Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
A természet és védelme Gárdonyban • Külföldi és hazai turis- lók helyett, betegek és beteglátogatók sétálnak, gyönyörködnek ebben a „turistaparadicsomnak” is beillő tájban, Nógrádgárdony- han. Csakis ők csodálhatják és használhatják ezt a hatalmas; öt holdnyi védett parkol, alig hét kilométerre Ba la ssa gya rma 11 ól. Egy kis történelem Betegeket említettem, így nem meglepő, hogy egy szanatóriumról. s a hozzátartozó parkról lesz szó. Az egészségügyi intézmény a gróf Mailáth család egykori kastélyában létesült Í958 de.- cemberében. (Sokáig mint tüdőszanatórium, majd pár éve, megyei szívbeteg rehabilitációs bázisintézmény is működik itt 160 beteggel). A kastély volt tulajdonosáról egy keveset: Mailáth 1. Géza 1860-ban született, országgyűlési képviselő volt és nagy világutazó. Járt Japánban. Kínában, Indiában, Afrikában. Nyugalmazott korvettkapi- tányként telepedett le a megyében. mintagazdaságot hozott létre, elnöke volt a megyei gazdasági egyesületnek és a gyarmati kaszinónak is. Útjairól mindig hozott .haza fa- és növénykülönlegességeket. Magyar faféleségekkel együtt telepítette ezt a hatalmas díszparkot. A XIX. század végén, öröklés és vásárlás útján birtokába került többek között Nógrádgárdony- puszta is. Az itteni régi kúriát lebontatta és 1894-ben felépítette a ma is látható kastélyt. Mint egy botanikus kert... ... olyan volt mindig is ez a park. a kastély körül. Piros levelű hegyi, ezüst-, korai, mezeti juharfák, lucfenyők, fekete, sima és páfrányfenyők, óriás tuják, nagylevelű ezüstnyírfák, hársfák, amerikai magas kőrisek, vadgesztenyefák, szilfák, ezüstfűzek és más számos fafajta, kora tavasztól. nyárutóig nyílók. Ezért is volt a II. világháborúban itt kórház, majd hadikórház. Front idején a magyar katonák mellett ápoltak itt később német, szovjet, francia, lengyel, román katonákat is. Akik itt haltak meg, a parkban temették el. csak később kerültek át a puszta szélén lévő kis temetőkertbe, ahol azóta is gondozzák sírjukat, akárcsak szeretett igazgatójuknak, Bogdándy főorvosnak faragott kopjafás sír- hantját. aki halála után is itt akart pihenni a szanatórium közelében. Hadikórháfc után békésebb feladatot kapott a kastély és a park. SZOT-üdülő lett belőle. Aztán országos úttörőtábor létesült itt, amikor nemcsak helyben gyönyörködhettek a gyerekek a kiemelkedően szép tájban. hanem megismerkedhettek a palócfölddel és néEgészségiügyi és esztétikai érvek mellett a szanatóriumpark természetvédelmi egység, ezért a Nógrád Megyei Tanács természetvédelmi területté nyilvánítottá 1976-ban. A természetvédelem gyakori témája a megyei és városi tanácsüléseknek. Állandó gondja a megyei természetvédelmi hatóságnak isi melynek külön appará-, rasa, természetvédelmi ágazata — mátraterenyei Zagyvavölgye Tsz. alkalmazottai — igyekeznek eleget tenni nemes feladatuknak: a már védett területek megóvásával, a keletkezett károk helyreállításával. karbantartással és felvilágosítással. — A jelenlegi anyagi helyzet bennünket is érint — mondotta egy korábbi beszélgetés alkalmával Kollár József megyei főmunkatárs. — Szakmai segítséget korlátlanul, anyagi támogatást szűkösen tudunk nyújtani. De ha a tulajdonosi szemlélet erősebb lenne a panaszosokban, ha nem várnának mindig csak tőlünk mindent, ha öntevékenyen (de mindenkor betartva a •természetvédelem szabályait). áldozatra is készen foglalkoznának partnereink a természetvédelemmel, biztosan nem lenne ennyire aggasztó a kép megyénkben. .. Szerencsére vannak azért lelkiismeretes. hozzáértő, művelt és lelkes munkásai is az ügynek; az amatőr természetvédők... Igv emlegetik szakmai berkekben a nógrádgárdonyiakat is. Ezért látogattam ki hozzájuk Végh Gyula kerületvezetővel. hogy megtekintsek egy ilyen, nem a nagyközönség számára védett parkot. — Egy idő óta a nógrád- gárdonyl tüdőgyógyintézet kezelésébe került a park. Dr. Ferenczy György intézményvezető igazgató-főorvos a gyógyítás és a természetvédelem összetartó erejében nemcsak hisz. sokat is tesz érte! Chikány József gazdasági Igazgatóval együtt igazi környezetvédők. Vallják, hogy mindannyiunk életét, életkedvét. de kiváltképpen a betegekét jótékonyan befolyásolja a szép környezet, amelyben élnek gyógyul#kTermészetvédelem „a la carte” Négyesben jártuk végig a nagy kiterjedésű parkot. kezdve a tulipános, ár- vácskás virággruppoktól rózsabokroktól szegélyezett úton a főbejárat előtti vízmedence mellett, a szanatórium épületének jobboldali erdei sétányán haladva egészen a most épülő orvosi lakásokig. — A parkbeli fák, a hatalmas oxigén termelésükkel. sok betegünk szükségletét fedezik — mondja Ferenczy főorvos. — Csak azt sajnálom nagyon, és érthetetlenül állok a jelenség előtt, hogy sokan nem értékelik ezt a szépséget, sőt moly károkat okoznak ndatlanságukkal. Betördelik a tulipánokat, a kertészetünkben előnevelt palántákat kiültetés után hazaviszik. vagy hazaküldik a látogatókkal. — Védett területen még ibolyát sem szabadna szedni. sőt virágmagokat se gyűjthet senki engedély nélkül — szólt közbe Végh Gyula természetvédelmi kerületvezető. — A szanatórium kezelésében van a park. de a mi szakmai irányításunkat sem nélkülözik. A sokféle faegyed szakszerű kezelése, a kiszáradt fák kitermelésének engedélyezése, a beteg fák gyógykezelése. a mi feladatunk. Akárcsak a díszcserjék vagy madáreleség biztosítása. Dr. Ferenczy igazgató főorvos tíz éve került ennek a szanatóriumnak az élére. Személyében alkalmasabb partnert nem is kívánhatott volna magának a megyei természetvédelem. Kívül marad a világ 'Járva a hol a napsütötte, hol árnyas sétányokat, nem győztünk lelkesedni a csodálatos madárkoncertért. A csalogány, a feketerigó, a stiglinc, a kékcinkéik, széncinkék és barátcinkék, a vörösbegyek jelenléte azt igazolják, hogy itt még háborítatlan a természet, tiszta a levegő, hogy vannak még fészket rejtő, madarakat oltalmazó lombos fák. De óvják őket és táplálják sok szeretettel az intézet dolgozói és betegei. A szemfüles kerületvezető lencsevégre kapott néhány füvet kaszálót is. Mint kiderült. röntgenasszisztens vbit az egyik, a másik meg raktáros; társadalmi munkában végezték a park csinosítását. — Ez itt bevett szokás — szólalt meg Chikán József gazdasági igazgató. — Lász- ka Aranka főnővér szb-tit- kárral gyakran szervezünk nagyobb kertészkedő akciót. Ezeken a közös munkákon orvostól 'portásig, ápolónővérektől a technikai személyzetig mindenki részt szokott venni. A lábunk alá futó murvaköves sétautakon, gyakran megálltunk egy-egy szép szobor előtt, mert az itteni igazgatók, mindig mecénásai voltak a képzőművészeteknek is. így magyarázható. hogy 2 millió forint értéket képviselnek a szanatóriumiban és a parkban összegyűjtött képző- művészeti alkotások. Birtokukban vannak: Réti Zoltán, Farkas András. Lóránt János festőművészek képei. Varga Imre faszobra. a parkban pedig több nagyméretű fehér mészkő szobor is található. Hivatalos sétánkat egy különleges magnólia — tulipánfa — előtt fejeztük be, ahol Végh Gyula természetvédelmi kerületvezetővel szinte egyszerre csuktuk össze jegyzetfüzeteinket. Az övébe adatok, dátumok kerültek, az enyémbe Tóth Árpád verssorok: ,.Távolmarad a világ nincsen ami fájjon: Adám jár és Éva jár édenkerti tájon.” Elekes Éva Képek: Bencze Péter Ablak Romániára Megjelent a Palócföld harmadik száma Megjelent a Palócföld idei, huszonkettedik évfolyamának harmadik száma Salgótarjánban. A folyóirat e számának hangsúlyos részét jelentik az Ablak rovat szépirodalmi publikációi. Kőrössi P. József tanulmányával. válogatásában. s részben az ő. illetve Mátyás B. Ferenc, Szlafkai Attila fordításában a román irodalombé pillanthatnak be az olvasók. Mint annak idején mi is hírül adtuk. 1987 végén négy román író töltött pár hetet Magyarországon a Művelődési Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége József Attila köre vendégeként. Látogatásuk során Salgótarjánba, a Palócföld szerkesztőségbe, valamint Balassagyarmatra is ellátogattak. Ez a baráti látogatás adta az apropót ahhoz, hogy román szépirodalmi összeállítással lepjék meg a hazai olvasókat. Főleg olyan írókról, költőkről van szó. akik — Kőrössi P. József szavai szerint — „ritkán jelennek meg magyarul, és akik egy valamikori párbeszédnek is partnerei lehetnek. A másik oldalról.” A válogatás e majdani remélt párbeszéd esetleges leendő résztvevői közül mutat be néhányat, nem a teljesség igényével. Továbbá szerepel egy klasszikus költő is. Tristan Tzara. Szereplésének külön érdekessége, hogy itt közölt verseit még Romániában írta 1912—1915 között. 16—19 évesen. A költő e korai szimbolista korszakáról keveset tud a magyar olvasó. A Palócföld méltóan tiszteleg e versek közlésével is a nagy dada- ista költő európai szellemisége előtt. A továbbiakban Mircea Nedelciu, Apostol Gurau, Cristian Toedorescu novellái, valamint Lucian Avra~ mescu, Ioana Craciunescu és Dán Verona versei adnak ízelítőt, a kortárs román irodalom néhány jellemzőjéről, a gondolkodás tisztességéről és reményteli komolyságáról, a népek közös jövőjéért érzett felelősségről. A lap Valóságunk rovatában két gpndolatgazdag tanulmányt olvashatunk napjaink időszerű , művelődéspolitika (politikai) törekvéseihez kapcsolódva. Horváth István Műveltség és magatartás című elvi alapvetésében, a szerző a többi között vizsgálja a személyiség kialakulásának állomásait. a személyiség és a közösség viszonyát, a műveltség szerepét és számos más, a kérdéskörrel összefüggő kérdést. Egyebeken kívül megjegyzi : ,,A műveltségkép emberközpontúsága sohasem volt olyan elemi igény, mint korunkban, és várhatóan a következő időszakban is ez a követelmény erősödik majd.” Brudna Gusztáv Az egyesületek mint a nyilvánosság csírái című tanulmányában Nógrád dualizmus kori egyesületei kapcsán veti fel a megújuló tradíció időszerű kérdéseit, nyújt rövid történeti áttekintést, foglal- kózik az állam és az egyesületek viszonyával, a politika az egyesületek és a nyilvánosság összefüggéseivel. Feledy Gyula, Kossuth- díjas grafikusművész, a Pa* lócföld-műhely egyik legrégibb alkotója most hatvanéves. A Műhely rovatban a szerkesztőség nevében Cztn- ke Ferenc köszönti a művészt. Ugyancsak e helyen Vasy Géza Nagy László történelemszemléletéről szóló tanulmányának második részét adja közre a lap, amely folytatja Mezey Katalin Napló helyett című lírai jegyzetének közlését is. Ennek most harmadik részét találjuk a rovatban Bulga- kovvarázs címmel. Végül Justyák János interjúja zárja a Műhelyt A Jelenléttől a Médium—Artig címmel, a beszélgetés Petöcz Andrással készült. Szomszédság és közösség rovatcím alatt JaroslavPa- siaková irodalomtörténész, a pozsonyi Komensky Egyetem magyar tanszékének helyettes vezetője Sarlósok — muszkavezetők című tanulmányát találjuk. Kovács Győző pedig Balogh Edgár Magyarok, románok, szlávok című könyvéről írt értékelő bírálatot. A Hagyomány rovat közli Beke Mihály Andrási A tragédia vége: a komédia kezdete című tanulmányának első részét, valamint Staud Géza Paulay Edéről szóló írását. E szám illusztrációs anyagát Feledy Gyula készítette a lap felkérésére. A Palócföld és olvasótábora ezzel is tiszteleg a művész előtt. (te) A Rege az ősi kultúráért r Elő népzenét az iskolákba Regéket lehetne írni a salgótarjáni Rege népzenei együttes múltjáról; arról, hogyan nőtt ki az egykori Ciróka együttesből, az alakulással járó nehézségekről s a mai gondokról. Arról is. miért ismerik őket jobban szakmai berkekben a megye határain túl, /mint szőkébb hazánkban, arról, hogyan kaptak Nívó-díjat Miskolcon a Borsodi fonó elnevezésű rendezvényen, arról például, hogy miért nem inkább a Palóc szőttes, vagy más rangosabb megyei bemutató díjazottjai? Igaz az is, Nógrád megyében is sokfelé megfordultak. csakhogy a zenekart nálunk főként kísérőzenekarként tartják számon. A mihálygergei néptáncegyüttes a vanyarci nemzetiségi együttes, a nagyióci gyermekién ccsoport a megmondhatója. mit jelent, mennyit ér számukra a Rege állandó partnersége, mennyiben járul hozzá a zenei aláfestés sikereikhez, de emlékszik még korábbról a palotásljalmi Kenderike és a pásztói Muzsla is a zenésztársakra. A hagyományőrző együttesek körében most is keresettek, népszerűek a tarjáni muzsikusok, s erre bizonyság az, hogy nemrégiben, amikor a Rárósmenti kulturális találkozón — ahol a környékbeli amatőr művészeti csoportok adtak műsort — a mihálygergei csoporton kívül továbbiak kérték őket, húznák nekik is a talpalá- valót. Tápé. Cigánd, Paks neves együttesei, a mezőhe- gyesi Matyó táncegyüttes — akiket két éve egy francia- országi világfesztiválon is kísértek már, s ugyanitt a kibővített Rege — Béres János furulyaművész és Szől" lősi Beatrix cimbalomművész személyével — önálló zenekari programmal is fellépett. amelyről a franciák műsoros kazettát is jelentettek meg A világ zenéje címmel, s ezen a Rege műsora is hallható palóc és mezőségi nótáival. Voltak többek között Bulgáriában, Romániában és Törökországban is az alakulás óta eltelt nyolc esztendő során, Csehszlovákiában pedig nem is egyszer szerepeltek már. Itt nem csak megyénkben együttesek kísérőikként adtak ízelítőt művészetükből, hanem a szlovákiai táncosok is az ő zenéjükre ropták a táncot, mint a közelmúltban, amikor az a nagy- csalomnyai nemzetiségi találkozón az ipolynyéki néptáncegyüttes zenei kísérői voltak. Júliusban a mihályger- gelekkel a lengyelországi Krakkóban lépnek fel egy fesztiválon, s meghívást kaptak a Heves megyei Visznek gyermektánccso- portjától is. hogy lennének partnereik augusztusban egy külföldi bemutatón. Hívták őket Sárospatakra, a nemzetközi népitánc táborba, ahol * a külföldön élő magyarok ismerkednek majd az anyaország tánclépéseivel. Mindeközben pedig készülnek az egyik legrangosabb nyári megyei eseményre, a Palóc szőttes elnevezésű kulturális bemutatóra, s még valami másra. Szabó Gáspártól, az együttes zenei vezetőjétől tudtuk meg, hogy az együttes tagjainak — Orbán György, Janku- ra Miklós. Balázs Barnabás, Sipos Antal és Horváth Andrea — feltett szándéka, hogy régi álmukat valóra váltva, önálló műsorral álljanak közönség elé. Szeptemberre tervezik az Élő népzenét az iskola Vmk című programjukat bemutatni'. amelyben a hangszeris- mertetés mellett ízelítőt adnának az összes magyar zenei terület népzenei kultúrájából. palóc, alföldi, mezőségi é9 dél-dunántúli válogatásukkal. bővítve ezzel a népzenei ismereteket a gyerekek körében. BÉNVE1 JÓZSEF: \APPAL JÖ N Verdes az idő szárnya Takarj be pirkadásig takarj hát egész napra takarj be éjszakára nappal jön napra másik szükségem van hajadra anszonyi melegeddel s félelmeim fakadnak estéiig a szemedre őh-iző két szemeddel sugarában a napnak asszonyi melegedre
