Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 11., SZOMBAT Negyven éve egyesült az MNP és az SZOP A szocialista pluralizmus a nyilvánosságban is kifejeződik Derecz János ünnepi beszéde Á hét két kérdése 1. MILYEN ÚJABB SZOVJET LESZERELÉSI JAVASLATOK HANGZOTTAK EL AZ ENSZ RENDKÍVÜLI LESZERELÉSI ÜLÉSSZAKÁN? „Itt az ideje, hogy a.? atomfegyvereket először csökkentő egyezmény leckéjéből tanulva együtt haladjunk a civilizáció magasabb szintjére” — mondta Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter az ENSZ rendkívüli leszerelési üléssza­kán. S hogy ezzel nem pusztán ünnepélyes kijelentést tett, azt a Szovjetunió nevében konkrét új javaslatokkal támasz­totta alá. Beszéde megvalósítható leszerelési intézkedésekre tett javaslatok és fontos elvi megállpodások együttese volt, amelynek mind tartalma, mind hangvétele felkeltette a fi­gyelmet. A Szovjetunió — mondta — lehetségesnek tartja, hogy az évszázad végéig teljesen felszámolják az atomfegyvereket. Hangsúlyozta, hogy nem atomeszközökkel is kellő mérték­ben szavatolható a kölcsönös biztonság. Éppen ezért e kér­désben Moszkva az elégséges védelem elvének alkalmazását tartja ésszerűnek. Sevardnadze rámutatott: éppen annyi fegyverre van csak szükség, amennyi biztosítja egy ország védelmét, de ahhoz már nem elegendő, hogy támadást intéz­zen más országok ellen. Ez az elv a NATO elrettentési stra­tégiájának lehet alternatívája, ha az érintettek elfogadnák. Éppen ezért a hagyományos fegyverekről folytatott tárgya­lásokat a Szovjetunió elsőrendű fontosságúnak tekinti. A legfontosabb katonai kérdések között szerepel — fejtette ki Sevardnadze — a külföldön állomásozó katonák és támasz­pontok felszámolása. Nem kevesebb a javaslat, mint hogy az évezred végére vonják vissza a külföldön állomásozó csa­patokat, számolják fel a külföldi katonai jelenlétet. Egy má­sik újdonságot jelentő javaslat a tengeri haderő ellenőrzé­sére vonatkozott. Sevardnadze beszéde a leszerelés számos egyéb vonatko­zását is felölelte, így a felszabaduló anyagi javak megfele­lő hasznosítását, a katonai-ipari komplexumok polgári célú felhasználását és még számos kérdést. A felszólalás hangját pozitívnak értékelték; a javaslatok részei lehetnek az elkö­vetkező évek leszerelési programjának — vélik a megfigye­lők. 2. ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK A KGST ÉS AZ EGK VISZONYÁBAN? Európa két legnagyobb gazdasági tömörülése, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közös­ség 15 éves elhúzódó, majd meg is szakadt tárgyalások után olyan közös nyilatkozatban egyezett most meg, amelytől ta­lán joggal remélhetik a tagállamok: új lendületet ad keres­kedelmi-gazdasági kapcsolataik fejlődésének, egyben erősí­ti a földrészen a kölcsönös bizalmat és együttműködést. Egy­úttal hivatalos kapcsolat létesült, kölcsönös elismeréssel a két tömörülés között. Először a hetvenes évek elején kezdődtek tárgyalások a kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeiről. A két szervezet fel­építése, a részvevő tagállamok jogi helyzete, elvárásaik azon­ban erősen eltértek egymástól. A KGST tervegyeztetésre épült, és épül ma is, a tagországok között naturális árucse­re folyik, eltérő a fejlettségi szintjük, gazdasági szerkeze­tük. Az EGK pedig piaci alapon szerveződő integráció, ahol a tagállamok önálló gazdasági döntési jogkörök egy részét feladták, nemzetek fölötti hatáskörrel ruházva fel a brüsszeli központot. Így kereskedelmi kérdésekben ez a központ tár­gyal és köt megállapodásokat külső országokkal, míg ugyan­erre a KGST-tagállamok együttműködése nem terjed ki. Az EGK éppen ezért kereskedelmi-gazdasági szerződést nem volt hajlandó kötni a KGST-vel, csak az egyes KGST-orszá- gokkal. Ezt akkor a Szovjetunió és a szocialista országok nem fogadták el. A tárgyalások megszakadtak. Mint a KGST szóvivője rámutatott, kompromisszumos megállapodások sora tette lehetővé a jelenlegi nyilatkozatot. A KGST elismerte az EGK-t, lemondott a kereskedelmi megállapodásról, míg a két szervezet között statisztikai, kör­nyezetvédelmi, szabványosítási és egyéb lehetséges téren kész kapcsolatokat kialakítani. A parafáit nyilatkozatot hamarosan hivatalosan is aláírjak Luxemburgban, és kölcsönös megelégedéssel nyugtázták, megtörtént az áttörés ahhoz, hogy kereskedelmi és együtt­működési megállapodásokat kössenek az egyes KGST-orszá- gok, így Magyarország is az EGK-val. Kaszab Zsuzsa Életminta vétel nyugdíjasoktól és fiataloktól A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociál­demokrata Párt egyesülésé­nek 40. évfordulója alkal­mából politikai gyűlést ren­deztek pénteken a XIII. ke­rületi pártbizottságon. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP el­nöke, Lukács János, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagja és Sarlós Ist­ván, az Országgyűlés elnö­ke. Megnyitójában Jassó Mi­hály, a budapesti pártbizott­ság titkára emlékeztetett ar­ra, hogy 1948. június 12-én jött létre — a magyar törté­nelem során másodízben, s immár véglegesen — a mun­kásosztály egységes pártja. Ütőképes erő Ezt követően Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagj.a, a Köz­ponti Bizottság titkára tar­tott ünnepi beszédet. Törté­nelmi áttekintést adott a két párt egyesülésének előz­ményeiről, majd a további­akban kifejtette: az egyesü­lés megteremtette annak le­hetőségét, hogy az évszáza­dos hagyományokkal, intéz­ményekkel, poli tizálási ta­pasztalattal rendelkező Szo­ciáldemokrata Párt és az új politikai helyzetben hamar magára találó, a legnagyobb baloldali párttá váló, dina­mikus kommunista párt olyan esvséges. ütőképes po­litikai erőt hívjon életre, amely a nemzet gvors társa­dalmi, erkölcsi felemelkedé­sét szolgálja. Az új párt programja a népszuverenitáson alapuló demokratikus parlamentariz­musból indult ki, hangsú­lyozta a demokratikus sza­badságjogok biztosítását, a közigazgatás népi jellegét és az önkormányzatok megerő- sítekének szii'kkésességát A program gazdasággal foglal- kozó része szembefordult az egyenlősdivei és követelte a szakképzett munka nagyobb anyagi és társadalmi meg­becsülését. Erősíteni kívánta a szövetkezeti tulajdont és hangsúlyozta az állami nagyt ipar elsődlegességét. Az egyesülést követően azonban a Ráko,si-féle párt­vezetés mindinkább letért a programban megfogalma­zott útról és elvektől, célok­tól. A továbbiakban arról szólt, hogy a munkásegységben rej­lő lehetőségek, mindenek­Péter János, az Ország- gyűlés alelnöke nyilatkoza­tot juttatott el az MTI-hez pénteken az F—16-os re­pülőgépek áttelepítése ügyé­ben. Nyugtalansággal és aggo­dalommal tölt el bennün­ket a NATO közelmúltban nyilvánosságra hozott azon terve, hogy a Spanyolország­ban állomásozó amerikai F— 16-os repülőgépeket Olaszor­szágba telepítik át. Megíté­lésünk szerint a vadászbom­bázók területi elhelyezésé­nek megváltoztatása módo­sítaná a katonai erőviszo­nyokat Európának abban a térségében, amelyben ha­zánk is elhelyezkedik, s egyúttal ellentétben állna a földrészünkön is egyre ér­előtt pedig az 1956 utáni fej­lődésünk eredményei egyér­telműen igazolják: a mun­káspárt politikája — ha az valóban következetesen kép­viseli az osztály törekvéseit — egyben kifejezi a nemzet alapvető érdekeit is. Am az is történelmi tapasztala tunk, hogy ha az osztálypárt nem képes a haladó erők össze­fogására, ha csak korláto­zottan érvényesíti a nemze­ti érdekéket, akkor a mun­kásember érdekeinek érvé­nyesülése is súlyos csorbát szenved. Az osztálypár t csak akkor lehet nemzeti politi­kát is megvalósító párt, ha nem sajátítja ki a kizáróla­gosság elve alapján a politi­kaformálás jogát, hanem te­ret ad mindazon haladó, de­mokratikus erőknek, ame­lyek tudatosan részt kíván­nak vállalni hazánk szoci­alista jövőjének alakításá­ban. Épp ezért a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak az átfogó, határozott, követke­zetes reformprogramját át kell szőnie a magyar mun­kásmozgalom legjobb hagyo­mányaival és a századvég eszmei, politikai követelmé­nyeivel; a demokratikus po­litikai magatartás, a részvé­tel, a beleszólás jogának eszméjével és gyakorlatá­val. Kedvező feltételek Az ünnepség szónoka ki­tért arra, hogy a reform- eszmének ma kedvezőek a nemzetközi feltételei. A két vi Iágrendszer ka pcsöl a táb an kezdenek érvényre jutni a,z új politikai gondolkodás ele- ’mei. A merev szembenállást felváltja a lehetséges együtt­működési pontok keresésére irányuló törekvés a globális problémák megoldása érde­kében. A szocialista építés megannyi elméleti és főkép­pen gyakorlati problémájá­nak tudatában kijelenthet­jük: az MSZMP megterem­tette annak feltételeit, hogy politikája egyszersmind ki­fejezze a társadalom túlnyo­mó többségének főbb érde­keit is. E lehetőség egyben kötelezettség. Ma, amikor politikai in­tézményrendszerünk reform­jának megvalósítása közvet­len teendőnk, kötelességünk az elődök nemes hagyomá­nyaira is gondolva felmérni: milyen változtatásokra, for­dulatra, megújulásra van szükség a párt társadalmi magatartásában, stílusában. zékelhetőbben kibontako­zó enyhülés és együttmű­ködés szellemével. Ez a lé­pés minden bizonnyal ked­vezőtlenül befolyásolná azt a légkört is, amelyben meg­kezdődhetnének az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökken­téséről szóló tárgyalások, holott ezek elé Európa szin­te valamennyi jelentős po­litikai tényezője nagy vá­rakozással tekint. Az áttelepítés közvetlenül érintené a gépek új ható­körébe kerülő országok biz­tonságát, és számottevően megváltoztatná a két szö­vetségi rendszer között e térségben kialakult erővi­szonyokat is. Bízunk ab­ban, hogy az olasz kor­Nem egyszerűen a mai poli­tikai mechanizmus korszerű­sítésére van szükség, hanem a fő vonalaiban az 1950-es években kialakult politikai rendszer belső felépítésére és működésének átfogó meg­újítására — hangsúlyozta Berecz János. Hozzátette: a politikai pluralizmus a szo­cialista fejlődés jelenlegi szakaszában a néphatalom érvényesülésének és gyakor­latának előfeltétele és esz­köze. A néphatalom azt je­lenti, hogy a szocializmus talaján keletkező különböző tartalmú társadalmi érdekek a fejlődés során egyaránt érvényesíthetők az egyezte­téseken nyugvó politikai ér­dekintegráció útján. A nép­hatalom érvényesítése felté­telezi, hogy az érdekek plu­ralizmusa a politikai intéz­ményrendszerben is megje­lenjen. Ha nincsenek meg az érdekek kifejeződési lehető­ségei és nincsenek meg a társadalmi, parneri viszo­nyon nyugvó egyeztetési el­járások, nem érvényesülhet torzulás nélkül a hatalom népi jellege sem. Ma elodázhatatlan felada­tunk a politikai berendez­kedés fejlesztése. Ennek irá­nya a párt vezető szerepé­re épülő, törvénybe foglalt, munkamegosztáson nyugvó, több döntési centrumú, az önszerveződési lehetőségeket a döntési rendszerben is elismerő politikai struktúra kiépítése. Mai viszonyaink között a politikai rendszer­ben négy alapvető, önálló döntési centrum működhet: az elvi-politikai irányító párt, a parlament, a kor­mányzat és a bírói jogalkal­mazás. fl nyilvánosság szerepe Kiemelte: a szocialista plu­ralizmus a nyilvánosságban is kifejeződik, működésének semmivel nem pótolható színtere. A nyilvánosság nemcsak a különböző érde­keket megjelenítő vélemé­nyek megfogalmazásának és ütközésének kerete, hanem a politikai felelősség vállalása és a különböző érdekek — így a kisebbségi érdekek — iránti szolidaritás alakítója is. A politikai intézmény- rendszer reformja csak ak­kor lehet eredményes, ha demokratikus, a reformcé­lok megfogalmazásában a szocializmusért jelentkező haladó törekvések érdemi alakító szerephez jutnak, s ezáltal a reform társadalmi­lag is elfogadottá válik — mondta végezetül Berecz János. enyhüléssel mány valamennyi körül­mény körültekintő, gondos mérlegelése, az érintett országokkal folytatott elő­zetes konzultáció és a két szövetségi rendszer között érdemi véleménycsere után hozza meg végleges dönté­sét az ügyben. Így elkerül­hető lenne, hogy olyan dön­tés szülessen, amely a fe­szültség növekedéséhez ve­zetne a térségben. Meg­győződésünk szerint jelen­tősen hozzájárulna az eu­rópai bizalom és biztonság erősítéséhez, ha minden ér­dekelt fél bevonásával a repülőgépek olaszországi te­lepítése helyett a katonai szembenállás szintjét csök­kentő megoldást sikerülne kidolgozni. Folytatódnak a sztrájkok Karabahban Bár az utóbbi időben a szovjet sajtóban mind keve­sebbet írtak erről, a Kara- bah-hegy vidéken változatla­nul feszült a helyzet, és a sztrájkok folytatódnak. A karabahi városokban a vállalatok, üzemek és intéz­mények nagy részében 'még mindig nem indult meg a termelés. Gondot okoz az élelmiszer-ellátás. Bakuval megszakadtak a gazdasági kapcsolatok. Az anyagi vesz­teség meghaladja a 25 millió rubelt. Feszült a hangulat Jerevánban is. A pénteki Pravda helyszí­ni beszámolója szerint Sztye- panakertben, a vidék köz- ponjában, reggelente tízezrek vonulnak fel különböző jel - , szavakkal a végsőkig való kitartásra buzdítva. Az ör­mény lakosság ultimátum­szerűén és sztrájkkal alátá­masztva követeli Karabah azonnali kiválását Azerbajd­zsánból és csatlakozását Ör­ményországhoz. — Éjszaka a város útjain, a kereszteződésekben őrtü­zek égnek — írja a szovjet pártlap tudósítója. — Az ör­mények „önvédelmi poszto­kat”'állítottak fel családjaik védelmére. Történik mindez annak ellenére, hogy az utóbbi időben nem voltak összetűzések az örmények és azerbajdzsánok között. A szumgajti vérengzés hírei és rémhírei azonban továbbra is az örmények hangulatá­nak meghatározói. A terület azerbajdzsán lakossága vi­szont ellenzi Karabah Ör­ményországhoz csatolását, amint ez az azerbajdzsáni fő­városban, Bakuban is napi­renden lévő gyűlésekből és megmozdulásokból kitűnik. — Karabahban a helyi pártszervek nem urai a kia­lakult helyzetnek — állapít­ja mee a Pravda. A jól megszervezett tünte­tések és megmozdulások alapján a Pravda arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a köz- társasági Legfelsőbb Tanács által feloszlatott Krunk na­cionalista szervezet továbbra is aktívan tevékenykedik. — Az amúgy is nehéz helyzet­ben egyesek a kérdés to­vábbi kiélezésével akarnak célt érni — írja a lap. (MTI) EGK—KGST egyezmények A belga lapok pénteken részletesen beszámolnak az EGK és a KGST egyezmé­nyének Moszkvában történt paraíálásáról. Ismertetik az előzménye­ket, a tárgyalásokon felvető­dött nehézségeket és azok elhárítását. Megírják, hogy az egyezményt a közös piaci tagországok külügyminiszte­reinek tanácsa, majd az eu­rópai parlament elé terjesz­tik, végül június 25-én. Luxemburgban írják alá. A brüszeli Le Soir hosz- szan kitér arra, hogy a két gazdasági tömörülés intéz­ményi kapcsolatával párhu­zamosan tárgyalások folynak az EGK-bizottság és a KGST egyes tagországai között, két­oldalú egyezmények megkö­téséről. Megjegyzi, hogy az ezt célzó tárgyalások jól ha­ladnak Csehszlovákiávail és Magyarországgal, s megbe­szélések kezdődtek más KGST-tagországokkal is. „Különös — írja a Le Soir —, hogy a keleti országok közül Romániával, amellyel a Közös Piacnak a leginten­zívebb kapcsolata volt je­lenleg megrekedtek a tár­gyalások. Bukarest olyan széles körű egyezményt sür­get, amilyenre az EGK-bi­zottság felhatalmazása nem szól.” (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) re elégedett az életszínvona­lával, felmérés a lakáselkép­zelésekről — további kérdé­sekkel részletezték az ifjú­ság jelenlegi helyzetét, t =ny- leges lehetőségeit a hiteiek törlesztésétől, a ruházkodá­son át egészen a szórako­zásig. Bár a visszaérkezett kér­dőívek azt bizonyítják, hogy nem mindenki vette komo­lyan a felkérést, egyfajta ta­pasztalat mégis levonható, melyet az előadó így összeg­zett : — A családalapító, otthon­alapító fiatalok anyagi-eg­zisztenciális helyzete kedve­zőtlenebbé vált az utóbbi években. Az önállósodás fon­tos eleme a saját kereset, s az, hogy ebből a forrásból tudják-e fedezni a saját ott­hon megteremtéséhez, illetve a napi megélhetéshez szük­séges kiadásokat. A kérdé­sekre adott válaszokból ki­derül, hogy a fiat’Ick nagy része helyzetét kilátástalan­nak ítéli meg, különösen azért, mert a lakáshoz ju­tást önállóan kell megolda­nia, nincs szülői támogatás és lehetőség plusz munka­vállalására. A családok egy­re növekvő költségeik ellen- súlyozására elsősorban a kulturálódásra, önképzésre fordított költségéket csök­kentik. A fiatalok fontosnak ítélik az áremelkedések mér­séklését, a kormányprogram következetes megvalósítását, a családi pótlék reálértéké­nek megtartását. A nyugdíjasok életkörül­ményeit vizsgáló Tóth Ala­dár egv sor érzékletes pél­dát vonultatott fel beszédé­ben. Elmondta, hogy a nyug­díjasok köre rendkívül hete­rogén összetételű, így lehe­tőségeik is igen különböző­ek. Az elhangzottakhoz szer­vesen kapcsolódott Molnár Tibornak, a fogyasztók me- gvei tanácsa elnökének a be­számolója. am,bői a jelenle­vők tájékozódhattak a Fo­gyasztók Országos Tanácsa májusi üléséről. Péter János nyilatkozata A NATO-terv ellenkezik az

Next

/
Oldalképek
Tartalom