Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

c nnDT O nADT CDHDT SPORT % SPORT SPOH 1 Mérkőzések előtt Csak SBTC-győzelem elfogadható! Ezernégyszáz tag, tizenhat sportcsoport Megyénk legnagyobb a salgótarjáni 211. diáksportköre Sz. ISZI-ben Három fordulóval a pont- vadászat befejezése előtt még javában áll a bál a má­sodosztályú labdarúgó-baj­nokságban. Az érdekeltek csak a hajrában szándékoz­nak dönteni mind a felju­tás, mind az osztályzóra ke­rülés kérdéséről. Az utóbbi­ban érdekelt tarján! bá­nyászcsapat ezúttal hazai környezetben lép pályára. Vasárnap 17 órakor — a Ko­hász-stadionban — fogadja a 31 pontjával jelenleg a tabella 14. helyén tanyázó Nagykanizsai Olajbányász csapatát. A két együttes eddigi 13 találkozóján kilencszer az SBTC, négy ízben az Olaj­bányász hagyta el győztesen a pályát. Legutóbb a 1987. augusztus 16-án, a bajnok­ság őszi szezonjának 3. for­dulójában találkoztak, ami­kor az SBTC Kovács,* Ju­hász és Sváb találataival idegenben, 3—0 arányban leiskolázta az olajosokat. A múlt heti bravúros di­ósgyőri vendégszereplés ha­tására az SBTC-nél oldódott valamelyest a hangulat. A játékosok a hét folyamán egészséges önbizalommal, el­szántan készültek az újabb sorsdöntő megmérettetés­re, azzal a nem titkolt szán­dékkal, hogy feltétlenül be­gyűjtik a két fontos bajnoki pontot. Növeli a hazaiak esélyeit, hogy a csatárok végre rátaláltak a kapuhoz vezető útra. Remélhetőleg holnap se romlik el navigá­ciós rendszerük. . . Jó hír, 'hogy Kovács letöltötte há­rom mérkőzésre szóló bün­tetését, így —, ha edzője is ú'gv gondolja — nincs aka­dálya játékának, miként harcra kész Juhász is, aki legutóbb sérülése miatt hi­Dávid Róbert tippelt ányzott. Kevésbé örömteli, hogy Mákos továbbra is sérült. Hunyás hosszú kiha­gyása után még gyűjti az erőt, Lipták lába egész hé­ten rakoncátlankodott. A mérkőzés esélyeiről Répás Béla, a tarjániak ed­zője megemlítette, hogy együttese képes lehet meg­ismételni a Veszprém, vagy a Dunaújváros ellen muta­tott produkciót. A győze­lem kivívásában sokat se­gíthet a közönség. Remélhe­tően sokan kilátogatnak a találkozóra, mert most iga­zán nagy szüksége van a csapatnak a szurkolók buz­dítására! ☆ Ezen a héten Dávid Róbert szakedzőt kértük meg tip­peljen a hét rvégi forduló nógrádi vonatkozású mérkő­zéseire. Az 55 éves sportember 1951—60. között 199 alka­lommal szerepelt az SBTC NB I-es labdarúgócsapatá- ban. Szojkával együtt az ország egyik legjobb fede­zetpárját alkották! Dávid kilencszer eljutott a B válo­gatottságig. Aktív pályafu­Kell-e a statisztika? Az elmúlt hónapokban jó néhány, a munkahelyek, iskolák sport­jával, a szabadidő-sporttal foglalkozó értekezleten vettem részt. A megbeszélések - mégha más-más területét is vizsgálták a rendszeres testmozgás helyzetének - egy tekintetben egyformák voltak. A statisztikai kimutatások, oz adathalmazok ismertetése egy tanácskozásról sem hiányzott. Ezáltal fontos ismeretekkel gazdagodtam. Megtudhattam, hogy ezrek, sőt tízezrek sportolnak rendszeresen, hogy éves összesí­tésben — a számok alapján — majd minden ember bekapcsoló­dik a tömegsportakciókba, -rendezvényekbe. A statisztikai kimutatások tehát kiváló eredményekről tanús­kodnak. A valóság viszont más. Sajnos. Egy ember könnyen megsokszorozhatja önmagát. Ha - tegyük fel - tíz különböző akción indul, akkor tízszer húzzák a résztve­vők számához a rubrikát. Egy emberből tehát máris tíz lesz, s nem kell matematikusnak lenni, hogy kiszámoljuk. Tízből könnyen lesz száz, százból ezer és Így tovább. Papíron. Nem szándékozom régi példákat keresni. Egy új, most is folyó próbasorozat, az olimpiai napok akciói, rendezvényei álljanak itt illusztráció gyanánt. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ez a sorozat a rendszeres testedzés alkalmainak biztosítása mellett még ajándékot is ad a próbák teljesítőinek: egy ötszáz forint értékű Adidas pólót. Van tehát motiváló tényező és mégis. . .) Az olimpiai napok első megyei rendezvényén, a tavaszi túrán százkilencvenketten vettek részt. Az ezt követő kerékpórospró- bán kettőszóztizenhatan álltak rajthoz. A futáson száznyolcvan- ketten teljesítették a szintidőket. Ez szerény számítások szerint ötszázkilencven résztvevő. Papíron. A valóságban meggyőződésem, hogy jó százötvenen lehetnek, akik mindhárom rendezvényen jelen voltak, sportoltak, s mintegy hatvanon, akik egyiken, vagy másikon próbóztak. Nem hiszem, hogy a spanyolviasz felfedezésével azonos ér­tékű megállapításom, de lejegyzem: mór-mór aggasztó, hogy a széleskörűen támogatott szabadidő-sport, a sportolási alkalmak növekvő száma sem hozza meg a várt eredményeket. Esztendők óta beszélünk-mesélünk - a tömegek sportjának fejlődéséről, a javulás jeleiről, mégis: a helyzet alig változott, megkockáztatom, lehet, hogy romlott is. Amikor pedig az egészségmegőrzési prog­ramról szólunk, csupán annak erőfeszítéseit emelhetjük ki, a meg­valósulást - a valóság hű tükrében - aligha. Pedig a statisztikák kiváló eredményekről adnak számot. Egész­ségesen él tehát nemzetünk, a lakosság igényli a rendszeres mozgást, a testedzést. Kór, hogy ennek - a közel sem igaz - állításnak nincs alapja. Addig viszont, amíg a betegek, egészségügyi problémákkal küzdők vannak többségben, hiába mindenféle szólam - és sta­tisztika - a szabadidő-sport eredményeiről, az egészségmegőrző program kedvező hatásáról. Ha fordul a helyzet, és gyarapodik a rendszeresen sportolók száma és nagy részben kihasználat­lanok lesznek a kórházi ágyak, majd számolgathatunk és örülhe­tünk. Hogy végre egészséges(ebbe)n élünk! , Vaskor István fásának befejezése után 1963- tól az edzői pályát válasz­tatta. Az NB/IB-be vezette a Nagybátonyi Bányász, vala­mint az Özdi Kohász együt­tesét, majd 1974—77. között 93 mérkőzésen dirigálta az SBTC NB 1-es csapatát. 1980-ban államvizsgázott a TF-en, szerzett szakedzői diplomát. Hosszabb kiha­gyás után a Stécé legifjabb focistáit tanítja, a játék ábé­céjére, de egyre többen suttog­ják, hogy hamarosan vi­szontláthatjuk egy felnőtt­csapat kispadján... Tippjei: SBTC—Nagykanizsa (1): — Nem lesz sétamérkőzés, de úgy érzem, erre a találkozó­ra a Stécé alaposan ösze- kapja magát és kiharcolja a győzelmet! Nagybátony—Heves (1): — Ezen a négypontos mérkő­zésen a bátonyi csapat vég­leg biztosítja bentmaradását. Edelény—Síküveg (X): — A jó képességű játékosokból álló üvegesgárda tavaszi visszaesése számomra is megoldhatatlan rejtély. Ezen a találkozón —, ha odafi­gyelnek — megszerezhetik az egyik pontot. Sajóbábony—Komhány (X): — A szervezett futballt ját­szó romhányiakból legalább döntetlent várok, de győzel­mük se lenne meglepetés! Bgy. HVSE—H. Papp J. SE (1): — A gyarmatiak már bátran, felszabadultan játszhatnak — és nyernek. . . Megyei bajnokság: Nógrád Volán—SKSE: X. Karancs- lapujtő—Palotás: 1, ÖMTE— Örhalom: 1, Érsekvadkert— Szécsény: X. Nézsa—Balassi: 1, Szőnyá—Bércéi: 1, Kiste- renve—Pásztó: X, Salgó Öb­lös—Mátranovák: X. (b. r.) Területi elődöntő Kecskeméten Szombaton—vasárnap ren­dezik meg Kecskeméten a Szocialista hazánkért vetél­kedő országos területi elő­döntőjét Nógrád, Heves, Csongrád, Bács-Kiskun me­gye és Budapest csapatai között. A kétnapos verseny­re tegnap utozott el megyénk húszfős csapata: a megyei döntőn győztes pásztói cso­portban a héhalmi általános iskola, a pásztói postafor­galmi szakközépiskola és a jobbágyi polgári védelem legjobb versenyzői vesznek részt az elődöntőn A nógrádi csapatban szerepel­nek még az MN 9001. szá­mú alakulat, a BM balas­sagyarmati határőrkerület, a munkásőrség és a rendőr­főkapitányság képviselői is. A kecskeméti elődöntőn az említett feladatok mel­lett négy, hat és tíz kilo­méteres járőrversenyben és lövészetben mérik ősszé tu­dásukat, ügyességüket a négy megye és főváros leg­jobb versenyzői. 1986 őszén, a meg­újuló diáksportmozga­lom első hónapjaiban alakult meg a 211. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépis­kola diáksportköre Sal­gótarjánban. Megyénk legnagyobb középfokú oktatási intézményé­ben —, melyben az 1987 88. tanévben 53 osztályközösség ezer­négyszázötven tanuló­ja ismerkedik a 34 ok­tatott szakma valame­lyikével —, a gyerekek szabadidős-sporttevé­kenysége az intézmény oktatási-nevelési célki­tűzései között nagy sze­repet kap. Ezt rendez­vényeik gazdag válasz­téka, a tömegsport-fog­lalkozások rendszeres­sége mellett a középis­kolák közötti versenye­ken, a diákolimpiákon elért helyezéseik, a di­áksportkörben folyó színvonalas munka is mutatja. Az előzetesen szerzett in­formációk birtokában kíván­csi voltam: vajon hogy bir­kóznak meg a diáksporttal kapcsolatos növekvő elvárá­sokkal, követelményekkel, egyáltalán mit jelent a szak­munkásképző intézetnek a tanulók rendszeres mozgatá­sa, sportolta tása? Látogatá­somkor gyorsan választ kaptam a kérdésre, noha be­szélgetésünk majd egy dél- előttön át tartott. Péter Ti­bor igazgatóhelyettes, Pál Vendel diáksportköri elnök — aki egyébként matemati­ka—fizika szakos és nem testnevelő tanár —, valamint Kiss Imre, a testnevelési és honvédelmi munkaközösség vezetője összegezték iskolá­juk sportéletét. — Nem csak oktatási in­tézményünk, hanem diák- sportkörünk is a legnagyobb létszámú a megyében — mondta Pál Vendel. — Min­den nappali tagozatos diá­kunk tagja a DSK-nak. Ami­kor megalakultunk, a tradí­ciók és a helyi lehetőségek figyelembevételével — a di­ákok igényeit meghallgatva — hoztuk létre tizenhat sportcsoportunkat. Ezek az­óta is működnek, hetenkénti rendszeres foglalkozásokkal. — Hozzátenném — folytat­ta Kiss Imre —, hogy az egyes sportcsoportok látoga­tottsága nem egyforma. A legnépszerűbb a labdarúgás, majd a képzeletbeli rangsor­ban a kézilabda és az asz­talitenisz következik. Ugyan­akkor a röplabda kevésbé kedvelt. A foglalkozásokat jó ötszázan látogatják rendsze­resen. A DSK többi tagja csak alkalomszerűen sportol. A salgótarjániak büszkék a középiskolai és szakszervezeti bajnokságokon elért ered­ményeikre. Elsősorban a Az iskola IV. korcsoportos labdarúgócsapata, mely az or­szág legjobb 16 együttese közé jutott a diákolimpián. szakmunkástanulók megyei olimpiáján szerzett elsőségük­nek örülnek. Alig egy hó­napja nyerték meg a megye hét szakmunkásképzője kö­zötti összesített pontversenyt a téli és nyári vetélkedők alapján. Ugyancsak kiválóan szerepeltek a vasasszakszer­vezethez tartozó szakmunkás- képzők területi versenyén. Több sportágban és az össze­sítésben is elsők lettek. A sikerlistából nem lehet kihagyni két legeredménye­sebb sportcsoportjuk, a sakk és a labdarúgás eredményeit. Sakkozóik Kovács Gyula ma­tematika—fizika szakos ta­nár irányításával minden megyei és területi vetélke­dőt megnyerték, már ame­lyiken elindultak. A Szlifka Gyula által vezetett focisták a diákolimpia IV. korcsoport­jában az ország legjobb 16 csapata közé jutottak. A nyolcaddöntőben csak tizen­egyesrúgásokkal maradtak alul szolnoki ellenfelükkel szemben. Szereplésük így is minden várakozást felül­múlt. — Nem lenne valós a ró­lunk alkotott kép, ha nem említenénk meg kollégáink, a nevelőtestület sportot segí­tő tevékenységét — folytatta Péter Tibor. — Bár az isko­lai testnevelés, a diáksport- kör irányítása elsősorban a szakos pedagógusok feladata, sok segítséget kapnak a töb­biektől. Hat testnevelő taná­runk mellett hat, nem test­nevelés szakos kolléga ve­zeti egy-egy sportcsoport fog­lalkozásait. A nézeteltérése­ket elkerülendő, munkáju­kat egyenlően elismerve, azo­nos tiszteletdíjat kapnak te­vékenységükért. — A diáksportkör megala­kulásával rendszeresebbé vál­tak a délutáni foglalkozások, nagyobb hangsúlyt kap a sportági felkészítés — emlí­tette Pál Vendel. — A külön-, böző házibajnokságok is alkalmat adnak a gyerekek­nek a rendszeres mozgásra. Gondot csupán az jelent, hogy a bejárók többsége a tanítás befejezése után ro­han haza. így sok tanulónk nem él a testedzésre biztosí­tott lehetőségekkel. — Az iskolai sport tárgyi feltételei az elmúlt években javultak — mondta Kiss Im­re. — Tornatermünkben egy időben két osztály tarthat­ja testnevelésóráit. Kora délutántól késő estig tömeg­sport-foglalkozásoknak, sport­ági edzéseknek biztosít he­lyet a terem. Háromszáz fős kollégiumunk lakói este 6 és 9 óra között használhatják. Szabadtéri pályáink is meg­felelőek. Hatsávos, 130 méter hosszú futópályánk a téli időszakban — fóliasátras megoldással — futófolyosóvá alakítható. Bitumenes és sa­lakos kispályánk, egy minj füvespályánk a labdajátékok kedvelőinek nyújt mozgási lehetőséget. Háromszáz mé­teres kerületű futópályánk és egy kialakított dobóhely a testnevelésórák felmérései mellett az atléták felkészíté­sét is szolgálja. — S ne feledjük el az in­tézmény alagsorában kialakí­tott légpuskás-lövészpályát, valamint a tornaterem előt­ti konditermet — fűzte hoz­zá Péter Tibor. — Ezeket so­kan látogatják. A jól szervezett diáksport­köri munka újabb és újabb feladatokat ad a salgótarjá­niaknak. A szakmunkáskép­zőben most azt tervezik, hogy a következő tanév szakkö­zépiskolai osztályaiba jelent­kezett gyermekekből egy olyan osztályt válogatnak össze — előzetes testnevelési felmérések alapján —, akik a sportban jobbak az átla­gosnál. Velük elsősorban a kézilabdát szeretnék meg- kedveltetni, javítva a sport­ág iskolai eredményességét, segítve a megyeszékhely ké­zilabdasportjának utánpótlá­sát. Mint mondták: mindig egy kevéssel araszolnak előre, a színvonalasabb, eredménye­sebb sportélet kialakításáért, javításáért. Az iskola, a ta­nulók érdekében. V. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom