Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó 9.44: A léningrádi Kapra­nov kórus énekel 10.05: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 10.25: Kórusiskoláról 10.55: Népdalkörök és citera- zenekarok felvételeiből i1.3i:a Pickwick klub 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidő­ben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: ZseJ>rádiószínház 15.21: Táncházi muzsika 15.40: Poggyász 16.05: Éneklő ifjúság 16.20: Testőrségen 17.00: Thália titkai 17.30: Szimfonikus táncok 17.45: A Szabó család 19.30: Mosolygó Parnasszus. (Élő) Középdöntő 20.40: Tudomány és gyakorlat 21.10: Zenélő doboz. VI/6. (befejező) rész 21.50: Sugár Rezső: Szimfo- nietta 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót (Élő) 23.30: Operakettősök PETŐFI RADIO: 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben 12.10: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Tea hármasban 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stú­diót. (Élő) 15.20: Könyvről könyvért (Élő) 15.30: Csúcsforgalom (Élő) 17.30: Tárcsázz! 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.05: Népdalok, néptáncok 21.05: a távirat 21.34: Éjszakai varázs 22.00: Háló 23.10: A mai dzsessz 23.50: ..Szerelmes élet”. Mireille Mathieu és Charles Aznavour énekel MISKOLCI STtJDlO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjá­rás. — 17.35: Pódium. Zenés riportműsor. Szerkesztő: Beély Katalin. Döntött, a bíróság. Dr. Tímár László jegyzete. — 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — 18.25—18.30: Lap. és fhQsdVélÖzetes. Rek­lám. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévélorna nyugdíjasok­nak 9.00: Képújság Szünidei matiné 9.05: A játsszunk bábszínhá­zát meséi 9.10: Tele-fény-kép 9.30: uia berek 10.00: Vadnai László és Fedor Agnes: Világos feladja. (FF) 10.40: Mozgató 10.50: Képújság 16.15: Hírek 16.20: Három nap tévéműsora 16.25: Egy szó, mint száz 17.05: Tévétorna 17.10: NSZK—Dánia. Európa­bajnoki labdarúgó-mér­kőzés. Közvetítés Gel- senkirchenből. (NSZK) A szünetben: Reklám 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Mindenki tanköteles. Csehszlovák tévéfilm­sorozat. XIII/ll. rész: A bűnösök 21.00: Stúdió ’88 21.45: Kardiológia. Amerikai egészségügyi filmsoro­zat. XIII 12. rész: Az agyvérzés 22.00: Népdal kórusok 22.05: Magyarok a Kárpát­alján 22.40: Tv-tükör 22.55: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.30: Képújság 17.35: Stiri 17.40: Fiam, Che Guevara. Spanyol—kubai doku­mentumfilm 18.40: Alpok-Adria magazin 19.05: Mindenki tanköteles. Csehszlovák tévéfilm­sorozat. XIII 10. rész: A szeretet és béke ünnepe. (Ism.) 20.00: Képújság 20.05: Reklám 20.10: Olaszország—Spanyol­ország. Európa-bajnoki labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Frankfurtból 22.05: Johnny Holliday 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.25: Tévéfilm. (Ism.) l0.50: Sportvisszhangok. (Ism.) H.50: Az éveket nem lehet megállítani. (Ism.) 12.35: Vitaműsor. (Ism.) 13.15: Tévébörze 15.30: ipari tanulóknak 16.00: Objektív. Magazin 16.30: A felfedezett szépség. Sorozat 17.00: A nap percei 17.10: NSZK—Dánia. EB-lab- darúgó-mérkőzés. A szünetben: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Harry és fia. Amerikai film 21.50: Klement Gottwald. Do- kumentumfilm. (FF) 22.10: A prágai nemzetközi tévéfesztivál krónikája 22.25: Musica viva 2. MŰSOR: 16.25: Megyei magazinok 16.45: A prágai nemzetközi té­véfesztivál műsorából 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: A nemzetközi együtt­működés lehetőségei 20.10: Olaszország—Spanyol- ország. EB-Labdarúgc- mérközéfc 22.05: Híradó 22.20: Világhíradó 22.45: A prágai nemzetközi tévéfesztivál műsorából MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Asterix és Cézár ajándéka. Színes francia rajzjátékfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A taxisofőr (18). Szí­nes amerikaá film. — Kama­ra: Fekete gyémántok I—]I. Színes magyar film. — Ko­hász: A cápa 2. (16). Színes amerikai horrorfilm. — Tar­ján vendéglő: A bolygó neve: Halál (16). Szinkronizált ame­rikai fantasztikus kalandíilm. — Balassagyarmati Madách: A halálosztó ,18). Színes ame­rikai fantasztikus kalandfilm. Mesemozi: Mesék Pannóniá­ból. — Madách Kamara: Or­vosnők. Színes NSZK—NDK— svéd—svájci koprodukció. — Kisterenyei Petőfi: A zsaru és a szex (18). Színes, szink­ronizált francia krimi. — Bá- tonyterenyei Bányász: Kairó bíbor rózsája. Színes, szink­ronizált. fantasztikus ameri­kai filmvíeiáték. — Bátonyte- renyei Petőfi: Madonna, mi­lyen csendes az este! Színes clasz filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Fél 6-tól: Más. mint a többi. Színes. szinkronizált szovjet filmvígjáték. Fél 8-tól: Vissza a jövőbe. Színes, szink­ronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. Kelemen Ferenc hollókői fafaragó alkotásai eljutot­tak már szinte a világ minden részébe. A világhírű településen megforduló vendégek szívesen viszik ma­gukkal emlékül a helyi motívumvilágot őrző aján­déktárgyakat. kép: kulcsár— NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. Vélemény Hungarian Oracula Egyik ámulatból a másikba ejt Müller Péter író és Bö­szörményi Géza rendező szerdán, a késő esti, sőt éj­szakai órákban látott filmje, a Hungarian Dracula. Ügy kezdődik, mint egy realista vígjáték, aztán enyhén ab­szurdba hajló — a valóság abszurditásán nem lehet túl­tenni ! — bűnügyi történetek­re emlékeztető ÁVH-s kihall­gatássorozat kezdődik, majd az egészséges életmód és a sport „propagandája” kerít hatalmába. Persze maga a mű nem ennyire szétszab­dalt, sőt a különböző réte­gek szervesen illeszkednek egymáshoz, s a néző végül is egységes élmény részese lesz. A történet az ötvenes évek elején játszódik, abban az időben, amikor az államvé­delmi hatóság a rutinosan és jól működő elnyomó­megtorló, szemérmetlen, os­toba és utálatos, agresszív és cinikus gépezet már „munkája javát” elvégezte. Ez az az időszak, amikor el­kezdődik majd az úgyneve­zett cikcakkpolitika. A régi hívei már nem olyan erősek, hogy maradéktala­nul megvalósítsák kiagyalt tetteiket, a másik fél pedig még csak ocsúdik, vagy azt sem, egyszerűen csak meg­próbál létezni. A magyar Dracula egy ne­hézfejű, jó szándékú és tisz­tességes gyári melós, aki a két világháború között élvo­nalbeli bokszoló volt, s te­hetsége révén a világ jó né­hány szegletébe eljutott, sportbarátságokra is szert té­ve. Bár angolul egy kukkot nem beszél, nem átallott szó­tár segítségével levelet írni egyik amerikai sporttársának, IMS* A hatvanas évtized vé­gén egy sajátos humorú, filozofikus hajlamú művész tűnt fel a magyar kabaré színpadjain: Sándor György. Azóta az intellektuális hu­mort kedvelők körében népszerűségre tett szert, s megismerkedhetett gondo­lataival, művészetével a te­levízió közönsége is. volt képe elfogadni annak magnetofonfelvételét saját, énekkel kísért gitárjátéká­ról. S minthogy akkoriban ezek a cselekedetek gyanús­nak — ha nem bűnösnek — számítottak, az évek óta olyan jól működő „úthenger” megpróbálja Draculát a he­lyes útra téríteni, magyarán: eltaposni. Ám az konok — akár egy bokszoló! —, nem tudnak kicsikarni belőle semmit, pláne, hogy nem is tett olyat, amilyet hallani szeretnének tőle. Tartja ma­gát az igazsághoz és hallgat. Hiába ijeszti hajdani ökölvívótársa, írja alá a vallomást, nem lesz bántó- dása. Dracula mintha ösztö­nösen érezné, hogy éppen akkor lenne csak: mintaho­gyan a valóságban annyiak­nak lett is, Rajk Lászlón és társain kívül. Az a hatalom megbízha­tatlan, szószegő és önző. A közösségi érdekeket szajkóz­za, miközben az egyéniek útját egyengeti. A vallatási jelenetben pedig nincs ben­ne semmi rájátszás, szándé­kolt kihegyezés, elborzadva döbben rá a néző: az ember egyénisége, jelleme, gondol­kodása — tehát élete — itt egy fabatkát sem ér. Miköz­ben transzparenseken hir­dették: nálunk legfőbb ér­ték az ember. Melyik, miféle ember?! A filmből kiderül, nem a Dracula-féle