Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-22 / 174. szám
1988. JÚLIUS 22., PÉNTEK NOGRAD 3 Drégelypalőnkon Csökken a tőkésmegbízások száma Bátrabb vállalkozást, következetesebb számonkérést! Görcsö alatt a nagybárkányí tsz munkája Az egymás után háromszor Kiváló szövetkezet címet elnyert drégelypalánki Szondi Ipari Szerelő Szövetkezet idei tervének összeállításakor figyelembe vette az új árszorzókat, valamint a tőkéspiaci lehetőségeket. Az ismeretek birtokában árbevételi tervét 1987-hez viszonyítva 5 százalékkal mérsékelte, tőkésexportját viszont az előző évi szinten határozta meg. A nem végleges első félévi adatok szerint a bel- és külföldről származó árbevétel összege 20 millióval marad el az előirányzottól, a hiány alapvetően az exportnál jelentkezik. Okát abban látják, hogy az első fél évben a tervezettnél többen voltak szabadságon. Ugyanakkor a Szénsííritmény Az NSZK-ban a Salzgit- ter vállalatnak sikerült szénből olyan terméket készítenie, amely — egyelőre erőművekben és egyéb ipartelepeken, később házi központifű tő-berendezésekben is — pótolhatja majd a fűtőolajat! A Deusecoal nevű termék — ez annyit jelent, mint sűrített szén vagy szénsűrítmény — 75 százalékban finomra őrölt szénből és vele összekevert 24 százalék vízből, továbbá 1 százalék olyan vegyi adalékból áll, amelynek összetételét — érthető okok miatt, — titokban tartják. Az új termék fölöslegessé teheti a szénnek gázzá és olajjá való bonyolult és költséges átalakítását. külföldi megbízó, az NSZK- beli BMW-cég képviselője jelezte, hogy a második fél évben nem tudja garantálni a korábbi értéknek megfelelő megbízást- Emiatt a kint dolgozók száma augusztusban 400 főre mérséklődik, 50-nel kevesebben termelnek, mint korábban. E kedvezőtlen folyamat megállítása, illetve ellenkezőjére fordítása érdekében a szövetkezet vezetői egyéb üzletkötésekkel próbálkoznak. Egyébként az első fél évben a szokásos termékeket; az acél* és fémszerkezeteket, valamint az Ipsén kemencéket gyártották. A külföldre készült termékeket a megrendelő helyben minősítette és vette át. Az Jugoszlávia egyik legnagyobb folyóját, a Szávát energetikai szempontokból mindeddig nem használták ki igazán. Mindössze két erőmű üzemelt a folyón. Az ország áramtermelési programjában most már minden eddiginél jelentősebb szerepet szánnak a Szávának. Hét erőműből álló lánc létesítését kezdték meg a folyón, s a későbbiekben további 17 építését tervezik a felső folyásánál. Az első szakaszban épülő, hét egységből álló erőműlánc tagjai egyenként 34 megawatt teljesítményűexportot a NIKEX, a szerelési munkálatokat pedig a Tesco Külkereskedelmi Vállalat segítségével bonyolították le. Eddig sem késztermékükre, sem a szerelői tevékenységre minőségi reklamáció nem érkezett. Az árbevétel alakulásával függ össze az elért nyereség: az ez évre tervezett 80 millió forint haszonnak az első fél évben a 45 százalékát teremtették elő. A csekély elmaradás egyáltalán nem jelentett pénzügyi nehézséget, mert a korábbi évben produkált nyereség fedezte a folyamatos termeléshez szükséges pénzt. Ebben szerepe volt annak is, hogy az egy devizára eső forint kitermelése alatta van a hivatalos árfolyamnak. ek lesznek, s az évszázad végére készülnek el. A beruházás mintegy 300 millió dollárba kerül. Az országban jelenleg 70 hő- és vízerőmű, valamint egy atomerőmű termel áramot. Az idén 85 milliárd kilowattóra villamos energia előállításával számolnak a jugoszláv népgazdaságban- Ez éppen megfelel az igényeknek és szükségleteknek. A gazdaság további fejlesztése azonban feltétlenül szükségessé teszi a Száva-erőmű- vek mielőbb! üzembe állítását. Vízerőművek a Száván Oláh Sándorné és Jónás Pálné az exportáru csomagolására alkalmas dobozok gyártásában vesz részt. Bállá Attilának is többször kell targoncájával fordulni. Urban Zoltánná a szabadságának egy hetét gyermekeivel töltötte Hátságon. „Augusztusban még két hetet velük szeretnék lenni!” Kálmán Jánosné a málnaföldeken szerzett barna színével büszkélkedhet. — „Néhány napra azért még elmegyünk a Balatonra!” Kulcsár József képriportja Nagybárkány, Kisbárkány, Sámsonháza, Márkháza, Luciáivá. Természeti szépségekben gazdag, ám a kenyérkereset lehetőségei szempontjából kedvezőtlen adottságú vidék. Errefelé nincs gyár. még egy kisebb vállalat sem, s a föld termőképessége nem éri el átlagosan a tizenkét aranykoronát. Az emberek Innen vagy eljárnak dolgozni, vagy a környék egyetlen gazdasági egységében, a Nagybárkány központú Kis-Zagyva- völgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben keresik kenyerüket. Nagy múltú, negyven évvel ezelőtt alapított üzemről van szó, amely az említett községek határában mintegy 5800 hektáron gazdálkodik, s napjainkban 370 aktív és 630 nyugdíjas tagot számlál. Tekintettel a tsz-nek a térség fejlődésében, az itt lakóik élete alakulásában betöltött meghatározó szerepére. a bátonyterenyei pártvégrehajtóbizottság húsz hónapon belül másodszor tűzte napirendre az üzem gazdasági helyzetét. vezetésének színvonalát. A testület 1986. novemberében nagyra értékelte a közösségnek a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeit, s a közelmúltban megtartott ülésén úgyszintén pozitívan foglalt állást a kollektíva munkájáról. Tovább növekszik a termelés Az elismerésnek adott az „aranyfedezete”. Tuza István elnök ugyanis arról adhatott számot a vb előtt, hogy tovább növekszik a termelésük, s előreláthatóan nem lesz gond a VII. ötéves célkitűzés elérése, a bevételek 19 százalékos emelése. Ugyanakkor a jövedelmezőséggel már baj van, hiszen mindössze fele a nógrádi mezőgazdasági üzemek átlagának. A nagybár- kányiak 112 millió forint árbevételt terveztek erre az esztendőre, s ennek csak bő három százalékát, 4,1 milliót irányozták elő nyereségképp Mj tagadás, ez meglehetősen kevés... Mi a probléma forrása? Egyrészt: olyanok a szabályozók, hogy többet kell befizetni az államháztartásba. Másrészt: mérséklődött az alaptevékenység termékeinek értékesítése után járó állami támogatás. Harmad- sorban. de nem utoljára: erőteljesen csökkent az ipari termelésből származó haszon, s a múlt évben már veszteségessé vált az ágazat. Ez okoz igazán nehézséget. mivel a termelőszövetkezet termelési szerkezete olyan, hogy a bevételek 40 százalékát az alaptevékenység és 60 százalékát az alapon kívüli adja. Márpedig ha valami csak viszi a pénzt... Éppen a ráfizetés miatt szüntették meg a vasipari ágazatot tavaly a tsz-ben, s az elképzelések szerint az idén a homokbányászatot is felszámolják. Mentik tehát a menthetőt az üzem vezetői. ámbár meg kell mondanunk: korábban is léphettek volna. Remélhetően levonták a szükséges tanulságokat, tudniillik: egy-egy vállalkozás életképességét folyamatos közgazdasági elemzéssel kell eldönteni. A meglévő ipari részlegek, nevezetesen: a finom harisnyagyártó üzem, a nyomda, a fafeldolgozó műhely, és a kannatömítő-papírgyártó egység alkalmasak arra, hogy biztosítsák a tsz ez évre programozott nyereségének felét. Mivel azonban a megélhetéshez legalább fenn kell tartani az alapon kívüli tevékenység jelenlegi arányát. szükség van új vállalkozásokra. Az elnök a testület előtt megerősítette ez irányú szándékukat. Gyenge pont a költséggazdálkodás Mindamellett a növény- termesztés alapvető fontosságú marad a Kis-Zagyva- vöigyében. Ezen a téren nincs különösebb gond. A búza a múlt évben is nyereséget hozott, holott megyei szinten ráfizetésesnek bizonyult. Sikerrel honosí* tották meg a nagy hozamú napraforgót, s a jövedelmezőség javítása érdekében a korábbinál nagyobb területen vetettek tavaszi árpát. A célok között szerepel az árunövények termesztésének bővítése, ezért vörös herével, mustárral és olajlennel kísérleteznék. Csak egytérteni lehet a vezetésnek azzal a törekvésével, hogy növelje a folyékony- műtrágya-felihasználást, amelyet elősegít majd a tervezett .üzem . építése. Másik lényeges kötelezettségének, az állatállomány olcsó szálas és lédús takarmánnyal való ellátásának viszont csak váltakozó sikerrel tesz eleget az ágazat. Márpedig a jövőben a mostaninál több takarmányra lesz szükség a termelőszövetkezetben, hiszen ütemesen fejlesztik a juhá- szatot. Az anyajuhok számát a jelenlegi 1400-ról 3000-re akarják gyarapítani. A szaporodás gyorsítása, a gyapjúhozam emelése a hústermelés növelése érdekében fajtaváltásba kezdtek a nagybárkányiak, s a borolla juhban vélik megtalálni mindezeket a kedvező tulajdonságokat. Országosan, de megyei szinten is közismerten teret veszít a juhászat, holott manapság ismét nem elérhetetlen e gyapjas állatok kifizetődő tartása. A tsz vezetői helyesen ismerték fel a lehetőséget. Azt is csak dicsérni lehet. hogy hosszú távon gondolkodnak és kitartanak döntéseik mellett. Nem is lehet vitás: az állattenyésztés fejlesztése idővel megtérül. Húsmarhából távlatokban is marad a jelenlegi 300 darabos állomány, de a folyamatban lévő beruházások eredményeként csökkenthető lesz a ráfordítási költség. A rekonstrukció egyébként mindkét területen a kívánt ütemben halad. A mostani vb-ülésen további pozitívumokat is hallottunk az üzemmel kapcsolatban. s a hozzászólás ..elkövetőjét” nem lehet haza* beszéléssel vádolni. Honti István, a TESZÖV titkár- helyettese arra hívta fél a figyelmet, hogy a tsz-ben bátran nyúlnak olyan lehetőségekhez, mint a világbanki program keretében kapható hitel vagy gépbérlés. Beruházásra 32 millió, építésre 11,5 millió, gépesítésre 17 millió forintot fordítottak 1985—1987. között az üzemben. Az is követendő, ahogyan a háztáji és a kisegítő gazdaságokat kezelik. A tsz tevékenységének egyik leggyengébb pontja a nem eléggé hatékony költséggazdálkodás. Bár kétségtelenül történtek előremutató intézkedések, de valójában nem sikerült megfelelő ösztönzési rendszert kimunkálni. A ráfordítások ma még nem hozzák meg a lehetséges eredményt, sen- nek részben szakmai, részben vezetési okai vannak. El kell ismerni, az üzemben ez évre tervezett nem egészen 68 ezer forintos átlagkereset roppant alacsony. ilyen kevés pénzért nem tolonganak a jól képzett szakemberek. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy az eredményes termelést és gazdálkodást döntően befolyásoló szakemberekre igenis érdemes áldozni, jó munkájukkal megszolgálják a nagyobb fizetést, Megteremteni az egységes cselekvést! De talán nemcsak a pénz az oka annak, hogy nincs főkönyvelője a tsz-nek. Ami viszont bizonyos: hiánya negatívan érezteti hatását a számviteli és közgazdasági munkában. Ezért maradt él tavaly a termelői áraik lehetséges emelése, s ez több millió forintot vett ki a kollektíva pénztárcájából. Kritikaként hangzott el a testületi ülésen: nem sikerült megteremteni az egységes cselekvést, a különböző szintű vezetők nem eléggé segítik egymást. Ludas ebben az elnök is, aki önkritikát gyakorolt, mondván: nem eléggé következetes a számonkérésben, jószívére hallgatva akkor sem büntet, amikor annak ott volna az ideje. Túlságosan is hagyatkozik az értelemre és az elhivatottságra. Márpedig nem vagyunk egyformák, s kénytelen-kelletlen be kell Tuza Istvánnak is látnia: az egyetemi diploma korántsem garanciája a lelkiismeretességnek, a köz iránti kötelezettségvállalásnak. A végrehajtó bizottság állásfoglalását to’m,ácsoló Lonsták Vilmos titkár szerint a tsz-ben adottak a lehetőségek a jobb munkára. Az ismert hiányosságokon kell változtatni. Az előrelépés első számú követelménye a vállalkozóbb szellemű gazdálkodás, s ehhez néhány vezetői csere szükséges. A jövő januárban esedékes tisztújításkor olyan vezetőknek kell bizalmat szavazni, akik fogékonyak az új iránt, nemcsak termelni, hanem gazdálkodni is tudnak és akarnak. Kolaj László „Konténerszimatoló” A British Aerospace a csempészés ellen . olyan berendezést rendszeresített, amellyel mindenfajta útijárműnek — kamionnak, konténert szállító tehergépkocsinak stb. — a rakományát átvizsgálhatják anélkül, hogy az árut ki kellene rakni. A berendezésnek két része van. Az egyik a vizsgálandó raktárba belehelyezendő illóanyag-érzékelő, ez hivatott jelezni — aszerint, hogy milyen anyag felfedezésére programozták be, — . ha kábítószer, alkohol vagy robbaóanvag van a rakományban. Az érzékelő jelzéseit egy gázspektrográf elemzi. A másik része egy röntgenkészülék, ennek képei a vámtiszt képernyőjén jelennek meg, s fölfedezik, ha a rakományban a szállítólevélen fel nem tüntetett áru rejtőzik. A berendezéssel óránként húsz jármű vizsgálható át. Szabadságok — többletmunkák A dolgozók egybar- mada szabadságon, a {«ladatok azonban ma- , radtak: a termelés nem csökkenhet a nyári hetekben sem a Globus Nyomda rétsági gyáregységében. A különféle itt készülő csomagolóanyagok a hazai és exporttermékekhez szükségesek, szállításuk elmaradásával a dobozokba kerülő árucikkek értékesítése biúsnlbat meg, Képeinken a szabadságotokat túlmunkával, helyettesítéssel pótoló dolgozókat mutatjuk be.
