Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT Hangszóró mellett CSERKÉSZEK KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix 9.00: Napközben 11.00: Társalgó 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.24: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Kötődésem a tájhoz 16.05: Szívesen hallgattuk 17.00: Olvastam valahol... 17.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 19.15: Az Ifjúsági Rádió bemutatója 20.12-: országok, tájak népzenéje. Kolumbia 20.25: A kihalt törzs élő fiai 20.55: Egy énekes — több szerep 21.41: Zsebrádiószínház 22.00: Hírvilág 22.30: Kapaszkodó 22.55: Évszázadok mesterművei PETŐFI RADIO: *.05: Napraforgó 9.05: Idősebbek hullámhosszán 9.50: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 12.30: Postabontás 13.05: Gyermekeknek: Sztrogoff Mihály Verne Gyula regénye 13.53: Szív. Edmondo De Amicis regénye 14.00: Hosszú kávé cukor nélkül. Bolyongások Koppenhágában és környékén 15.05: Pihenőidő. Zenés délután nyugdíjasoknak 17.05: Intimlista 17.30: Ötödik sebesség 16.30: Garázs 19.10: A Poptarisznya dalaiból 20.00: Történeteim 20.30: Nóták 21.05: Pillangó Móricz Zsigmond regénye 21.29: Most érkezett — könnyűzene Varsóból 22.00: Messze, messze. Régi magyar világ­utazók nyomában 22.40: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 23.10: A dzsessz története 23.50: Virágénekek BARTÓK RADIO: 9.06: A rózsalovag. Részletek Richard Strauss operájából 10.00: Romantikus muzsika 10.47: Bogár István: Hellas — görög szvit 11.10: Zenekari muzsika 12.00: Telemann: Pimpinone Intermezzo három részben 13.05: Visszaszámlálás — X/5. rész 14.00: Sibelius-művek 14.25: Bemutatjuk új felvételünket 14.40: Amatőrök Szentmihályi Szabó Péter hangjátéka 15.30: A berlini rádió énekkarának hangversenye a berlini városi könyvtárban 16.28: A bécsi Concentus musicus kamara- zenekar játszik 17.10: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 18.10: Operaáriák 18.30: V materinskom jazyku A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Montreux-veveyi fesztivál. 1987. VII/7. rész 20.51: Kritikus füllel 21.51: A XX. század zenéjéből 22.36: Ha király leszel, ha bakó leszel... Tadeusz Nowak regénye MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Mezőgazdasági körkép Heves megyéből — A piac szerepe a miskolci üveggyárban.) Fe­lelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika — Reklám — 18.20: Filmlevél. Kiss József jegyzete. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné 9.]0: utazz velünk! 9.50: A hetedik űt titka Holland filmsorozat XIII/4. rész: Az összeesküvés 10.15: Két férfi — egy eset NSZK bűnügyi tévé- filmsorozat. 11.15: Képújság 16.50: Hírek 17.00: Képes nóták kívánság­műsora 17.30: Front kegyelem nélkül XIII/3. rész: Az éj leple alatt 18.20: Álljunk meg egy szóra! 18.30: Reklám 18.40: Tévétorna 18.45: Clm-cim 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.05: Ki mit tud?-előzetes 20.45: A hét műtárgya 20.50: Kortársaink képernyője Marosi Gyula: Vakvilágban Tévéfilm 22.15: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Nachrichten — Hírek német nyelven. 18.00: Dél-alföldi mozaik 19.00: Abrahám gyermekei 19.30: Sivatagi palota NDK-rövidfilm 20.00: Képújság 20.05: Aranykagyló Kínai rajzfilm 20.40: Parabola 21.10: Híradó 2. 