Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI 1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVE.. 153. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚNIUS 28.. KEDD ■riTmmrwiBrn ímí' tt m'iWwn ipihítTíHif. wwi~inrm" iiiiniiíniirirTTOigMiw~ií'irTifníírTnMB 3assó Mihály a budapesti pártbizottság új első titkára (2. oldal) Partneri kapcsolat (3. oldal) Wagner Sándor emlékkiállítása (4. oldal) 0 Hazafias Népfront országos elnökségének ülése Előrehaladásunk két fontos eleme: az értékek megőrzése, a változások szüksége Grész Károly a testület ülésén Kisipar a kisközségekben Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg Mauno Koi- vistónak, a Finn Köztársa­ság elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogar tásáról. Az Elnöki Tanács megál­lapította, hogy a látogatás és a Mauno Koivistóval, vala­mint a kíséretében hazánk­ban járt személyiségekkel folytatott tárgyalások hasz­nosak voltak, kifejezték a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság közötti eredményes együttműködést és a két rokon nép közötti hogyamányosan jó viszonyt. A testület megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének sze­mélyi kérdésekben tett együttes javaslatait, azokat elfogadta és ennek megfe­lelően a hatáskörébe tarto­zó tisztségekkel kapcsolat­ban a megválasztásra az Országgyűléshez előterjesz­tést tesz. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott egyes magas állami tisztséget be­töltő vezetők bérének sza­bályozásáról. Az Elnöki Ta­nács elnöke, az Országgyű­lés elnöke és a Miniszter- tanács elnöke havi munka­bérét eddig egyedi elbírá­lással, jogi szabályozás nél­kül állapították meg. Az uj törvényerejű rendelet a kér­dést jogilag rendezi. Az El­nöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot arra, hogy a végrehajtás részletes sza­bályait megállapítsa. Az Elnöki Tanács módo­sította a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatá­sos állományának szolgálati viszonyáról szóló, 1971-ben alkotott törvényerejű ren­deletét. Eszerint a huszonöt és az ezt követő minden tíz év szolgálati idő után járó jubileumi jutalom eddig egy hónapi alapilletményt kitevő összegét másfél hónapi alap- illetménynek mfegfelelő mér­tékre emelték. A rendelkezést az 1988 évi kifizetésekre is alkal­mazni kell. A testület a to­vábbiakban kinevezésről ha­tározott, bírákat mentett fel és választott meg, kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibort, a legfőbb ügyész helyettesét érdemei elismerése mellett, nyugállományba helyezése miatt tisztségéből felmentet­te és dr. Szabó Istvánt, a legfőbb ügyész helyettesévé kinevezte. Dr. Szabó István a hivatali esküt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette. Az eskütételen jelen volt: dr. Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottsága közigaz­gatási és adminisztratív osztályának vezetője, Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára és dr. Szíjártó Ká­roly legfőbb ügyész. ☆ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lévai Tibornak, a legfőbb ügyész helyettesé­nek több évtizedes vezető ügyészi munkássága elisme­réseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szo­cialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. (MTI) A Hazafias Népfront or­szágos elnöksége — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott hétfőn a HNF Orszá­gos Tanácsának székházá­ban. A tanácskozáson Grósz Ká­roly. az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tájé­koztatta a testületet a párt Központi Bizottságának jú­nius 23-i üléséről, ezen be­lül azokról a személyi ja­vaslatokról, amelyekhez a Központi Bizottság kérte a HNF országos elnökségének egyetértését. — A Központi Bizottság a pártértekezletet követő el­ső ülésén mindenekelőtt megvitatta feladattervét, tu­lajdonképpen azt a munka- programot, amely szerint 1989 végéig dolgoznia kell. Ennek a határidőnek alap­vető oka, hogy meggyőződé­sünk szerint a XIV. kong­resszust 1990-ben meg kell tartanunk, és addig el kell végeznünk egy olyan vizsgá­latot, elemzést, amelynek alapján hosszabb időszakra rajzolhatok fel mindenekelőtt a párt-, s a társadalmi szer­vek, tevékenységükön ke­resztül pedig az egész tár­sadalom mozgásirányának lobb kontúrjai — mondotta bevezetőben Grósz Károly. — Meggyőződésem szerint az az időszak véglegesen lejárt, hogy egy irányító központ­ból határozzák meg a társa­dalmi mozgás részkérdéseit is. Ellenkezőleg, egy olyan korszak következik, amikor értelmesen és egészségesen kell ötvözni — és ezt még meg kell tanulni — az ön­szerveződő, öntevékenyen dol- ynzó társadalmi közösségek mozgáslehetőségeinek kiszé­lesítését, bátorítását egyik oldalon: a másik oldalon pedig gondoskodni arról, hogy ez az önmozgás har­monizáljon egy központi tö­rekvéssel, amely nemcsak a csoportérdekeket veszi íi­Latogatos Rövid munkalátogatáson hétfőn megyénkben járt Be- recz Frigyes, az MSZMP KB tagja, ipari miniszter. A dél­előtt folyamán találkozott az országgyűlési képviselők me­gyei csoportjával, akikkel időszerű kérdésekben cserélt véleményt. Ezt követően az ipari mi­niszter ellátogatott a Nógrá­di Szénbányákhoz, s megbe­szélést folytatott Zsuffa Mik­lóssal, az MSZMP KEB tag­jával, a vállalat vezérigaz­gatójával. A találkozón jelen volt Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára, Tözsér Gáspár, a terület or­szággyűlési képviselője, Já- kóhalmi Ferenc, a vállalat pártbizottságának titkára és Farkas József, a vszb titká­ra. Tanácskozásuk után ke­restük meg Zsuffa Miklóst, aki válaszolt kérdéseinkre. — Az ipari miniszter lá­togatása — feltehetően — gyelembe, hanem a társa­dalom egészének a céljait is követi — hangoztatta Grósz Károly. Szólt arról, hogy ebben az új szemléletmódban átrende­ződik a párt irányító szerepe és munkastílusa, és átren­deződik a párt- és a társa­dalmi szervek, a párt- és az állami szervek közötti együttműködés gyakorlata is. Ennek első jelentős lépése, hogy számot vessünk az el­múlt három vagy négy év­tized tanulságaival is. Egy ilyen nagy léptékű ritmus- váltás, amely remélhetőleg nem társadalmi megrázkód­tatásokkal fog végbemenni, hanem közösen irányított, céltudatos munka eredmé­nyeként, megköveteli, hogy közösen megharcolt utunk bázisán járjunk, amely két fontos elemre épül: az érté­kek megőrzésére és a változ­tatások szükségességének re­ális számbavételére. Ezért a Központi Bizottság úgy határozott, hogy mun­kabizottságot küld ki — Pozsgay Imre vezetésével — ennek a korszaknak, a mö­göttünk lévő három-négy év­tizednek az elemzésére, s arra, hogy megfogalmazza javaslatait egy új pártprog­ramhoz. — Ez a munka nemcsak pártpolitikai elemzést kíván, hanem a társadalom min­den politikai, tudományos műhelyének a közreműködé­sét kéri, a gazdasági kérdé­sek és folyamatok elemzésé­től kezdve a szellemi folya­matok, a társadalmi mozgá­sok elemzéséhez. Megítélé­sünk szerint a pártot alkal­massá kell tenni a megvál­tozott viszonyok és körül­mények közötti működésre. Ezért küldtük ki a munka- bizottságot a párt szervezeti szabályzatának elemzésére, a szabályzat írott tételei és a gyakorlati tapasztalatok összevetésére, s ennek alap­összefügg a szénbányáknál folyó szanálással. Miről tu­dott beszámolni a jelenlegi szakaszt figyelembe véve? — Végső soron arról kí­vántak meggyőződni, hogyan halad az eljárás. Erről ad­tam tájékoztatót. Mint a nW NŐGRÁD-ból is érte­sülhetett róla a közvélemény, másfél héttel ezelőtt elké­szült a kibontakozási prog­ramunk. Mind a szanáló szervezet, mind a miniszté­rium megkapta az írásos anyagot, amelyről egyébként a hét közepén folytatódik a konzultáció. A szanálási szervezet véleménye szerint az anyag tárgyalási alapul szolgálhat, de szükséges a további átdolgozása, mivel hosszúnak ítélték az 1992-ig terjedő időt, amikor is vál­lalatunk működése gazda­ságossá válhat- A tárgyalá­sok későbbi szakaszaiban a gyorsítás mikéntje kerül a középpontba. Berecz elvtárs ján egy olyan korszerűsítési elképzelés kidolgozására, amelyben a XIV. kongresz- szusnak kell állást foglalnia. — A következő központi bizottsági ülések valamelyi­kén javasoljuk majd, hogy a KB munkabizottságot küld­jön ki a gazdaságpolitika hosszú távú koncepciójának kidolgozására, valamint az alkotmánymódosítással kap­csolatos döntések előkészí­tésére. Így állna rendszerbe 1989 végéig, 1990 elejéig az a munkaprogram, amelynek kidolgozása és megvalósítá­sa a kibontakozás irányába gyorsíthatja fel a társadalmi mozgásokat. A Központi Bizottság ülé­sén az is megfogalmazódott, hogy ennek meg kell terem­teni a nemzetközi feltétele­it is- Szélesíteni kell a Ma­gyar Népköztársaság külpo­litikai mozgásterét, kapcso­latrendszerét, mégpedig ha­tározottabban mint eddig, mert csak egy konstruktív, segítőkész nemzetközi közeg­ben leszünk képesek a maga nemében egyedülálló vállal­kozásunkat megvalósítani. A nemzetközi közeg szélesíté­se ma elsősorban és minde­nekelőtt a fejlett tőkésvilág és az ázsiai térség felé való fokozottabb nyitást jelenti, tekintettel arra, hogy a szo­cialista országokkal hagyo­mányosan nyílt és jó kap­csolataink vannak. Ami pe­dig vállalkozásunk egyedül­álló voltát illeti: ez nem azt jelenti, hogy egyedül munkálkodunk ilyen programon, hiszen a Szovjetunióban, a Lengyel Népköztársaságban, Cseh­szlovákiában, valamint Kí­nában is ugyanilyen nyom­vonalon bátor útkeresés fo­lyik. — Ügy érezzük, a magyar társadalomban fokozódik a készség és a nyitottság a (Folytatás a 2. oldalon) is úgy vélte, hogy tovább kell munkálkodni azon, hogy a szanálási szervezettel szinkronban ez a rövidítés lehetővé váljék. — Önök lehetségesnek tartják a gyorsítást? — Munkatársaim a múlt hét második felében megtár­gyalták a program rövidíté­sének lehetőségét az üzemi vezetőkkel, akik most kere­sik az alternatívákat. Eb­ben a pillanatban nehéz lenne erről bővebbet monda­ni. —- Szóba került-e a válla­lat 315 millió forintos idei támogatásának a megvonása, ami rendkívül súlyos hely­zetet is teremthet? — Igen. Ezzel kapcsolat­ban a miniszter elvtárs azon a véleményen volt, hogy a szanálási szervezet a folyó támogatás elvonása mellett is biztosítja a vállalat mű­ködőképességét. (németh) Nógrád megye 120 telepü­léséből 92-nek a lélekszáma nem éri el a másfél ezret, 42 község pedig demográfiai­lag, közgazdaságilag és köz­lekedés szempontjából is ked­vezőtlen adottságú. A kis népességű, kedvezőtlen adott­ságú falvak népességének fogyása csak akkor állítható meg, ha az alapfokú szük­ségleteket mind teljesebb körben helyben kielégítik. Természetesen a népes­ségmegtartó erők köre meg­lehetősen széles és szerte­ágazó. Közé sorolhatjuk a munkaellátottságot, a lakás­építés lehetőségét, a közle­kedés. az úthálózat, az egész­ségügyi ellátás, az oktatás, a közművesítettség, a keres­kedelem színvonalát, nem utolsósorban a fogyasztási szolgáltatás minőségét. Megyénkben az elmúlt év végén 2679 kisiparos rendel­kezett iparengedéllyel, vagy­is 10 ezer lakosra 117 kis­iparos jutott. Ez elmarad az országos átlagtól, amely 142. Az ipart 1315-en főfog­lalkozásban. 1138-an munka- viszony mellett, 238-an nyug­díjasként gyakorolták. A kisközségekben az em­lített időszakban 963 kisipa­ros állt a lakosság szolgála­tában. Számuk 1983-hoz vi­szonyítva 177-tel csökkent. Valamennyi ágazatban mér­séklődött a kisiparosok szá­ma, kivétel a teherfuvaro­zás és a fodrászszakma, ahol a korábbinál lényege­sen többen keresik kenyerü­ket. A csökkenés oka pél­dául a cipész- és a kádár­szakmában az elöregedés, más mesterségek képviselői a községek népességének fo­gyása. ebből következően a megrendelések csökkenése miatt adták vissza a kisipart. A jogi szabályozók is ne­gatívan hatnak a kisiparo­Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hi- vatal elnöke hétfőn Rómá­ba utazott, ahol részt vesz A magyar Országgyűlés meghívására hétfőn brit Parlaments küldöttség ér­kezett hazánkba hivatalos látogatásra. A kormánypár­sok számának alakulására. A falvakban a kisiparo­soknak csak mintegy fele főfoglalkozású, 45 százalé­kuk munkaviszony mellett, 5 százalékuk nyugdíjasként űzi az ipart. Ebből követke­zik. hogy a kisipar teljesítő- képessége visszafogott, ke­vésbé hatékony. A létszám­szerkezet ilyetén formájú alakulásában bizonyára köz­rejátszik a települések kis­ipart eltartó ereje is. Min­dent összevetve: a kisiparo­sok nélkülözhetetlenek a kisközségekben, döntő rész­ben ők végzik a szolgálta­tásokat. A lakosság által igénybe vehető fogyasztási szolgál­tatásokra több javító-kar- bantartó-szolgáltató szer­vezetnek is van ugyan jo­gosítványa, ám gazdaságta* lanságra hivatkozva egyre inkább kivonulnak ezekről a területekről. Ebből adó­dóan monopolhelyzetbe ke­rülnek a kisiparosok, nincs versenyhelyzet, s ez nem használ a szolgáltatás mi­nőségének. A kisiparnak a falvakban betöltött szerepét tárgyalva, a KIOSZ Nógrád megyei választmánya megállapítot­ta: univerzális szakembe­rekre volna szükség, olya­nokra. akik többféle javítást és karbantartást tudnának elvégezni. Sajnos, a vegyes- javító-szakma megszűnt. Kívánatos lenne, hogy a ta­nács a magasabb szakmai végzettséggel rendelkezők­nek a szolgáltatást is enge­délyezze. Az eddiginél job­ban kellene segíteni a kis­ipart kiváltani szándékozó­kat, s ennek egyik módja lehetne a nem lakás céljára szolgáló építmények adófi­zetési kötelezettség alóli mentesítése. Paskai László, esztergomi érsek bíborosi beiktatásán. (MTI) ti és ellenzéki képviselők­ből álló delegációt Ralph Howell képviselő vezeti. (MTI) Megyénk képviselőivel tárgyalt Bere ex Frigyes a niőgrádi Szénbányáknál K. L. Érsekvadkerten él és dolgozik Piscsúr István kádár, akit a kihalófélben lévő szakma egyik nagy öregje­ként tisztelhetünk. Fotó: Rigó Tibor Rómába utazott Miklós Imre Brit parlamenti küldöttség hazánkban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom