Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-16 / 169. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 169. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. JÜLIUS 16.. SZOMBAT .jiMHMaanMi Nyíltság és lelkesé« (3. oldal) Á NÓGRÁD Mátraterenyén (9. oldal) Elmozdult a holtpontról a Stécé ügye (11. oldal) A megmérettetés évei A Központi Bizottság üléséről megjelent tudósításokat olvasva, tájékoztatókat hallgatva úgy tűnik már az idei, de a következők még inkább a megmérettetés évei lesznek a társadalomban éppúgy, mint a gazdaságban. Ahhoz ugyanis, hogy teljesítményeink nagyobbak, nemzetközileg is elismertebbek lehessenek elengedhetetlen feltétel, minden mást megelőző feladat az intézményrendszer reformja. Többek között erről beszélt Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója is abban az élénk, felelősségtől áthatott vitában, amely a népgazdaság fejlődésének idei tapasztalatait összegző, s a jövő évi fejlődés fő irányait fölvázoló beszámolót követte. Azokkal alkotott véleményközösséget, akik a gazdaságpolitika mostani gyakorlatát kevésnek tartják, s határozott, gyökeres fordulat szükségességéről szóltak. De — mint mondta - számításba kell venni minden olyan lehetőséget, amelyek elvezethetnek a kívánatos társadalmi, gazdasági fordulathoz. így át kell tekinteni a népgazdasági és a vállalati, illetve a vállalkozói érdekek összhangját is. Mert a hazai és a nemzetközi tapasztalatok mind arra figyelmeztetnek: ha ezek egybeesnek akkor egészséges a gazdaság, akkor gyarapodik az ország. Az esztendős munkát összegezve a beszámoló egyértelműen fogalmazott: a népgazdaság nehéz, sok tekintetben kritikus helyzetben van. Jóllehet az év első felének teljesítménye, a munka tapasztalatai azt igazolják, hogy a célkitűzések helyesek, a tervek teljesíthetők. Ám az elmúlt hónapokban nem oldódtak igazán, néhány területen pedig élesebbé váltak a feszültségek. Mindezek azt jelzik, hogy nem találtuk meg a fordulatot eredményező stabilizáció és kibontakozás megvalósításának legcélszerűbb módját. Hol ^ámítottuk hát el magunkat? A gazdasághoz értő szakemberek, politikusok, s a közös gondok megoldásából részt vállaló „laikusok" mondták el véleményüket a vitában. Arról, hogy a kormány stabilizációs munkaprogramja helyesen jelölte meg a továbblépés irányait. Csakhogy közben bebizonyosodott, a gondok nagyobbak, súlyosabbak annál, mint amilyenekkel számoltunk. így aztán az intézkedések, amelyeket elhárításukra a kormány hozott, nem elegendőek, nem igazán hatásosak. Mindebből következik, hogy a legfontosabb célok megvalósításához — a struktúra ó'alakításához és az egyensúly javításához, - további intézkedések szükségesek. Olyanok is, amelyek szigorúbbak az eddigieknél, amelyeket korábban nem terveztünk. Fontos tehát, — s ebben a pártszerveknek, az alapszervezéteknek, a kommunistáknak meghatározó szerepük van, — hogy az emberek világosan lássák miért, mit kell vállalniok. Jól értsék a gondolkodás, a gyakorlat változásának lényegét, szükségességét. Alapvető feltétele ez annak, hogy bízzanak megvalósításukban, s ennek megfelelően cselekedjenek. Hol tart, milyen irányban halad a megye gazdasága? A vállalatok tervei mennyiben siettetik vagy lassítják a kormány- program megvalósítását? Milyen akadályokat kell elhárítani az útból, hogy a munka, a gazdálkodás hatékonyabb, eredményesebb legyen? A tervkészítés, és a magunk mögött hagyott hónapok tapasztalatai talán nem elégségesek messzemenő következtetések levonására. Arra azonban mindenképpen jók, hogy észrevegyük a szerény, de mégiscsak biztató változásokat, s jobban figyeljünk az aggasztó jelekre. A vállalatok többsége - a nehezebb pénzügyi, gazdálkodási feltételek ellenére is, — növeli termelését és az export, mindenekelőtt a konvertibilis export erőteljes növekedésével számol. Nem kevés gondot okoz azonban, hogy a műszaki fejlesztésnek a legtöbb üzemben szinte áthághatatlan korlátái vannak. Ügy tűnik, hogy komolyabb előrelépésre mindössze két-hórom helyen - Salgótarjánban a síküveggyárban és a kohászati üremekben, Romhányban a kerámiagyárban — van lehetőség, így aztán a termékszerkezet korszerűsítésére tett intézkedések elsősorban a gazdaságtalan, a piacképtelen termékek visszaszorítását jelentik, nem pedig az új, a korszerű, a piacon jól értékesíthető áruk termelését. A gazdaság fejlesztéséről, szerkezetének korszésrűsítéséről hosszú évek óta vita folyik a megyében is. S a véleménycserén túl intézkedések is történtek azért, hogy a korszerűtlen, a kevésbé jövedelmező ágazatokat, gyorsabban fejlődő, jövedelmezőbb iparágak váltsák fel. A változás azonban meglehetősen szerény. Ügy tűnik, hogy az üveg- és kerámiaipar, a járműipar, a textilipar, a környezetvédelem és biotechnológia fejlődésére kínálkozik a jövőben lehetőség. Ugyanakkor a szénbányászat, amely nem is olyan régen emberek ezreinek adott biztos megélhetést, létéért küzd. Ahogy Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mondotta a Központi Bizottság ülésén: az elmúlt években a bányászatot többen a vádlottak padjára ültették. S jól felfogott érdekünk a veszteséget produkáló üzemek sorsának-dolgának rendezésére — a Nógrádi Szénbányáknál is szanálási bizottság dolgozik — mégis helyénvaló a figyelmeztetés. A rendezésnél, a gazdasági tennivalók mellett az emberi vonatkozásokat semmiképpen sem lehet figyelmen kivül hagyni. N em kell hozzá különösebb képzelőerő, hogy felismerjük: a megye gyarapodása szorosan kötődik a társadalmi, gazdasági reformfolyamat kibontakozásához. Azoknak az elképzeléseknek átgondolt kimunkálásához, amelyekről a Központi Bizottság nyílt, őszinte, demokratikus vitában döntött. A merészebb, az érdekkonfliktusok lehetőségét is magában hordozó, de eredményesebb utat választotta a Központi Bizottság. Ahogy Gáspár Antalné, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységének varrónője fogalmazott: egyáltalán nem könnyű eldönteni, melyik az az út, amelyen a leggyorsabban juthatunk el a fordulathoz, az elfogadható életviszonyokhoz. Menjünk a régi, megszokotton, vagy válasszuk az újat, a járatlant? O maga a radikálisabb változás mellett voksolt. Mint mondotta: a gyógyulásért vállalni kell a műtét fájdalmait is. Megkezdődött a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése * A lengyel fővárosban pénteken megkezdődött a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagja Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Várko- nyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc, honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A többi tagállamnak az ülésen részt vevő delegációit Üjabb árfigyelést tartott júniusban és július első napjaiban a Fogyasztók Nógrád Megyei Tanácsa aktívahálózatán keresztül. Az áralkalmazásról, árfeltüntetésről és az áruellátásról az alábbi észrevételek érkeztek. Az élelmiszer-ellátás általában jó, elegendő tej, kenyér és hús kapható a boltokban, bár Pásztón a tejtermék választéka szegényes, gyakran kínálnak lejárt szavatosságú tejet, túrót, s a vevők az olcsóbb húsokhoz, belsőségekhez ritkán jutnak hozzá. Hiányzik a polcokról a pudingpor, a gyümölcskocso- nyapor és a kókuszreszelék. Az édeske, a szacharin, a téliszalámi, gyulai és makói kolbász sem kapható. A Sió gyümölcslé ára 7,50 forinttal, a Napsugár 2,50 forinttal emelkedett. Az ötliteres Sió őszibarack régi ára 83,30 forint volt, az új ára 140 forint harminc fillér. A megye piacain 20—30 százalékkal kedvezőbb áron vásárolható a zöldség és a is az első, illetve főtitkárok vezetik. Részt vesznek az ülésen a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának képvise, lói. A lengyel minisztertanács palotájában folyó tanácskozást vendéglátóként Wojci- ech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke nyitotta meg reggel 9 órakor. A délelőtti ülésen, amelyen Erich Honecker, a,z NSZÉP KB főtitkára elnökölt, először Mihail Gorbagyümölcs, mint tavaly. Ellenben a kistermelőket és a kertbarátokat kellemetlenül érinti, hogy a salgótarjáni vásárcsarnokban — az általános forgalmi adóra és az üzemelési költségekre hivatkozva — csaknem a duplájára emelték a helypénzek és szolgáltatások díjait. Ez azt jelenti például, hogy az ötkilogrammnál könnyebb rekesz gyümölcsért három forint helyett hét forintot kell fizetni. Míg szinte az egész országban ingyenes árusítási lehetőséget kapnak a kistermelők, Salgótarjánban éppen őket sújtja a helypénz- emelés, amely csökkentheti a felhozatalt és — a kisebb kínálat miatt — áremelést is jelenthet. Nógrádban ma is dúl a málnaháború. A felvásárlás induló 50 forintos ára június végére elérte a nyolcvan forintot. Hűtőházak, konzervgyárak, téeszek és áfészek versenyezhetnek és licitálnak a málnáért. Papírárukból is szegényes a választék. Csak időnként csov, majd Erich Honecker és Grósz Károly szólalt fel. A Wojciech Jaruzelski elnökletével megtartott délutáni ülésen Todor Zsivkov, Nicolae Ceausescu, Milos Jakes és Wojciech Jaruzelski felszólalása hangzott el. Este a lengyel házigazdák fogadást adtak az ülésen részt vevő küldöttségek tiszteletére. A fogadáson Wojciech Jaruzelski és Nicolae Ceausescu mondott pohárköszöntőtA tanácskozás ma folytatódikárulnak papír zsebkendőt, nincs kis kiszerelésű alufólia, kevés a folpack, és az olcsóbb egészségügyi papír. Az import- és a Caola kozmetikai cikkeknél szintén volt áremelkedés. Nőtt a hagyományos és az automata mosógép, a centrifuga, a villanybojler ára, csakúgy, mint a női és a férfikerékpároké. A nógrádi üzemek sem maradtak ki az áremelésből: az öblösüvegtermékek, az alumíniumradiátorok, és a szegek is drágábbak lettek. A boltvezetők bosszankodnak a gyakori 20—30 filléres átárazások miatt. Szűkös az al. katrészellátás, sokan keresik a fagyasztószekrényeket, -ládákat és a különféle szerelvényeket — hiába. Javult a bútorellátás, de a választék még mindig gyenge. Engedményes árusításokkal igyekszik ellensúlyozni a csökkent vásárlási kedvet a ruházati kereskedelem. Salgótarjánban jelenleg is tart a Centrum Gyermekáruház engedményes vására. Giovanni Spadolini Budapesten Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására pénteken hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Giovanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke. A köztársasági elnök utáni második legmagasabb közhivatalt betöltő olasz politikust a Ferihegyi repülőtéren Stadinger István, az Országgyűlés elnöke fogadta. Megjelent Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Giovanni Spadolini délután „Olaszország és Magyarország Európa közös történetében az 1800-as évektől napjainkig” címmel előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. A szenátus elnökének politikai pályafutását és tudományos munkásságát Űjíalus- sy József, az MTA alelnöke méltatta. Jelen volt Joseph Nitti. A nap folyamán az olasz szenátus elnöke az Országházban találkozott Med- gyessy Péterrel, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Jelen volt Joseph Nitti. (MTI) Fejti György fogadta Najef Havatmét Fejti György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta Najef Havatmét, a Demokratikus Front Palesztina felszabadításáért (FDLP) főtitkárát, aki a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására tartózkodik hazánkban. A találkozón Fejti György tájékoztatást adott belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről, politikai reformfolyamatunk irányairól. A megbeszélésen részt vett Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára. Arfígyelesi mer leg Olcsóbb zöldség — megemelt helypénz Ajándék az otthonlakóknak Nem mindennapos esemény színhelye volt pénteken a bátonyterenyei Ádám Zsigmond Nevelőotthon. A nagyközségi, a megyei népfrontbizottság és a helyi pártbizottság képviselői ünnepélyes keretek között átvették a Belügyminisztérium 6/3 B. számú budapesti pártalapszerve- zet fafaragóinak itt elkészült alkotását, egy szép stílusú, faragott játékokkal felszerelt játszóteret. Molnár Béláné, a nagyközségi népfrontbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, méltatta az alkotók egymillió forint értékű társadalmi munkáját, a gyors és esztétikus kivitelű gyermekjáték ok at. Füzesi Antal, a BM 6. számú budapesti pártbizottságának titkára is kifejezte köszönetét és elismerését a II. belügyi fafaragótábor tagjainak. A BM Pazsiczki Istvánt Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesítette, Ke- reki Albert — aki a nevelő- otthon névadójának faragott féldombormű portréját is elkészítette — Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. Érdemes társadalmi munkás elismerést öten vettek át. A játék jellem- és esz- mélyiségformáló szerepét, a fafaragók értékőrző tevékenységét emelte ki köszönetnyilvánítása során--dr. Kcőe Istváp, á nevelőotthon igazgatója. Elmondta, hogy az otthon lakóinak az itt végzett munkát kísérő érdeklődése aktív közreműködésben is megnyilvápult, s ea nevelésüket, értékrfpd- jük formálását is elősegíti. A növendékek szavalatokkal, a legkisebbek színes rajzaikkal köszönték meg az ajándékozók önzetlenségét, majd birtokukba vették a hintákat, a lovacskát, rpászókát és a homokozókat.
