Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
.1988. JÚLIUS 15.. PÉNTEK NOGRAD 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. július 13—14-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. július 13—14-én Grósz Károly elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, valamint a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károly július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Németh Miklós előterjesztésében a népgazdaság év eleji fejlődésének tapasztalatairól készített jelentést és a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot; — Fejti György előterjesztésében a gyülekezési és az egyesülési jog törvényi szabályozásának fő elveiről szóló javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listájának módosítására tett javaslatot. I. 1. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly tájékoztatóját július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. Megállapította, hogy pártunk főtitkárának a Szovjetunióban tett munkalátogatása a magyar—szovjet kapcsolatok fontos eseménye volt. Az SZKP KB főtitkárával, Mihail Gorbacsovval folytatott szívélyes, baráti légkörű megbeszélés megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzet alakulását, a szocializmus jövőjét. Mindkét párt a sajátos nemzeti feltételek között a szocialista társadalom megújításán, a demokrácia fejlesztésén, a korszerű, hatékony gazdálkodás kialakításán munkálkodik. A kölcsönös bizalom és megértés szilárd alapul szolgál a magyar—szovjet kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, a két ország érdekeinek összehangolásához. A moszkvai megbeszélések megmutatták: kölcsönös a törekvés arra, hogy az együttműködés fejlesztésével elősegítsük időszerű gazdasági és politikai feladataink megoldását. A megbeszéléseken elvi egyetértés alakult ki az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének fő irányairól. A magyar népgazdaság számára igen jelentős, hogy a Szovjetunió kész 1991—95 között a jelenlegi ötéves tervben rögzített mennyiségben energiahordozókat és alapvető nyersanyagokat szállítani; továbbá az, hogy kifejezte készségét korszerű gépipari termékek vásárlására. Egyetértés volt abban is, hogy a magyar—szovjet pénzügyi kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében új kezdeményezésekre van szükség. 2. A Központi Bizottság támogatásáról biztosította az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentésére irányuló elképzeléseket, a Mihail Gorbacsov által Varsóban megfogalmazott szovjet javaslatokat. Támogatta az F—16-os amerikai bombázók — megfelelő ellentételezés fejében — földrészünkről történő kivonásának gondolatát is. Mindez egybevág azokkal a törekvéseinkkel, hogy Magyarország azon államok között legyen, amelyek területén elsőként kerül sor a haderők és a fegyverzetek csökkentésére. Nemzeti érdekeinkkel egybeesik az a szovjet indítvány is, hogy a két katonai rendszer alakítsa ki a véletlen konfliktusok megelőzését szolgáló mechanizmusokat. Külpolitikánk e javaslatok felvetésében kezdeményező szerepet játszott és a jövőben is tevékeny részt vállal azok kimunkálásából, megvalósításából. A Központi Bizottság az év eleji gazdálkodási tapasztalatok alapján megállapította: helyes volt a stabilizációs gazdaságpolitikai irányvonal kijelölése. A gazdasági folyamatok azonban továbbra is ellentmondásosak. Társadalmunk az év során, áldozatokat is vállalva, jelentős erőfeszítéseket tett az ország előtt álló feladatok megoldására- A gazdaság több lényeges pontján — így elsősorban a nem rubelelszámolású exportban és a külkereskedelmi egyenlegben — az eredmények kedvezőek. A költségvetés tervezettet meghaladó hiánya gondokat okoz- A feszültségek oldására a kormányzat az év elejétől több döntést hozott, de a folyamatok kívánt irányba tereléséhez további intézkedések szükségesek. Az 1988. évi főbb gazdaságpolitikai célok teljesítése a stabilizációs és a kibontakozási program megvalósításának szempontjából kulcsfontosságú. Az idei fő gazdaságpolitikai célok elérése következetes gazdaságirányítást és határozott kormányzati magatartást igényel. A Központi Bizottság megítélése szerint az 1988-ra kialakult gazdasági helyzet mindenekelőtt a korábbi évek gazdasági folyamataiban és gazdaságpolitikai gyakorlatában gyökerezik. Az 1987. júliusi kibontakozási programban egyértelműen megfogalmazódott a fordulat szükségessége, kirajzolódtak annak fő keretei, gazdaságpolitikai jellemzői, s az azóta szerzett tapasztalatok, valamint az országos pártértekezlet felismerései és elhatározásai megteremtették a fordulat politikai lehetőségeit. Elodázhatatlanná vált a gazdaságpolitikában olyan feladatok meghatározása és következetes végrehajtása, amelyek egyidejűleg szolgálják a gazdasági stabilizációt, létrehozzák a gazdaságban és a társadalomban a megújulás feltételeit. A stabilizáció megvalósítása és a kibontakozás megalapozása nem egy-két évre szóló feladat, hanem hosszabb fejlődési szakaszt igényel. A távlatokat is megalapozó fordulat eléréséhez egyaránt szükség van a társadalom és a gazdaság nyitottabbá tételére, a szocialista piacgazdaság kiépítésére, a fejlődőképes vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítására, a műszaki haladást is segítő külföldi működő tőke részvételi lehetőségeinek bővítésére, a termelési erőforrásokhoz való hozzájutás kötöttségeinek oldására. A Központi Bizottság támogatja, hogy a jövő évi gazdaságpolitikai elgondolásokat a kormányzati szervek az előterjesztett két változatnak megfelelően dolgozzák ki, előtérbe állítva azt a változatot, amelynek fő jellemzője a gyorsabb szerkezeti változás és műszaki fejlődés, a határozottabb külpiaci nyitás, a piaci eszközök szélesebb körű kiterjesztése és az ezekhez kapcsolódó elkerülhetetlen feszültségek vállalása. A kidolgozandó változatok — a szelektivitás fokozását szolgáló szigorú szabályozás mellett — körültekintő elemzést és felkészülést igényelnek a várható társadalmi hatások feltárása és az azok kezeléséhez szükséges eszközök megteremtése érdekében. A munka eredményéről szóló jelentést a Központi Bizottság őszi ülése elé kell terjeszteni. A Központi Bizottság áttekintve a gyülekezés és az egyesülés szabályozásának fő elveit megállapította: a demokrácia kiszélesítése, valamint az alkotmányos rend védelme érdekében indokolt, hogy az Országgyűlés a gyülekezési és az egyesülési jogról törvényeket alkosson. A testület ajánlja, hogy a törvény nyilvánítsa ki a gyülekezési és az egyesülési jog alkotmányos szabadságát, és határozza meg e jogok gyakorlásának törvényes kereteit. Mondja ki, hogy azok gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a köz- biztonságot, a közrendet, a közegészséget és a közerkölcsöt, valamint mások jogait és szabadságát. A törvény rögzítse, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások szervezhetők, azokon a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlásában részt vevők különböző megnyilvánulásai nem sérthetik a törvény előírásait. A törvény írjon elő bejelentési kötelezettséget a közterületen vagy középületben tartandó összejövetelekre, gyűlésekre, felvonulásokra; ugyanakkor jelölje meg azokat a rendezvényeket, amelyek nem tartoznak előzetes bejelentési kötelezettség alá. Fontos annak rögzítése, hogy a gyülekezés esetleges megtiltása ellen bírósághoz lehessen fordulni. Az egyesülési jogot szabályozó törvény határozza meg a társadalmi szervezet, az egyesület fogalmát, szabályozza megalakulásuk, állami elismerésük, működésük kereteit, valamint megszűnésük rendjét. Mondja ki, hogy társadalmi szervezet, egyesület minden olyan tevékenységre alakítható, amelyet a törvény nem tilt. A társadalmi szervezet vagy az egyesület kritériumait ki nem merítő társaságok létrejöttét és működését a törvény ne kösse megalakulási szabályokhoz és állami nyilvántartásba vételhez. Tegye azonban lehetővé, hogy ha valamely társaság tevékenysége egyesületre, társadalmi szervezetre utaló ismérveket mutat, az illetékes állami szervnek legyen joga a körülmények tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére. A Központi Bizottság felkérte a Minisztertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. E vita tapasztalatainak figyelembevételével átdolgozott törvényjavaslatokat lehetőleg még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek. A Központi Bizottság az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően döntött a központi pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, állami, társadalmi és gazdasági tisztségek köréről. Ezek számát 1241-ről 435-re csökkentette A Központi Bizottság abból indult ki, hogy a pártszervek hatáskörébe — így a központi testületek hatáskörébe is — csak a politikailag különösen fontos, többségében elsőszámú vezetői tisztségek tartozzanak, érvényt szerezve annak az elvnek, hogy a funkciók betöltéséről lehetőleg ott és azok döntsenek, ahol és akik leginkább ismerik a kádereket, illetve akik jogosultak erre. A pártszervek döntenek a saját választási, vagy kinevezési jogkörükbe tartozó személyi ügyekben, és előzetesen állást foglalnak azokban, amelyekben a választás, illetve a kinevezés más szervek feladata. A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben: — Övári Miklóst, a Központi Bizottság irodájának vezetőjét — nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából; — Major Lászlót, a Magyar Népköztársaság montevideói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság irodájának vezetőjévé; — Huszár Istvánt, a KB párttörténeti intézetének igazgatóját — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává történt megválasztása miatt — felmentette beosztásából; — Balogh Sándort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB párttörténeti intézete igazgatójának. (MTI) Egyszerre 27 tonna követ pakolnak a Belaz teherautóra. Ami a számok mögött van... avagy: Miért sok a nyereség a kőbányáknál? Nem akartam hinni a szememnek, amikor kérésemre Kovács Dezső, a Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat műszaki igazgatóhelyettese telexen tájékoztatott első félévi eredményeikről. A papírtekercsen ugyanis többek között az volt olvasható, hogy a vállalat a tervezett 1,4 millióval szemben 11 millió forint nyereséget ért el>. Nyomban visszaültem a távírógép mellé, hívtam a kőbányavállalat nógrádkövesdi központját, s rákérdeztem: nem tévedésről van-e szó csupán? Miután közölték velem, hogy helytállóak az adatok, nyomban bejelentkeztem a műszaki igazgatóhelyettesnél. — A gazdálkodó egységek túlnyomó többségénél arról panaszkodnak, hogy tavalyi nyereségüknek a felét is alig képesek hozni az idén. Ezzel szemben ön most boldogan adhat számot vállalata kiugró gazdasági eredményéről — indítottam a beszélgetést. — Ha erre számít, akkor csalódnia kell — vette elő a kimutatásait Kovács Dezső. — A számok önmagukért beszélnek... — Ez igaz, óm a számok nemritkán csalókák is tudnak lenni. Esetünkben is valóban óriási «a különbség a tervezett és az elkönyvelhető nyereség között, de amennyiben összefüggéseiben vizsgálom az adatokat, már koránt sincs okom annyira örülni. — Milyen összetevők játszottak közre a nyereség alakulásában? — A vártnál jóval jelentősebb gazdasági eredmény egyrészt a kedvező termék- összetételnek, a jövedelmezőbb termékek aránya növekedésének köszönhető. Másrészt a tervezett és a kényszerű takarékosság is hozzájárult a reméltnél tetemesebb nyereségünkhöz- Harmadsorban az is pozitívan hatott jövedelmezőségünkre, hogy az első fél évre tervezett gépbérleti költségek csak a második fél évben terhelik majd a számlánkat. — Vegyük sorra az említett összetevőket! Kezdjük a jövedelmezőbb termékekkel- .. szolgáló mészkőőrlemény iránt. — Tervezett takarékosság. .. — Ennek mértéke a Kontórom megyei leányvári üzemünkben volt a legszámottevőbb. Évente 50 ezer tonna mészkövet termel az üzem, melyből 35 ezer tonnát őrleményként értékesítünk. Tavaly két őrlő üzemelt, jelenleg viszont már csak az egyikre van szükség. Másfél millió forintba került a korszerűsítése, de duplájára növekedett a teljesítménye. Az egyik gépi berendezés kiiktatásával száz kilowattal kevesebb energiát használtunk fel, s ezen túlmenően tizenöttel mérsékelhettük az ott dolgozók létszámát. Mindezek eredményeképpen a korábban veszteséggel termelő üzem 500 ezer forint nyereséggel zárta az első hat hónapot. — Kényszerű takarékosság. .. — A Pest megyében lévő szobi üzemben 40—45 méter magasak a kőfalak, amelyeket nem gazdaságos így fejteni. A fúrógépek a felé- nyi magas kőfalaknál üzemeltethetők a leghatékonyabban, ezért szintmegosztásokat végzünk- Gépeket bérelünk erre a célra, mintegy 4 millió forint éves ráfordítással. A bérleti díj teljes egészében áthúzódott a második fél évre, holott mi ezt nem akartuk. Ennél veszélyesebb kényszertakarékosság a gépelj javításánál, illetve karbantartásánál jelentkezik. Egészen egyszerűen nem tudjuk elkölteni az erre a célra szánt pénzt, mert képtelenek vagyunk importalkatrészt vásárolni; Szobon tavaly augusztustól áll egy Humbold típusú törő. berendezés. Nógrádkövesden is bármelyik pillanatban elromolhat a két, immár tizenöt éves gép, ám a javításhoz nincs pótalkatrész. Bérköltségben is megtakarítást értünk el az első fél évben, ami a már krónikus szakemberhiánynak tudható be. — Milyen nyereségre számítanak év végéig? — A tavalyi mintegy hétmilliós nyereség megismétléA szandai bányában egy műszak alatt 700 tonna piroxén- andezitet bányásznak. Kép: Bencze Péter — A sóskúti üzemünk az előirányzott kétmillióval szemben hétmillió forint nyereséget ért el az első hat hónapban. Ennek oka, hogy a vártnál nagyobb volt az igény az üzemben előállított, a mezőgazdaságnak jó minőségben, kedvező áron értékesített, talajjavításra se látszik valószínűnek. Nem utolsósorban azért, mert a mi szakmánkban év végén már pang a piac, szünetelnek a termékeinket hasznosító út- és vasútépítések — mondotta befejezésül Kovács Dezső műszaki igazgatóhelyettes. Mészáros Zsolt
