Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON, is TELEXEN ÉRKEZETT... Napi postánkból Türelmet kérnek a bontás miatt A volt városi tanácsház bontására Salgótarjánban, polgárvédelmi gyakorlat ke­retében kerül sor. A fedett járdaszakasz kiépítésére a megépítés magas költsége miatt nem volt lehetőség. A járda lezárására rövid ideig lesz szükség. A tervek sze­rint a bontás és törmelék­szállítás júliusban lezajlik. A teljes járdaszakasz le­Elkészült Igaz, még nem teljesen. A járdát, mely csaknem sípá- lyaszerűen lej tét, most fel­bontották Salgótarjánban, az új városháza előtt. Támfal építésével csökkentették a lejtést- A díszkővel burkolt lépcsőre — mely egyik olda­lán 25, a másikon 6 lépcső­fok —, legalább két fogódzó korlátot, a megemelt járda szélére pedig egy védőkorlá­tot kellene készíteni. Nagy a járműforgalom ezen a sza­kaszon és a járda be nem látható kanyarban van. Többszöri megfigyelésem alatt nem tapasztaltam, hogy valaki is igénybe vette vol­na ezt a — különben na­zárására azért volt szükség, mert a tető- és egyéb bon­tási munkák ezt indokolttá tették. A totózó felé a kité­rő csupán 40 méterrel je­lent több utat (lépcső nincs.) A balesetek elkerülése vé­gett a lakosság megértését, és türelmét kéri a Salgótar­jáni Városi Polgárvédelmi Parancsnokság. Mező Sándor, Salgótarján. a lépcső gyón szép — meredek lép­csőt. Miért volt szükség a megépítésére? Csupán a tet­szetőség kedvéért? Aki a vá­rosházára igyekszik, éssze­rűen a múzeum mellől, illet­ve a mozi felől közelíti meg az impozáns épületet. Jó lenne tudni, hogy a lép­cső és a járda készítése mennyibe került, és mennyi volt a járda bontásának, va­lamint az új járda és a támfal elkészítésének költsé­ge. Egyébként a járda lejté­se még így is nagyobb a kívánatosnál. Füzeséri Oszkár Salgótarján, Kismarty út. Csak árban különbözik, minősége marad Elég gyakran járok Salgó­tarjánba- Szeretek az üzle­tekben és a piacon is néze­lődni. Itt-tartózkodásaim idején gyakran elfogyasztok egykét feketekávét, s meg­lepődve tapasztalom, hogy például a Karancs bisztróban 8, a mellette lévő Palócker 228. számú boltjában 6,50, a MÁV főtéri állomásának bü­féjében 9, a főtéren 7,50 és a külső pályaudvari büfében szintén 9 forintot kellett fi­zetnem legutóbb. Árban elég szép az elitérés, ám a feketekávé minőségé­ben ez nem érezhető. Csak­úgy a kiszolgálásnál. Ez utóbbit figyelembe véve a 6 forint 50 filléres feketét ugyanolyan kulturált körül­mények között lehet elfo­gyasztani, mint a 9 forinto­sat­Természetesen másutt is észrevenni az eltérő árkü­lönbségeket. Csak egy apró példa. Tarjánbam a vásár- csarnokban egy nyakba akasztható, csavaros, mű­anyag pénztárca 40 forint, amit Hajdúszoboszlón 28 fo­rintért vásároltam az unoká­imnak, darabonként 12 fo­rinttal olcsóbban. A három­nál már 54 forint megtaka­rítás mutatkozik. Ügy lát­szik nem szabad a vásárlást elsietni. Szűcs Ferenc Hatvan Kegyeletsértők Feleségem halála óta gyak­ran járok a temetőbe, hogy sírján mindig friss virág le­gyen. Egyik utam alkalmá­val egy idős asszonnyal ta­lálkoztam, aki sírva pana­szolta, hogy a csekélyke nyugdíjából vásárolt két cse­rép muskátli eltűnt a férje sírjáról. Egy héttel később elkese­redett fiatalasszony tette szó­vá felháborodva, hogy édes­anyja sírjára helyezett tíz jzál szegfűt valaki eltulajdo­nította. Két hete én is egy csokor szegfűt vittem vázában féle­ségem sírjára, amit a hantba süllyesztettem. A virág vá- zástól eltűnt. Elgondolkod­tató- Milyen emberek azok, akik minden szégyent, ke­gyeletet sutba dobva foszto­gatják a sírokat. Mit tehe­tünk ellenük? Valószínű, hogy a tolvaj a lopott virá­gokkal nem a temető főbe­járatán keresztül közlekedik, ahol a felügyelő tartózkodik. Társadalmi összefogással ja­vulást érhetnénk el- A te­metőbe látogatók figyeljenek azokra, akik nem érkeznek, hanem távoznak a temetőből a friss virággal. Mucsi Lajos Salgótarján Autólopás-gátló műszer Újfajta autólopás-gátló mű­szer gyártását kezdte meg az Agroinnova Gt. A szabadal­maztatott berendezés lénye­gében egy elektronikus zár; csupán az autóban elhelye­zett rejtett kapcsolóval vá­lik indíthatóvá a motor. A szerkezet a műszer bekötő­kábelének elvágására is rö­vidre zár, megakadályozza a gyújtást. Mivel az autólopá­sok száma emelkedik, csu­pán az Állami Biztosító ta­valy 12 millió forintot fize­tett ki az eltűnt autók után, az új műszer várhatóan so­kak érdeklődését felkelti. Annál is inkább, mert vi­szonylag olcsó — ára 1000 forint alatti — s a vészjel­zőkkel szemben hangtalanul őrzi a kocsit, nem veri fel az éjszaka csendjét. A Contravol elnevezésű műszer gyártására a gazda­sági társaság műhelyt ren­dezett be, s terméke hama­rosan megjelenik az üzletek­ben, A Fővárosi Garázsipari Vállalat néhány szerelőt már betanított a műszer szaksze­rű bekötésére, de az ügye­sebb autósok maguk is föl­szerelhetik gépkocsijukba az új lopásgátlót. A készülék iránt osztrák és jugoszláv kereskedők is érdeklődnek, s mivel hasonló műszert még sehol sem gyártanak, az Ag­roinnova több európai or­szágban is bejelenti a szaba­dalmat. Segítség az otthonra váróknak Az otthonteremtők or­szágos egyesülete az állami gondozásból kikerültek, vala­mint a 30 év alatti, hátrá­nyos helyzetű fiatalok la­káshoz jutását oly módon kívánja segíteni, hogy szá­mukra átmenetiotthon-háló- zatot épít ki. A szervezet jelenleg nem rendelkezik alaptőkével, ezért az MNB 546—4178 számú csekken, illetve a Budapest, 100v Pf. 205, 1476 címen szí­vesen fogad pénzadományo­kat, valamint az átmeneti otthonok kialakítására alkal­mas lakásokra, beépíthető telkekre vonatkozó felaján­lásokat. Keresnek olyan he­lyiséget is, amelyben kiala­kíthatják az egyesület köz­ponti irodáját. Várják azok­nak a jelentkezését, akik egyetértenek az egyesület céljaival, s részt kívánnak venni munkájában. Kiflik Baglyasról A Nógrád Megyei Sütő­ipari Vállalat baglyas- aljai sütőüzemében na­ponta mintegy hetven­ezer darab kiflit készí­tenek. Salgótarjánba és a környező települések üzleteibe innen szállít­ják naponta a friss pék­süteményt. —RT— Aranykezű mesterek Fülöp-kalap jó!" A nagyforgalmú Rákóczi út és a balassagyarmati pi­ac sarkán van egy iciri- piciri bolt, benne — csodák- csodája. hogy elfér az a sok férfi-, női és gyermekka­lap, sapka... Az alig egyméteres pult mögött ott áll — legtöbb­ször — maga az idős mes­ter, Fülöp István több me­gyében híres kalapos-kis­iparos. Amikor beléptem a kis üzletbe, szóról-szóra ez az „állókép” fogadott, de beszélgetés közben gyakran láthattam a 73 éves tulaj­donost fürgén mozogni, pul­ton innen a vevő körül tü­kör előtt, vagy éppen