Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON, ^ TELEXEN ÉRKEZETT... Értesítjük Tisztelt Olvasóinkat, hogy lapunk mától, július 14-től, részleges belső változtatásokkal lát napvilágot, lgyl az Ovasók fóruma következő héttől már kedden és csütörtökön jelenik meg. A többszöri megjelenés célja, hogy olvasóinkkal az eddigieknél is szorosabb kapcsolatot tartsunk. Ezért továbbra is számítunk közreműködésükre, várjuk leveleiket, közérdekű észrevételeiket. Meddig lesz az időjárás az úr? Arcok a nyári egyetemről Egy indulatos családsegítő A NÓGRÁD két évvel ezelőtt részletesen foglalkozott a lépcsőházi beázásokkal. A mi lépcsőházunk kimaradt a sorból. Igaz, többször kaptunk ígéretet a hiba kijavítására, a „szakemberek” meg is jelentek, s a hiba kiküszöbölésével távoztak. Mindegyik „javítás” után azonban ismét beázott a földszint, a víz elárasztotta a pince egy részét- ötödik alkalommal a víz már az első emeleten is megjelent- Azt gondoltuk, ezek után már tartósan pontot tesznek az ügy végére. De nem így történt. A vásártéri nyugdíjasok nevében szeretném kérni segítségüket. Még a múlt év őszén festés céljából elvitték a padokat a parkból, s ebből sajnos csak a fele került vissza eredeti helyére. Hogy hová lett a többi? Rejtély! Ezt szeretnénk mi is megtudni. Idős nyugdíjasok vagyunk, szeretünk pihenni, beszélgetni, nézelődni. De sokan vagyunk, az ülőalkalmatosság meg kevés. Mindig azt figyeljük, hol szabadul fel egy hely, amit aztán gyorsan elA NÖGRÁD július 7-i számában az Olvasók fórumában jelent meg Czigány Pál- né levele, melyben az olvasó egy úgynevezett magányosok klubja létrehozásának szükségességét veti föl. Intézményünk szívesen helyt adna ilyen klubnak, amennyiben vannak olyan magányosok, akik ezt igénylik, s egyúttal a szervezésben. a programok kialakításában is vállalnák a közreműködést. Július 2-án, amikor az a nagy zivatar vonult végig városunkon, újra a víz lett az úr a földszinten. S érdekes módon a villanyórák szekrényein keresztül jutott be a lépcsőházba. Gondolt-e már valaki arra; mi lesz, ha valakit baleset ér? A lakóház felújítása 1982- ben történt. Azóta észleljük ezt a hibát. Ezek után már csak abban reménykedhetünk, az időjárás kegyes lesz hozzánk zivatarügyben. Miskolczy István St. Lőwy S. u. 5. foglalunk. A lesbenállás megszüntetésére nem kaphatnánk vissza a hiányzó padokat? Bántó, hogy a parkban elhelyezett szemetesedényeknek nincs gazdája- Azokat nem ürítik ki- Vagy esetleg valamelyik köztisztasági alkalmazott ellógja munkaidejét? Reméljük észrevételeink eljutnak az illetékesekhez, s kérésünk teljesítése nem okoz nagy gondot. Vágvölgyi Istvánná Klubhelyiségünket hét végén, szombati, vagy vasárnapi napokon tudnánk rendelkezésükre bocsátani. Várjuk hát jelentkezésüket intézményünk városi csoportjánál. személyesen, vagy a 13-637-es telefonon. Radácsi László igazgató József Attila Városi- Megyei Művelődési Központ St. Vízvédelem A felszín alatti és feletti vízkészletek védelme az egyik legfontosabb környezetvédelmi feladat Bátonytere- nvén. Az élő vízfolyások — a Zagyva folyó, a Tarján-, a kazári, a Kecskés- és a Bátony-patakok — medrének folyamatos tisztítása is gond, ezért a helyi tanács 1989—90-ig ötmillió forint értékű vízrendezési munkát kíván megvalósítani. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása javult, jelenleg az ott élők nyolcvan százaléka kap vezetékes vizet. Szovjet vitorlások, Alaszkában Két szovjet vitorláshajó megismétli Alaszka felfedezőinek útját. A két 13 méter hosszú szovjet hajó Vlagyivosztokból indulva az Egyesült Államok e sarkvidéki államában végiglátogatja azokat a helyeket, ahol 1739. és 1742. között partra szállt Vitus Bering, a híres dán felfedező expedíciója. Kikötnek Yakutat városkában, amelynek helyén annak idején először léptek partra a felfedezők, és Sitkéban, ahol az amerikai orosz kolónia fővárosát megalapították. Vitus Beringet Nagy Péter cár küldte 1725-ben a Csendes-óceán északi területeinek felderítésére. Bering második útján — ezt ismétlik meg a szovjet vitorlások —, 1741-ben fedezte fel Alaszkát. Alaszka Oroszországé lett, 1867-ben a cári kormány potom 7,2 millió dollárért eladta az Egyesült Államoknak, nem sejtve, hogy néhány évvel később mennyi aranyat találnak majd Alaszka földjében. Alaszka 1958-ban lett az USA 49. állama. Veszélyes kínai kozmetikum A kínai hatóságok betiltották egy szeplőtelenítő készítmény forgalmazását, miután a felhasználó hölgyek szerint az kedvezőtlenül befolyásolta házaséletüket, s ráadásul egészségi szempontból is veszélyesnek bizonyult. Égy dél-kínai tartományban több mint 200 nő panaszkodott amiatt, hogy a szer nemhogy eltüntetné, de egyre növeli szeplőik számát. Egy mérges háziasszony elmondta: amióta a készítményt használja, férje semmilyen érdeklődést nem tanúsít a házasélet iránt. Egy másik asszony szerint férje válni akar, mivel a szer használata következtében teljesen megcsúnyult. Az ifjú hölgy szólásra jelentkezett. Magabiztosan lépkedett a mikrofon elé, de látszott az arcán, hogy kemény indulatok fűtik. Vitába szállt azokkal, akik a gyereket társadalmi termékként kezelik, mert szerinte demográfiai válság ide vagy oda, ezt a kérdést a morál, az etika oldaláról kellene megközelíteni. — Mindig ilyen indulatos? — kérdezzük Nagyidai Sándornét, aki a Szabolcs megyei Ibrány községből érkezett a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetemre. — Van rá okom, hogy néha elkapjon a hév. Különösen olyankor jövök dühbe, ha valaki megkérdezi: Honnan jött? Szabolcsból? Hát ott is élnek emberek? Na, erre ön hogyan reagálna? — Én inkább azt kérdezném, milyenek az emberek arrafelé? — Éppen olyanok mint másutt, csak talán még több gonddal küszködnek, nehezebb az életük, mint az ország más részén élőknek. Naponta jelentkezik a foglalkoztatás hiánya, amely Napon szárítkozó, tarkabarka fiú-lány csapat gyűrűjében fiatal nő ül a sal- góbányai KISZ-iskolás tábor főépülete előtt. A gyerekek a másfél hete megnyílt napközi lakói, a barátságukat élvező felnőtt pedig az egyik „vigyázó- juk”, Ringeisen Andrásné, a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola tanára: — Változatos programot állítottunk össze az itt pihenő csapatnak: számítógépkezelést, angolt tanulhatnak, sok-sok sportjátékkal, .s a „mikor mihez van kedvem” szerinti szabadidős- foglalkozásokkal fűszerezve. A KISZ KB nemrégiben felmérte, hogy az országban hol lehetséges az egészséges életmódra nevelés jegyében hasznos nyári programot szervezni, a megyei és a kórházi KlSZ-bizott- ság, a megyei tanács egészségügyi osztálya pedig — kapva az alkalmon — megszervezte a tábort, a vakációzok és a szülők örömére. Akadtak segítőtársaik is, a vendéglátó-, a sütőipari vállalat, és a Nógrád Volán. Túróczi Réka is közénk telepedik, őt „annyi minden érdekli”. A Gajdos testvérpár nagyobbika, Barúgy tűnik hosszú távon sem oldódik meg kedvezően. Alacsony az iskolázottsági szint, nincs ipar, a többség mezőgazdasági munkákból tartja fenn magát. — A bemutatkozáskor elmondta, hogy ön valójában középiskolai tanár, s csak néhány éve vállalta el az ibrányi családsegítő központ vezetését. Mi motiválta ebben a döntésben? — Meglehet, hogy ezen a területen többet tudok segíteni az embereknek, tekintve a feladat összetettségét. Ibránynak hétezer lakosa van, többnyire mezőgazdasági dolgozók. A közeg tehát — ami az életformát, életmódot illeti — meglehetősen homogén. A csaknem kétezer család közül eddig ötszázzal kerültünk kapcsolatba, ebből kilencven a cigánycsaládok száma. A legtöbb baj forrása, hogy a szabolcsiak nehéz szociális körülmények között élnek. — Ügy tudom, a család- segítő központok működési területe, tennivalói ma még nem eléggé behatároltak. Nincsenek egységes módszerek. na, most megy majd negyedikbe, kedvence a tenisz, s itt igazán nem tartja őt vissza ettől senki. Kaszás Erika, a Lovász József Általános Iskola orosz—angol szakos nevelője két héten át az angol nyelvet próbálja megkedvelteim a gyerekekkel, játékosan, mesével, dalokkal. For- gószínpadszerűen, a négy csoportból mindennap másik vesz részt a foglalkozásokon, csakúgy mint a számítógépes oktatáson. Négy lelkes egyetemi hallgató — Szabó Szilvia, Tóth Ákos, Monok Judit és Chikán Henrietta vezeti az utóbbit, szinte valameny- nyien számítástechnikát is tanulnak. — Meglepő a kitartó érdeklődésük, s az is, milyen jól haladnak, pedig vannak köztük, akik először „játszhatnak” ilyen gépeken — mondja Chikán Henrietta. Hlinka Péter a legkisebb ebben a csoportban, kérésemre ügyesen bemutat egy programot. Póczos Helga elégedetten szemléli a képernyőre kivetített „szirmot”, aminek rajza pontos munkáját dicséri... — Olyan izgalmas és ér— Éppen azért szeretem a továbbképzéseket, konferenciákat, mert ott sok újat, hasznosíthatót tanul meg az ember, amit aztán továbbíthat a munkatársainak is. Legutóbb a szegedi egészségügyi konferencián vettem részt, de bizakodva jöttem a salgótarjáni nyári egyetemre is. — Nem csalódott? — Nem. Még akkor is kamatoztathatóak az elhangzottak, ha azokkal nem minden esetben értünk egyet. A vita arra szolgál, hogy a véleményeket ütköztethessük. Különösen az az előadás tetszett, amely a tömegszervezetek, a családokat segítő intézmények feladatait próbálta helyretenni. — Mi a véleménye Salgótarjánról? — Az első benyomásom, hogy az emberek fegyelmezettek, a szolgáltatás színvonala jó. Ami pedig a városképet illeti, tetszik benne, hogy levegős, modern és többekkel ellentétben én egyáltalán nem érzem zsúfoltnak. — ria — dekes, hogy sikerül-e a programozás, s megjelenik-e a képernyőn a várt ábra — lelkendezi a két újdonsült barátnő: Csiszár Esztella és Kissik Barbara. Ök Salgótarján más-más iskolájában idén hatodikba mennek, s mindketten biztosak abban, hogy sokat találkoznak majd. Olaszné Podos Márta az egyik irányítója a délutáni szabadidős-játékoknak, ő a Beszterce-lakótelepen tanít: — Barátkozók, nyíltszí- vűek ezek a fiúk, lányok. Kifogyhatatlanul mesélik saját élményeiket, melyek főszereplői — érdekes módon — kedvenc állataik. Napokkal ezelőtt a nagy vihar elmosta a fecskefészkeket, felejthetetlen, hogy aggódtak a bajba jutott kisfecskékért. Én szívesen hallgatom vala- mennyiüket, tudom, .otthon erre jut a legkevesebb idő. Az itt dolgozó pedagógusok, egyetemisták ellenszolgáltatás nélkül végzik teen- tőiket, ajándékuk a soksok mosoly, a gyerekek barátsága. érdeklődése: „Lesz jövőre is ilyen tábor”? — Mihalik — Hová tűntek padjaink? Válaszol az illetékes A NÓGRÁD július 7-i számának Olvasók fórumában „Egy bizonyos panasz” című írásra az alábbi tájékoztatást szeretném adni: — „A hivatalunk részére terjesztés céljából érkezett olimpiai sorsjegyeket a posta terjesztési hálózatán keresztül értékesítjük (hírlapkézbesítők, hírlapárusok.) A forgalmazás egy hete alatt a kapott mennyiség több mint 90 százalékát adtuk el. Tekintettel arra, hogy a panaszos nem a posta bizományosa, olimpiai sorsjegygyei való ellátásra lehetőségünk nincs.” Bácskai Károly hivatalvezető Salgótarján, 1. sz. pKDStahivatal írásunk nyomán Lesz iöuöre is? „Hintatábor" Salgóbányán Érdekességek A híres ascoti királyi lóversenyre a nagy melegre való tekintettel az előkelő hölgyek nem mindennapi kánikula- kalap-kreációkban érkeztek. a nagyvilágból A magas hegycsúcsok és a gleccserek hazájának legfontosabb közlekedési eszköze a helikopter, amely a legjárhatatlanabb helyekre is el tudja juttatni az embert és a szükséges felszerelést. Dien Quang 2. számú termelőszövetkezete 80 hektár eperfa- ültetvényéről 20 tonna selyemhernyógubót adott a népgazdaságnak.