Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-10 / 138. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIIV. ÉVF., 138. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1888. JÚNIUS 10., PÉNTEK Csodavárás helyett (3. oldali Úgy érezte, szabadon él (4. oldal) Emelkedtek a betétek kamatai (5. oldal) öíaH# A megyei kepuíselöcsoport íilesi Kritikus kép a megye ipari szerkezetéről Az Országgyűlés június 29-re összehívott ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket és napirendeket vitatta meg tegnapi ülésén Salgótarjánban az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A tanácskozáson dr. Hütter Csaba, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte Szalai Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát és Letovai Ildikót, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát. A képviselők elsőként tájékoztatót hallgattak meg Nógrád megye ipari szerkezetéről, a szerkezetátalakítás lehetőségeiről. Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese rendkívül alapos és átfogó képet adott, s erről elismeréssel szóltak a vitába bekapcsolódó képviselők. Havas Ferenc mindenekelőtt arra utalt: Nógrád hagyományosan ipari jellegű megye. A szocialista ipar termelési értéke az 1980, évi 17,4 milliárd forintról 28 mlilliárd forintra növekedett, s 1986-ban az anyagi ágazatban foglalkoztatottakból az iparban dolgozók aránya 43,3 százalék volt. Ebben az ösz- szehasonlításban Nógrád a harmadik, megyénket csak Komárom és Borsod előzi meg. Az előadó kitért az országostól eltérő sajátosságokra, így például a nehézipar arányaira, ’majd a korábbi évek beruházásait tekintette át. Az ország legkorábban iparosított megyéi közé tartozó Nógrádban meghatározó volt a szénbányászat, kohászat, üvegipar, valamint a salgótarjáni medence túlsúlya. Ennek megváltoztatására — kényszerű okokból is — két nagy kísérlet történt. 1964-től például a szénbányászat visszafejileszitésének ellensúlyozására 13 új üzem települt; a hetvenes évektől pedig előtérbe kerültek a termelő rekonstrukciók, a központi fejlesztési programokhoz való kapcsolódások. Az eredmények mellett nem hallgatta el az előadó a messzebb mutató következményeket sem, így például azt, hogy jobbára az energia- és anyagigényes ágazatok súlya nőtt, s a korszerűsítésben az extenzív jelleg dominált. Igen sok részletkérdés elemzése után, elhangzott a megszívlelendő megállapítás: egészében nem a jelen nyugtalanító a képben, sokkal inkább a távoli jövő, az ipari perspektíva kialakulatlansága. A fő probléma az, hogy az innovációnak nemcsak a forrásai, hanem a szerkezet- átalakítási programhoz való kapcsolódás láncszemei is hiányoznák, vagy nincsenek feltárva. Mindez az elért eredmények ellenére is igaz. S hogyan tovább, milyen lehetőségek vannak a fejlődésre? Az egyik szerint a kialakult piaci lehetőségeket kell megőrizni, a másik a korszerű termékek kifejlesztése és piacuknák a megteremtése. A valósághoz azonban hozzátartozik, hogy megyénkben az előbbi a meghatározó, ami nem jelenthet hosszabb távra megoldást. Az igazságtól sarkos hangú ; kritikusságában újszerű — a felszólalók többek között így minősítették a vitaindítót. A véleménycserében részt vett Szalai László, a megyei pártbizottság titkára, Devcsics Miklós megyei tanácselnök, dr. Hütter Csaba, Sándor Gábor, dr. Miklós Zoltán, Vastag Ottilia országgyűlési képviselők. A többi között hangsúlyozták, hogy a gazdaság válaszút előtt áll, a mostani markáns kép egyik magyarázata, hogy a korábbi fejlesztések mozgatóerői kimerültek. Felhívták a figyelmet a hagyományos struktúra minden áron való megőrzésének hibájára, s a szénbányászat helyzetének kapcsán ezt úgy fogalmazták meg: hiábavaló, eredményt nem hozó igyekezet a megállíthatatlan megállítására való törekvés, az „áramlással szemben ugyanis nem lehet haladni”. Mi lehet akkor a megoldás? Aligha hozhat eredményt a várakozás, hogy majd telepítenek a megyébe valamilyen nagyipart, csak fogadni kell. Ehelyett egyféle magatartás lehet célravezető: fel kel] szakítani a meglevő szellemi tespedtsé- get. s emellett fel kell karolni azokat, akiket nem ez jellemez. A szellemiség egyébként jelentős helyet kapott a képviselőcsoport vitájában. A hozzászólások rávilágítottak arra a szemléletre is, amely az alkotó értelmiség megkötését, szellemi energiáinak kibontakoztatását akadályozza. KISZÖV-küldöttközgyűlés Megújulás előtt a szövetkezeti mozgalom? A megye ipari szövetkezetei múlt évi gazdálkodásuk előterébe a műszaki és strukturális fejlesztéseket, a termelés és a termék minőségének növelését helyezték. Az 1987-es tervet összességében és főbb arányaiban teljesítették, illetve túlszárnyalták. Emellett azonban felmerült a kérdés, hogy az ipari szövetkezeti mozgalom tudja-e folytatni azt a dinamikus fejlődést, amely az utóbbi években jellemző volt, meg tudja-e újítani önmagát, képes-e a változó gazdasági féltételek közepette gazdasági erejét megőrizni úgy, hogy mozgalmi' jellegét se veszítse el. Főként e gondolat körül folyt az eszmecsere tegnap Salgótarjánban, az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének küldöttközgyűlésén, melyen többek között részt vett Köveskúti Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az OKISZ elnöke is. A küldöttközgyűlés először határozott arról, hogy tagjai közé fogadja az ÉPKAR Építő és Karbantartó, az UNI-COOP Építő és Szolgáltató, a Karamcs Gépipari és Szolgáltató, valamint a „SZIGMA 88” Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezeteket. Ezután Fekete Nándor, a KISZÖV Nógrád megyei el(Folytatás a 2. oldalon) Ma hazánkba látogat Radzsiv Gandhi Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására június 10-én, ma hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszter- elnöke. A szocializmus Magyarországon 10 millió ember ügye Grósz Károly beszéde az áramszolgáltatási centenáriumon Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában csütörtökön ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Villamos Művek Tröszt a hazai közcélú villamosenergiaszolgáltatás megkezdésének 100. évfordulója alkalmából. A jubileumi megemlékezésen megjelent, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Berecz Frigyes ipari miniszter, továbbá képviseltették magukat a villamos energia termeléséhez, szállításához és szolgáltatásához kapcsolódó gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint 11 országból a tröszttel műszaki-tudományos együttműködést és energiacserét folytató partnerintézmények is. Berecz Frigyes nyitotta meg a jubileumi nagygyűlést, majd Grósz Károly mondott beszédet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte az iparág 43 ezer dolgozóját, fizikai és szellemi munkásokat, a legkülönbözőbb posztokon szolgálatot teljesítő vezetőket a közcélú viilamosenergia-szol- gáltatás 100 éves jubileuma alkalmából. — Olyan iparág centenáriumát ünnepeljük, amely meghatározó jelentőségű az általános emberi civilizáció, a tudományos-technikai és a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából, ugyanakkor ezernyi szállal kötődik az élet minden területéhez — hangsúlyozta bevezetőben. —'A centenáriumi ünnepség olyan időpontban kerül sorra, amikor hazánk és népünk újabb nagy sorsfordulóhoz érkezett, aminek semmivel sem kisebb a tétje, mint az eddigieknek, változatosan gazdag és hányatott történelme során. Ez a történelmi felelősség hatotta át pártunk közelmúltban lezajlott értekezletét. Arra kerestük a választ, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a magyarság — immár az ezredfordulóho»közeledve — méltóképpen megállja a helyét a népek nagy versengésében, hogy saját értékeit megőrizze és gyarapítsa, s ezzel járuljon hozzá az egyetemes emberi haladáshoz. — A pártértekezlet politikai tapasztalatokban Rendkívül gazdag előkészületei, a tanácskozás alkotó légköre és egyértelműen pozitív társadalmi visszhangja alapján joggal állíthatjuk, hogy nemcsak a párttagság, hanem a magyar nép döntő többsége is a szocializmus mellett foglalt állást. Élni és alkotni akar. Jövőjét szocialista keretek között tartja biztosítottnak. Ennek a rendszernek a hatékonyabb, korszerűbb működésében látja megmaradásának és fejlődésének legfőbb garanciáját. A szocializmus ügye Magyar- országon 10 millió emberre tartozik. Kötelességünk élni ezzel a bizalommal. Keresnünk kell állhatatosan minden olyan lehetőséget, eszközt. anyagi és erkölcsi erőforrást. ami hozzásegíti népünket önbizalma erősödésé(Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák pártmunkásküldöttség látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 7. és 9. között Magyarországon tartózkodott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, élén Václav Vancatával, a KB osztályvezető-helyettesével. A csehszlovák vendégeket fogadta Pet- rovszki István, az MSZMP KB tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. A párttagnyilvántartás rendszerét és módszereit tanulmányozó küldöttséggel megbeszélést folytatott Domonkos László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Bíró József, a KB alosztályvezetője. A csehszlovák pártmunkásküldöttség csütörtökön elutazott hazánkból. Robottechnika a festésben? Május elején egy új festőüzemmel bővült a salgótarjáni öblösüveggyár. A több mint 20 millió forintba kerülő üzemet korszerű, környezetkímélő technológiával szerelték fel, s a közeljövőben tervezik a robottechnikát is bevezetni a festésben. Rz SZMT-iilés napirendjén: Rehabilitáció és a kollektív szerződések módosítása Szorító helyzetben élnek ipari, mezőgazdasági üzemeink: egyre növekszik a rehabilitációra szoruló, megváltozott munkaképességű dolgozók létszáma, ugyanakkor nő az elvárás velük szemben, az eredményorientált gazdálkodás tekintetében is. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa álláspontját e kérdésben Marczi József, a megyei társadalom- biztosítási tanács elnöke vázolta tájékoztatójában, az SZMT csütörtöki, Salgótarjánban megtartott ülésén. Kimutatása szerint a megyei munkásság 12—13 százaléka legalább egy veszély- forrásnak kitéve végzi munkáját. Rosszabb a helyzet, ha alapul vesszük az otthoni és túlórában vállalt feladatokat is. Az a tény, hogy a tett intézkedések nem elegendőek, igazolhatók statisztikai adatokkal is. Évente 8—900 (1987-ben 1287) fő került rokkantsági nyugdíjba, s rehabilitációba részesült 650— 700 dolgozó. Az SZMT már többször szorgalmazta megfelelő munkakörök kialakítását, a veszélyforrások felszámolását, csökkentését, a bedolgozói rendszer fejlesztését. Sürgette az egészségügvi gyógyítómegelőző, gondozói munka feltételeinek, tartalmának a iávítását. Ennek ellenére sok hiányosság tapasztalható mindkét területen. A témakörben 19 eazdál- kodó egységnél vizseálódtak. s a oroblémák közül említett néhányat. Az áthelvezés többnyire átképzés nélkül történik és a dolgozó általában nem kap keresetkiegészítést. Javasolja, hogy jogszabály ösztönözze a munkáltatót a rehabilitált dolgozó megmaradt munkaképességének hasznosítására. Fizessenek nagyobb mérvű hozzájárulást a foglalkoztatási alapra azok, akik a létszámuk 3—5 százalékáig nem alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket. Az egyéni ösztönzést szolgálná egy olyan járadék- rendszer, amely független a jövedelem napvságától, általa nem jár rosszul a dolgozó akkor sem, ha magasabb eredmény alapján nő az átlagkereset. Második napirendként Ru- dinszky László, az SZMT főmunkatársa tájékoztatta az ülés részvevőit a -vállalati kollektív szerződések módosításának tapasztalatairól. E téren a legtöbb gondot a teljesítményben dolgozók bérbruttósítása jelentette. Vizsgálódásaik során kevésnek találták az átképzésre irányuló vállalati cselekvést, másfelől növekedett a hiányszakmák száma. A bérezésben számos gazdálkodó igen mértéktartó, hiszen csak év végén tervezik az emelések végrehajtását. Általános tapasztalatként emlitette az adóreform munkára, túlmunkára ösztönző hatásának az elmaradását. Végezetül Agner Gyula, az SZMT vezető titkára adott tájékoztatást az országos pártértekezleten megfogalmazódott, a szakszervezeteket is érintő, időszerű feladatokról.
