Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
A nogräd Magyarnándorban A cselekvő ember mindig vidám Három (szerintem) vidám emberrel sikerült találkoznom egy napon, amikor kicsit részletesebben is utánajártunk egy nemrégiben Magyarnándorban átadott díszes oklevélnek. Az oklevél szövege arról tudósít, ihogy Magyarnándor és társ" községei kiváló eredményi érlek el tavaly a közhasznú társadalmi munka ' megyei pályázatának versenyében. A három vidám helybeli pedig így következik: Tolnai Péter, cserháthalápi elöljáró, Rostás Györgyi, nán- dori KISZ-titkár. klubvezető és egy vidám nyugdíjas vasutas (málházó volt majd húszéven át „Bégyarmaton" az állomáson), Borda István (samu) a halápi Petőfi utca hét alól, de inkább elöl, amint majd az alábbiakból szépen sorra kitűnik. Felment az ára a társadalmi munkának is. De ez nem, hogy baj lenne, inkább nagyon is helyes! Miért eppen a munka ára maradna egy helyben. amikor mindené változik és általában nem lefelé menet. A megyei tanács már a lavalyi évre szóló ..nomenklatúrában" megállapította. hogy a segédmunka értéke a korábbi 25 forintról hatvan forintra, a szakmunkáé ötvenrő] majd százra!. pontosan kilencvenre ugrott, persze óránként. De van más változtatás is. Differenciáltabban lehet elszámolni és főként rendszeresebben (mert így érdemes!) azt. ami elkészült, ezenfelül külön kategóriákban tömörül a mezőny is: külön bírálat alá esnek a székelyközségek saját köreiken belül es külön a társközségek. A helyezettek pedig 500— 200 ezer. illetve 400—200 ■ezer forintot kaphatnak. Magyarnándor éppen tíz százalékkal teljesítette túl saját előirányzatát a közhasznú munkavégzésében tavaly és ezzel az összesítésben (amelybe Nógrád valameny- nyi községe beletartozik) a megyében a nagyon is előkelő hatodik helyezést érte el! Erről szó! az oklevél, de másról is szólhatunk éppen itt. A városkörnyéki községek közül mintegy ti- zenegvmilliós eredményével (benne volt még az időközben önállósodást kereső Mohora is) első lett. S itt a város környékét Balassagyarmatra lehet és kell is érteni. Az értékelés alapja az. ami nem változott. Eddig is és ezután is arról lesz szó, hogy egy lakosra mennyi jut. és hogy milyen a köz’ ségek általános képe. tisztasága? Érdemes itt is említeni, mert az értéklés igv szólt nem véletlenül — a munka dandárját a közös községbeliek elsősorban a környezetvédelemben végezték el. Magyarnándoi t, Mohóról. Halápot és Deber’ ísényt is számítva n tavalyi összeg igy alakult — egy lakosra ebben az összeállításban majd négyezer forint jutott a végén (3842). így „jött ki'’ a tízszázalékos emelkedés nyolcvanhathoz képest. De van itt más is! A startösszeg, ami az új táblázat szerint tavaly majd kétezer forint volt (1900) és azt jelenti, hogy ennyinek mindenképpen meg kell lenni a terv szerint, mert enél- kül nincs pályázati részvétel sem stb. Sándor István tanácselnökkel a díszoklevél fölött szót váltva más sajátosság is előkerül, ha ez most nem is „okoz gondot”, hiszen a pályázati eredmények másoknál még jobbak lehettek, ha Nándor a hatodik a megyében. De éppen a jövőbeni értékelés elé vágva és az idei terveket, szándékokat ismerve szükséges továbbadni, hogy a pályadíjakat, a százezer forintokat, amelyeket az idén újra érdemes lesz itt is komolyan venni — székhelyközség esetében a tanácstagi csoport, társközségi esetben pedig az elöljáróság költheti el közhasznú célra, valamiféle újrateremtő alapra, bármire, ami ott és akkor a legszükségesebb... Magyarnándorban az egy lakosra jutó társadalmj- munka-érték 4259 forint lett és itt amúgy 1335. lakossal kell számolni. Ugyanez Mo- horán 3780 (909 lakossal), Halápon 2924 forint lakosonként, ott 466-an élnek, míg a kis Debercsény a maga 170 helybelijével 3332 forintot ért el fejenkénti számolással mérve a dolgokat. Ezek után valóban érdemes megkeresni néhány halápit. nándorit, hogy ők mit gondolnak minderről az elmúlt esztendő alapján? Tolnai Péterrel kezdtük, aki szó mi szó, nem egykönnyen állt kötélnek. Nem szívesen beszél még a biztos (mert már elért) eredményekről sem. Az igazi, régi és tapasztalt ember óvatosságát mindenképpen tisztelni illik — meg is tesszük, ameny- nyíre tehetjük —. de valamit hallani szeretnénk arról is, miként működnek a jó halápiak, ha közös ügyről, községükről van szó? így aztán nincs más hátra, minthogy Tolnai Péter, a nán- dori tanácson. elmondja, ami következik. De elébb még annyit, hogy éppen ő a cserháthalápi elöljáró is egyben. — Mi tagadás, nem egyformák az emberek. Van. akit nagyon egyszerű be- mozditani. mert bármi adódik elsők között található minden esetben, másokat viszont köt a kisebb érdek, az utca. vagy a közvetlen ház- körüli. De ennek a munkának az az igazán jó oldala, hogy mindenkire szükség ran és minden hasznos, ami a községet gyarapítja vagy szépíti. Azok közül szívesen sorolok fel néhányat, akik tavaly például nem is egy alkalommal, de többször is társadalmi munkát végeztek Halápért. Majoros György kőműves, Csizmadia István tsz-nyugdíjas. Veszelka Ferenc KPM-es, Varga István épitőmunkás. Gyimesi István erdészeti dózeroló. .. Es még sokan persze, de hát mindö- jüket nem sorolhatom most fel. Hanem, lenne és már volt is egy javaslatom. Kapjanak a többet végzők valamilyen kis. szerény díjat, oklevelet a jövőben. Mondtuk már az elnöknek.. . A halápiak például sokat dolgoztak a felújított művelődési házon, a környezetét is rendbe teszik. Arokásásból. egyengetésből, járdaépítésből, vizes-mocsarasodó részek rendezéséből és sok minden más, ügyszeretettel végzett, úgynevezett apró munkából tevődik össze minden. De éppen az úgynevezett kis dolgok lehetnek bosszantók, ha hiányoznak, vagy éppen ellenkezően ott is megvannak, ahol nem kellenének egy-egy makacskodó nagyobb tócsa képében. Vagy a rossz világításban az utcákon, vagy a rendezetlen csúf faluképen. egy fölösen kivágott fa ..személyében". Ezért nincs kis eredmény. Eredmény van. amit közösen érnek el évről évre a falvak lakói, a cselekvő emberek. A vidámak, amilyenek a halápiak, debercsé- nviek. nándoriak, ha látják — érdemes volt összefogni. Hogy mi mindenből állhat egy esztendő közhasznú munkája. arról éppen w nándori KISZ-titkár, ifjúsági klubvezető Rostás Györgyi napközis tanítónő mondott néhány jó példát a nándori sportpálya szélén álldogálva (a gyerekek a labdát rúgták odabent a vonalon túl eközben). — A művelődési ház környékének rendezésében vettünk részt, ezt természetesnek tartjuk, hiszen a tanácsi alapból a mi klubunk is kap bizonyos összeget minden évben. A klubhelyiség felújításában ugyanúgy részt vettünk tavaly és miközben a háznak nem kell a teremhasználatért sem fizetnünk — cserébe mi is vállaltunk ott olyan munkákat, amit el tudunk végezni. Ez közös érdek. Most a ház a nagytermének székcseréjét tervezi, a széksorok kiszerelésében tudunk mi is segíteni. Ezzel ugyancsak nem kell mást megbízni majd. amiként a felújított székek visszahelyezésében is részt veszünk. Mi. végeredményben, valamennyi társadalmi munkánkat ott végezzük, de igaz az Is. hogy cserébe mindenféle bér nélkül rendelkezésünkre áll úgyszólván minden időben az egész művelődési ház. Szóval, csak szemlélet kérdése az egész... Hogy ki hogy látja és adja át másoknak is ezt... Nálunk nincs iagság. Tagsági díj sem értelemszerűen. Aki jön, jól érzi magát a klubunkban. A KISZ-nek 30 körüli a tagsága, a cselekvő mag úgy tíz-tizenkettő körül van általában, de ez mindig cserélődik is attól függően, milyen ügyről van szó. Végeredményben az sem utolsó dolog, hogy a tavalyi társadalmi munka eredményei alapján hatodik közös nándori községek még nem is olyan nagyon régen a megyében a 17. helyen álltak a versenyben! Ebből faragtak le tavaly éppen tizenegyet a hatodik helyükkel. Testedző klubot alakítottak ki a régi nándori iskolaépületben, mert erre volt igény. A tsz jelentős értékben segítette a község vállalkozásait, a lakók törekvéseit, főként ha építeni, fuvarozni kellett — ezek mind komoly értékek és megbeesülendők. A József Attila utcában, a Mikszáth utcában és máshol sikerült javítani a közlekedés feltételein. Sokat dolgoztak — volt, aki egy hét szabadságát áldozta erre — a nándori katolikus templom felújításában, a külső tatarozásban is. Ugyanígy a temető környékének rendezésében. Mohorán az újonnan kialakítandó faluházon Tol- nay-kúria, és környékén végeztek sok közhasznú munkát a helybeliek. Cserhátha- lápon járdaépítések, tereprendezések, a faluház .felújítása és sok más volt napirenden. Debercsény ben a ravatalozó építése volt soron. Cserháthalápon sima hátú új útja van a Petőfi utcának. A hetes számú ház előtt gyomlálja, vágja kiákapá- val a fölösleges zöldet egy idős házaspár. Borda István (samu), aki a gyarmati vasútállomáson volt málházó hosszú ideig, most nyugdíjas. Feleségével és Viczián Lászlónéval, a szomszédasz- szonnyal a házuk előtti járdát, szegélyt szépítik a nyárias forróságra nem sokat tekintve. Borda István aztán elvezet egészen az utca végéig, ahol zúzott kővel fel- töltötték az útlorkolatot. Ott kell elfordulni a temető és a templom felé. Ki tudná megmondani, hány évig ta- podták éppen ott a sarat az esők után? Most szilárd kőalap fogadja az arrajárót. Kis dolog? Kis dolgok pedig nincsenek. T. I*. L. Kein k Kulcsár Józsi f Évszázadok találkozása a magyarnándori utcán, fiatalok az ősi falak tövében Tolnai Péter, Rostás Györgyi, Borda István A nándori óvoda sok társadalmi munkának köszönheti létet Viczián Lászlóné és szomszédai büszkén ápolják virágos utcájukat Cserháthalápon örömökről, gondokról egyaránt szó esik a szép porták elolt A halápiak a kerítéseken kívül is magukénak érzik a szépet t