a mennyezetig érő polcok kö­zött, széken állva rakosgat­ni a próbára leemelt ,.fej­fedőket”. Balassagyarmaton szüle­tett 1917-ben, nyolcán vol­tak testvérek, édesapja az itteni malom gépésze volt. 1919-ben mindenszentek napján átköltözött a csa­lád Ipolyságra. Itt dupláját fizették, lakást is kaptak, később saját lákást is tud­tak vásárolni maguknak, sőt a jó eszű, jó nyelvérzékű Pista gyereket polgáriba is beíratták. Végig a szlo­vák nyelvű iskolákban ta­nult szülei kívánságár» 1946-ban. amikor már ön­állóan döntött sorsáról ma­gyar nemzetiségűnek val­lotta magát. átköltözött, visszaköltözött feleségével és két kisgyermekével Ba­lassagyarmatra. De előtte még végigjárta, nemcsak a szlovák nyelvű iskolákat, hanem Ipolyságon kitanulta a kalaposmesterséget is Polják András kalap- és sapkakészítő kisiparosnál. — Amikor felszabadultam, Lévára kerültem, mint se­géd dolgoztam Frasch Jó­zsef híres kalapkészítőnél, majdnem négy esztendeig. Aztán újra Ipolyságon kö­töttem ki, talán a szerelem is volt az oka, akkor is­mertem meg Kistompán lakó mostani feleségemet. A tör­ténelem is meghatározója lett az életemnek, 1939-ben újra vizsgáznom kellett a szakmámból, mestervizsgát tettem Budapesten. Mester­levéllel a kezemben nem sokáig dolgozhattam saját műhelyemben, behívtak, ka­tona voltam 1944-ig, amikor „leléptem” a Nyugatra tar­tó alakulatomtól. A felesé­gem vezette az üzletet Ipoly­ságon. 1944 után települ­tünk ót Magyarországra, szülővárosomba, Balassa­gyarmatra. — A történelmi időkben az öltözködési szokások is megváltoztak, ön nem ta­pasztalta tevékenysége so­rán? — De igen, persze azért fejrevaló akkor is kellett... Segíteni is próbáltam meg­élhetési gondjainkon. Pél­dául moziban reklámoztam magam. — Hogyan? — A nagy filmek szüne­tében reklámszöveget vetí­tettek: „Figyelem! Három újabb szó, Fülöp-kalap jó!” — Tényleg, mitől jó egy kalap? — Sok mindentől. Alap­anyagtól, megmunkálástól, forma- és színérzéktől... És lépést kell tudni tartani a divattal is... — Kérem;- mondjon né­hány munkaeszközt. — Gőzfejlesztő üstház (ne­kem drága gépekre sosem tellett), kalapformák (fá­ból). vasalódeszkák, vasalók, körülvágó ollók, speciális varrógépek, kések és ren­geteg anyag: férfikalapba bőr (izzasztó), selyembélés, kívülre rilpszszalag stb. Alapanyagok közül a gyap­jú, a nyúlszőr, a bársony (velúr), melizin, ezekből ké­szülnek mind a férfi-, mind a női kalapok. Persze, sokat tudnék még beszélni a var­rásról. szabásról, és a ki­egészítő, díszítő anyagféle­ségekről is. A kellékekből nem hagyhatjuk ki a mes­ter és feleségének megbíz­hatóságát, foglalkozásbeli magabiztosságát, udvarias rábeszélőképességét, vala­mint nagy kiterjedésű isme­retségi körét sem. — Csak új kalapokat és sapkákat készítenek? — Nem. Alakításokat, új­raformálásokat is vállalunk, főleg a női kalapoknál ke­resik ezt a szolgáltatást. — Mindig itt volt az üz­lete? — Majdnem, a mostani bolttal szemben nyitottam először meg az üzletemet 1947-ben. 'Azóta készítjük és árusítjuk a magunk tervez­te kalapokat és sapkákat. (Le is emel egy férfikala­pot, amelyben védjegyként a mester arcképe és neve olvasható). Más írásos nyo­ma is van Fülöp István ki­tűnő. szakmai tudásának: a „Jó munkáért”-oklevél, ame­lyet a K IOSZ-tól kapott 1968-ban. — Van a családban foly­tatója ennek a nagyon szép mesterségnek? — Gyermekeim tudomá­nyos pályán dolgoznak, kül­földön élnek, sajnos, után­pótlásról családon kívül nem tudok — mondja szem­mel láthatóan szomorká­sán az idős, beteges mes­ter. Csupán annyi közük van hát a szakmához, hogy őket messziről megkalapol- ják hivatásuk után az em­berek. Elekes Éva Fotó: Czele János KörnYezetvédelem Bátonyttrenyén Tisztult a levegő, de szennyeződtek a vizek A környezetvédelem helyi feladatait tárgyalta — töb­bek között — legutóbbi ülé­sén a bátonyterenyei tanács végrehajtó bizottsága. Meg­állapításaik értelmében a legnagyobb figyelmet a fel­színi és a felszín alatti víz­folyások védelmére kell for­dítani. Annál is inkább ki­emelt feladat a különféle források és talajvizek tiszta­ságának megőrzése, mert a vezetékes ivóvízellátásból csak a lakosság 80 százaléka részesül, a többiek a közki­folyókat és a kutakat hasz­nálják. Éppen ezért súlyos gond, hogy a források vízgyűjtő­illetve védőterületein még ma is sokan rakják le a sze­metet. A hulladék lerakását pedig sem megakadályozni, sem felszámolni nem sike­rült a mai napig. A tanács hetedik ötéves tervében 1990-ig ötmillió forintot tervezett a különfé­le „vízrendezési munkála­tokra”. Ebből az összegből — számos más feladat mellett, — a Zagyva folyó, a Tarján-, a Kazári-, a Kecskés- és a Bátony-patakok medrének tisztítását is meg kellene ol­dani. A nagyközség és vonzás- körzete csatornázási gon­dokkal is küzd, jelenleg két és fél ezer lakáshoz jut el a közcsatorna-hálózat. Kö­zéptávú terveik között sze­repelt egyébként a szenny­víztisztító-telep kapacitásá­nak bővítése, de ennek meg­valósítását pénzhiány miatt el kellett halasztani. Az esőzés és a kedvezőtlen természeti adottságok miatt a talajerózióval is számolni kell. A Bátonyterenyei Mát­ra Tsz tervszerű műveléssel, részben ellensúlyozni tudja ezt a kedvezőtlen jelensé­get. Hasonló meggondolások alapján próbálják elérni a teljes körű földhasználatot a környéken, ezért az állami tartalékföld-területeket a lakosságnak bérbe adja a nagyközségi tanács. A helység termelőüze­meinek csökkent a légszeny- nyezése, mivel berendezései­ket korszerűsítették, így pél­dául elektromos sütésre tért át a sütőipari vállalat, s az új szénmosót már korsze­rű szűrőberendezésekkel szerelték fel. Ennek köszön­hetően az elmúlt évben már sehol sem kellett légszeny- nyezési bírságot kiszabni az illetékes hatóságnak. Á szakmunkás- képzés helyzete A szakmunkásképzés je­lenlegi rendszerét az egyre szaporodó kedvezőtlen je­lenségek felszámolása ér­dekében sürgősen felül kel­lene vizsgálni; az illetékes minisztériumoknak gon­doskodniuk kell a képzés átalakításáról, formai, tar­talmi megújításáról — erre a megállapításra jutott a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálata, amellyel a szakmunkásoktatás megyei ta­pasztalatait összegezték. A felmérés szerint megyei és helyi forrásokból 37 mil­lió forintot fordítottak a szakmunkásképzést szolgáló beruházásokra; új tanter­mek, menzák épültek. A vizsgálat megállapítá­sait összegezve a Pest Me­gyei NEB azt javasolja, hogy az illetékes minisztériumok gondoskodjanak a szakmun­kásképzés átalakításáról a szakmacsoportok összevoná­sával és a tanterv ehhez kapcsolódó átalakításával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom