Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 173. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. JÚLIUS 21.. CSÜTÖRTÖK Az elhallgatás kényelme (3. oldal) Fordulatot a gazdaságban (3. oldal) Egy belügyi kiállítás képei (5. oldal) 'ijV/i Grósz Károly Chicagóban Találkozás az üzleti élet képviselőivel — Látogatás az árutőzsdéé fi népi ellenőrük vizsgálták Milyen az áruellátás megyénkben? Grósz Károly találkozott McDonald's International vezetőségével, a Drake Szállodában. Szeretettel fogadták amerikai útjának első állomásán Grósz Károlyt. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden délután — közép-európai idő szerint röviddel éjfél előtt — érkezett meg az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városába a Swissair légitársaság menetrendszerű járatával. Grósz Károlyt és kíséretét Illinois állam és Chicago város képviselői köszöntötték. Átnyújtották neki a város Lincoln elnök egy mondását idéző pecsétjének másolatát. A kormányfő meleg szavakkal köszönte meg a kedves ajándékot: „Nagy várakozással jöttem az önök városába, amelyről sokat olvastam, hallottam. Érdeklődéssel várom a küszöbönálló találkozókat” — mondta. Útjáról rövid nyilatkozatot adott a magyar sajtó munkatársainak: — Utunk nagyon kellemes volt, bár kicsit hosszú, de legalább módunk volt olvasni, ismét átnézni a kapott tájékoztatókat, felkészülni a ránk váró munkára. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy elmondjuk, hogyan élünk, mit csinálunk, milyen kérdésekkel foglalkozunk otthon, kicsit bemutassuk Magyar- országot. Az is célunk, hogy megismerjük az itteni politikai szándékokat, törekvéseket, teljesebb képet kapjunk a világ társadalmi, gazdasági, nemzetközi folyamatairól. A szó konkrét érteiméKülföldi érdekeltségű, ma" gyarországi székhelyű vállalkozások is tagjai lehetnek a Magyar Gazdasági Kamarának — erről döntött a Kamara ügyvezetősége. A külföldön működő kamarák számos országban ellátják a vegyes vállalatok érdekképviseletét is, így több, nem hazánkban működő magyar érdekeltségű vállalkozás tagja külföldi kamarának. Az MGK ügyben nem üzletet kötni jöttünk, mert ez nem a miniszterelnök, a pártfőtitkár dolga. Olyan politikai feltételeket igyekszünk teremteni, amelyek segítik a jövőben a gazdasági együttműködés kibontakozását. — Azért említem elsősorban a gazdaságot, mert a politikai együttműködés terén az utóbbi időben nagyon sok történt, így nem hiszem, hogy további erős élénkítésre lehetne számítani. Nincs egyetlen olyan politikai kérdés, ami a két ország kapcsolatában ma vita tárgya lenne. Természetesen az alapkülönbségek fennállnak: ezek a két rendszer eltérő filozófiájából, társadalmi szerkezetéből származnak. A kormány, küldöttséga Kamarának vezetősége is indokoltnak látja, hogy a külföldi tőkével működő vállalatok is tagjai legyenek a Magyar Gazdasági Kamarának. A döntés nyomán a vegyes vállalatok minden más kamarai taggal azonos feltételek szerint vehetnek részt a Kamara munkájában. Bekapcsolódhatnak bármely kamarai testület tevékenységébe, indítványokat és javaslatokat terjeszthetnek nek azonban nem az a feladata, hogy elméleti vagy társadalomtudományi vitákat folytasson, hanem az, hogy az együttműködés szálait keresse. Olyan vitás kérdések ma nincsenek, amelyek a politikai együttműködést zavarnák a két ország között. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy nagyon sokszínű találkozóknak nézünk elébe. El tudom képzelni, hogy például a magyar emigráció képviselői sok mindept nem úgy látnak, mint ahogyan mi, és ezt el is fogják mondani. A kormányszervek képviselői, a diplomaták, a kereskedők is el fogják mondani véleményüket, részben azokat a (Folytatás a 2. oldalon.) elő, és képviselőiket szavazati jog illeti meg. Egyenrangú tagként nemcsak szavazati joguk lesz, hanem választhatók is lesznek, és így részt vehetnek a Kamara vezetésében is. Ezzel a Kamara tovább kívánja javítani a külföldi működő tőke bevonásának magyarországi feltételeit, hatékonyabb érdekképviseletet biztosítva a vegyes vállalatoknak. A lakosság áruellátásának alakulását vizsgálták meg 1988 januárjától áprilisáig a népi ellenőrök. Az árváltozások hatásait tegnapi ülésén tárgyalta meg a Salgótarjáni Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálatot Levenda Józsefné vezette. A megyeszékhely lakosságának áruellátását javarészben a Nógrádker Vállalat egységei (például a Lakberendezési Áruház, a Pécskő Áruház és a Vas-Vegyi Áruház), illetve a Palócker Vállalat üzletei (például az ÉVI 201-es számú ABC, az SKÜ 155-ös számú ABC és a 188- as számú Vas ABC) biztosítják. A vizsgált időszakban a Palócker százhúsz szállító- partnerétől szerzett be árut, s kapcsolataikat az egész ország területére kiterjesztették. A Nógrádker Vállalat szállítópartnereinek száma csaknem kettőszáz. ök a nagykereskedelem mellett az áru közvetlen beszerzésével is foglalkoznakA népi ellenőrök megállapításai szerint ez a két vállalat szolid árpolitikát folytat, vagyis minimális mértékben, főleg a luxuscikkek esetében élnek saját hatáskörükben az áremelés lehetőségével. Az év elején kialakult irreálisan magas árakat pedig (gyermekruházati cikkek és cipőféleségek esetében) saját nye" reségének rovására csökkentette a Nógrádker, 180 ezer forintos bevételről lemondva. A Palócker egységeiben az alapvető élelmiszerekből megfelelő az ellátás. Egyes árucikkekből — például margarinból, konzervekből és papírzsebkendőből — a folyamatos igényeket nem tudják kielégíteni. Az ellenőrzések során nem találtak lejárt szavatosságú árut az üzletekben, a boltvezetők minden vizsgált egységben leárazzák, illetve kivonják a forgalomból ezeket az árukat. A Nógrádkernek sok gondot okoz, hogy megrefidélé- seiket sem választékban, sem mennyiségben nem teljesítik hiánytalanul partnereik. A Pécskő Áruház műszaki osztálya az év elején csupán a felét kapta meg annak, amit megrendelt. A kínálat beszűkülése leginkább a vasműszaki áruk és a járműalkatrészek beszerzésekor mutatkozik meg. A helyzet csak a ruházati részlegen jobb, ahol legfeljebb mérethiányok fordulnak elő. évre nő — nem tud lépést tartani az indokolt igények növekedésével. Az 1988-ra előirányzott kétmillió forintos segélykeret már márciusiban elfogyott, ezért póthitelt kellett igényeim. A további igények kielégítésére 775 ezer forintot biztosított a városi tanács. A város egyes körzeteiben — például a Zöldfa, a Hősök és a Bugát Pál úton — sajátos jelenség a veszélyeztetett helyzetek „újratermelődése”. A volt állami gondozottak, egykori veszélyeztetett kiskorúak mai gyermekei újból felkerülnek a gyámhatóság nyilvántartására. A hátrányos helyzetek kialakulását sok esetben persze meg lehet előzni* Ehhez azonban a felderítő tevékenységet kell tovább javítani, amelyben nem lehetne^ érdektelenek az egészségügyi és az oktatási intézmények, s a társadalmi és tömegszervezetek sem. Vegyes vállalatok is tagjai lehetnek Nem megfelelő a családi háttér Veszélyeztetett kiskorúak Salgótarjánban Évről évre emelkedik a megyeszékhelyen élő veszélyeztetett gyermekek száma — állapította meg legutóbbi ülésén Salgótarján Város Tanácsa, amikor a testület — többek között — az ifjúságvédelem helyzetét is napirendre tűzte. Figyelmeztető tény, hogy három év alatt a veszélyeztetett kiskorúak száma megháromszorozódott. tavaly mar háromszáznegyvenkettőjüket tartották nyilván a gyámhatóságon. A szakemberek a következőkben foglalták össze a — sokszor halmozottan — hátrányos helyzetek kiala- < kulásának feltételeit: A veszélyeztetett helyzet kialakulásának közvetlenül forrása lehet a nem megfelelő családi környezet; ahol alkoholisták a szülők, vagy bűncselekményeket követnek el. Ezek az emberek többnyire nem törődnek gyermekeik nevelésével, csacvLöfTilr.cj'L o ♦ónon «a nemtörődömség jellemzi. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a jövedelmi viszonyokat sem, hiszen a megfelelő anyagi háttér hiánya miatt kétszáz gyermek került a veszélyeztetettek listájára. Mindezeket mérlegelve döntöttek a szakemberek az egységes gyermekvédelem megszervezése mellett, melynek eredményeként — a városi tanács hatósági osztályán belül — tavaly létrehozták a családvédelmi csoportot. Az elmúlt évben hetvennyolc esetben figyelmeztették a szülőket, s tizenegy alkalommal kellett a családok figyelemmel kísérésével társadalmi vagy hivatásos pártfogókat megbízni. Az önhibájukon kívül rossz anyagi helyzetbe került családokat a gyámhatóság rendszeres vagy rendkívüli nevelési segélyben részesíti. A segélyekre kifizethető összeg — bár évről Divatruhák — valutáért Megyénk egyik kiemelkedő iparszerkezetátalakítási programját hajtotta végre a Salgótarjáni Ruhagyár, amikor a bátonyterenyei gyáregységét létrehozta a korábbi harisnyagyári üzemből. A ruhák varrásához szükséges legmodernebb berendezéseket helyezte el a csarnokokban, a szakmai hozzáértést átképzési támogatással sajátították el a dolgozók. A késztermék a nagy teljesítményű vasalógépen nyeri el formáját, kezelője Csemer Gyuláné. Nagy Teresa (Lengyelországból jött Bátonyterenyére férjhez) korszerű varrógéppel látja el teendőit. Kulcsár Józser képriportja A bátonyterenyei üzemből tőkésexportra viszik az árút, így a minőségellenőr szigorú szeme „valutáért” szemlél.
