Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI 1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 168. SZÁM ÁRA: 1,80 FT ■ i-------­19 88. JÚLIUS 15., PÉNTEK <*% IHHKMranSHi JAJ Közlemény az MSZMP KB üléséről (3. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (4—5. oldal) Miért nem válogatott Botos Tibor? (7. oldal) ■■OF Befejeződött az MSZMP Központi Bizottságának ülése Németh Miklós vitazárója — Legyen az „fl” változat, de figyeljünk a „B”-re is — Elfogadták a gyülekezési és egyesülési jog fö elveit Személyi kérdések Július 13—14-én ülést tartott a Magyar tatta a gyülekezési és egyesülési jog sza- Szocialista Munkáspárt Központi Bízott- bályozásának fö elveit, elfogadta a Köz­sága. A testület megtárgyalta a népgazda­ság fejlődésének év elejei tapasztalatairól szóló jelentést, s elfogdta az 1989. évi fej lődés fő irányaira tett javaslatot. Megvi ponti Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listáját és döntött sze­mélyi kérdésekben. Csütörtök délelőtt folyta­tódott a Központi Bizottság vitája az idei gazdasági helyzetről és a szükséges fordulatot célzó fejlesztési változatokról. Judik István kiemelte, hogy ez a vita tartalmában és szellemében megfelel az országos érte­kezlet állásfoglalásának: a párt a gazdasági stratégia fő irányainak kialakításán dolgozik. Romány Pál azt hangsúlyozta, hogy a pártér. tekezlet által megválasztott új Központi Bizottság nagy fontosságú döntések előtt áll. Boros László javasolta az előterjesztés néhány rész­letének további pontosítását, s ezen belül a műszaki fej­lesztéssel foglalkozó rész ki­bővítését. A vitában többen szóltak a mai gazdasági helyzet né­hány vonásáról. Űj szociális gondok nem oldhatók meg a régi módon A Központi Bizottság elé terjesztett változatok közül Boros Lászlő az „A” variá­ciót támogatta, hozzátéve, hogy megfelelő garanciákat kell teremteni a visszaren­deződés megakadályozására, a társadalmi feszültségek hu­mánus kezelésére, az új programok megvalósítására. Judik István úgy vélte, hogy a mai információk alapján még egyik változat mellett sem lehet egyértelműen ki­állni. Romány Pál arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a szükségesnek ítélt fordulat értelmezésénél tegyék vilá­gossá, mitől akar elfordulni és milyen irányba kíván for. dúlni a gazdaság, milyen célokat vállal továbbra is, és miben akar változtatni az eddigi gyakorlaton. Orbán István úgy vélte, hogy bár­mely változatot is csak az egyének és a vállalatok ér­dekeltségére építve lehet kidolgozni és megvalósítani­Csehák Judit az 1984-ben elfogadott szociálpolitikai koncepció most folyó reform­járól szólt, amelynek célja, hogy a követelményeket hoz­záigazítsák a mai feladatok­hoz és lehetőségekhez, vala­mint az egyéb területeken zajló változásokhoz. Hang­súlyozta, hogy az új elkép­zeléseket a lehető legrövi­debb idő alatt kívánják ösz- szefüggő koncepcióvá fejlesz­teni, szembenézve új, regio­nális problémákkal, demog­ráfiai gondokkal, a munka- nélküliség okozta feszültsé­gekkel vagy a kábítószer- fogyasztás veszélyeivel. Eze­ket nem lehet régi módon és formákban megoldani, hanem hozzáértő irányításra, társadalmi szolidaritásra, egyéni és családi felelősség­vállalásra, több szakember­re, széles körű társadalmi nyilvánosságra és az ország anyagi lehetőségeihez mér­ten több pénzre van szük­ség­Több hozzászóló nem lé­vén — huszonhatan fejtették ki véleményüket a plénumon, hárman Írásban adták be észrevételeiket — az elnöklő Berecz János a vitát bere­kesztette, s szót adott a na­pirendi pont előterjesztőjé­nek, Németh Miklósnak. A Központi Bizottság tit­kára elöljáróban megköszön­te a felelős, a további mun­kát orientáló vitát, amelyet egyrészt az előterjesztett vál­tozatok kritikus pontjainak, veszélyeinek megvilágítása, másrészt a változatok pon­tosabb kidolgozásának, jobb megalapozásának határozott igénye jellemzett. A vita megfelelt az országos pártér­tekezlet szellemének, meg­erősítette, hogy a jövőben mindenképpen alternatív terveket, elképzeléseket kell készíteni. Rugalmas gondol­kodásmódra van szükség, ha­tározottan és gyorsan késle­kedés nélkül kell cselekedni, s ez újfajta tervezést, más gazdasági eszköztár működ­tetését igényli. Az elmozdu­lás lehetőségeit ésszerű koc­kázatot vállalva kell keresni, figyelembe véve az elhatáro­zott intézkedések társadalom- politikai, valamint rétegha­tásainak mélyebb, konkré­tabb elemzését. Az őszinte szó, a nyíltság nem ébreszt kételyeket A helyzetünket elemző hozzászólások az 1988-as esz­tendőt két szempontból is igen nagy jelentőségűnek tartották. Részint azért, mert ha igaz az, hogy a gazda­ság erőforrásai, tartalékai kimerültek, akkor egy nem teljesített 1988-as terv zu­hanásszerű leszakadáshoz vezetne, amelynek megaka­dályozásához politikai érde­künk is fűződik. Másrészt azért is fontos az 1988-as esztendő, mert az utóbbi há­rom évben fejlődésünk nem vágott egybe terveinkkel, a szavakat most már tettek­nek kell felváltaniuk. A ké­telyeket feltáró őszintébb szó, a nyíltság nem ébreszt bizalmatlanságot az emberek­ben. Csak egy beavatott, a feladatokat értő, azokkal azonosuló társadalom tud ki­törni a mai helyzetből. És ez a helyzet — mondotta — nagyon kritikus, új érték­rendünk valamennyi elemét még mi, magunk sem tudjuk egészen pontosan meghatá­rozni. Az azonban bizonyos, hogy 30—40 esztendő felhal­mozódott nehézségein nem tudunk egyszerűen átlépni, gondjainkat nagyop rövid idő alatt nem tudjuk meg­oldani. Ezt nem szabad el­hallgatnunk, mint ahogy azt sem, hogy bármilyen irányba mozduljunk is, nem­csak nyertesek, de veszte­sek is lesznek. Csak előnyökkel járó meg­oldás nincs, ám az érdeke­ket nyílt vitában kell üt­köztetni, lehetőséget adva a kitörésre egyénnek, vál­lalatnak egyaránt. Volt, aki aggódott: ha belátható időn belül nem tudjuk a világ- gazdasághoz jobban igazodó struktúrapolitikát, a ru­galmas gazdaság alapjait megteremteni, akkor belát­ható időn belül beszűkül­nek a szociális, társadalmi szükségletek kielégítésére fordítható forrásaink. A Központi Bizottság tit­kára a továbbiakban rész­letesen szólt a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodás lehetséges for­máiról, majd a bérreform­mal kapcsolatos hozzászólá­sokra reagálva leszögezte: mai ismereteink, számítá­saink szerint a következő két-három évben reálbér­növekedést nem tudunk fe­lelősen ígérni. De van mód közérzetjavító intézkedé­sekre, s e téren a gazdál­kodó szervek, a vállalatok is léphetnek, ha központi­lag feloldanak bizonyos bü­rokratikus megkötéseket. — Döntsünk-e most a beterjesztett két változat­ról? Igaz, hogy a felszólalók többsége az „A” változat kidolgozását ajánlotta a kormánynak, ám az abban foglaltakhoz mindenki hoz­zátette ilyen-olyan kéte­lyeit, jogos vagy kevésbé jogos figyelmeztetéseit. Németh Miklós úgy vélte, hogy az „A” változat ki­dolgozását négy elem figye­lembevételével kell foly­tatni: el kell ismerni, hogy ma ennek a finanszírozha­tósága még „nincs kézben”, ki kell dolgoznunk a KGST- kapcsolatokra vonatkozó stratégiánkat, további pon­tosításra vár a hosszabb- rövidebb ideig munka nél­kül maradók lehetséges szá­ma, s végül erősíteni kell a vagyonérdekeltséget, együtt a vezetői érdekelt­ség intenzitásának növelé­sével. Németh Miklós javasolta: a Központi Bizottság most ne döntsön abban, hogy melyik változat legyen a további munka kizárólagos alapja, de erősítse meg, hogy a tervező szervek mindkét változat, illetve ezek kombinációi alapján végezzék munkájukat. Németh Miklós végezetül néhány konkrét kérdésre is kitért. A nyugdíjhatározat módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a nyugdíjre­form — az előkészítő mun­kálatokból ítélve — 1989. január 1-jével nem vezet­hető be, s kérte, a Központi Bizottság vegye ezt tudomá­sul. Közölte, hogy a honvé­delmi kiadások reéléntékiéiti nem kívánják növelni. Ami a bős—nagymarosi beruházást illeti, a leállítás többe kerül­ne, mint a — környezetvé­delmi szempontokat is figye­lembe vevő — gyors befeje­zés. A vitában az is elhang­zott, hogy ma bizonyos esetekben érdemesebb táp­pénzre menni, mint dolgoz­ni. A Központi Bizottság ez­zel kapcsolatban az illeté­kes állami szervek körülte­kintő, de sürgős intézkedé­sét kérte. Határozathozatal követke­zett. A Központi Bizottság egy korábbi döntését vissza­vonva kimondta: 1989. janu­ár 1-jével nem tartja beve- zethetőnek az új nyugdíj- rendszert. Ami a két gazdaságfejlesz­tési alternatívát illeti: az elnök javasolta, hogy a Központi Bizottság elsősor­ban az „A” változat kidoil- gozásját támogassa, tpváfobi munkálatokra ajánlva a „B” variánst is. A végzett mun­káról a Központi Bizottság októberben kapjon tájékoz­tatást. Ezt a Központi Bi­zottság három ellenszavazat­tal és egy tartózkodással jó­váhagyta. Végezetül a tes­tület egyhangú döntéssel, el­fogadta az előterjesztést a szükséges kiegészítésekkel, az előadói beszédet és a vi­tában elhangzottakra adott választ' Fejti György beszede Értelme van a józan változtatásnak, a konzervativizmus elleni fellépésnek Ezt követően Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a gyülekezé­si és az egyesülési jog sza­bályozásának fő elveire ki­dolgozott javaslatot. Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai intézményrend­szer átalakításának egyik kulcskérdése az állam és az állampolgárok közötti viszo­nyok szabályozásának kor­szerűsítése az állampolgári aktivitás és kezdeményezés széles körű kibontakoztatása érdekében. — Előrehaladásunk fon­tos feltétele, hogy képesek legyünk kimozdítani a társa­dalmat, az embereket a ma még sajnos sok helyütt jelen lévő érdektelenségből és kö­zönyből- Mind több honfi­társunknak saját, személyes tapasztalatai alapján kell meggyőződnie arról, hogy van értelme és esélye a jó­zan változtatási törekvések­nek, a konzervativizmus, az ■ ésszerűtlenig elleni fellé- pésnek. Mindez szükségessé teszi az emberi-állampolgári jogokról — ezen belül a gyü­lekezési és egyesülési jogról — a szocializmus keretei kö­zött korábban kialakult fel­fogásnak és gyakorlatnak a kritikai elemzését. A KB tagjai Fejti Györgyöt hallgatják Az emberi jogok történe­ti fejlődése egy sor olyan egyetemes emberi értéket hozott létre, amely teljes összhangban van szocialista elveinkkel. Egy következete­sen humanisztikus társada­lomnak pedig — mint ami­lyennek a szocalista társa­dalmat tekintjük — minél szélesebb mértékben bizto­sítania kell az emberi-ál­lampolgári jogok maradék­talan érvényesülését. Fejti György ezután átte­kintette, hogy milyen ‘ jog­szabályok foglalkoznak a gyülekezési és az egyesülési joggal. Hangsúlyozta, hogy a mai állapot nem tartható fenn. Ahhoz fűződik érde­künk, hogy mind az állam­polgárok, mind a hatóságok számára tiszta, világos, egy­értelmű, törvényes keretek között definiált viszonyokat teremtsünk. Vagyis, hogy pontosan ismerjék jogaikat és kötelességeiket, valamint a jogok garanciáit, és a kötelességszegés, a jogsértés szankcióit. Az élet minden területén — így a gyüleke­zési és az egyesülési jog kér­désében is — meg kell ha­ladnunk a „se nem szabad, se nem tilos” állapotokat. Az ilyen helyzetek ugyanis szükségszerűen bizalmatlan­ságot szülnek, és kiszámít­hatatlanná tesznek folyama­tokat, reakciókat. — A törvények megalko­tását arra az elvre javasol­juk felépíteni, hogy a gyü­lekezés és az egyesülés az állampolgároknak az alkot­mányon alapuló alanyi joga, melynek gyakorlását azonban — a nemzetközi deklarációk­kal és eljárással összhang­ban — a törvér'’ korlátoz­hatja, illeti hez kötheti. A f a filozófiá' (Folyta

Next

/
Oldalképek
Tartalom