21.25: Reklám 21.30: Interpop ’88. Nemzetközi dalverseny 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: M.I5: Élni tudni. Sorozat 17.15: A nap percei 17.25: Sport mindenkinek. dokumentumműsor 17.55: A szocialista országok életéből 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 15.30: Híradó 20.00: NDK-tv-sorozat. (Ism.) 20.25: Az ökrök háborúja Tévésorozat 21.25: A Karlovy Vary-i nem­zetközi filmfesztivál krónikája 21.35: Beszélgetés a kastélyról. Lengyel dokumentumfilm 22.30: Szabadságot Nelson Mandelának. Koncert felvételről 2. MŰSOR: 16.50: Labdarúgó-mérkőzés 18.45: Fasírozott. Tévésorozat 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Receptek a sikerre. Zenés szórakoztató műsor 20.40: Mindenben matematika van. Tévéjáték 21.20: Szovjet animációs film 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Alexander Ivanov festő. Dokumentumfilm 22.35: Kérem a következőt! Magyar rajzfilmsorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ritz-fürdőház. (16) Színes, szinkr. angol filmbohózat. — Kamara: A Jávor. Magyar film. — Kertmozi: Az elve­szett frigyláda fosztogatói. Színes, amerikai kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Érints meg, és menj! Színes, szinkr. amerikai film. — Ma­dách Kamara: Egy tiszta nő I—II. Színes, szinkr. francia- angol film. — Bátonyterenyei Bányász: Kicsi kocsi Monte- Carlóba megy. Színes, szinkr. amerikai filmvigjáték. — He­gedűs a háztetőn I—II. Színes, látványos amerikai musical. — Pásztó: Fél 4 és fél 8-tól: Ügy érezte, szabadon él. Szí­nes magyar dokumentum­film. A Húszas Stúdió adásai minden alkalommal szolgál­nak valamilyen meglepetés­sel. De akár szenzációval vagy fájdalmas leleplezéssel jelentkezik, vagy éppen egy tragédiába torkolló esemény­nyel ismertet meg, ezt min­dig mély humanizmussal teszi. A problémafelvetés se­gítő szándékkal, a jobbítás igényével is párosul. A Ko- valik. Márta szerkesztette péntek esti Húszas Stúdióban is ez érződött- Hegyi Imre riporter a majd negyvenéves múlt, s negyvenéves hallga­tás után társadalmunk, tör­ténelmünk egyik fehér folt­ját, a cserkészmozgalmat járta körül mikrofonjával. Mit idéz fel bennünk ez o szó? Gyorsan pergő filmkoc­kákon, megsárgult fotókon bakancsba, térdnadrágba öl­tözött hátizsákos, éneklő gye­rekeket. Akik vidámak, fel­szabadultak és büszkén néz­nek a felvevő-, illetve a fényképezőgép kamerájába. Szemükben ott csillog a fény: magyar vagyok. Sürget az idő, hogy minél hamarabb, minél többet megtudjunk ró­luk. Most, adukor tömegmére­tű változások zajlanak, nem­csak gazdasági életünk, ha­nem társadalmi közérzetünk rendbehozatala is fontos len­ne — vallja az egyik emlé­kező. A közérzetjavítás fon­tos eleme lehet, hogy a még nem tisztázott múlt feltárul­jon az érdeklődők előtt. A A marxizmus—leninizmus oktatás általános korszerűsí­téséről, ezen belül a tudo­mányos szocializmus tan­tárgy alapvető megújításáról dolgoztak ki programot a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosz­tályán. Az új rendszer a korábban kötelezően előirt tantárgyak Radu Procopovici írta: ,,Tíz évvel ezelőtt három fiatal művész együtt lépett be egy csoportos kiállítás alkalmá­val a bukaresti művészeti életbe. Röviddel kolozsvári tanulmányaik befejezése után történt. Már az első talál­kozásunkkor elragadott munkamódszerük és gon­dolkodásmódjuk (Denk- Art).” Lóska Lajos pedig már ezt jegyezte le: „sors­leltár ez a kiállítás, de ugyanakkor útkijelölés is. Visszapillantás, hiszen ép­pen tíz évvel ezelőtt ren­cserkészmozgalom is egy ilyen fehér folt, tabutéma. Dehát miért is vált azzá? Miért lett a század első év­tizedétől induló s a negyve­nes évek Végéig virágzó mozgalom nem kívánt múlt? Csak mert a neve összefor­rott az elmúlt rendszerével? Erre elmondható a klasszi­kus közhely, hogy a vízzel együtt kiöntöttük a gyereket is? Azt hisszük, itt még nem tartunk. Tanúsítják a mű­sorban megszólaló cserkész­növendékek, akik ugyan már nagyapakorukba léptek, s nyugdíjaséveikhez közeled­nek, de még közöttük élnek, s egy életre meghatározó po­zitív élményként tudják fel­eleveníteni fiatalságuk e sza­kaszát. Időtállónak bizonyul­tak az ideálok, az eszmények. A jó példa tehát adott­Századunkban nagyon sok pedagógiai mozgalom in­dult, de csak a cserkészet volt egyedül olyan, amely felismerte a serdülőkor sa­játságos autonómiáját. A sa­ját világ, a saját ideálok megteremtéséhez olyan kö­zösségi életformát választott, amely a próbák, a megmé­rettetések révén természet­szeretetre, az ügyességek el­sajátítására, a jó erkölcsre és az emberségre nevelte az ifjúságot. Az Angliában 1908-ban fogant ifjúsági szer­vezet a „jó honpolgár” ki­alakítását, a jellemképzést tűzte lobogójára. Hazánkban 1912 körül indult meg a helyett jóval nagyobb ön­állóságot teremt a felsőokta­tási intézmények számára. Az -elképzelések szerint évi, 90 órában egyetlen tárgyat tesznek kötelezővé, s ezt va­lamennyi egyetem és főisko­la — jellegének, arculatának megfelelően — maga vá­laszthatja meg. További két dezett három fiatal erdélyi grafikus — Buták András, Molnár László József és Elekes Károly — közös tár­latot Bukarestben. Az eltelt egy évtized alatt életük, mű­vészpályájuk nagyot válto­zott. A 80-as évek elején né­hány éves eltéréssel mind­hárman áttelepültek Ma­gyarországra.” A három művész közül Bu­ták András most Mátraalmás vendége. Budapestről érke­zett, ahol él. Bukarestben született 1948- ban. Képzőművészeti főis­cserkészmozgalom, főleg a középiskolákban. A hazafi- ság, a magyarság gyökerei­nek kutatása is részét képez­te nálunk a komplex neve­lésnek. Karácsony Sándor, Szatmári Lajos, Sík Sándor, Bartók és Kodály neve fém­jelzi az első 20—25 eszten­dőt. A csehszlovákiai Sarló­mozgalom bölcsője is a cser­készmozgalom volt, példázva azt, hogy a nemzetiségiek­kel való együttműködést és a nemzetköziséget is szüksé­gesnek vallották. De minthogy társadalom­tól független pedagógia nem létezik, úgy olvadt bele az idő haladtával — bizonyos vonatkozásaiban — az ön­kéntesek mindennapjaiba az egyre jobbra tolódó milita- rizmus, így önkormányzata sorvadásnak indult. Szellemé­ben egyre inkább felfedez­hetőek a nacionalista voná­sok. Bár a soviniszta kato­nai jelleg csak egy átmeneti időszak mellékterméke, de mégis végképp rányomta bélyegét. A testben és lélekben egészséges embereket kiter­melő hasznos és értékes moz­galom fölélesztése napjaink­ban Magyarországon már re­ménytelen — szól az összeg­zés. De elvitathatatlan érté­keivel beoltani a mai ifjúsági szervezeteket elkerülhetetle­nül fontos feladat- Talán még nem késő. tárgyat 60—60 órában az adott intézmény tesz kötele­zővé a hallgatók számára, ,egy tárgyat pedig — ugyan­csak 60 órában — a diákok szabadon választhatnak. Ez voltaképpen a korábbi spe­ciálkollégiumok rendszeré­nek továbbfejlesztését, ru­galmasabb alkalmazását je­lenti. kólái tanulmányait Kolozs­váron végezte 1970 és 1974 között, festészeti szakon. Tanára Viktor Csiato_ a tanszékvezető Abody Nagy Béla volt. A diploma meg­szerzése után a román Tan­ügyi Minisztérium tanulmá­nyi ösztöndíjában részesült 1974—75-ben. A csoportos és országos kiállításokon 1972 és 1979 között rendszeresen szerepel Kolozsvárott, Bu­karestben, Marosvásárhe­lyen. Brassóban — az „Ate­lier—35” —, valamint a bukaresti képzőművészek szövetségének rendezésé­ben. Egyéni kiállítást ren­dezett a többi között Ko­lozsvárott, Bukarestben, il­letve 1981-ben történt Ma­gyarországra való áttelepü- lése óta Kecskeméten, Bu- depesten. Pécsett. A ma­gyarországi újrakezdéshez jelentős hozzájárulásnak bi­zonyult a Derkovits-ösztön- díj 1983—1986-ban. Jelenleg tagja á képző- és iparmű­vészeti szövetségnek (a gra­fikai szakosztály vezetőségi tagjaként dolgozik), a mű­vészeti alapnak. Reklám- grafikai tevéknységet foly­tat. Egyébként, a salgótar­jáni országos rajzbiennálék és a tavaszi tárlatok rend­szeres résztvevője. Munkásságában főiskolás kora óta mind a mai napig meghatározó szerepet ját­szik a vonal, a rajz. Ezt a mély vonzalmat távol-keleti kapcsolatai tovább mélyítik. A Tokiói Szalon tagja. A A tokiói Sóva-emlékpark- ban a látogatók az üveg­szállal erősített műanyagból készült óriáskobóca-alko- tást tanulmányozzák. Al­kotójuk Sigemura Micuo a gyorsan terebélyesedő je­lenlegi társadalom karika­túrájaként állítja ki művét a 4. tokiói szabadtéri szo­borkiállításon. Keletkutatás Tádzsikisztán­ban Ezer év elteltével újra az olvasók elé kerül A. Firdo- uszi (940—1020 vagy 1030 körül) perzsa—tadzsik szer­ző történelmi hősköltemé­nye, a Sahname. A 992 tá­ján Iránban írt, a perzsa és tadzsik nép epikus költésze­tét tükröző kiemelkedő alko­tás jelentős hatással volt a keleti irodalmak fejlődésére. A Sahname tízkötetes aka­démiai kiadásának most kezdett munkálatait tadzsik keletkutatók végzik, s a könyvet a millennium évé­ben, 1992-ben szeretnék megjelentetni (az ünnepség felett az UNESCO vállalt védnökséget). Kyotóban rendezett Impact Art Festival rendszeres résztvevője 1980 óta. Művei szerepelnek Dél-Koreában, Szöulban is. — Ez a keleti kapcsolat abból is ered, hogy műve­imben rendkívül hangsú­lyosan jelennek meg a gra­fikai gesztusok — mondja. Köztudott, hogy a keletiek mindig figyelnek erre. Ja­pánban például évenként megrendezik a legszebbírás- kiállítást. A vonal szépsé­gének hallatlanul nagy tisz­telettel adóznak. A kép- és a pszeudoírás engem is érde­kel. Az írás. mint grafikai jel. Kinyitható tárgyaim, széthajtogatható könyvecs­kéim e gondolat jegyében készültek. Dobozobjekteket konstruálok, amelyekbe nö­vényrészeket applikálok. Do­bozaim, könyveim Objekt jellegűek, fontosnak tartom a természeti tárgyak szere­pét, egyáltalán a természet szerepét életünkben. A ter­mészet szélesebb értelme­zésben érdekel, idetartozik minden, ami körülöttünk van. A növényeket például nem interpretációs szögből vizsgálom. hanem belső mozgásuk érdekel. Azok az erők izgatnak, amik a ter­mészetet alakítják. Miért olyan egy növény, amilyen. Az emberi létezés és a ter­mészet között ugyanis szo­ros kapcsolat van, minden durva és erőszakos beavat­kozás létezésünk alapjait sérti. Tóth Elemér Buzafalvi Győző Politikaelméletet oktatnak NEMZETKÖZI MÜVÉSZTELEP Q JL MATRAALMAS Buták András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom