Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

1988. JÚNIUS 1., SZERDA NOGRAD 3 A nógrádkövesdi bányászok dicsérete Nyereség takarékosságból Az üzemben teljesen gépesített a termelőmunka. Fotó: — k. j. — — A kollektíva a mennyi­ségi tervétől kismértékben ugyan elmaradt, de gazdasá- gi mutatója jóval kedvezőb­ben alakult a vártnál — summázza a nógrádkövesdi üzem első négyhavi ered­ményeit Molnár László, a Közép-magyarországi Kőbá­nya Vállalat gépészeti elő­adója. A Nógrádkövesd központú vállalat három megyében és négy üzemben termel. Pest megyében található a szobi és a sóskúti üzem, Komárom megyéhez tartozik a leány­vári üzem és szűkebb pátri­ánkban lelhető fel a már említett nógrádkövesdi üzem. A bányákból kikerülő követ egyrészt utak és vasúti töl­tések építéséhez használják fel zúzottkő formájában, másrészt talajjavító őrle­ményként alkalmazzák a me­zőgazdaságban. A nógrádkövesdi üzem rendkívül fontos helyet fog­lal el a vállalat életében. Molnár László magyarázza: — A múlt évben 1 millió 188 ezer tonna követ adott vállalatunk, 156 ezer tonná­val többet az előirányzott­nál. A termelés 40 százaléka a nógrádkövesdi bányászok nevéhez fűződik. A vállalat nyeresége 21 millió 190 ezer forintra rúgott, szemben a célul tűzött 14 millió 330 ezerrel. Ebből a helybeli üzem dolgozói 7 millió 677 ezer forintot produkáltak. Az üzem jelentősége az idén tovább növekedett. Ez­zel kapcsolatban ezeket mondja a gépészeti előadó: — A vállalat termelési kö­telezettsége 1 millió 81 ezer tonna. A nógrádkövesdi üzem feladata 435 ezer ton­na. Tekintettel a megválto­zott gazdasági körülmények­re és a piaci helyzetre, ter­vezett nyereségünk felényi a tavalyi programban szere­pednek, 6 millió 717 ezer fo­rint. Nos a nógrádkövesdi murikásgárdától 3 millió 954 ezer forint gaz-- dasági eredmény elérését várja a vállalat veze­tése. -Vagyis a kollektívának az összes haszon több mint felét kell hoznia. Visszatérve az első négy hónap felemás mérlegére! a szakember sorolja: ' — A piaci igények mér­séklődése miatt közel tízezer tormával, nem egészen nyolc százalékkal maradt el tervé­től az üzem. Az adósság nem jelentős, bizonyos, hogy pó­tolja majd a bánya. Ebben az időszakban 463 ezer forint nyereség került a mérleg- könyvbe. A pozitív eredmény elsősorban az anyaggal és az energiával .’való takarékos­ságnak, továbbá a piaci ke­reslethez igazodó termék- szerkezetnek köszönhető. K. L. Kedvezmény kisállattartóknak A salgótarjáni városgaz­dálkodási vállalat megkezdte a megyeszékhely közterüle­tein a fű nyírását. A levá­gott füvet a kisállattartók díjmentesen elvihetik, a gé­pek után. Elsőként — ked­den — a Beszterce-lakótele- pen jelent meg a fűnyíró gép. majd sorban a Keme­rovo-, a Gorkij-lakótelep kö­vetkezik, végül a belváros. Kollégium a kormány oldalán Nincs fél esztendeje, hogy az Országgyűlés téli ülésszakán a kormány el­nöke bejelentette a követ­kezőket: ,.A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak ma­gasabb szintre emelése érdekében — a miniszterel­nök vezetésével — létre­hozzuk a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. Ez olyan új, közvetlen kap­csolati forma lesz a kor­mány és a tanácsok között, amely érdekegyeztetési, ké­sőbb érdekképviseleti fó­rumként működhet.” Az idézett szavak el- i hangzásakor annyit lehetett tudni, hogy a közigazgatás átszervezésének, pontosab­ban, a legfelsőbb tanácsi irányítás változásának ré­sze a kollégium megalakí­tása. Azzal ugyanis, hogy megszűnt a tanácsi hivatal — a tanácsok központi irá­nyítására hivatott főhatóság — s a Belügyminisztérium vette át az irányító szere­pet, lényeges változás tör­tént, hiszen a kormány így közvetlen kapcsolatot te­remtett a tanácsokkal, ami egyben önállóságuk fokozott elismerését is jelenti. A lényeg az, hogy a kol­légiumi testület — amely­nek tagjait a miniszterelnök kérte fel a részvételre — városi és községi elnökök esetében megyei javaslat alapján — nem hoz dönté­seket, nem hoz határozato­kat semmilyen konkrét ügy­ben. A testületi vélemény azonban nagyon fontos le­het a kormányzati döntések előkészítésében. Más szó­val, a kollégiumi üléseken a legkülönbözőbb tanácsi érdekeknek kell megmutat­kozniuk, s az ezekből kö­vetkező véleményeknek kell elhangozniuk az egyes kor­mányzati elképzelésekkel kapcsolatban, hogy aztán a kormány a feltárt területi, helyi szempontoknak a fi­gyelembevételével hozza meg döntéseit. A most kialakult kollégium a választási ciklus végéig • tevékenykedik, aztán cseré­lődik a tagság. Mézépont Ellentmondások a társadalmi munkában Többször elhangzott már és rni is nemegyszer adtunk hírt arról, hogy kimagasló volt a tavalyi év a településfejlesztést segítő társadalmi munkában. Országos összehasonlításban is figyelemre méltó volt az esztendő: első alkalommal nyerte el megyénkből három település a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának nemzeti zászlaját és kapott összesen öt és fél millió forint jutalmat. Jogos büszkeséggel említhetjük még ma is ezt a produkciót, de szembe kell nézni azokkal a tényekkel, számokkal is, amelyek azt jelzik, hogy az el­ért eredmények ellenére a lakosság aktivitása csökkent. Az egy lakosra jutó teljesítmény alapján a megyék kö­zötti összevetésben Nógrád a negyedikről az ötödik helyre került. Ennek alapvető oka az, hogy vannak nagyon aktív és naigyon gyengén teljesítő települések, s a közöttük lévő különgség igen nagy: egy lakosra vetítve 2000—2500 forintot is kitesz. De nemcsak a számok, forintok mutatnak feltűnő ellentmondásokat, hanem falvaink, városaink összképe, amit j áriunkban - kel tü n kben magunk is láthatunk. Ugyanis míg rengeteg idő, s energia ment el környezetvédelmi, köztiszta­sági akciókra, addig a településeken belül és azok környé­kén sok a szemét, az illegális szemétlerakat, gondozatlan az árokpart, gazos a virágágyás. Nem kevesen úgy vélik —, s legyintenek lemondóan —, hogy a társadalmi munka összmennyisége, a teljesítmény mértéke nem több puszta beírásnál. Papírra vetett kalkulá­cióval manipulálható, hogyan legyen nagyobb az érték, több a társadalmi munkaóra, s annak díjazása. Nos, a tár­sadalmi munka óradíjának elszámolásában tavaly valóban változás történt: az elszámolási árak a megelőző évihez ké­pest a duplájára emelkedtek. Ez önmagában még miitsem jelent, de úgy már igen, ha azt is tudjuk, a megkétszere­ződött elszámolási árakkal megyei összesítésben mindössze 16 százalékkal növekedett, a társadalmi munkában a tel­jesítmény. Az eredmények csökkenése tehát nyilvánvaló. Okai öez- szetettek, ám kettőt ezek közül feltétlenül meg kell említeni. Az egyik, hogy a tanácsok beruházási lehetőségei mérsék­lődtek. A másik pedig, hogy igen kedvezőtlen hatása volt az aktivitásra a településfejlesztési hozzájárulásnak, a teho befizetésének. Ugyanis a teho fizetését és a társadalmi mun­kában való részvételt sokan nem tartották összeegyeztet­het ön ek. A kiemelkedő siker ellenére láthatók az ellentmondások a társadalmi munka nógrádi összképében. Számot vetett ezzel a népfront megyei elnöksége is, s ezért kért fel min­den helyi népfrontbizottságot, hogy a társszervek bevoná­sával elemezzék a társadalmimunka-akciók tapasztalatait. S ennél is fontosabb, hogy előre nézzenek: tűzzenek ki újabb, a lakosság igényeit hűen kifejező célokat. Zsély András Ugrásra készülődve Tripla Univer(?!) Zeolit! Ötlött fel a salgó­tarjáni Univer Szövetkezet vezetőiben a varázsszó, úgy három évvel ezelőtt. Igen, gyártsunk zeolitot! A gon­dolatot tett követte. Mostan­ra már megrendelték a gyártógépeket és elkezdték felújítani az épületet, ahol egy év múlva megindulhat a termelés. De ne szaladjunk annyira előre! A szövetkezetiek tud­ták, hogy ha valami ko­molyabb fába akarják vágni a fejszéjüket, akkor aihhoz meg kell nyerniük az ál­lam támogatását is. Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság által indított hulla- d ék a n vag-haszn ősit ási prog­ram éppen kapóra jött, s az sem volt mellékes, hogy a hazai zeolltfelhasználók ezt az anyagot külföldről szer­zik be. Beadták hát pályázatukat az OMFB-hez, amelyet el­fogadtak és támogatásra ajánlottak. Az OKISZ is be­hatóan megvizsgálta az ügyet, majd áldását és pe­csétjét adta rá, amikor a felhasználók széles kőre biztosította arról, hogy a le­endő üzem terméke valóban importkiváltó. Tavaly novemberben már mindenki támogatta a ké­szülő beruházást, az OMFB- től a hitelbankig. Hamar­jában megvásárolták a Nóg­rádi Szénbányák évek óta nem használt Gyula-rakodói épületét. Az eredeti terve­ken azonban módosítani kellett, hiszen az Univer a termékét az üveggyáraknak szerette volna szállítani, ám időközben az ajkai timföld- gyár új zeoli ttermelő üzeme elkezdte a munkáját, meg­nyerve magának a kínál­kozó piacot. Aggodalomra azonban nem volt ok, hiszen a gyártási technológia kis változtatásával a vegyipar­ban, a hűtőgépgyártásban és a földgázkitermelésben jelentkező igényeknek meg­felelő zeolit készülhet majd az Univer Kisterenye mel­letti üzemében. Véglegesek a számok is: a beruházás értéke 24 millió forint. Ebből 2,5 millió az OKISZ támogatása, 8,4 mil­lió az OKISZ kölcsöne, 7,2 millió állami alapjúttartás, s 700 ezer forint bankkölcsön formájában áll a szövetke­zet rendelkezésére. A készü­lő üzem évente 300 tonna mesterséges zeolitot fog elő­állítani. Felhasználja majd az ötvözetgyár pernyéjének egy részét, amit eddig med­dőhányókba szállítottak, il­letve talajlazításra hasznosí­tottak. A pernyét zárt rendszer­ben, autokláv módon, lúggal főzik majd ki, utána leszű­rik, alumíniummal elegyítik, aztán ismét leszűrik. Gramu- lálás és szárítás után a kész zeolitot lehet forgalmazni. Ez évi 30 millió forintos árbe­vételt jelent, amivel a szö­vetkezet 'megduplázza eddi­gi termelési értékét. Várha­tóan a nyereség is a kétsze­resére növekszik majd a ko­rábbi 8 millióról, aminek egy részét az első időkben a köl­csön törlesztésére kell fordí­tani. Itt akár vége is lehetne cikkünknek, ha nem lenne az un ivereseknek egy má­sik makacs ideájuk, amely hat esztendővel , ezelőtt Vincze György szabadalma alapján ötlött az eszükbe. A találmány alapján olyan állati takarmánykiegészítőt szándékoznak gyártani, amely alkalmazásával növek­szik a súlygyarapodás, csök­ken az elthullási arány, amely lehetővé teszi a biotikumok alkalmazásának csökkenté­sét. Az ily módon tenyész­tett állatok exportjának fel­tételei jóval kedvezőbbek lesznek a nyugati kereskede­lemben. Felmerülhet a kérdés: ha e szer ilyen hatékony, ilyen sok jó tulajdonsággal bír, akkor miért. nem gyártják már évek óta, miért kellett hat esztendőt várni?! Először is azért, mert a bizonyítási eljárás ilyen esetekben jó­val alaposabb, ennélfogva hosszadalmasabb, mint mondjuk a zeolit esetében. Bizonyítani kell a mérhető súlygyarapodást, az állati és ezen keresztül az emberi szervezetre való teljes ár­talmatlanságot. A körülmények is most alakultaik úgy, hogy a be­ruházást — divatos kifeje­zéssel élve — „meg kellett lépni”. A zeolit kapcsán em­lített Gyula-rakodói épület ugyanis lehetőséget biztcfeít arra is, hogy ott takarmány­kiegészítőt készítsenek. Már idén megkezdik a gyártást a Vincze György által készí­tett gépen (ami egy bírósági ügy kapcsán zár alá került, de remélhetőleg nemsokára az Univer rendelkezésére áll). Külön szerencse, hogy az épülettől nem messze, szinte a szemközti dombol­dalban található a készít­mény alapanyagául szolgáló riolittufa, amit a Nógrádi Szénbányák fog kitermelni. A takarmánykiegészítő gyár­tására ugyanis a szövetkezet gazdasági társulás keretében, a bányászokkal karöltve vál­lalkozik. Mivel adott az épület, an­nak szociális létesítményei, a beruházás csupán a szük­séges berendezések beszer­zésére korlátozódik, aminek értéke nem haladja meg a 3 millió forintot. Ugyanak­kor évente 15 ezer tonna készítmény eladásából 40— 50 millió forint árbevételre tehet majd szert a gazdasági társulás. Nagy ugrásra készül tehát az Univer Szövetkezet, egy­két éven belül megtriplázza árbevételét- Az ipari hűtő­gépek javításától kezdemé­nyezőkészséggel, jobbra, többre való törekvéssel el­jutott a kollektíva a zeoli- ton keresztül a takarmány- kiegészítőkig. Mi jöhet még?! Mészáros Zsolt Szövetkezeti ipar Erőteljes exportnövekedés Az ipari szövetkezetek az idén is lendületesen növe­lik exportjukat. A hagyo­mányos formában működő szövetkezetek konvertibilis exportja az év első négy hónapjában, forintban mér­ve, 42,5 százalékkal halad­ta meg az egy évvel ko­rábbit. S bár ebben szere­pet játszott a forint árfo­lyamváltozása is, a 640 mil­lió forintos exporttöbblet nagy részéhez az ipari szö­vetkezetek értékesebb ter­mékek eladásával jutottak. Az átlagot meghaladó volt a növekedés a szövetkezeti, vegyiparban. Kiemelkedő eredményeket értek el Bé­kés, Tolna és Szabolcs me­gye szövetkezetei, és külön említést érdemel a Kecske­méti Alumíniumipari Szö­vetkezet lendületes export- növekedése. Sok szövetkezet folytat biztató tárgyalásokat nyu­gati partnerekkel vegyes vállalat alapításáról. Nem­rég indította tevékenységét Fertődön a FERBAU Kft., amely a Fertőd! Építőipari Szövetkezet és a dán part­nerek részvételével tetőtéri ablakok közös magyaror­szági gyártására vállalko­zott. A tatai Kemobil Szö­vetkezet osztrák partneré­vel mosószerek gyártására alapított vegyes vállalatot. Az elmúlt napokban kezd­te meg működését texasi székhellyel a magyar Com- puDrug Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet és az ameri­kai Kaiser Research Inc. részvételével alapított szá­mítástechnikai vegyes vál­lalat. A barcsi Unitech Szö­vetkezet más magyar part­nerek bevonásával kon­ténerszállító célgépek gyár­tására alapít közös vállala­tot egy NSZK-beli céggel. Nagyberuházás a nagylengyeli olajmezön Zala megyében, a nagy­lengyeli szénhidrogén­mező jelentős részén, Bá- zaikerettye térségében, a másodlagos művelést elő­segítő beruházás folyik. En­nek lényege az, hogy szén­dioxidgáz besajtolásával olyan nyomásviszonyokat tudnak létrehozni, amély- lyel további nagy mennyi­ségű olajat lehet a felszín­re hozni. A mintegy 31 mil­liárd forintba kerülő nagy- beruházás a számítások sze­rint 15 éven belül többszö­rösen megtérüli. Az így fel­színre hozott olaj a Gellén- háza közelében levő fő­gyűjtő és elosztóállomás- ról kerül majd a finomítók­ba. MTI-fotó: Czika László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom