Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-11 / 139. szám
2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 11., SZOMBAT Negyven éve egyesült az MNP és az SZOP A szocialista pluralizmus a nyilvánosságban is kifejeződik Derecz János ünnepi beszéde Á hét két kérdése 1. MILYEN ÚJABB SZOVJET LESZERELÉSI JAVASLATOK HANGZOTTAK EL AZ ENSZ RENDKÍVÜLI LESZERELÉSI ÜLÉSSZAKÁN? „Itt az ideje, hogy a.? atomfegyvereket először csökkentő egyezmény leckéjéből tanulva együtt haladjunk a civilizáció magasabb szintjére” — mondta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakán. S hogy ezzel nem pusztán ünnepélyes kijelentést tett, azt a Szovjetunió nevében konkrét új javaslatokkal támasztotta alá. Beszéde megvalósítható leszerelési intézkedésekre tett javaslatok és fontos elvi megállpodások együttese volt, amelynek mind tartalma, mind hangvétele felkeltette a figyelmet. A Szovjetunió — mondta — lehetségesnek tartja, hogy az évszázad végéig teljesen felszámolják az atomfegyvereket. Hangsúlyozta, hogy nem atomeszközökkel is kellő mértékben szavatolható a kölcsönös biztonság. Éppen ezért e kérdésben Moszkva az elégséges védelem elvének alkalmazását tartja ésszerűnek. Sevardnadze rámutatott: éppen annyi fegyverre van csak szükség, amennyi biztosítja egy ország védelmét, de ahhoz már nem elegendő, hogy támadást intézzen más országok ellen. Ez az elv a NATO elrettentési stratégiájának lehet alternatívája, ha az érintettek elfogadnák. Éppen ezért a hagyományos fegyverekről folytatott tárgyalásokat a Szovjetunió elsőrendű fontosságúnak tekinti. A legfontosabb katonai kérdések között szerepel — fejtette ki Sevardnadze — a külföldön állomásozó katonák és támaszpontok felszámolása. Nem kevesebb a javaslat, mint hogy az évezred végére vonják vissza a külföldön állomásozó csapatokat, számolják fel a külföldi katonai jelenlétet. Egy másik újdonságot jelentő javaslat a tengeri haderő ellenőrzésére vonatkozott. Sevardnadze beszéde a leszerelés számos egyéb vonatkozását is felölelte, így a felszabaduló anyagi javak megfelelő hasznosítását, a katonai-ipari komplexumok polgári célú felhasználását és még számos kérdést. A felszólalás hangját pozitívnak értékelték; a javaslatok részei lehetnek az elkövetkező évek leszerelési programjának — vélik a megfigyelők. 2. ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK A KGST ÉS AZ EGK VISZONYÁBAN? Európa két legnagyobb gazdasági tömörülése, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség 15 éves elhúzódó, majd meg is szakadt tárgyalások után olyan közös nyilatkozatban egyezett most meg, amelytől talán joggal remélhetik a tagállamok: új lendületet ad kereskedelmi-gazdasági kapcsolataik fejlődésének, egyben erősíti a földrészen a kölcsönös bizalmat és együttműködést. Egyúttal hivatalos kapcsolat létesült, kölcsönös elismeréssel a két tömörülés között. Először a hetvenes évek elején kezdődtek tárgyalások a kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeiről. A két szervezet felépítése, a részvevő tagállamok jogi helyzete, elvárásaik azonban erősen eltértek egymástól. A KGST tervegyeztetésre épült, és épül ma is, a tagországok között naturális árucsere folyik, eltérő a fejlettségi szintjük, gazdasági szerkezetük. Az EGK pedig piaci alapon szerveződő integráció, ahol a tagállamok önálló gazdasági döntési jogkörök egy részét feladták, nemzetek fölötti hatáskörrel ruházva fel a brüsszeli központot. Így kereskedelmi kérdésekben ez a központ tárgyal és köt megállapodásokat külső országokkal, míg ugyanerre a KGST-tagállamok együttműködése nem terjed ki. Az EGK éppen ezért kereskedelmi-gazdasági szerződést nem volt hajlandó kötni a KGST-vel, csak az egyes KGST-orszá- gokkal. Ezt akkor a Szovjetunió és a szocialista országok nem fogadták el. A tárgyalások megszakadtak. Mint a KGST szóvivője rámutatott, kompromisszumos megállapodások sora tette lehetővé a jelenlegi nyilatkozatot. A KGST elismerte az EGK-t, lemondott a kereskedelmi megállapodásról, míg a két szervezet között statisztikai, környezetvédelmi, szabványosítási és egyéb lehetséges téren kész kapcsolatokat kialakítani. A parafáit nyilatkozatot hamarosan hivatalosan is aláírjak Luxemburgban, és kölcsönös megelégedéssel nyugtázták, megtörtént az áttörés ahhoz, hogy kereskedelmi és együttműködési megállapodásokat kössenek az egyes KGST-orszá- gok, így Magyarország is az EGK-val. Kaszab Zsuzsa Életminta vétel nyugdíjasoktól és fiataloktól A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesülésének 40. évfordulója alkalmából politikai gyűlést rendeztek pénteken a XIII. kerületi pártbizottságon. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP elnöke, Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Megnyitójában Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára emlékeztetett arra, hogy 1948. június 12-én jött létre — a magyar történelem során másodízben, s immár véglegesen — a munkásosztály egységes pártja. Ütőképes erő Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagj.a, a Központi Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Történelmi áttekintést adott a két párt egyesülésének előzményeiről, majd a továbbiakban kifejtette: az egyesülés megteremtette annak lehetőségét, hogy az évszázados hagyományokkal, intézményekkel, poli tizálási tapasztalattal rendelkező Szociáldemokrata Párt és az új politikai helyzetben hamar magára találó, a legnagyobb baloldali párttá váló, dinamikus kommunista párt olyan esvséges. ütőképes politikai erőt hívjon életre, amely a nemzet gvors társadalmi, erkölcsi felemelkedését szolgálja. Az új párt programja a népszuverenitáson alapuló demokratikus parlamentarizmusból indult ki, hangsúlyozta a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a közigazgatás népi jellegét és az önkormányzatok megerő- sítekének szii'kkésességát A program gazdasággal foglal- kozó része szembefordult az egyenlősdivei és követelte a szakképzett munka nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülését. Erősíteni kívánta a szövetkezeti tulajdont és hangsúlyozta az állami nagyt ipar elsődlegességét. Az egyesülést követően azonban a Ráko,si-féle pártvezetés mindinkább letért a programban megfogalmazott útról és elvektől, céloktól. A továbbiakban arról szólt, hogy a munkásegységben rejlő lehetőségek, mindenekPéter János, az Ország- gyűlés alelnöke nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez pénteken az F—16-os repülőgépek áttelepítése ügyében. Nyugtalansággal és aggodalommal tölt el bennünket a NATO közelmúltban nyilvánosságra hozott azon terve, hogy a Spanyolországban állomásozó amerikai F— 16-os repülőgépeket Olaszországba telepítik át. Megítélésünk szerint a vadászbombázók területi elhelyezésének megváltoztatása módosítaná a katonai erőviszonyokat Európának abban a térségében, amelyben hazánk is elhelyezkedik, s egyúttal ellentétben állna a földrészünkön is egyre érelőtt pedig az 1956 utáni fejlődésünk eredményei egyértelműen igazolják: a munkáspárt politikája — ha az valóban következetesen képviseli az osztály törekvéseit — egyben kifejezi a nemzet alapvető érdekeit is. Am az is történelmi tapasztala tunk, hogy ha az osztálypárt nem képes a haladó erők összefogására, ha csak korlátozottan érvényesíti a nemzeti érdekéket, akkor a munkásember érdekeinek érvényesülése is súlyos csorbát szenved. Az osztálypár t csak akkor lehet nemzeti politikát is megvalósító párt, ha nem sajátítja ki a kizárólagosság elve alapján a politikaformálás jogát, hanem teret ad mindazon haladó, demokratikus erőknek, amelyek tudatosan részt kívánnak vállalni hazánk szocialista jövőjének alakításában. Épp ezért a Magyar Szocialista Munkáspártnak az átfogó, határozott, következetes reformprogramját át kell szőnie a magyar munkásmozgalom legjobb hagyományaival és a századvég eszmei, politikai követelményeivel; a demokratikus politikai magatartás, a részvétel, a beleszólás jogának eszméjével és gyakorlatával. Kedvező feltételek Az ünnepség szónoka kitért arra, hogy a reform- eszmének ma kedvezőek a nemzetközi feltételei. A két vi Iágrendszer ka pcsöl a táb an kezdenek érvényre jutni a,z új politikai gondolkodás ele- ’mei. A merev szembenállást felváltja a lehetséges együttműködési pontok keresésére irányuló törekvés a globális problémák megoldása érdekében. A szocialista építés megannyi elméleti és főképpen gyakorlati problémájának tudatában kijelenthetjük: az MSZMP megteremtette annak feltételeit, hogy politikája egyszersmind kifejezze a társadalom túlnyomó többségének főbb érdekeit is. E lehetőség egyben kötelezettség. Ma, amikor politikai intézményrendszerünk reformjának megvalósítása közvetlen teendőnk, kötelességünk az elődök nemes hagyományaira is gondolva felmérni: milyen változtatásokra, fordulatra, megújulásra van szükség a párt társadalmi magatartásában, stílusában. zékelhetőbben kibontakozó enyhülés és együttműködés szellemével. Ez a lépés minden bizonnyal kedvezőtlenül befolyásolná azt a légkört is, amelyben megkezdődhetnének az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről szóló tárgyalások, holott ezek elé Európa szinte valamennyi jelentős politikai tényezője nagy várakozással tekint. Az áttelepítés közvetlenül érintené a gépek új hatókörébe kerülő országok biztonságát, és számottevően megváltoztatná a két szövetségi rendszer között e térségben kialakult erőviszonyokat is. Bízunk abban, hogy az olasz korNem egyszerűen a mai politikai mechanizmus korszerűsítésére van szükség, hanem a fő vonalaiban az 1950-es években kialakult politikai rendszer belső felépítésére és működésének átfogó megújítására — hangsúlyozta Berecz János. Hozzátette: a politikai pluralizmus a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában a néphatalom érvényesülésének és gyakorlatának előfeltétele és eszköze. A néphatalom azt jelenti, hogy a szocializmus talaján keletkező különböző tartalmú társadalmi érdekek a fejlődés során egyaránt érvényesíthetők az egyeztetéseken nyugvó politikai érdekintegráció útján. A néphatalom érvényesítése feltételezi, hogy az érdekek pluralizmusa a politikai intézményrendszerben is megjelenjen. Ha nincsenek meg az érdekek kifejeződési lehetőségei és nincsenek meg a társadalmi, parneri viszonyon nyugvó egyeztetési eljárások, nem érvényesülhet torzulás nélkül a hatalom népi jellege sem. Ma elodázhatatlan feladatunk a politikai berendezkedés fejlesztése. Ennek iránya a párt vezető szerepére épülő, törvénybe foglalt, munkamegosztáson nyugvó, több döntési centrumú, az önszerveződési lehetőségeket a döntési rendszerben is elismerő politikai struktúra kiépítése. Mai viszonyaink között a politikai rendszerben négy alapvető, önálló döntési centrum működhet: az elvi-politikai irányító párt, a parlament, a kormányzat és a bírói jogalkalmazás. fl nyilvánosság szerepe Kiemelte: a szocialista pluralizmus a nyilvánosságban is kifejeződik, működésének semmivel nem pótolható színtere. A nyilvánosság nemcsak a különböző érdekeket megjelenítő vélemények megfogalmazásának és ütközésének kerete, hanem a politikai felelősség vállalása és a különböző érdekek — így a kisebbségi érdekek — iránti szolidaritás alakítója is. A politikai intézmény- rendszer reformja csak akkor lehet eredményes, ha demokratikus, a reformcélok megfogalmazásában a szocializmusért jelentkező haladó törekvések érdemi alakító szerephez jutnak, s ezáltal a reform társadalmilag is elfogadottá válik — mondta végezetül Berecz János. enyhüléssel mány valamennyi körülmény körültekintő, gondos mérlegelése, az érintett országokkal folytatott előzetes konzultáció és a két szövetségi rendszer között érdemi véleménycsere után hozza meg végleges döntését az ügyben. Így elkerülhető lenne, hogy olyan döntés szülessen, amely a feszültség növekedéséhez vezetne a térségben. Meggyőződésünk szerint jelentősen hozzájárulna az európai bizalom és biztonság erősítéséhez, ha minden érdekelt fél bevonásával a repülőgépek olaszországi telepítése helyett a katonai szembenállás szintjét csökkentő megoldást sikerülne kidolgozni. Folytatódnak a sztrájkok Karabahban Bár az utóbbi időben a szovjet sajtóban mind kevesebbet írtak erről, a Kara- bah-hegy vidéken változatlanul feszült a helyzet, és a sztrájkok folytatódnak. A karabahi városokban a vállalatok, üzemek és intézmények nagy részében 'még mindig nem indult meg a termelés. Gondot okoz az élelmiszer-ellátás. Bakuval megszakadtak a gazdasági kapcsolatok. Az anyagi veszteség meghaladja a 25 millió rubelt. Feszült a hangulat Jerevánban is. A pénteki Pravda helyszíni beszámolója szerint Sztye- panakertben, a vidék köz- ponjában, reggelente tízezrek vonulnak fel különböző jel - , szavakkal a végsőkig való kitartásra buzdítva. Az örmény lakosság ultimátumszerűén és sztrájkkal alátámasztva követeli Karabah azonnali kiválását Azerbajdzsánból és csatlakozását Örményországhoz. — Éjszaka a város útjain, a kereszteződésekben őrtüzek égnek — írja a szovjet pártlap tudósítója. — Az örmények „önvédelmi posztokat”'állítottak fel családjaik védelmére. Történik mindez annak ellenére, hogy az utóbbi időben nem voltak összetűzések az örmények és azerbajdzsánok között. A szumgajti vérengzés hírei és rémhírei azonban továbbra is az örmények hangulatának meghatározói. A terület azerbajdzsán lakossága viszont ellenzi Karabah Örményországhoz csatolását, amint ez az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban is napirenden lévő gyűlésekből és megmozdulásokból kitűnik. — Karabahban a helyi pártszervek nem urai a kialakult helyzetnek — állapítja mee a Pravda. A jól megszervezett tüntetések és megmozdulások alapján a Pravda arra a következtetésre jut, hogy a köz- társasági Legfelsőbb Tanács által feloszlatott Krunk nacionalista szervezet továbbra is aktívan tevékenykedik. — Az amúgy is nehéz helyzetben egyesek a kérdés további kiélezésével akarnak célt érni — írja a lap. (MTI) EGK—KGST egyezmények A belga lapok pénteken részletesen beszámolnak az EGK és a KGST egyezményének Moszkvában történt paraíálásáról. Ismertetik az előzményeket, a tárgyalásokon felvetődött nehézségeket és azok elhárítását. Megírják, hogy az egyezményt a közös piaci tagországok külügyminisztereinek tanácsa, majd az európai parlament elé terjesztik, végül június 25-én. Luxemburgban írják alá. A brüszeli Le Soir hosz- szan kitér arra, hogy a két gazdasági tömörülés intézményi kapcsolatával párhuzamosan tárgyalások folynak az EGK-bizottság és a KGST egyes tagországai között, kétoldalú egyezmények megkötéséről. Megjegyzi, hogy az ezt célzó tárgyalások jól haladnak Csehszlovákiávail és Magyarországgal, s megbeszélések kezdődtek más KGST-tagországokkal is. „Különös — írja a Le Soir —, hogy a keleti országok közül Romániával, amellyel a Közös Piacnak a legintenzívebb kapcsolata volt jelenleg megrekedtek a tárgyalások. Bukarest olyan széles körű egyezményt sürget, amilyenre az EGK-bizottság felhatalmazása nem szól.” (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) re elégedett az életszínvonalával, felmérés a lakáselképzelésekről — további kérdésekkel részletezték az ifjúság jelenlegi helyzetét, t =ny- leges lehetőségeit a hiteiek törlesztésétől, a ruházkodáson át egészen a szórakozásig. Bár a visszaérkezett kérdőívek azt bizonyítják, hogy nem mindenki vette komolyan a felkérést, egyfajta tapasztalat mégis levonható, melyet az előadó így összegzett : — A családalapító, otthonalapító fiatalok anyagi-egzisztenciális helyzete kedvezőtlenebbé vált az utóbbi években. Az önállósodás fontos eleme a saját kereset, s az, hogy ebből a forrásból tudják-e fedezni a saját otthon megteremtéséhez, illetve a napi megélhetéshez szükséges kiadásokat. A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a fiat’Ick nagy része helyzetét kilátástalannak ítéli meg, különösen azért, mert a lakáshoz jutást önállóan kell megoldania, nincs szülői támogatás és lehetőség plusz munkavállalására. A családok egyre növekvő költségeik ellen- súlyozására elsősorban a kulturálódásra, önképzésre fordított költségéket csökkentik. A fiatalok fontosnak ítélik az áremelkedések mérséklését, a kormányprogram következetes megvalósítását, a családi pótlék reálértékének megtartását. A nyugdíjasok életkörülményeit vizsgáló Tóth Aladár egv sor érzékletes példát vonultatott fel beszédében. Elmondta, hogy a nyugdíjasok köre rendkívül heterogén összetételű, így lehetőségeik is igen különbözőek. Az elhangzottakhoz szervesen kapcsolódott Molnár Tibornak, a fogyasztók me- gvei tanácsa elnökének a beszámolója. am,bői a jelenlevők tájékozódhattak a Fogyasztók Országos Tanácsa májusi üléséről. Péter János nyilatkozata A NATO-terv ellenkezik az
