Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-19 / 171. szám
1988. JÚLIUS 19., KEDD NÖGTRÄD 3 Az Érsekvadkerti ÉPSZÖV melléküzemágában a Mikrokontroll Kisszövetkezet részére nagy teljesítményű számitógépekhez szükséges áramköri paneleket szerelnek össze. A hónap végéig mintegy kétszáz darab elektronikus alkatrész készül el, melyet Vas Sán- dorné — képünkön — forraszt össze. —RT— Csökkent a hazai fogyasztás Anyagi ösztönzés a húsiparban Az év eddig eltelt időszakában mintegy negyedével- harmadával csökkent a hazai tőkehúsfogyasztás és nehezebb értékesíteni a húskészítményeket is. Ebben a helyzetben a húsipar állami vállalatai igyekeznek még jobban érdekeltté tenni a munkahelyi közösségeket, a dolgozókat a hatékonyabb termelésben, a minőség javításában- Változatos, érdekes ösztönzőrendszert vezettek be és ezekkel részben sikerült ellensúlyozni a kereslet csökkenéséből adódott nehézségeket. A Budapesti Húskereskedelmi Közös Vállalatnál bevezették az úgynevezett ládapénzt. Korábban meglehetősen áttekinthetetlen teljesít- ményrendszerben dolgoztak, ezt váltotta fel az új bérezési módszer. Ennek lényege: a gépkocsirakodók, a mérlegelők és az úgynevezett rára- kók a szállítmányokon lévő ládák száma szerint kapnak akár 20 százalékos prémiumot is, ám csak abban az esetben, ha lényegében hibátlanul dolgoznak. Amennyiben ugyanis a nyolcórás műszak alatt két ízben vétenek a szakmai előírások ellen, a műszak teljes prémiumát elvesztik. A forgalmazás fellendítésére a vállalatnál — meghatározott időpontig — havi 5000 forint célprémiumot kaphatnak adminisztratív dolgozók is, ha újabb vásárlóegységet kutatnak fel a kereskedelmi vállalat számára. Kereken ezer forint jutalmat vehetnek fel azok a szállítóbrigádok, amelyek a kocsin lévő árut teljes egészében értékesítik, azaz maguk is tesznek azért, hogy a kereskedelem átvegye a most eléggé nehezen értékesíthető tételeket. A Szegedi Húskombinátnál az úgynevezett mázsapénz lett a jutalmazás egyik alapja. Ebben az üzemben — mivel, hogy a téli szaláminál minőségi kifogást nem fogadhatnak el, hiszen nagyértékű és márkás áruról van szó — több munkahelyen meghatározták az elérhető legnagyobb keresetet. Amennyiben az áru végső ellenőrzésénél — az úgynevezett mázsálásnál — hibás, kifogásolható mintát találnak, úgy arányosan csökkentik a „vétkesek” keresetét. A Pápai Húskombinátnál az egyéni ösztönzéstől várják a gazdaságosság javulását. A vonalakon dolgozóknak fémlapra nyomtatott számjele van, ezt az általuk feldolgozott áru a , szalagon magával viszi, így az ellenőrző pontokon viszonylag köny- nyű a minősítés. A személyes nyilvántartással a kereset 10 százalékát kitevő prémium érhető el, amennyiben kedvező a teljesítmény- A Győr- Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál viszont arra törekednek, hogy a végtermék minőségét illetően teremtsenek általános érdekeltséget. Ezért többfelé megszüntették a kisebb részlegek önálló premizálását. Az a módszer a kollektíva tagjait arra ösztönzi, hogy legyenek tekintettel a másik dolgozó munkájára is és ne adjanak tovább hibás dara" bot. A Budapesti Húsipari Vállalatnál' abból indultak ki, hogy a fizikai dolgozók nem nagyon tudhatják, hogyan javíthatnák a hatékonyságot. Ezért az ehhez jól értő szellemi, illetve a fizikai dolgozók számára egységes feltételeket szabtak meg és a premizálás is a közös teljesítést díjazza, feltételezve a jó együttműködést. A legnagyobb a jutalom akkor, ha éppen a hatékonyságot sikerül javítani — erre fordítják a lehetséges prémium 45 százalékát — a minőség „értéke” 35 százalék, a mennyiségi teljesítésé pedig 20 százalék- Az új megoldások egy része kísérleti szakaszban van, számos helyen azonban már eszerint alakulnak a havi elszámolások. Elektronika az építőipari szövetkezetből Az Érsekvadkerti Építőipari Szövetkezet várhatóan teljesíti az ez évre kitűzött 50 millió forintos termelési- érték* és a 4,8 millió forintos nyereségtervét. Megrendelői közé tartozik az ér- seikvadkerti Sertéstenyésztő és -Hizlaló Szövetkezeti Közös Vállalkozás és a Balassagyarmati Kábelgyár mellett, a Drégelypalániki Szon- dy Lakatosipari Szövetkezet is. Ez utóbbinak a nagyoroszi telepén és a pusztaszántói kastély felújításán végez munkálatokat. A tágabb értelemben vett építőipari tevékenységen belül a szövetkezet nagyoroszi épületasztalos-telepén, egyedi nyílászárókat és beépített szekrényeket készít. Az immár hagyományos bérmunka-konstrukció keretében a 120 asszonynak munkát adó , szerelde. az Orionnak tunert, azaz antennabemeneti kört gyárt színes és fekete-fehér televíziókhoz. Eddig évente 150—170 ezer darab ilyen alkatrészt készítettek, de idén a piacok beszűkülése miatt az Orion csak 140 ezer darabot rendelt. Ebből az első fél évben 67 ezer darabot gyártottak. Az elektronikában előre lépett az érsekvadkerti Építőipari Szövetkezet: a MIC- ROCONTROL Műszaki és Fejlesztő Kisszövetkezet megbízásából IBM kompatibilis számítógépekhez kapcsolható részegységeket gyárt. Eddig már száz kártya elkészült, és a következő száz is kiikerül augusztus végéig. A COOPINVEST innovációs kisszövetkezettől pedig négyütemű, benzinmotorokhoz felhasználható elektronikus gyújtás — berendezés gyártási jogát nyerte el a szövetkezet. E korszerű termékben nincs mozgó, s így kopó alkatrész, így elvileg végtelen ideig üzemel biztonságosan, állítás nélkül. Idén 18 ezer darab teljes gyártása, szerelése, tesztelése és csomagolása a feladat. Az első fél évben már 10 ezer darab elkészült. Az üzemanyag- megtakarítást és teljesítménynövekedést eredményező berendezés nem tartalmaz importalkatrészt. Az érdekek képviselete Use iparral és a lyukas fogról egy képitiselfii beszámoló kapcsán Mitől lehet manapság melegünk? Lakatos József, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártbizottságának titkára szerint egyrészt az időjárástól, másrészt az indulatokat keltő forró témáktól. Mindkét megállapítás érvényes volt a szerdán tartott képviselői beszámolóra, az érdeklődést sokat* mondóan jelzi, hogy (számosán pótszékkel a kézben léptek be a Kohász Művelődési Ház TIT-klubjába. S, hogy salgótarjáni vállalatok vezetőit is ott láttuk, annak roppant egyszerű a magyarázata: Devcsics Miklós, országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Tanács elnöke, a parlament legutóbbi ülésszakának egyik napirendje, az ipar szerkezetátalakítási feladatai kapcsán szólt a képviselői munka időszerű feladatairól. Ami érint és ami érdekel — így minősítette a témát a jelenlévőket, valamint Tő- zsér Gáspár országgyűlési képviselőt köszöntve az elnöklő Lakatos József. E megállapítás érvényes az Országgyűlés munkájára is, amelyről immár csaknem három évi képviselői munka tapasztalatai birtokában ugyancsak véleményt nyilvánított Devcsics Miklós. Mondandójával azokat erősítette, akik szerint „ez a parlament már nem az a parlament”. Tevékenysége, jog- és hatásköre jelentős változáson ment át, súlya megnőtt. A képviselő ehhez hozzátette: a jelentős átrendeződésre korántsem a politika ellenére, hanem éppen szándékai szerint került sor. Mindennek a legszemléletesebb jele, hogy a korábbitól eltérő vita zajlik a T. Házban, s manapság azt is meg kell szokni, hogy aki nem tetsző mondandóval áll elő, azt nem hallgatják meg. A külsőségek azonban kevésbé fontosak. Számos példával illusztrálta, hogyan változott a parlament hatásköre. Példának okáért, korlátozták az Elnöki Tanács rendeletalkotó jogkörét — ily módon kivédhető, hogy egy-egy kérdésben ne lehessen gyorsan és simán keresztül vinni egy döntési akaratot. Alapvető változásokon ment át a költségvetés vitája is. Míg korábban a számadás egyszerű jóváhagyásáról volt szó, ma már vizsgálják a képviselők a költségvetés belső struktúráját is. A korábbi megállapítást aláhúzva a változások kapcsán a képviselő megállapította: „E változásokkal egyetért a pártvezetés is, hiszen azt akarja, hogy a különböző érdeke.k nyilvános fórumon ütközzenek.” Az érdek megnyilvánulása és érvényesítése külön fejezetet érdemelne a képviselői beszámoló kapcsán is. Mint hallottuk, erősödik az az irányzat, amely határozott kormányt akar, a szándék csak akkor halványul el, amikor a saját ügyről, a saját megye határáról van szó. A vitát tehát az érdekek motiválják, s az érdekek képviseletére jé lehetőséget teremt az Országgyűlés idején a háttérben végezhető munka. A különféle találkozásokra és tárgyalásokra, amelyek jelentős részét adják a képviselői tevékenységnek. A megyei tanács elnöke a mostani beszámolón arról adhatott számot, hogy képviselői minőségében is tárgyalhatott a legutóbbi ülésszakon a miniszterelnökkel, egyik helyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével, az ipari miniszterrel, az építésügyi miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel. Természetesen Nógrád bajairól is szó esett, a segítségkérés azonban manapság nem valamiféle pénzkijárást jelenthet. „Az lehet a cél, hogy a megye olyan optikába kerüljön: a kormányintézkedésekkel összhangban kezelhetők legyenek problémái.” Mit tehetünk? A parlament napirendjének, vitájának felidézése, a nógrádi helyzetkép vázolása mellett természetesen erre a kérdésre is kereste a választ a képviselő. A beszámolón idézte például Grósz Károly, véleményét, miszerint a vállalatokra, a bankokra kell nagyobb hangsúlyt helyezni. A teljesség igényére való törekvés nélkül része a válasznak, hogy a gazdaság megváltoztatása a politikai mechanizmus érintetlenül hagyásával nem lehetséges: hogy át kell térni a szocialista piacgazdálkodás törvényeire. Folytatható azzal, hogy a megújulás alapja a szellemi megújulás. S, ahogy ez jgaz ipari tevékenységre, más vállalatra is, úgy tény: a pénzszerzés a mai nehéz helyzetben nem megy, nincs realitása a megállíthatatlan folyamat, megállítását szolgáló törekvésnek. Ehelyett a dolgok elébe kell menni, olyan program szükséges, amely a banknál, a tőkéspartnernél is szimpátiát kelt. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az ipar kapcsán számos jó kezdeményezést, elismerésre méltó törekvést is említhetett a képviselő. Figyelmeztetve arra a sajnálatos gyakorlatra is, amikor a sikert gyakran irigység kíséri. Az összegző megállapítás így hangzott: — Nógrádban nagy nehézségekkel küzd az ipar, de nagyok az értékei is. Nagy hibát követünk el akkor, ha csak az előbbieket hangsúlyozzuk, az értékeket pedig nem. Nekünk az elkövetkezendő időszakban azokat az erőket kell támogatni — képviselőnek, igazgatónak, párt- és szakszervezeti vezetőnek egyaránt — akik meg akarják újítani az ipart. Természetesen ez kijárással nem megy, a párt- és tanácsi vezetőket sem lehet kifutófiúként kezelni, hogy később megkaphassák a választ: ezt sem tudtad elintézni. A pénz más megvilágításban is szóba került. Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója többek között arra biztatta a képviselőt: ha ők nem kérnek, tőlük se kérjenek — legalábbis mértéktelenül ne. Az elvonásokra utalva érve így hangzott: még a leginnovatívabb vállalat sem tud fejleszteni. Az ipar, iparszerkezet, országos és megyei teendők kapcsán természetesen ezernyi más tény is része volt a képviselői beszámolónak. A helyzetet azonban jól érzékelteti egy példabeszéd. Devcsics Miklós szerint úgy vagyunk most gondjainkkal, mint a rossz foggal. Hiába lyukas, nem keressük az orvost, ha viszont éktelenül fáj, akkor éjszaka is rohanunk. Most éjszaka van — tette hozzá, s mindenki tudta: már nem a fogról, hanem az iparról beszél. Kelemen Gábor Amerikai bányákban is... A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál immár tíz esztendeje készítik a jelenleg legkorszerűbbnek tekinthető alumínium bánya- támokat. A magyar fejlesztés eredményeként előállított termékből a csehszlovák és a jugoszláv piac mellett a hazai bányák is szép számmal rendeltek. Az otthoni piac azonban a bányászat ismert nehézségei miatt telítetté vált. Az utóbbi időben viszont tengerentúlra is jut a gyarmati termékből: az egyesült államokbeli bányákat biztosítják vele. Cseman Sándor esztergályos az NSZK-beli hosszfúró berendezésen alakítja a bányatámot. (kép: Bábel) Vegyes vállalatok Magyarországon A Pénzügyminisztérium eddig több mint 180 vegyes vállalat alapítására adott engedélyt, s ezek nagy része már megkezdte működését. A múlt évben 67 új vállalkozás jött létre, az idén ennél többre számítanak a szakemberek. Tovább tart tehát a vegyesvállalat-alapí- tási kedv növekedése. Mint ismeretes, a kormányzat 1986-ban egyszerűsítette az ilyen vállalkozások alapításával kapcsolatos eljárást, jelentős adókedvezményt vezetett be működésük megkönnyítésére és lehetővé tette, hogy önálló külkereskedelmi jogot kapjanak, saját maguk intézzék külpiaci munkájukat. Több olyan vegyes vállalat is alakult, amelynek alaptőkéje megközelíti, sőt meghaladja a félmilliárd forintot. Ilyen az Agrofém Magyar— Japán Fermentációipari Rt., vagy az amerikai részvétellel létrehozott Float Üveggyár Orosházán. A vegyes vállalatok háromnegyede ma már termelőtevékenységet folytat.
