Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI 1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 168. SZÁM ÁRA: 1,80 FT ■ i-------19 88. JÚLIUS 15., PÉNTEK <*% IHHKMranSHi JAJ Közlemény az MSZMP KB üléséről (3. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (4—5. oldal) Miért nem válogatott Botos Tibor? (7. oldal) ■■OF Befejeződött az MSZMP Központi Bizottságának ülése Németh Miklós vitazárója — Legyen az „fl” változat, de figyeljünk a „B”-re is — Elfogadták a gyülekezési és egyesülési jog fö elveit Személyi kérdések Július 13—14-én ülést tartott a Magyar tatta a gyülekezési és egyesülési jog sza- Szocialista Munkáspárt Központi Bízott- bályozásának fö elveit, elfogadta a Közsága. A testület megtárgyalta a népgazdaság fejlődésének év elejei tapasztalatairól szóló jelentést, s elfogdta az 1989. évi fej lődés fő irányaira tett javaslatot. Megvi ponti Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listáját és döntött személyi kérdésekben. Csütörtök délelőtt folytatódott a Központi Bizottság vitája az idei gazdasági helyzetről és a szükséges fordulatot célzó fejlesztési változatokról. Judik István kiemelte, hogy ez a vita tartalmában és szellemében megfelel az országos értekezlet állásfoglalásának: a párt a gazdasági stratégia fő irányainak kialakításán dolgozik. Romány Pál azt hangsúlyozta, hogy a pártér. tekezlet által megválasztott új Központi Bizottság nagy fontosságú döntések előtt áll. Boros László javasolta az előterjesztés néhány részletének további pontosítását, s ezen belül a műszaki fejlesztéssel foglalkozó rész kibővítését. A vitában többen szóltak a mai gazdasági helyzet néhány vonásáról. Űj szociális gondok nem oldhatók meg a régi módon A Központi Bizottság elé terjesztett változatok közül Boros Lászlő az „A” variációt támogatta, hozzátéve, hogy megfelelő garanciákat kell teremteni a visszarendeződés megakadályozására, a társadalmi feszültségek humánus kezelésére, az új programok megvalósítására. Judik István úgy vélte, hogy a mai információk alapján még egyik változat mellett sem lehet egyértelműen kiállni. Romány Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a szükségesnek ítélt fordulat értelmezésénél tegyék világossá, mitől akar elfordulni és milyen irányba kíván for. dúlni a gazdaság, milyen célokat vállal továbbra is, és miben akar változtatni az eddigi gyakorlaton. Orbán István úgy vélte, hogy bármely változatot is csak az egyének és a vállalatok érdekeltségére építve lehet kidolgozni és megvalósítaniCsehák Judit az 1984-ben elfogadott szociálpolitikai koncepció most folyó reformjáról szólt, amelynek célja, hogy a követelményeket hozzáigazítsák a mai feladatokhoz és lehetőségekhez, valamint az egyéb területeken zajló változásokhoz. Hangsúlyozta, hogy az új elképzeléseket a lehető legrövidebb idő alatt kívánják ösz- szefüggő koncepcióvá fejleszteni, szembenézve új, regionális problémákkal, demográfiai gondokkal, a munka- nélküliség okozta feszültségekkel vagy a kábítószer- fogyasztás veszélyeivel. Ezeket nem lehet régi módon és formákban megoldani, hanem hozzáértő irányításra, társadalmi szolidaritásra, egyéni és családi felelősségvállalásra, több szakemberre, széles körű társadalmi nyilvánosságra és az ország anyagi lehetőségeihez mérten több pénzre van szükségTöbb hozzászóló nem lévén — huszonhatan fejtették ki véleményüket a plénumon, hárman Írásban adták be észrevételeiket — az elnöklő Berecz János a vitát berekesztette, s szót adott a napirendi pont előterjesztőjének, Németh Miklósnak. A Központi Bizottság titkára elöljáróban megköszönte a felelős, a további munkát orientáló vitát, amelyet egyrészt az előterjesztett változatok kritikus pontjainak, veszélyeinek megvilágítása, másrészt a változatok pontosabb kidolgozásának, jobb megalapozásának határozott igénye jellemzett. A vita megfelelt az országos pártértekezlet szellemének, megerősítette, hogy a jövőben mindenképpen alternatív terveket, elképzeléseket kell készíteni. Rugalmas gondolkodásmódra van szükség, határozottan és gyorsan késlekedés nélkül kell cselekedni, s ez újfajta tervezést, más gazdasági eszköztár működtetését igényli. Az elmozdulás lehetőségeit ésszerű kockázatot vállalva kell keresni, figyelembe véve az elhatározott intézkedések társadalom- politikai, valamint réteghatásainak mélyebb, konkrétabb elemzését. Az őszinte szó, a nyíltság nem ébreszt kételyeket A helyzetünket elemző hozzászólások az 1988-as esztendőt két szempontból is igen nagy jelentőségűnek tartották. Részint azért, mert ha igaz az, hogy a gazdaság erőforrásai, tartalékai kimerültek, akkor egy nem teljesített 1988-as terv zuhanásszerű leszakadáshoz vezetne, amelynek megakadályozásához politikai érdekünk is fűződik. Másrészt azért is fontos az 1988-as esztendő, mert az utóbbi három évben fejlődésünk nem vágott egybe terveinkkel, a szavakat most már tetteknek kell felváltaniuk. A kételyeket feltáró őszintébb szó, a nyíltság nem ébreszt bizalmatlanságot az emberekben. Csak egy beavatott, a feladatokat értő, azokkal azonosuló társadalom tud kitörni a mai helyzetből. És ez a helyzet — mondotta — nagyon kritikus, új értékrendünk valamennyi elemét még mi, magunk sem tudjuk egészen pontosan meghatározni. Az azonban bizonyos, hogy 30—40 esztendő felhalmozódott nehézségein nem tudunk egyszerűen átlépni, gondjainkat nagyop rövid idő alatt nem tudjuk megoldani. Ezt nem szabad elhallgatnunk, mint ahogy azt sem, hogy bármilyen irányba mozduljunk is, nemcsak nyertesek, de vesztesek is lesznek. Csak előnyökkel járó megoldás nincs, ám az érdekeket nyílt vitában kell ütköztetni, lehetőséget adva a kitörésre egyénnek, vállalatnak egyaránt. Volt, aki aggódott: ha belátható időn belül nem tudjuk a világ- gazdasághoz jobban igazodó struktúrapolitikát, a rugalmas gazdaság alapjait megteremteni, akkor belátható időn belül beszűkülnek a szociális, társadalmi szükségletek kielégítésére fordítható forrásaink. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban részletesen szólt a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodás lehetséges formáiról, majd a bérreformmal kapcsolatos hozzászólásokra reagálva leszögezte: mai ismereteink, számításaink szerint a következő két-három évben reálbérnövekedést nem tudunk felelősen ígérni. De van mód közérzetjavító intézkedésekre, s e téren a gazdálkodó szervek, a vállalatok is léphetnek, ha központilag feloldanak bizonyos bürokratikus megkötéseket. — Döntsünk-e most a beterjesztett két változatról? Igaz, hogy a felszólalók többsége az „A” változat kidolgozását ajánlotta a kormánynak, ám az abban foglaltakhoz mindenki hozzátette ilyen-olyan kételyeit, jogos vagy kevésbé jogos figyelmeztetéseit. Németh Miklós úgy vélte, hogy az „A” változat kidolgozását négy elem figyelembevételével kell folytatni: el kell ismerni, hogy ma ennek a finanszírozhatósága még „nincs kézben”, ki kell dolgoznunk a KGST- kapcsolatokra vonatkozó stratégiánkat, további pontosításra vár a hosszabb- rövidebb ideig munka nélkül maradók lehetséges száma, s végül erősíteni kell a vagyonérdekeltséget, együtt a vezetői érdekeltség intenzitásának növelésével. Németh Miklós javasolta: a Központi Bizottság most ne döntsön abban, hogy melyik változat legyen a további munka kizárólagos alapja, de erősítse meg, hogy a tervező szervek mindkét változat, illetve ezek kombinációi alapján végezzék munkájukat. Németh Miklós végezetül néhány konkrét kérdésre is kitért. A nyugdíjhatározat módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a nyugdíjreform — az előkészítő munkálatokból ítélve — 1989. január 1-jével nem vezethető be, s kérte, a Központi Bizottság vegye ezt tudomásul. Közölte, hogy a honvédelmi kiadások reéléntékiéiti nem kívánják növelni. Ami a bős—nagymarosi beruházást illeti, a leállítás többe kerülne, mint a — környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő — gyors befejezés. A vitában az is elhangzott, hogy ma bizonyos esetekben érdemesebb táppénzre menni, mint dolgozni. A Központi Bizottság ezzel kapcsolatban az illetékes állami szervek körültekintő, de sürgős intézkedését kérte. Határozathozatal következett. A Központi Bizottság egy korábbi döntését visszavonva kimondta: 1989. január 1-jével nem tartja beve- zethetőnek az új nyugdíj- rendszert. Ami a két gazdaságfejlesztési alternatívát illeti: az elnök javasolta, hogy a Központi Bizottság elsősorban az „A” változat kidoil- gozásját támogassa, tpváfobi munkálatokra ajánlva a „B” variánst is. A végzett munkáról a Központi Bizottság októberben kapjon tájékoztatást. Ezt a Központi Bizottság három ellenszavazattal és egy tartózkodással jóváhagyta. Végezetül a testület egyhangú döntéssel, elfogadta az előterjesztést a szükséges kiegészítésekkel, az előadói beszédet és a vitában elhangzottakra adott választ' Fejti György beszede Értelme van a józan változtatásnak, a konzervativizmus elleni fellépésnek Ezt követően Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire kidolgozott javaslatot. Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai intézményrendszer átalakításának egyik kulcskérdése az állam és az állampolgárok közötti viszonyok szabályozásának korszerűsítése az állampolgári aktivitás és kezdeményezés széles körű kibontakoztatása érdekében. — Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy képesek legyünk kimozdítani a társadalmat, az embereket a ma még sajnos sok helyütt jelen lévő érdektelenségből és közönyből- Mind több honfitársunknak saját, személyes tapasztalatai alapján kell meggyőződnie arról, hogy van értelme és esélye a józan változtatási törekvéseknek, a konzervativizmus, az ■ ésszerűtlenig elleni fellé- pésnek. Mindez szükségessé teszi az emberi-állampolgári jogokról — ezen belül a gyülekezési és egyesülési jogról — a szocializmus keretei között korábban kialakult felfogásnak és gyakorlatnak a kritikai elemzését. A KB tagjai Fejti Györgyöt hallgatják Az emberi jogok történeti fejlődése egy sor olyan egyetemes emberi értéket hozott létre, amely teljes összhangban van szocialista elveinkkel. Egy következetesen humanisztikus társadalomnak pedig — mint amilyennek a szocalista társadalmat tekintjük — minél szélesebb mértékben biztosítania kell az emberi-állampolgári jogok maradéktalan érvényesülését. Fejti György ezután áttekintette, hogy milyen ‘ jogszabályok foglalkoznak a gyülekezési és az egyesülési joggal. Hangsúlyozta, hogy a mai állapot nem tartható fenn. Ahhoz fűződik érdekünk, hogy mind az állampolgárok, mind a hatóságok számára tiszta, világos, egyértelmű, törvényes keretek között definiált viszonyokat teremtsünk. Vagyis, hogy pontosan ismerjék jogaikat és kötelességeiket, valamint a jogok garanciáit, és a kötelességszegés, a jogsértés szankcióit. Az élet minden területén — így a gyülekezési és az egyesülési jog kérdésében is — meg kell haladnunk a „se nem szabad, se nem tilos” állapotokat. Az ilyen helyzetek ugyanis szükségszerűen bizalmatlanságot szülnek, és kiszámíthatatlanná tesznek folyamatokat, reakciókat. — A törvények megalkotását arra az elvre javasoljuk felépíteni, hogy a gyülekezés és az egyesülés az állampolgároknak az alkotmányon alapuló alanyi joga, melynek gyakorlását azonban — a nemzetközi deklarációkkal és eljárással összhangban — a törvér'’ korlátozhatja, illeti hez kötheti. A f a filozófiá' (Folyta
