Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-02 / 131. szám
2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Gorbacsov és Reagan sajtóértekezlete Gazdaságpolitikai KB-titkárok tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) Mivel a záródokumentum részletesen ismerteti az európai haderőcsökkentéssel és a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő eredményeket, a főtitkár bevezető nyilatkozatát a regionális válságok problémakörével folytatta. A megbeszélések után az az általános tanulság, hogy reális lehetőség jött létre a regionális válságok politikai rendezésére, az érintettek érdekegyensúlyának megteremtése alapján. Szólt Afganisztánról, kifejtve, hogy a genfi megállapodást követően a szovjet csapatok elleni támadások folytatódtak. A provokációk megfelelő válaszlépésekre késztetik a Szovjetuniót, s utalt a pakisztáni magatartást bíráló külügyminiszteri nyilatkozatra is. A Közel-Kelet problémáját érintve a tárgyalásokon közeledés volt tapasztalható a nemzetközi konferencia szerepének értelmezésében, arról már nem volt vita, hogy szükséges-e a tanácskozás összehívása. Egészségesebbé vált a kétoldalú viszony Érintették Kambodzsa, Közép-Amerika és Dél-Af- rika problémáit is. Gorbacsov összességében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben lényeges változások történtek, nagy erők jöttek mozgásba, s nem szabad elszalasztani a megoldás előtt feltáruló lehetőségeket. Haladást értek el az emberi jogok terén is. Ügy vélekedett, hogy az Egyesült Államok nem értelmezi reálisan az emberi jogok és a demokrácia szovjetunióbeli helyzetét. Nem tartotta azt sem lehetetlennek, hogy a Szovjetunió sem érti teljesen az Egyesült Államokban zajló társadalmi folyamatokat. Éppen emiatt javasolta az emberi jogokkal foglalkozó állandó fórum létrehozását. A főtitkár megjegyezte, hogy ez volt az a kérdéskör, amelynek megvitatásakor a legtöbb propagandaelem merült fel. A szovjet sajtó ezekre megfelelően reagált. A moszkvai találkozó záróokmányának elkészítéséről Mihail Gorbacsov elmondta, hogy vita volt a békés együttélés kifejezés körül. Bár az elnök a szűk körű megbeszéléseken egyetértett azzal, hogy a dokumentum a mai világpolitika kidktathatatlan elemeként rögzítse, a szakértőkkel való konzultáció után mégis kérte a kifejezés mellőzését. Kitért arra, hogy gazdasági téren is erősödnie kell az együttműködésnek. Bevezető nyilatkozatának végén a főtitkár rámutatott, hogy a látogatás minden szinten egészségesebbé tette a kétoldalú viszonyt. Mihail Gorbacsov kérdésekre válaszolva először arról beszélt, hogy mindkét nagyhatalom és az egész világ érdeke a szovjet—amerikai párbeszéd folytatása, Ttonald Reagan utódjával is. A kérdések közül érthetően sok foglalkozott a HTF körüli vitával. Gorbacsov azt hangoztatta, hogy még van esély a szerződés idei megkötésére, az optimizmusra az eddig elértek adnak alapot. Mint ismeretes, a haladás egyik féke az amerikaiak csillagháborús terve. Elmondta, hogy a viták ellenére az ellenőrzés kérdésében sikerült előrelépni. A rakétaelhárító védelmi rendszerekről szóló szerződést érintve a szovjet vezető felhívta rá a figyelmet, hogy a záródokumentum részletesen választ ad a kérdésekre, i Az európai haderők és fegyverzet csökkentésének kérdésében nem sikerült a mandátumvitában megállapodásra jutni. Több kérdést kapott Mihail Gorbacsov a szovjet pártvezetésen belüli állítólagos ellentétekről. Az egyik kérdés Borisz Jelcinnek a BBC-ben e héten elhangzott interjújára vonatkozott. Gorbacsov elmondta, hogy még nem ismeri a Jelcin-interjú teljes szövegét, így annak kommentálására nem vállalkozott. Emlékeztetett arra, hogy Jelcin tavaly októberi felszólalását a Központi Bizottság ülésén egyöntetűen politikai hibának minősítették. A jelek szerint Jelcin nem ért egyet a KB állás- foglalásával. Le kell vele ülni, hogy tisztázzák a problémát. Mihail Gorbacsov határozottan kijelentette, hogy nem merült fel Igor Liga- csov KB-titkár lemondása, távozásának kérdésével nem foglalkozik a Politikai Bizottság sem, amelynek Liga- csov is tagja. Végezetül Mihail Gorbacsov azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a demokrácia, a nyilvánosság politikájának bővülése olyan irány, amelyről nem lehet letéríteni a szovjet társadalmat. Nem sokkal Mihail Gorbacsov sajtóértekezlete után Ronald Reagan is a nemzetközi sajtó képviselői előtt értékelte a moszkvai tárgyalásokat, az amerikai nagykövet — e napokban elnöki szálláshelyül is szolgáló — rezidenciáján. Köszönetét mondva a szovjet vezetésnek a szívélyes fogadtatásért, az elmúlt napok munkáját sikeresnek értékelte. Ronald Reagan kijelentette, hogy a békevágy önmagában nem elég. Továbbra is különbség van a két fél álláspontjában több lényeges kérdésben. E különbségek azonban a mostani találkozó eredményeként is csökkentek. Reagan kifejtette, hogyan értelmezi az emberi jogok érvényesülését, amit a Szovjetunióhoz fűződő viszony alapvető elemének nevezett. Azonos célok a békés megoldások keresésében A regionális konfliktusok témájára áttérve a célok azonosságát emelte ki a békés megoldások keresésében, a függetlenség és a biztonság megteremtése érdekében. Az Afganisztánról szóló megállapodás jelentőségét az elnök is abban jelölte meg, hogy az példaként szolgálhat más konfliktusok megoldásához. A washingtoni rakétaszerződés ratifikációs okmányainak kicserélését olyan eseményként értékelte, amely valósággá teszi a leszerelésre vonatkozó elképzeléseket. A hadászati támadófegyverzet csökkentését célzó tárgyalások alakulását jellemezve emlékeztetett rá, hogy Genfben még csak az 50 százalékos csökkentés elvében állapodtak meg, Reykjavikban már a konkrét számadatok felé léptek tovább, Washingtonban pedig az átfogó ellenőrzés kérdése állt a figyelem középpontjában. Az újságírók első kérdése Reagant azzal a kijelentésével szembesítette, amely szerint „az oroszok hazudnak és uralomra törnek”. E szavakat Ronald Reagan elnökként tartott első sajtóértekezletén, 1981-ben mondta. Ma megváltozott a helyzet, s a viszonyt most a bizalom és a szavak hitelének ellenőrzése jellemzi —, mutatott rá. Reagan oromul idézte fel a „Bízzál, de ellenőrizz!” orosz közmondást. A HTF-szerződésről folyó vitát érintve az elnök utalt arra, hogy a probléma sokkal összetettebb a Washingtonban megkötött rakétaszerződésnél. Reméli, hogy még az év vége előtt sikerül felszámolni a nehézségeket, de ha mégsem, akkor abban bízik, hogy utódja folytatja a megkezdett munkát — mondotta. Mihail Gorbacsowal együtt az elnök is azt a véleményt hangoztatta, hogy nem a szerződés megkötésének határideje a fontos, hanem az, hogy valóban jó szerződést dolgozzanak ki. Hozzáfűzte: a jövőre hivatalba lépő elnökre azt hagyja örökül, hogy ápolja a Szovjetunió baráti és vendégszerető népével a kapcsolatokat. Egy ötödik csúcstalálkozó lehetőségéről Reagan hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok is csökkenteni akarja az európai fegyveres erőket és hagyományos fegyverzetet, de nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy első lépésként mindkét oldalon félmillióval csökkentsék a létszámot. Az elutasítást csupán azzal indokolta, hogy a Varsói Szerződés erőit kisebb távolságra kellene visszavonni, míg az amerikai csapatoknak át kellene kelniük az óceánon. Az elnök is utalt a záró- dokumentum megszövegezése körüli vitára, elismerve, hogy a szovjet szöveg- javaslatot a tanácsadóival folytatott konzultáció után vetette el. Egy ötödik csúcstalálkozó lehetőségéről végezetül annyit mondott, hogy az ne'm feltétlenül csak akkor válhat szükségessé, ha elkészül a HTF-szerződés, azt szükségessé tehetik más világpolitikai események is. ☆ Szerdán délután nyilvánosságra hozták a tárgyalások eredményeit részletesen ismertető terjedelmes közös közleményt, amely elsősorban a leszerelés kérdésében kialakított álláspontokat részletezi, de szól a kétoldalú párbeszéd egyéb kérdéseiről is. A közzétett közös közleményben kiemelték: úgy tekintenek a csúcstalálkozóra, mint fontos lépésre az eredményes és szilárdabb szovjet—amerikai kapcsolatok felé vezető úton. Átfogó és beható tárgyalásaik felölelték az 1985 novemberében Genfben tartott első találkozójukon elfogadott napirend ösz- szes kérdéskörét: a fegyverzet korlátozását és csökkentését, az emberi jogi és humanitárius kérdéseket, a regionális konfliktusok rendezését és a kétoldalú kapcsolatok témáját. Fontos kérdésekben maradtak fenn komoly nézeteltérések, ezért a nyílt párbeszéd továbbra is döntő jelentőségű ezeknek a nézeteltéréseknek a leküzdése szempontjából — hangsúlyozták a közleményben. ☆ Az orosz balett XIX. és XX. századi klasszikusainak műveiből készített összeállítás megtekintésével folytatódott szerdán este a szovjet —amerikai csúcstalálkozó programja. Szerdán a Moszkvai Nagyszínházba látogatott el a Reagan házaspár, s erre a programra elkísérte őket Mihail Gorbacsov és felesége is. A zsúfolásig megtelt nézőtér tapssal fogadta a szovjet és az amerikai vezetőket, akik a két állam zászlójával feldíszített páholyban foglaltak helyet. A balettprogramban összeállítás szerepelt Csajkovszkij, Glazunov, Prokofjev, Ha- csaturján és Sosztakovics műveiből. Kádárlános fogadta a finn nagykövetet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke szerdán fogadta Arto Mansalát, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetét. A találkozóra a finn nagykövet kérésére került sor. Hegnyílt az ENSZ ülésszaka New Yorkban kedden délután megnyílt az ENSZ- közgyűlés 3. rendkívüli leszerelési ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamok képviselői megvitatják a legutóbbi hasonló ülésszak óta a leszerelés terén bekövetkezett fejleményeket, javaslatokat tesznek a további intézkedésekre, megtárgyalják, milyen szerepet tölthet be a világszervezet a nukleáris és a hagyományos fegyverzet csökkentésének, ezen keresztül a háborús veszély, a fegyveres konfliktusok esélye csökkentésének megvalósításában. A tanácskozás munkájában mintegy 25 tagállam képviselteti magát állam- és kormányfői szinten, köztük az úgynevezett hatok, azok a semleges és el nem kötelezett államok, amelyek már eddig is számos javaslatot tettek újabb leszerelési intézkedésekre. Az Egyesült Államok és több szövetségese viszont még mindig nem közölte, milyen szinten kíván részt venni a munkában, mivel álláspontjuk szerint az adott időszakban a világszervezetnek csak igen korlátozott szerepe lehet a leszerelési intézkedések terén. Új szakszervezeti üdülési szabályzat Június 1-jén életbe lépett a szakszervezetek új üdülési szabályzata, amely lényegeben valamennyi központi előírást megszüntet és az alapszervezetekre bízza a beutalások intézését. Megszűnik tehát az a központi előírás is, amely szerint eddig egy-egy személy évente legfeljebb egyszer, főszezonban kétévenként kaphatott kedvezményes beutalót, külföldi üdülésben pedig legfeljebb 3 évenként vehetett részt. Például egy-egy nyugdíjas eddig abban az esetben sem kaphatott egy éven belül két beutalót, ha egyébként az üdülőben — elő-, vagy utószezonban — lett volna hely. A központi előírásoktól eddig is el lehetett ugyan térni, de ehhez külön engedély kellett, ami sok huzavonával és papírmunkával járt. Az új szabályzat szerint az üdültetés rendjét ezentúl az alapszervezeti szak- szervezeti bizottságok dolgozzák ki, a helyi adottságoknak megfelelően ők döntenek a beutalók szétosztásáról, többé semmiféle kötelező szabály nem írja elő, hogy ki, hányszor mehet üdülni egy bizonyos időszak alatt. A belföldi térítési díjak — immár harmadik esztendeje -*- változatlanok, de az alapszervezetek szabad (kezet kaptak ahhoz, hogy lehetőségeikhez mérten dolgozóiknak milyen további kedvezményt adnak. Szerdán Budapesten megkezdődött a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozása. A küldöttségek — amelyek kedden érkeztek hazánkba — a nyitónapon a KGST-együtt- müködés időszerű kérdéseiről cseréltek véleményt. A magyar tárgyalócsoportot Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. TagA KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai KB-titkárainak tanácskozása első napján a magyar és a bolgár tárgyalócsoport vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a KGST feladatairól, a megújítást szolgáló intézkedésekről fejtette ki véleményét. — A KGST egészének reformjáról, valamint ennek részeként a szervezeti keretek megújításáról már hosz- szabb ideje vita folyik. A magyar álláspont — úgy érzem — kezdettől fogva következetes: a mai kor követelményeinek, egy valódi integráció feltételrendszerének megfelelően a naturális, kétoldalú mechanizmusokról, árucserékről erőteljesebben át kell térni a munkamegosztást érdemben elősegítő együttműködésre, az egyensúlyozó szerepet betöltő áru-, pénz- és hitelviszonyok szerepének növelésére. A KB titkára a továbbiakban kifejtette: — Támogatjuk a szervezet működésének egyszerűsítését, bürokratikus vonásainak visszaszorítását azt vallva, hogy az ágazati jellegű közelítések, naturális összefüggések he- lyett, sokkal inkább a gazdaságpolitikai megközelítések kerüljenek előtérbe, ugyanakkor a funkcionális feladatoknak megfelelő szervezet alakuljon ki a KGST-ben. A KGST és az EGK kialakulóban lévő kapcsolatairól szólva Németh Miklós kiemelte: ennek elsősorban a kelet—nyugati párbeszéd és viszony, valamint a két integráció közeledése oldaláról van jelentősége, vagyis e két szervezet közötti kapcsolat- felvétel legfontosabb közvetlen előnye, a politikai feltételek javítása szempontjából érdemel figyelmet. Gazdasági hatásait, előnyeit majd a gyakorlat mutatja meg, de meggyőződésem, hogy ilyenekre is rámutathatunk néhány év múlva. — A KGST és az EGK kapcsolatfelvételi törekvései mellett Magyarország hosz- szabb ideje tárgyalásokat folytat a Közös Piaccal jai: Marjai József miniszter- elnölk-helyettes, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai, Nyers József, a gazdaságpolitikai, Szokai Imre, a külügyi osztály vezetőjének helyettese, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Meisel Sándor, a KB gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetője. együttműködési megállapodás érdekében. Ha a diszkriminációt megszüntetik, a különböző mennyiségi korlátozásokat, vámhátrányokat leépítik, ha ilyen alapon sikerül megállapodnunk egy kölcsönösen előnyös egyezményben, úgy számunkra mindez közvetlenül érezteti majd hatását — mondotta befejezésül Németh Miklós. Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: a tervezésikoordinációs, valamint az áru- és pénzkapcsolatok eszközeinek összekapcsolásával olyan, aktívan működő integrációs mechanizmust kell kialakítani, amely elősegíti a KGST-országok gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok szélesedését, valamint a közösség egyesített piacának fokozatos kialakítását. A bolgár álláspont szerint — mondotta —, a KGST tevékenységének korszerűsítését célzó erőfeszítéseket mindenekelőtt a tudományostechnikai forradalom meggyorsításának stratégiai feladatára kell összpontosítani, hogy növekedjék a termelés műszaki és technológiai színvonala. Grisa Filipov szólt arról, hogy a Bulgáriában meghirdetett társadalmi-gazdasági átalakítás szoros kapcsolatban áll a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével. Kiemelte, hogy a bolgár „preusztrojsztvo” és a szovjet peresztrojka alapjaikban és fő céljaikban teljes mértékben azonosak: a Bulgáriában előtérbe állított feladatok megoldása lehetőséget teremt számunkra — mondotta —, hogy még aktívabban és hatékonyabban vegyünk részt a szocialista gazdasági integrációban. Másfelől pedig az integráció fontos tényező a bulgáriai átalakítások sikeres megvalósításában. A bolgár KB-titkár fontos eseménynek minősítette, hogy a KGST és a Közös Piac képviselői néhány hét múlva közös nyilatkozatot írnak alá, s e dokumentum aláírása kétségtelenül kedvező hatást gyakorol majd a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok alakulására. (MTI) A képen Németh Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, a magyar tárgyalócsoport vezetője (megnyitja a tanácskozást. (MTI-telefotó) KGST-megújulás KB-titkárok nyilatkozata
