Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... Készpénzzel, vagy „beugróval" ■ ■ Öröklőm a bérlakásom telexen Érkezett. & Restaurálás Az időjárás is, de sajnos, a vandál kezek is erősen megrongálták az idők folyamán I. István szobrát a budai Várban. Most, a halálának 950. évfordulójára rendezendő ünnepségekre a Budapest Galéria megbízásából Kovács Ernő és Kovács Árpád restaurátorok csiszolásokkal, pótlásokkal, faragásokkal helyreállítják az államalapító király szobrát. MTI-fotó: E. Várkonyi Péter Pályázat nemzeti emlékhely tervezésére Hol van már a -közhivatal”? Egy nagycsaládos esete a rendeletekkel — Fogy a nemzet — halljuk, hangoztatjuk a szomorú tényt lépten-nyomon. Karácsony táján előszeretettel mutat be a tévé, rádió, újság nagycsaládokat, hogy reprezentálják: milyen szép is ilyen sokan együtt ünnepelni. Nos, a HNF Balassagyarmati Bizottsága által nagycsaládos anyáknak szervezett fórumon a minap az is kiderült: a hétköznapjaik figyelemreméltóbbak, mint az ünnepek. .. Rám a legmélyebb benyomást Szrenika Istvánná tette, aki egy téma kapcsán mellékesen megjegyezte, hogy ők például nyolcán laknak egyszobás, komfort nélküli szükséglakásban. Másnap meglátogattam őket. Otthon találtam a fél családot. A férj éjszakai műszak után volt, kocsivizsgáló a MÁV-nál, a gyerekek azonban nem hagyták aludni, a szoba-konyhában szaladgáltak. Délután lefekszenek, akkor alszik ő is másfél-két órát. így, kiadatlanul, időnként kihozta őt a sodrából a két iker, Bernadett és Zoli, akik olyankor az anyjuknál találtak menedéket. Szrenkáné angyali türelemmel foglalkozott velük, egyszer sem emelte fel a hangját, ahogy az érthető is lett volna. A ruhájuk nagyon tiszta (az egész lakás az) és meglepően jó minőségű. Anyjuk elmondta, hogy Miskolcon, a piacon szokott bevásárolni, ott fele áron sokkal tartósabb holmikat lehet kapni, mint az áruház zakban. Miközben fő pz ebéd, megnézem a lakástortúra dokumentumait. Szrenkáné (akkor még Juhásznénak hívtak). 1983-ban került Balassagyarmatra, mint elvált, előbb három, majd négy gyerekkel. Utóbb ugyanis a negyediket is neki ítélte a bíróság. Albérletet — érthetően — nekezen kapott, végül egy utóbb életveszélyessé nyilvánított házba kellett beköltöznie a gyerekekkel albérlőként. — Többször is bementem a tanácsra — mondja —, jártam az elnök elvtársnál is: megígérték, hogy elsőként kapok majd az abban az időben — ez 1984-ben volt — átadott OTP-la-ká- sokból. Mégsem kapták meg a lakást azzal az indokkal, hogy a részleteit nem bírnák fizetni. Később derült ki: a MÁV adna támogatást, mivel ő és az új férj, Szrenka István is ott dolgoztak. Ezt a tényt jelezték a tanácson, de nem kaptak választ. Utána a Lenin-la- kótelepen mutattak nekik egy harmadik emeleti 44 négyzetméteres tanácsi lakást, ám ott hatan nem fértek volna, ráadásul az akkor műtött lába sem bírta volna az emeleteket. Ügy gondolták, segítséget sehonnan nem várhatnak, maguknak kell gondoskodm arról, hogy fedél legyen a fejük felett: 1985-ben elkezdtek tehát építkezni. — Mi egy kisebb, háromszobás családi házat szerettünk volna, ám ezt nem engedélyezték, mivel azon a környéken, ahol a telket vettük, csak tetőteres, és kétszintes házak épülnek. Ehhez kelllett igazodni. A mi házunk is tetőteres, van benne négy szoba, étkező, terasz, most másfél milliót ér, de fűtés még nincs, és sok egyéb is hiányzik belőle. Ezekre nem jutott már pénz, újabb kölcsönt nem kapunk. (Ellentétben az OTP-lakás körüli aggályokkal, az építendő nagy ház költségei miatt nem aggódtak az illetékesek. . .) — Mennyi az összjövedelmük? — Két és fél ezer a gyes, 6950 a családi pótlék, a tanácstól kapunk 2900 forint rendszeres nevelési segélyt, a gyerektartás 2100 forint, a férjem 4500-at kap kézhez. Havonta 8600 forintot törlesztőnk az OTP-nek, körülbelül 9500 marad hetünkre, mert a legnagyobb lányom dolgozik. Műszaki főiskolára jelentkezett, de nem vették fel; Budapesten, a központi hírlapirodán a német nyelvű szaklapoknál előadó. .. Tizenhat éves lányom a Balassi Gimnáziumba jár, a két kisebb általános iskolás. az ikrek két és fél évesek. — Nemsokára visszamegy dolgozni... — Szeretném kérni a leszázalékoltatásomat. Az utóbbi két év alatt tizenegyszer műtötték. Ami a számomra a leginkább meglepő, mindezeket a legnyugodtabb, leg- tárgyi,tagosabb hangon sorolja el. Nyoma sincs benne az önsajnálatnak. — Igen, elég nyugodt természetem van, szerencsére... Másnap a tanács lakásügyekkel foglalkozó dolgozóját dr. Czuczi Jánosnét, a hatósági osztály vezetőjét kerestem fel. Nem titkolja: nem örül a látogatásnak. — Tudtam, hogy Szrenkáné miatt keres, mondta az egyik hölgy a Vöröskereszttől, hogy együtt mentek el a fórum után... Látom, Szrenkáék már sok gondot okoztak neki. Ö is előkeresteti a dokumentumokat. — Nem volt meg a feltétele annak, hogy Szrenkáné lakást kapjon — közli. — Ahhoz három évig a városban kell dolgozni, illetve lakni, hogy valaki, egyáltalán beadhassa az igénylést. Nem kerülhetnek hátrányba a többiek, ö meg csaik úgy ideállított négy gyerekkel Örhalomból, vagy honnan. Elvált. És elejt egy-két megjegyzést, hogy lássam kiféle- miféle ez a Szrenkáné. — Ha maga ülne az én helyemen, maga is másképp látná a helyzetet, rájönne, hogy szükség van bizonyos rendeletekre a miheztartás végett — válaszol egy megjegyzésemre, amellyel a rendeletek mindenhatóságát vontam kétségbe. (Vitathatatlan: az ember különböző helyzetekből másképp látja ugyanazt a dolgot. Ha négy gyerekkel az utcán áll, vagy nehezen él nagy családjával, egészen más a véleménye erről-ar- ról.) — Később sem tudtak segíteni? Az OTP-lakáshoz esetleg nem tudtak volna kölcsönt adni? Az építkezéshez ugyanis kaptak 100 ezer forintot, amelynek felét el is engedte a tanács. Ez 1985- ben volt. — Ilyen rendelet 1984-ben még nem létezett. Csak a következő évben lépett hatályba. Felmértük, hogy nem tudnák fizetni a részleteket. Látja, most sem bírják befejezni az építkezést ! Egyébként az sem egészen törvényes, hogy most az építkezés alatt szükség- lakást kaptak. Ilyen alapon mások is, akik építkeznek, kérhetnének szükséglakást, hogy ne kelljen, mondjuk, albérletet fizetniük... Igen — gondolom —, nagyon szerencsések Szrenkáék. És nem szép tőlük, hogy szeretnének elfogadható körülmények között lakni. .. Mert esetleg adhatnák a gyerekeket állami gondozásba is, mennyivel „normálisabb” ügy lenne az, sokak szemében. .. ök viszont folyton csak zaklatják a tanácsot, az OTP-t. S. csak halkan teszem hozzá: a rendeletek, a hivatal eredetileg az emberek életének megkönnyítését szolgálná.. . Hiszen valaha ezeket közhivataloknak is nevezték... Pünkösti Imrénét. a már említett fórum szervezőjét a HNF társadalompilitikai tanácsának elnökét is felkeree- tem, mondjon véleményt az ügyben. Válasza figyelemre méltó: — A hivatali munkának emberi oldala is van, kell hogy legyen. A rendeletek, a törvény megszegése nélkül is módot találhatunk esetleg arra, hogy segítsünk a hozzánk fordulóknak. . . Mit tehetünk tehát? A családdal együtt bizakodunk. Abban, hogy lesz megfelelő szerv, amely az általunk hivatalosan is továbbított észrevételek alapján módot talál a segítségnyújtásra. Varga Mária fl jobb ellátás érdekében Kórház—szociális otthon integrációja Nehogy reklámra gondoljon valaki, olvasva az írás címét, hiszen olyan örökségről lesz szó, amiért fizetni kell. méghozzá nem is keveset. Bár a vélemények erősen megoszlanak a tekintetben. hogy a bérlakás elidegenítésének az ára sok-e, vagy kevés. Az elmúlt időszakban több tucat olyan levelet kézbesítettek salgótarjáni családoknak, melyekben a bérlakás megvásárolhatóságának feltételeiről és lehetőségeiről értesítették a főbérlőket. A feladó Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat ingatlanközvetítő és lakásgazdálkodási csoportvezetőjét. Seres Vladimírt olyan részletekről kérdeztük, amik ezekben a napokban különösen érdeklik az IKV címzettjeit. — Mi alapján küldték el az elidegenítésről szóló leveleket? — Olyan helyekre* küldtük ki az értesítéseket, ahol már végeztek előzetes felmérést. és annak alapján a lakásokat a városi tanács végrehajtó bizottsága értékesítésre jelölte ki. Ez évtől az is elég, ha a lakók 51 százaléka kéri az elidegenítést. — Mi a hivatalos folyamata a bérlakás eladásának? — A lakók igénye alapján, az IKV előkészítő munkája után. a városi tanács vb elé terjeszti az értékesítésre történő kijelöléseket. A vb a kijelölésről határozatot hoz, amit megküld az IKV-nak. Az IKV ezek után megteszi a gyakorlati lépéseket. — Hogyan állapítják meg egy olyan lakás értékét, amiben bent sem jártak? Gondolok arra, hogy mennyire ASZALT KENYEREK Amikor szikkadt, száraz kenyér kerül szóba, sehogy- se tudok szabadulni barátom negyedszázaddal ezelőtti történetétől. aki friss cipót vagy zsömlét csak nálunk, esetleg másik osztálytársánál ehetett. No, nem tiltották a kemencéből kikerült ropogós pékárutól, egyszerűen csak így hozta a családi szokás. Mint máshol, így náluk is maradt előző napról felszegett kenyér a vászonkendőben, ahol tisztelettel tartották, azonban a frissen vásároltat már csak akkor lehetett fogyasztani, amikor a tegnapi elfogyott. A szikkadt pedig — így hozta a sors — mindig kitartott, a ropogós pedig másnapra maradt és száradt. A történet a hét végén újra felelevenedett bennem, amikor is a salgótarjáni áfész egyik üzletében, az OTP melletti élelmiszerboltban féltve rejtegették a reggel érkezett pékárut. A vevők előtt titkolva a friss szállítmányt. az összeráncosodott ;zsemlét tették ki, s a pultokon aszalódtak az előző napi veknik is. ..Friss nincs és nem is lesz” — adtak a kérdésekre választ, míg az egyik szemfüles vevő el nem árulta társainak a hírt, hogy az áru már a raktárban várja jövőjét. Igen dm, de a jövő kifürkészhetetlen. mert szikkadt kenyeret ugyebár nem sokan visznek, ha máshol frisset kínálnak; így aztán lassan fogyott a pultról a nejlonzsákból az áru. A zamatos, illatával orrot csiklandozó bucik pedig, a raktárban jó tulajdonságaikat elvesztették és előző napi társaik sorsára ■ jutva aszottan jutottak a pultokra. Tiztelt B. László barátom! Látod, így lett a szűk családi hagyomány mára kereskedelmi adomány. Tisztelettel gondolt minderre: Kulcsár József karbantartott, illetve „lela- kott” egy lakás. — A 32 1969. számú kormányrendelet alapján egyforma lakásoknak egyforma a forgalmi értékük. Csupán a hasonló típust kell figyelembe venni. — Egy példát említve: a Kercseg úton egy két szoba komfortos lakás forgalmi értéke 752 ezer forint, aminek az eladási ára 225 600 forint. Kinek ennyi az eladási ár? — A kívülálló csak teljes forgalmi értéken, illetve — mert ez is elképzelhető több jelentkező esetén — licitálásra tudja megvenni a lakást. Az említett 225 600 forintért, a teljes forgalmi érték 30 százalékáért csak a bentlakó és leszármazottja vásárolhatja meg. — A szerződés megkötésekor a vételár 10 százalékát kell befizetni, ami, példánknál maradva. 22 560 forint. A mai életszínvonalat tekintve ez nem éppen kis ösz- szeg, annál is inkább, mivel egyösszegű befizetésről van szó. Gondoltak erre? — Feltételeztük, hogy a jelentkezés nagysága a fizetőképességet is jelzi, másrészt a vállalatok ehhez is kölcsönt folyósíthatnak. — Mi történik azokkal, akik nem óhajtják. vagy nem tudják megvenni a bérlakást? — Ha az illető nyugdíjas, vagy gyermekét egyedül nevelő. akkor a városi tanács rendelete az irányadó. Ez esetben ötévenként megismétlik az árajánlatot, de ettől függetlenül a lakásban maradhatnak. Akik nem ebbe a kategóriába tartoznak, és nem óhajtják megvenni a bérlakásukat, azok feje felett kerül sor az értékesítésA honfoglalás 1100. évfordulójára Székesfehérvárott felépítendő — történelmünkhöz, a középkori Magyarország nemzetközi jelentőségéhez, Árpád-házi és vegyesházi uralkodóinkhoz méltó — nemzeti emlékhely megtervezésére országos pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Művelődési Minisztérium, az Országos Műemléki Felügyelőség, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Fejér Megyei és a Székesfehérvári Városi Tanács, továbbá az Álba Regia Építőipari Vállalat. A pályázat célja olyan nemzeti emlékhely terveinek az elkészíttetése, amely kifejezi Székesfehérvárnak a magyar államiság történetében betöltött kiemelkedő szerepét, méltó helyet biztosít az ott eltemetett re. Ennek alapján a régi lakó, amennyiben megvásárolják a lakását, két évig még bent maradhat az eladástól számítva, és az új tulajdonosnak fizet. Az új tulajdonos tehát két év múlva mondhat fel neki. — Mi történik a kényszerűen távozóval? — Nem az IKV-nak, hanem az új tulajdonosnak kell másik, cserelakást biztosítania a kiköltözőnek. — Milyen jogai és kötelességei vannak annak, aki megvásárolta, akár részletre is, a bérlakást? — Rögtön tulajdonba megy át a lakása, szabadon rendelkezik vele, akár tovább is adhatja, értékesítheti. Részletvásárlás esetén az utóbb megjelent rendelet szerint az értékesítéssel megbízott szerv hozzájárulása is szükséges. A kötelességekről : a lakóknak felújítási és fenntartási alapot kell képezniük. természetesen — akikre ez vonatkozik — a havi törlesztőrészletek mellett. Az említett alapok nagyságáról a lakóközgyűlés dönt. — Ki fizeti a nyugdíjasok és a gyermeküket egyedül nevelők közös költségviselési részét, azaz. hogy egy-egy felújításkor ezeket a lakásokat se kelljen ,,kikerülni”? — Az IKV fizeti ezt a költséget, hiszen ők továbbra is lakbért fizetnek — ha nem veszik meg a bérlakást. — S ha mégsem jön össze az 51 százalékos igény az elidegenítéshez?. .. — Akkor minden marad a régiben, valamennyi lakás bérlakás lesz továbbra is. Bcnkö Mihály királyok és hozzátartozóik földi maradványainak az elhelyezésére, s harmonikusan illeszkedik a műemléki, történelmi környezetbe. A pályaművek alkotóinak a történelmi hitelességet, az államiságot egyaránt tükröző „emberi léptékű”, a már feltárt és a később feltárandó építészet- történeti emlékek bemutatását nem akadályozó panteont kell tervezniük. A pályamunkák beküldési határideje október 3., az eredményhirdetés n o v e'm bér 15-én lesz. A pályamunkák díjazására és megvételére másfél millió forintot szánnak. A pályázati kiírás az ÉVM településfejlesztési és kommunális ellátási főosztályának titkárságán, valamint a Székesfehérvári Városi Tanács VB műszaki osztályán vehető át. A Madzsar József megyei kórház-rendelőintézet területén tavaly év végén átadott idős korúak szociális otthona szervezetileg eddig a mizserfai szociális otthon salgótarjáni részlegeként működött. A műszaki-gazdasági feltételek egy részét és az orvosi ellátást a kórház együttműködési megállapodás alapján biztosította. A kedvező tapasztalatok megteremtették a továbbfejlesztés lehetőségeit, a kórház tevékenységi körének bővítését, a teljes integrációt. Ennek értelmében ez év június elsejétől a salgótarjáni idős korúak szociális otthonát a megyei kórházhoz kapcsolják. A legfőbb cél, hogy az ellátási feltételeket egyszerűbb és gazdaságosabb módon javítsák, ami a magasabb szintű ellátást is feltételezi. A szociális otthonban a férőhelyek száma hatvanhárom, a beépített padlástérben kísérleti jelleggel gondozóházi ellátás történik, 12 férőhelyen. Az új formát eddig 64-en vették igénybe havi 4500 forintos fizetség ellenében. Tervezik, hogy a jövőben a gondozóházi ágyak számát — az átszervezést követően — tizenhatra emelik.
