sa 97 391 tonna volt. A kö­zel 100 ezer tonnából 23 992-t külföldön értékesí­tettek a kohászok. Egyéb­ként a tavalyihoz képest 46 százalékkal többet expor­táltak, elsősorban a tőkés­országokba. Űj vállalkozásba, mote­lek építésébe kezdett a Ra- movill Szolgáltató Szövet­kezeti Vállalat. Az erede­tileg háztartási és szóra­koztató elektronikai cikkek javítására specializálódott cég ma már igen szerte­ágazó tevékenységet foly­tat, vállalatokkal és szövet­kezetekkel társul azért, hogy befektetett tőkéjét minél előnyösebben kama­toztathassa. Most a szövetkezeti vál­lalat — főként autószervi­zek mellett — motelháló­zatot kíván létrehozni. A nagyobb szervizek ugyanis rendelkeznek az ehhez szükséges infrastruktúrával és a főútvonalakon vi­szonylag nagy az átmenő forgalom. A világkiállítás megrendezése esetén pedig jelentősen megnő a szál­lást keresők száma. Divattáskák lobbágyibál Kecskebőrből készülnek a bőrdíszmű szövetkezet job­bágyi részlegében azok a divatos női táskák, amelye­ket valutáért árusítanak a hazai Konsumtourist-üzle- tekben. A kis szériás termelés mellett nagy sorozatú export­árut is gyártanak az üzem­ben, szovjet vevő részére 28 ezer darab, csehszlovák partnerük számára 16 ezer darab, kanadai vásárlójuk­nak kétezer darab divatos táskát állítanak össze. Az idén összesen 18 millió forint ér­téket tesz ki a Jobbágyiban lévő üzem termelése. Képün­kön Pásztor Lászlóné rész­legvezető ellenőrzi a Len­gyel Lászlóné által készített táskát. —kulcsár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom