Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 27.. HÉTFŐ Gelman interjúja magyar tudósítóknak Gorbacsov a pártkonferencián megkapja a támogatást Gorbacsov a pártkonfe- rencián megkapja a támo­gatóst az eddigi politika folytatásához, a küzdelem azonban a tanácskozás után várható a peresztroj­ka igáéi hívei és ellenfe­leik között — hangoztatta a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió moszkvai tudósítóinak adott nyilat­kozatában Alekszandr Gel- man. Az ismert szovjet író, dramaturg, akit az átalakí­tás egyik élharcosaként tartanak számon, úgy vé­lekedett, hogy a jelen idő­szakban nein növekszik a peresztrojka ellenfeleinek száma, viszont ezek az erők egyre jobban aktivizálód­nak, sőt mind agresszívab- bakká válnak, mert érzik, hogy szűkül a mozgásterük. Gelman szerint az ellen­állást tulajdonképpen azok a középszerű képességekkel rendelkező funkcionáriu­sok jelentik, akik még Brezsnyev idejéből marad­tak meg beosztásukban, és akik érzik, hogy nem ké­pesek felvenni a versenyt az új káderekkel1. Termé­szetesen akadnak olyanok is, akik tehetségesek vol­tak régebben is, de alkal­mazkodtak az akkori körül­ményekhez. Közülük nem egy ma a peresztrojka ol­dalán áll, és valójában most bontakoztathatja ki képességeit igazán. — Ezek­nek az embereknek a meg­ítélésében ma nem az a fontos, hogy hol voltak és mit csináltak a múltban, hanem az, hogy tudnak-e ma a'z új követelmények­nek megfelelően dolgozni — hangsúlyozta a szovjet író. Nem hozott eredményt az ENSZ-közgyűlés harmadik rendkívüli leszerelési ülés­szaka: a küldöttek nem tud­tak megegyezni egy politikai záródokumentum elfogadá­sában. A vasárnap reggelig tartó viták után az üléssza­kon csupán egy technikai jellegű, a tanácskozást ösz­A peresztrojka eddigi fej­lődéséről szólva, annak a véleményének adott han­got, hogy az eltelt három évben nagyobb következe­tességgel többet lehetett volna elérni, elsősorban a gazdaság területén. — Keveset tettek a pe­resztrojka hívei is ez alaitt a 3 év ailatt. Most arra van szükség, hogy kritikusan elemezzék hibáikat, és en­nek tükrében tegyék még hatékonyabbá tevékenysé­güket — mondta Gelman. — A tabuk még mindig nem tűntek el teljesen. A Központi Bizottság tovább­ra is zárt ajtók mögött tart­ja üléseit, az ott elhangzó felszólalásokat a sajtó nem közli, holott a testület ülé­se meghatározó fórum az ország egésze szempontjá­ból — állapította meg Gel­man. Hozzátette: azt várja a pártkonferenciától, hogy a titokzatosság, a titkolód­zás feloldásáról fog dönte­ni. Ennél is fontosabb azon­ban számára, hogy a párt- fórum megerősítse a pe­resztrojka visszafordítha­tatlanságát. Nagyra értékelte, hogy a tanácskozás előkészítése felpezsdítette a közéletet, mozgósította a közvéle­ményt. Sajnálatosnak ne­vezte azonban, hogy a kül­döttek megválasztásába nem vonták be kellőképpen a párttagságot. Gelman a magyar tudósí­tóknak elmondta, hogy a filmművészszövetség párt- szervezetének nevében Elem Klimov rendező ja­vaslatot tesz egy hazafias front létrehozására. A mű­szefoglaló záróközleményt hagytak jóvá. Az ülésszaknak új lesze­relési javaslatokat kellett volna kidolgoznia, meg kel­lett volna erősítenie a világ- szervezet szerepét a leszere­lési folyamatban. Ez azon­ban, hasonlóan a második vészek megítélése szerint egy ilyen szervezet egy­részt teret ad a különféle vélemények megnyilvánu­lásának, másrészt a pe­resztrojkát segíthetné q párton kívüli erők bevoná­sával. — Ha a XX. kong­resszus idején is lertt vol­na már ilyen szervezet, nem vallott volna kudarcot az akkor megindult meg­újulási folyamat — véleke­dett az író. (Alekszandr Gelmant, miután nem vá­lasztották meg küldötté, a szervezőik díszvendégként meghívták a pártértekezlet­re.) — A szovjet közéletben egyelőre csupán az eszmei pluralizmus létezik, a szer­vezeti és politikai plura­lizmussal kár lenne sietni. Az elsődleges feladat mos} a demokrácia megerősítése — mondotta. Szerinte a há­borús, nacionalista, rasszista uszítás szigorú kizárásával minden nézetnek jogot kell biztosítani a vitákban tör­ténő megmérettetésre. Mint mondta, ő maga a sztáli­nistáknak is lehetőséget ad­na arra, hogy saját lapot alapítsanak nézeteik kifej­tésére, mert az mindenki számára tanulságokkal szol­gálna. — A pártnak most széle­sebben kelt képviselnie a társadalomban jelentkező érdekeket, így elkerülhető, hogy más politikai csopor­tosulások alakuljanak ki Ma még vannak olyan kérdések, amiket nem kép­visel, nem vállal fel — ál­lapította meg Alekszandr Gelman. (MTI) rendkívüli ülésszakhoz, ezút­tal sem sikerült. Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügy­miniszter-helyettes a záró plenáris ülésen felszólalva a reakciós, konzervatív erőket hibáztatta ezért, de kifejtet­te, hogy lesz lehetőség elő­rehaladásra más leszerelési fórumokon. Vranitzky Prágában Franz Vranitzky osztrák kancellár Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő meg­hívására vasárnap háromna­pos hivatalos látogatásra Prágába érkezett. Prágában nagy jelentősé­get tulajdonítanak az osztrák kancellár útjának. A sajtó mindenekelőtt azt hangsú­lyozta, hogy a látogatás to­vábbi lépés lesz a kétoldalú kapcsolatok stabilizálásában. A tárgyalásokon mindenek­előtt gazdasági, • környezet- védelmi és idegenforgalmi kérdéseket vitatnak meg. Csehszlovák részről han­goztatják: az utóbbi időben érezhetően javult a cseh­szlovák—osztrák viszony, mindkét ország részéről megvan a politikai akarat az együttműködés elmélyítésé­re. (MTI) Mise a dómban A pápa Salzburgban A vasárnapot, II. János Pál pápa ausztriai látogatá­sának negyedik napját salz­burgi programok töltötték ki. Reggel a nyugat-ausztriai érseki székhely dómjában az egyházfő misét pontifikáit idős, beteg és rokkant hí­veknek. Ezután a dóm mel­letti Residenzplatzon misé­zett az egész salzburgi egy­házmegyéből egybegyűlt több tízezer hívő jelenlétében. A szertartáson külföldi főpa­pok is részt vettek, közöttük Cserháti József pécsi püs­pök. A misén mondott szentbe­szédében a katolikus egyház feje foglalkozott az emberi élet értelmének keresztény felfogásával, a tartalmas életet fenyegető veszélyek­kel, és vázolta a hívő embe­rek által követendő magatar­tást. A katolikus értékrend alapján ostorozta a fogyasz­tásnak és az anyagi javak hajszolásának az élet közép­pontjába állítását. A kábítószer elleni első világnap alkalmából az egy­házfő közösségi segítséget sürgetett a való világtól el­idegenítő káros szenvedélyek rabjai számára. Nem hozott eredményt a leszerelési ülésszak az ENSZ-ben Hi történik Szlovéniában ? A szlovéniai helyzetet mi alapvetően másként érté­keljük, mint azok, akik azt bizonygatják, hogy Szlovéni­ában nekilendült az ellen- forradalom, s „különleges háború" folyik Jugoszlávia, a jugoszláv néphadsereg és a szocializmus ellen — jelen­tette ki a belgárdi Vecsern- je Novosztinak adott nyi­latkozatában Ciril Ribicsics, a Szlovén Kommunista Szö­vetség KB Elnökségének tag­ja. Bárki, aki ellátogat Szlo­véniába, meggyőződhet ar­ról, hogy ez a jugoszláv tag- köztársaság nem „második Koszovo”. Mindaz, ami Szlo­véniában történik, alig kü­lönbözik az ország más vi­dékeinek történéseitől — mondta. Ribicsics véleménye sze­rint nem kis részben az or­szág többi tagköztársaságá­nak sajtója tehet arról, hogy a jugoszláv közvéle­mény egy részében téves kép alakult ki Szlovéniáról. Írá­saik figyelmen kívül hagy­ják a szlovén dolgozók vé­leményét, számos valótlansá­got tartalmaznak. Pontat­lanul idézik a ljubljanai hi­vatalos értékeléseket és ál­lásfoglalásokat, félremagya­rázzák a párt- és az állami tisztségviselők nyilatkoza­tait. Az utóbbi időben erősö­dött a szlovén nacionalizmus és elszakadási törekvés, ami a gazdasági válság elmélyü­lésének, illetve a szövetségi kormány eredménytelen gazdaságpolitikájának a kö­vetkezménye. De hatott a súlyos koszovói helyzet, ha­tottak a szerb tagköztársa­ságon belüli, de az egész ország életét megterhelő vi­szonyok, a Velika Kladusa-i Agrokomerc kombinát vál­tóbotránya — állapította meg. Mindez a szlovéniai ellenzék malmára hajtotta a vizet, az utóbbi időben el­követett politikai hibákkal együtt. Például súlyos téve­dést követtek el azok, akik egyes baloldali, haladó ér­telmiségi személyeket a pol­gári jobboldalhoz soroltak. Végül, az ellenzék kezére játszik az is, hogy a kom­munista szövetségen belüli vitákat nem tudjuk demok­ratikusan megoldani. A szlovéniai problémák megoldására az elnyomás, az erőszak járhatatlan út. Más módszerekkel kell har­colni, nyilvános párbeszédet kell folytatni. Meg kell vál­ni a régi, idejétmúlt recep­tektől. Ez nem könnyű, de a kommunista szövetség szi­lárdan elkötelezte magát a szocialista demokrácia kiter­jesztése, az önigazgatási ér­dekek pluralizmusának ér­vényre juttatása mellett. A Szlovén Kommunista Szövetség következetesen sikras'ztyi azért, hogy min­dig, mindenki, mindenről szabadon kifejthesse nézete­it. Más dolog, hogy ezek kö­zül melyeket támogat. Ez az elv érvényesül a szlovéniai tömegtájékoztató eszközök tevékenységében; ez tükrö­ződik az utóbbi időben mind gyakoribb nagygyűlések, fel­vonulások hangulatában, a petíciókban, a nyilatkoza­tokban. E megmozdulások többsége nyugodt, szélsősé­gektől mentes. Az emberek igénylik a nyilvánosságot, azt, hogy mindenről idejé­ben tájékoztatást kapjanak. Elvárják, hogy a bűnüldöző szervek tiszteletben tartsák az állampolgárok, a letartóz­tatottak törvényes jogait. Szélsőséges esetek ritkán fordulnak elő. Ciril Ribicsics a szlové­niai párt- és állami vezetés, valamint a jugoszláv nép­hadsereg vezetői közötti kap­csolatot „rendkívül korrekt­nek”, minősítette. Elutasítot­ta azokat a találgatásokat és híreszteléseket, hogy Szlovéniában állítólag kato­nai puccs tervét fontolgat­nák. Miko Tripalónak (a Hor- vát KomVnunista Szövetség egykori politikai bizottsági tagjának, akit 1972-ben na­cionalista nézetei miatt le­váltottak tisztéből) a ljubl- jánai Mladina hasábjain megjelent nyilatkozatát, és Milovan Gyilasznak a ljubl­janai televízióban elhangzott beszélgetését nem tekintem e két politikus, illetve esz­me győzelmének. Ezzel nem nyílt meg előttük az út po­litikai tevékenységük fel­újításához. Véleményem sze­rint csupán arról van szó, hogy a szlovéniai társada­lom nyitottabb, demokra­tikusabb és erősebb lett — mondta végül a tekintélyes szlovén politikus. Márkus Gyula A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának soros ülése Július első felében a Szovjetunió fővárosában, Moszkvá­ban tartja soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. (MTI) Ahromejev az Egyesült Államokba utazik Moszkvában vasárnap hi­vatalosan bejelentették, hogy Szergej Ahromejev marsall, a Szovjetunió fegyveres erő­inek vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese július első felé­ben az Egyesült Államokba utazik. Ahromejevet William Cro­we tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottsá­gának elnöke hívta meg hi­vatalos látogatásra. Kormányátalakítás Indiában Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő szombaton átalakí­totta kormányát. Hatalom­ra jutása, 1984. december óta a kabinetet eddig összesen 24 alkalommal szervezte át. A kormány kibővült, A legjelentősebb változás az, hogy a külügyminiszteri tár­ca új tulajdonosa Naraszim- ha Rao lett. Naraszimha Rao eddig az emberi erőfor­rásokkal foglalkozó miniszter volt. A szikhek által meg­gyilkolt Indira Gandhi kor­mányzásának utolsó négy évében (1980—84 között) már betöltötte ezt a posztot. Közös nyilatkozat a KGST és az EGK közti hivatalos kapcsolat felvételéről „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa egyrészt, az Európai Gazdasági Kö­zösség másrészt, figyelembe véve a KGST és az EGK alapítóökmá- nyát, különös tekintettel a római szerződésre. hivatkozva az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmá­nyára, továbbá tekintettel az európai biztonsági és együtt­működési utótalálkozók eredményeire, törekedvén arra, hogy az illetékességükkel összhang­ban álló tevékenységükkel hozzájáruljanak a gazdasági növekedés és a társadalmi haladás fontos tényezőjét je­lentő nemzetközi gazdasági együttműködés bővüléséhez, a következő nyilatkozatot teszik: 1. Ennek a nyilatkozatnak az elfogadásával a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa és az Európai Gazda­sági Közösség felveszi a hi­vatalos kapcsolatokat. 2. A felek fejleszteni fog­ják az együttműködést az il­letékességüknek megfelelő és a közös érdeket képvise­lő területeken. 3. A felek ki fogják nevez­ni képviselőiket, akik talál­■ kozóikon, megbeszéléseiken tisztázzák majd az együtt­működés körét, formáit és módszereit. 4. A felek az együttmű­ködésük során szerzett ta­pasztalataik alapján, szük­ség esetén, meg fogják vizs­gálni az együttműködés to­vábbi területekre, formákra és módszerekre történő ki- terjesztésének lehetőségét. 5. Ami ennek a nyilatko­zatnak az Európai Gazdasá­gi Közösség részéről történő érvényesítését illeti, a nyi­latkozat azokra a területek­re érvényes, amelyekre az Európai Gazdasági Közös­ség alapítószerződése vonat­kozik, mégpedig az alapító­szerződésben körvonalazott feltételek szerint. 6. Ez a nyilatkozat két eredeti okiratban készült an­gol, bolgár, cseh, dán, fran­cia, görög, holland, lengyel, magyar, mongol, német, olasz, orosz, portugál, ro­mán, spanyol és vietnami nyelven.” A kapcsolatfelvétel alkal­mából a tagországok felha­talmazása alapján a KGST VB elnöke és a KGST titká­ra a következő nyilatkozatot tette: „A KGST és az EGK hivatalos» kapcsolatainak fel­vételéről szóló közös nyilat­kozat semmiben sem érinti és nem is érintheti az 1971, szeptember 3-i négyhatalmi megállapodást.” (MTI) Kambodzsa Hun Sen álláspontja Semmilyen külső fél nem rendezheti a kambodzsai kérdést anélkül, hogy ma­guk a szembenálló khmerek megegyezzenek — jelentette ki Hun Sen kambodzsai mi­niszterelnök Szakuraucsi Yosio volt japán külügymi­niszternek. Hun Sen el­mondta: Szihanuk herceggel való találkozói kivitték a kambodzsai politikai rende­zés kérdését a zsákutcából, fontos elvi egyetértés jött létre. Sajnálatos, hogy az ellenzéki vezető nem hajlan­dó tovább tárgyalni a hát­ralévő rendezési akadályok leküzdéséről. A két legna­gyobb akadály Kína és a Pol Pót-klikk — jelentette ki Hun Sen — emiatt nem «halad a kambodzsai párbe­széd. Hun Sem a Dzsakartába tervezett július végi „koktél­partiról” elmondta: a Kam­bodzsai Népköztársaság ed­dig nem kapott erre meghí­vást Indonéziától. — A kam­bodzsai és, a külső szemben­álló feliek e nem hivatalos találkozója nem valósulhat meg a Phnom Penh-i kormány részvétele nélkül — jelen­tette ki, hozzátéve: azok a törekvések, amelyek a kam­bodzsai kérdést „kívülről” akarják rendezni, kudarcra vannak ítélve. A kambod­zsai felek megállapodása nélkül nem lehet megoldani a viszályt. Ugyanezért zsák­utcába vezetnek azok a kí­sérletek, hogy Vietnam egy­maga kezdjen tárgyalásokat az ellenzéki koalícióval vagy Szihanuk herceggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom