Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 30.. CSÜTÖRTÖK Felszólalásokkal folytatta munkáját az SZKP pártértekezlete őszinte, tartalmas vita folyik az SZKP XIX. pártértekezletének második munkanapján a Mihail Gorbacsov által előterjesztett beszámolóban foglaltakról. Leonyid Abalkin közgazdász professzor kifejtette, hogy helyteleníti a területi első titkárok tanácselnökké választását, Vlagyimir Kalas- nyikov a volgográdi területi pártbizottság első titkára ugyanakkor támogatta ezt a javaslatot. Abalkin akadémikus komoly kétségeit egyebek között az váltotta ki hogy a javaslat megvalósítása nem igazi választást eredményezne, hiszen a tanácselnöki posztra mindössze egy jelölt lenne. Abalkin azt is vitatta, hogy ez az elképzelés nem mond ellent a párt- és tanácsi szervek funkciójának elhatárolásáról elmondottaknak. Abalkin a gazdaságban végbemenő kedvező irányú változások ellenére hiányolta a gyökeres áttörést. Kifejtette. hogy az ötéves terv kidolgozásakor olyan koncepciót fogadtak el. amely egyaránt szorgalmazza a termelés mennyiségi növelését és a minőségi mutatók javítását. Az akadémikus szerint a mennyiségi növekedésre való törekvés miatt a gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy lényegesen javítani tudja a termékek minőségét. végrehajtása a népgazdaság műszaki fejlesztését, fokozza a ‘hatékonyságot. Határozott egyet nem értését hangoztatta az Abalkin által elmondottak kapcsán Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Am erika-intézetének igazgatója. Szerinte az eltelt három év a gazdaságban nem haszoptala- nul múlt el. Sok eredményt sikerült elérni a gazdasági reform politikai, szellemi, erkölcsi feltételeinek megteremtésében. Arbatov arról is beszélt, hogy az átalakítás három éve alatt sikerült megállítani a szociális, eszmei-politikai és gazdasági hanyatlás, züllés folyamatát. A párt kommunisták és pártonkívüliek millióinak tudta visszaadni hitüket. Vlagyimir Kalasnyikov érintette azokat a pozitív változásokat, amelyek nyomán megváltozott a káderpolitika gyakorlata, szélesebbek lettek a demokratizálás és a nyilvánosság keretei. Beszélt a felbukkant új problémákról, a gazdasági reform kibontakozási ütemének lassúságáról, az úgynevezett fékező mechanizmusról. Kemény szavakkal szólt több ipari minisztérium vezetésének bürokratizmusáról. A kritika felelősségéről, a bírálat tárgyilagosságának és pontosságának jelentőségéről beszélt Vlagyimir Karpov. Az írószövetség vezetőségének első titkára foglalkozott az íróknak a párt és a nép előtti felelősségével. s hangsúlyozta, hogy a szovjet irodalom tevékenyen dolgozik az átalakítás érdekében. Bírálta egyes sajtótermékek csoportérdekeket képviselő, nem a valóságra épülő írásait. Vlagyimir Szmirnov le- ningrádi munkás hozzászólásában ismét nagy hangsúlyt kapott a párt- és tanácsi szervek feladatkörének pontos elhatárolása. Arra van szükség szerinte, hogy a tanácsok ismét teljhatalmú néphatalmi szervekké váljanak. Óvott attól a szélsőségtől is, amely e folyamat végén a tanácsokban a párt valamilyen nyílt ellenzékének megalakulását látja. Azt is kifejtette, hogy nem tartja időszerűnek a párttagok összeírását, a kérdést a párt XXVIII. kongresszusának kellene megvitatnia. A pártértekezlet szerdán megválasztotta a tanácskozás szerkesztőbizottsáeát. amely, nek el kell készítenie a határozatok megszövegezését Gorbacsov beszédének nemzetközi visszhangja EGYESÜLT ÁLLAMOK Nagy terjedelemben foglalkozott szerdán az amerikai sajtó az SZKP konferenciájával, Mihail Gorbacsov beszédével. A The New York Times egy teljes oldalon közöl részleteket a beszédből, további egy oldalon tudósítást, emellett vezércikkben és még egy különcikkben foglalkozik a beszéd legfontosabb megállapításaival. Vezércikk, elemzés és terjedelmes tudósítás szerepel a The Washington Post című lapban is. Hasonlóan bőséges jelentést közölt szinte minden további fontos amerikai lap. A televíziós hálózatok híradó műsoraiban is vezető helyet kaptak a pártkonferencia eseményei. A tudósítások elsősorban a?t emelik ki az SZKP KB főtitkárának beszédéből, hogy nem csupán a-gazdasági reformok folytatására, következetes végrehajtására, a mutatkozó ellenállás megszüntetésére van szükség, hanem a politikai intézmények sürgős reformjára, a párt szerepének újraértékelésére, a demokratizmus fejlesztésére. Több jelentés emeli ki Gorbacsov megállapításait az elnöki rendszer lehetőségéről. Más jelentések nagy hangsúlyt adnak azoknak a részeknek, amelyek a központi irányítás hibáira utalnak és amelyek az ártámogatási rendszerek felülvizsgálatát sürgetik. Egyértelmű figyelmet kaptak a tudósításokban a reformokkal szemben mutatkozó ellenállással foglalkozó megállapítások. A The New York Times vezércikkében aláhúzza: Gorbacsov következetesen az általa megkezdett úton maradt, az ellenállás nem csökkentette elhatározottságát. „Lehet, hogy a pártkonferencián a főtitkár nem kap jóváhagyást mindahhoz, amit meg akar valósítani, de beszéde azt tanúsítja, hogy nem hajlandó feladni a szovjet társadalom átalakítására irányuló erőfeszítéseit" — hangoztatja a cikk, leszögezve: Gorbacsov „alapvető kihívást” intézett a „hatalmi elit" ellen. „A szovjet nép, s az egész világ várja most a választ erre" — írja a cikk. CSEHSZLOVÁKIA A prágai Rudé Právo kommentárban foglalkozott szerdán a szovjet pártkonferenciával. A CSKP központi lapjának moszkvai kü- löntudósítója kiemelte, hogy a Szovjetunióban jelenleg a politikai rendszer reformja van napirenden. Megállapítása szerint nem fordulatról van szó, hanem a szocialista társadalom politikai mechanizmusának tökéletesítéséről és fejlesztéséről. A csehszlovák pártlap fogalmazása szerint az SZKP ismét a tudományos igazság forrásához, a marxizmus— leninizmus elveihez fordul. Csak e történelmileg kipróbált eszközökkel lehet az újat és a haladót építeni. NDK Vezető helyen, nagy terjedelemben, de mindenfajta kiemelés és kommeatáló megjegyzés nélkül számoltak be a szerdai berlini lapok az SZKP XIX. országos konferenciájának első napjáról. A Neues Deutschland, az NSZEP központi lapja teljes terjedelemben, a többi központi lap pedig két teljes oldalt kitöltve, kivonatosan ismertette Mihail Gorbacsov beszédét. SPANYOLORSZÁG Gorbacsov radikális változtatást javasol a szovjet hatalomban — ezzel a címmel összegezte az SZKP főtitkára által elmondottakat a spanyol kormányhoz közel álló El Pais. A lap vezércikkében megállapította, hogy Mihail Gorbacsov indítványai egy alkotmánymódosítás lehetőségét körvonalazták. Az államfői és pártfőtitkári poszt összevonása a legfőbb politikai vezető személyét kivonná a Politikai Bizottság kizárólagos ellenőrzése alól, s a reformok általában aktívabb cselekvésre köteleznék a legfelsőbb tanácsot- A spanyol lap úgy vélte, hogy az egypártrend- szer fenntartása mellett az átalakítást igenlő széles népi mozgalmak létének elfogadása erősítheti az ország megújítására irányuló társadalmi akarat kifejezését. BULGÁRIA A Rabotnicseszko Delo, a BKP KB napilapja szerdai szerkesztőségi cikkében megállapította: a szovjet nép azt várja, hogy a tanácskozás új lendületet ad a peresztrojkának, hozzájárul a szocializmus fejlődéséhez és a demokrácia erősödéséhez a Szovjetunióban. Egy másik szófiai lapvélemény szerint a tanácskozás eseményeit különösen azokban a szocialista országokban kíséri nagy figyelem, amelyek maguk is hozzákezdtek a társadalmi átalakításhoz. NSZK Az NSZK országos és tartományi napilapjainak moszkvai tudósítói, illetőleg otthoni hírmagyarázói Gorbacsov, főtitkár beszédének arra a hangsúlyára figyeltek, amellyel a mélyreható és határozott politikai reformoknak a visszahúzó erőkkel szembeni következetes megvalósítását és a demokratizmusnak a nép- képviseleti szervek átalakítása útján történő megalapozását szorgalmazta. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a szovjet vezető olyan reformokat sürgetett szenvedélyesen, amelyek immáron túlmutatnak a Központi Bizottság tézisein is. A főtitkár javasolja a szovjetek, a tanácsok teljes törvényhozói jogkörének a párt tekintélyével alátámasztott helyreállítását, és azt, hogy a jövőben esetleg a párt főtikárával azonos következő államelnök — a lap értelmezésében némileg nyilvánvalóan az amerikai és a francia elnöki rendszer mintájára — foglalkozhat a kül- és belpolitika kulcskérdéseivel, vezetheti a védelmi tanácsot, és javaslatot tehet a kormányfő személyére. A Vöröskereszt Ceausescu tájékoztatása meglepő kijelentései A Romániából ideiglenes letelepedési szándékkal hazánkba érkezőik támogatására nyitott segélyszámlára, június 27-ig több mint 7 millió forint adomány érkezett. A Magyar Vöröskereszt tájékoztatása szerint az áttelepülőknek eddig több mint 3 millió forint gyorssegélyt utaltak ki. A lakosság nagyfokú segíteni akarása lehetővé teszi, hogy a szervezet növelje a gyorssegély összegét: a kérelmező 1500, családtagja pedig ezer forintot kaphat. A gyorssegély megismételhető, amennyiben a rászo, rulók még nem jutottak jövedelemhez. Az áttelepült általános és középiskolás fiatalok iskolakezdésének támogatására a Magyar Vö. röskereszt tanszersegélyakciót indít. A Magyar Vöröskereszt információs irodájához sokan fordulnak családegyesítési kérelemmel. A Nemzetiközi Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalom humanitárius küldetésére hivatkozva, a Magyar Vörös- kereszt országos végrehajtó bizottságának elnöke még április 27-én levelet intézett a Román Vöröskereszt elnökéhez, megértését és támogatását kérve, hogy járjon közbe az illetékes román hatóságoknál e kérések teljesítése érdekében. E levélre eddig nem érkezett válasz. A Magyar Vöröskereszt külügyi osztályának vezetője június 20-án Budapesten megbeszélést folytatott román kollégájával, aki kategorikusan elutasította az együttműködést. Szerdán Bukarestben nyíl’ vánosságra hozták Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának az RKP KB keddi ülésén mondott beszédét. Ebben részletesen szólt a magyar—román kapcsolatokról is. A főtitkár emlékeztetett az MSZMP és az RKP vezetőségének levélváltására, s kijelentette, hogy az üzenet- váltás után Magyarországon „újabb soviniszta, nacionalista, román- és szocialista- ellenes megnyilvánulások voltak”, s hétfőn újabb tüntetést szerveztek a „magyar- országi hivatalos párt- és állami szervek támogatásával”. Nicolae Ceausescu szerint „egyes soviniszta, nacionalista körök, azzal a céllal, hogy eltereljék a figyelmet a megoldásra váró problémákról. olyan praktikákhoz Mint az Agerpres hírszolgálati iroda jelentette kedden, a német nemzetiségű Yomán dolgozók tanácsa teljes ülést tartott június 27- én. (A német nemzetiségűek tömörülésének konferenciájáról a román sajtószervek korábban már tettek említést a magyar nemzetiségű román dolgozók tanácsülésével ösz- szefüggésben.) A hírügynökség most arról tájékoztat, hogy a német nemzetiségűek tanácskozása folyamodnak, amilyeneket még Horthyék sem mertek volna megtenni”. A szónok jogosnak mondotta egyes felszólalóknak azt a felvetését, hogy adottak-e a budapesti román nagykövetség működéséhez szükséges feltételek, s hozzátette, hogy ezt a kérdést a továbbiakban gondosan elemezni fogják. A főtitkár beszédet mondott a román szocialista egységfront országos tanácsának kedden tartott ülésén is. Ezen ismét a Horthy- politika felélénkítéseként bélyegezte meg a román nagykövetség előtt hétfőn rendezett tüntetést, majd azt hangoztatta, hogy az RKP „kész teljes mértékben hozzájárulni a román—magyar kapcsolatokat érintő problémák elvszerű megoldásához”. (MTI) elé terjesztett beszámolóban, valamint a plénumon elhangzott felszólalásokban „felháborodottan elítélték a román nép békés életébe való mindenfajta beavatkozást, bizonyos, határokon túli reakciós köröknek ama kísérleteit, hogy . kétségbe vonják a román nép vívmányait, befeketítsék és eltorzítsák történelmét”. A tanács elítélően szól azokról, akik emigráltak vagy emigrálni próbálnak. (MTI) Német nemzetiségű román dolgozók ülése Uolkogonou sajtoertekezlete A sztálinizmus kialakulásának okairól A sztálinizmus kialakulásának okairól, a sztálini időkben elkövetett bűncselekményekről tartott szerdán Moszkvában sajtóértekezletet Dmitrij Volkogonov vezérezredes, filozófus, hadtörténész. Volkogonov a Szovjetunióban elsőként vállalkozott arra, hogy átfogó munkát készítsen Joszif Sztálin személyéről, az általa képviselt korszakról. A két vaskos kötet kiadását a jövő év elejére tervezik. A könyvből a Pravda, az SZKP KB központi lapja nemrégiben közölt részleteket. A vezérezredes újságírók kérdésére most elmondta: a sztálinizmus kialakulásának okai közé tartozik az, hogy az önkény uralmi cári Oroszország helyébe lépett fiatal szovjet államban nem volt megfelelő szintű politikai kultúra, hiányzott a parlamenti demokrácia hagyománya. Sztálin ezeket a hiányosságokat ügyesen kihasználta, és személyi adottságai lehetővé tették, hogy Lenin halálát követően a húszas évek második felében fokozatosan kiszorítsa politikai ellenfeleit a vezetésből, elhitesse magáról azt, hogy a lenini irányvonal egyetlen folytatója. Kezére játszott diktatúrájának kiépítésében az is, hogy a Szovjetunió nemzetközileg elszigetelt volt ebben az időben, és ez mintegy sugallta, hogy szilárd központosított hatalomra van szükség. Volkogonov szerint Sztálin egyetlen igazi ve- télytársa a hatalom megszerzésében Lev Trockij volt. Nvikolaj Buharinról szólva a szovjet hadtörténész ezt a véleményt fejtette ki: sajnos, ennek a kiváló tudósnak esélye sem volt arra, hogy a hatalomért folytatott harcot megnyerje, mert ezt emberi tulajdonságai, túlzott érzékenysége nem tették lehetővé. A sá.j tóértekezleten szóba került az 1934 decemberében meggyilkolt Szergej Kirov leningrádi első titkár ügye. Volkogonov elmondta: arra nincs bizonyíték, hogy Sztálin maga rendelte volna el a gyilkosságot, de ha ezt nem tette is meg, abban az időben sokan voltak olyanok, akik „félszavakból is értettek”. Hozzáfűzte, hogy valószínűleg már soha ne'm derül ki a Kirov- gvilkosság valódi háttere, mint ahogy Trockij 1940-ben Mexikóban történt meggyilkolásának igazi oka sem. Volkogonov végül elmondta : helyesnek tartja azt a javaslatot, hogy a Szovjetunióban állítsanak emlékművet a sztálinizmus áldozatainak, mert ez a korszak olyan időszak volt, amelynek sohasem szabad megismétlődnie. — Egy emlékmű erre hívná fel az utókor figyelmét — hangsúlyozta a szovjet hadtörténész. (MTI) Bécsi sajtótájékoztató a világkiállításról Az 1995-re tervezett Bécs— Budapest világkiállításnak igen jó esélye van a sikerre, féléves időtartama alatt mint- egy 20 millióan tekintik majd meg a két fővárosban, s a látogatók összesen 6 milliárd schillinget és 18 milliárd forintot költenék majd el a felkeresett országban. Ezt tartalmazza a világszerte ismert amerikai Bechtel cég tanulmányterve, amelyet Bécsben a sajtóértekezleten ismertettek. A nagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó kiállítás egyedülálló jellegzetessége, hogy párhuzamosan rendezik meg két olyan ország fővárosában. amelyek társadalmi rendszere eltérő; egyúttal mindkét országnak külön- külön is sok fontos adottsága. kellő vonzóereje van ilyen jelentős vállalkozáshoz. A cég szakértőinek számításai szerint a kiállítás jövedelmezőségének közvetve fontos tényezője lesz az is, hogy a szükséges létesítményeket a fővárosok később is hasznosítani tudják. Hans Mayr bécsi alpolgármester szerint a belépődíjakból és a szponzorálási bevételekből fedezni lehet majd a kiállítás költségeit. Az alpolgármester elmondotta: tárgyalások folynak a MÁV és az osztrák államvasutak között arról, hogy a világkiállításra óránként 160 km sebességű vonat-ösz- szeköttetést biztosítanak a két főváros között. Közös cél a bécs—budapesti autópálya teljes kiépítése. A kiállítás tárgyára, helyére és finanszírozására vonatkozó elvi döntéseket novemberig elő kell terjeszteni a világkiállítások párizsi irodájánál, ahol jövő májusban döntenek az 1995- ös világkiállítás helyszínéről.