egyenes, dolgos, gerinces, életrevaló, újítani képes ember. A nép hatalmát a nép ne­vében — a nép ellenében — gyakorolják. Szabadság — zeng a bevett köszönési formula, s ugyanolyan közhelyszerű és tartalmatlan, mint a legtöbb köszöntés annyiszor. Hiány­cikk a szabadság, még a ha­Most a Magyar Rádió so­rozatban mutatja be Sán­dor György szellemi termé­keit az első, 1967-es kelte­zésű Én egy analfabéta va­gyok című műsortól az 1985-ben született Mágiara­kásig. A sorozatban nyolc összeállítás kapott helyet. Az első önálló estet már a hónap elején megtartották, talomba bekerültek számára is. Az ávósok egy része alko­hollal, egy kis etyepetyével kíván befogottságán enyhíte­ni. Mélységesen élet- és mese- szagú egyszerre Müller Péter története, melyet Böszörmé­nyi Géza mesterien fogalmaz képsorokba, hiszen az ÁVH- börtöneit maga is megjárta, és éveket húzott le a hír­hedt, emberek százai szá­mára a temetőt jelentő recs­ki táborban. Mesei színezete akkor lesz az eseményeknek, amikor Dracula kiáll bok­szolni a postások ifjú olim­piai reménységével, és hála betonfejének, végül is nyer. Persze a történeten belül ez a megoldás megállja a he­lyét, így hát elfogadhatjuk valóságosként. Már csak azért is, mert az élet meg­lehetősen gyakran produkál meglepő véletleneket, ame­lyek már-már káprázatnak hatnak. A bolgár—jugoszláv Dzso- ko Rossich, Bánsági Ildikó. Bálint András, Reviczky Gá­bor, Fekete András és a töb­bi színész remek alakítása erősíti Dracula kalandos éve­inek történetét. S bizonyára nekik is részük van abban, hogy nem tudok szabadulni néhány feszítő gondolattól: miért olyan nehéz minden­kor a nyílt, egyenes jellemű ember helyzete; miért ér­vényesül jobban a képmuta­tó, a dörzsölődő, a hazugság­ra is képes ember, biztosak lehetünk-e abban, hogy egy­szer s mindenkorra embersé­gesen, igazan, felemelt fejjel élhetünk? Nagy bennünk er­re a vágy, és nagyon szorít bennünket az idő! míg a másodikra Egyvég- tére két vágta címmel jú­nius 27‘én kerül sor. Ezt követi augusztusban a Né­zeteltérítés, szeptemberben a Lyuikasóra, az „Analfa­béta”, majd az év hátra­lévő hónapjaiban: a Boksz- kesztyű és rózsa, a Hintő­por és a Mágiarakás. Évszázadok üzenete — kép: kulcsár — Játszóházak a lakótelepeken A balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Központ az idén felelevení­ti több évvel ezelőtti gya­korlatát. amely szerint nyá­ron kulturális programokat szerveztek a város lakóte­lepein. E kezdeményezéstől is azt remélik, hogy vala­melyest bővül majd azok köre. akik rendszeres részt­vevői lesznek a közművelő­dési és szórakoztató progra­moknak. A játszóházi rendezvénye­ket június végétől kezdődő­en Balassagyarmat mindhá­rom lakótelepén megszerve­zik. A részt vevő gyerekek: különféle játékokkal ismer­kedhetnek meg, próbára te­hetik találékonyságukat és kézügyességüket, s ak^r ne­mes versenyre is kelhetnek egymással. Az első játszó­házi programot június 27- én 15 órától — terv szerint 19 óráig — tartják az Ápri­lis 4-e-lakótelep játszóterén. A következő játszóházi ta­lálkozót a Lenin-la kőtele* pen bonyolítják le egy hó­nappal később, július 27-én az elsővel megegyező órák­ban. A Nógrádi Sándor-ia* kótelep játszóterére augusz­tus 27-én várják az általános iskolásokat, akik mellett ter­mészetesen részt vehetnek a játékban mások is, az idősebb testvérek és a szü­lők. Sulyok László Sándor György önálló ősijei Kádár János újabb könyve A konszolidáció éveiről Kádár János összegyűjtött műveinek második kötete —, amely a közeli napokban jelent meg — az elmélet és a gyakorlat összhangjára törekvő politikusnak 1958 és 1962 között elhangzott, meg­jelent munkáit tartalmazza. Valótlanság lenne a törté­nelemről azt állítani, hogy eseményei egyenletesen, ará­nyos időbeli elosztásban zajlanak. Ellenkezőleg, fon­tos, esetleg nagy horderejű események gyakorta „össze­sűrűsödnek”, a történések szinte összetorlódnak, fel­gyorsulnak. Az öt év, amely az összeállítás időkeretét ad­ja, jelentős hazai és nem­zetközi eseményekben rend­kívül gazdag volt. Hazánkban az ellenforra­dalom utáni konszolidáció legfontosabb évei ezek, a párt VII. és VIII. kongresz- szusa, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, a KISZ I. kongresszusa, jelzik a gazdasági és politikai élet kulcspontjait. A világpolitika színterein pedig a kommu­nista és munkáspártok moszkvai értekezlete, az SZKP XXII. kongresszusa, a kubai forradalom kemény létharca, a szovjet űrkutatás politikai szempontból is nagy sikerei (Gagarin), a nemzetközi folyamatok el­lentmondásosságát, de ugyanakkor progresszivitá­sát is mutatják. Kádár János e korszakból megjelenő munkái minde­nekelőtt forrásértékű doku­mentumai ennek az esemé­nyekben gazdag öt évnek. Tartalmukban, hangvéte­lükben jól mutatják, hogy a társadalom vezető erejének, a pártnak milyen taktikai és stratégiai kérdésekkel kellett szembenéznie, a je­lentkező feladatokat — szá­nkóivá a közelmúlt tapasz­talataival — milyen megfe­lelő módon és eszközökkel lehetett és kellett megoldani. Az időszak összegyűjtött beszédei szinte kivétel nél­kül, közvetlenül, vagy köz­vetve kifejezik az MSZMP határozott szándékát, hogy egyrészt szilárdan vállalja a folytonosságot a korábbi évek építőmunkájának valós értékeivel, másrészt a hatá­rozott szakítást a személyi kultusz súlyos károkat oko­zó gyakorlatával. Ez a ket­tősség persze mindenkor konkrét feladatok, problé­mák kezelése során merült fel. Köztük ezeknek az évek­nek korszakos tennivalója a szövetkezetesítés, a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése volt. Több mint két évtized távlatából, a „kor­szakos” jelző megerősítést kap, s az átalakítás — el­lentmondásoktól nem men­tes — folyamata, eredmé­nyességének „titKa” aprólé­kos pontossággal rajzolódik ki Kádár János beszédeiből. Érzékelhető az a nagy hang­súly, amelyet a korábbi évek tapasztalatainak a leg­teljesebb figyelembevétele kapott. Kitűnik, hogy a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése a hatékony szövetségi poii ti kának kulcsa és egyben jövőbeni feltétele is. Ezért a dokumentumértékű előadá­sok, beszédek rendre úgy foglalkoznak a parasztság érdekeltségének, hangulati jellemzőinek a kérdésével, a mezőgazdaság gépesítésé­nek, . az életszínvonal emelé­sének feladataival, mint az egész társadalmat érintő tennivalókkal. A kifejtésekben szervesen kapcsolódik össze az üres elméletieskedés elutasítása a mindennapi, szűk gyakorlat­ra való szorítkozás elkerü­lésével. Ebben az ideológiai harc érthetően nagy szerepet játszik. Ezért is hangsú­lyozza Kádár János legfon­tosabb beszédeiben ismétel­ten az úgynevezett kétfron- tos harc, á dogmatizmussal és a revizionizmussal törté­nő nyílt szembenézés folya­matos fontosságát. Az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán elmondott beszéd pedig nemcsak meg­ismételte az MSZMP koráb­ban is vallott nemzetközi politikai alapvetéseit, benne a békés egymás mellett élés elvének és gyakorlatának kiemelését, hanem mintegy elvi-politikai „nyitánya” volt annak az útnak, ame­lyen haladva hazánk elér­hette azt a széles nemzet­közi megbecsülést, amelyet napjainkra sikerült kivív­nunk. Ennek az öt évnek azon­ban — sok konkrét esemény összefoglaló lényegeként — legnagyobb, bátran történel­minek nevezhető eredménye, sajátja az a társadalmi mé­retű bizalom, amely ekkor szilárdult meg a párt poli­tikája iránt. Olyan politikai tőke volt ez, amely megha­tározta a további évek, év­tizedek lehetőségeit, s amely­nek ismételt megteremtését okkal szorgalmazta az MSZMP legutóbbi pártérte­kezlete is. Ennek a bizalomnak az alapjául ma sem szolgál­hat más, mint amit Kádár János — 1958-ban megfogal­mazott: ...... a párt tekin­t élyének egyik forrása most az. hogy a szó és a tett nagyjából egyezik.” S, e gondolaton túlmenően, az egész kötet alapvető törté­nelmi tanulságokkal szolgál. (Kádár János művei. Má­sodik kötet. 1958—1962. Kossuth Könyvkiadó, 1988.) V. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom