Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

\ NÓGRÁDI TÁJAKON.., (3^> TELEXEN ÉRKEZETT... Búvártábor az Ecsédi-tónál A Magyar Honvédel­mi Szövetség, 11 köny- nyűbúvárklubjának, mintegy 100 békaembere vesz részt június 10— 17-e között az Ecsédi- tónál megrendezett könny űbú vártábor­ban. Itt bonyolítják le az MHSZ egri Dobó Ist­ván és a Gagarin Hő­erőmű Vállalat köny- nyübúvárklubjai által kiírt Bornemissza és Avar Kupa versenyeit is. Fotó: Szabó Sándor fi cukorbetegeken is múlik Betegség vagy állapot? bátyaihoz szükséges igazítani Kattog a diavetítő, színes képek jelennek meg a vász­non. A teremben visszafoj­tott csend, koncentrált fi­gyelem. Mit szabad, miből mennyit, és mi az, ami ke­rülendő, ami tiilos. Az egyik dián gépsonka, sovány saj­tok, főzelék- és zöldségfélék. Valaki felsóhajt: — Nekem ez túl drága! Üjabb kép: téliszalámi, gyulai kolbász, ingerlő füstöltáruk, alatta piros betűkké! TILOS! Egy éltesebb hölgy megjegyzi: — Jaj, pedig úgy szeretem! A teremben ülők többsége cukorbeteg. Azért jöttek el a salgótarjáni életmódiklub összejövetelére, hogy jó ta­nácsokat, hasznos informá­ciókat gyűjtsenek a betegsé­gükkel kapcsolatos teendők­ről, Sokain vannak. És még többen azok, akiknek nem áll módjukban itt lenni. Mert Nógrád megyében csaknem 8—10 ezer ember szenved ebben a hosszú (talán egy életre szóló!) időtartamú be­tegségben. — Gyakran halljuk a meg­jegyzést a pácienseinktől: „Ügy kell élnem, mintha púp lenne a hátamon” — mondja dir. Sasvári Erzsébet, a me­gyei cukorbeteg-gondozó ve­zető főorvosa. A klub meghívott vendé­ge, dr. Fövényi József kan­didátus, a budapesti Péterfy Sándor Üti Kórház belgyó­gyászati osztályának vezetője ennek hallatára megcsóválja a fejét. — Éppen ezt a tévhitet kell eloszlatni. Vizsgáljuk meg a kérdést, hogy a cukorbaj be­tegség vagy állapot? Mind­kettő, és ugyanakkor egészen pontosan egyik sem. A cu­korbaj olyan kóros állapot, amely megfelelő feltételek mellett csaknem teljesen nor­mal! zálható és ekkor a cukor­beteg nem betegnek, hanem csaknem egészséges egyénnek tekinthető. Ám ennek a fel­tételes egészségnek megvan­nak a maga szabályai. A teremben mozgolódás támad. Mindenki kíváncsi — érthető módon —, hogy „azt a bizonyos púpot, ho­gyan lehet lerázni”. A tanár úr folytatja: — Elsősorban az orvos-beteg együttműködésére, jó kapcso­latára kell építenünk. Ha a megfelelő kezelés mellett az egyén betartja az állapotára vonatkozó előírásokat, úgy mint táplálkozás, életmód, önellenőrzés, akkor a baj ál­lapottá szelídíthető. Ellenke­ző esetben súlyos betegségek forrása lehet. — Tehát az önfegyelem, az önmegtartóztatás a legha­tásosabb fegyver? — kérde­zik innen is, onnan is. Fövényi doktor az eddig mondottak hihetőbbé tételé­re nemzetközi és hazai pél­dát említ A 82 éves hölgy 1922-től inzulint kap. Az első szövődmény, mely nemrégen jelentkezett, izomhúzódás az ujjaiban. A másik eset a saját praxisából való. Hat­éves kora óta kezel egy fér­fit, aki ma hatvankét eszten­dős és egészségesebb, mint a nem cukorbeteg, ám hely­telen életmódot folytató tár­sad. Végül hozzáteszi, mind­ez csak a diéta pontos be­tartásával érhető el, enélkül a gyógyszer, az inzulin nem sokat ér. Na igen, a diéta! A bol­tokban, kapható diabetikus készítmények nagyon drágák, nem kevésbé a diétás éte­lek, amelyek ráadásul mun­ka- és időigényesek. Fövényi tanár úr szerint nem a dia­betikus készítményeket kell szorgalmazni, csupán az egészséges táplálkozás sza­az étrendét. A cukorbeteg többször egyen keveset és legyen tisztában annak ener­giaértékével. Milyen furcsa, hogy a gyü­mölcsök közül a cseresznye helyett inkább a szőlő java­solt, és sorolhatnánk más furcsaságokat is, mint pél­dául a méregdrága diabe­tikus csokoládé, amely egyál­talán nem javallt. Vagy azt is nehéz elképzelni, hogy a zsemléből, kenyérből szár­mazó keményítő majdnem olyan gyorsan emeli a vér- eukorszintet, mint a répa­cukrot tartalmazó Coca-Cola, s az előbbi sokkal tartósabb emelkedést Okozhat. Ügy gondolom, e néhány példán keresztül is kedvet csináltunk ahhoz, hogy mind többen megvásárolják dr. Fövényi József könyvét, mely a Cukorbetegek diétás­könyve címet viseli, amely­ben még sok érdekesség, praktikum található. — Nem tudom, vidéken mi a helyzet, de Budaipesten ez a könyv, a másik, cukor­betegeknek írt könyvemmel együtt egyáltalán nem kap­ható. Szükség van a diabé­teszeiknek az információk­ra, a jó tanácsokra. Mint ahogy a labilis inzu­linnal rendelkező betegek sem nélkülözhetik a vércu- kormérőt és a tesztcsíkot. Ami jelenleg ugyancsak hi­ánycikk. Az életmódiklub résztvevői, a jelenlévő szakemberek buzdítást kaptak arra is, hogy a megyében alakítsák meg a cukorbeteg-egyesüle­tet, a Budapesten most szer­veződő egyesület mintájára. Mert ezt a fajta érdekképvi­seletet az egészségügy nem tudja pótolni. Kiss Mária Akció a biztonságosabb közlekedésért A Balassagyarmati Köz­lekedésbiztonsági Tanács és Balassagyarmat Város Tanácsa a közúti közleke­dési fegyelem megszilárdí­tása, valamint a „Legbiz­tonságosabb település” ver­senymozgalom követelmé­nyeinek teljesítése érdeké­ben ,,Ki a legudvariasabb gépjárművezető, járműve­zető, gyalogos?” címmel ak­cióprogramot hirdet, mely­nek célja a közúti közleke­dési fegyelem megszilárdu­lása. a közlekedésbiztonság fokozása, a balesetek meg­előzése. A rendőrség közterületi szolgálatot ellátó beosztott­jai sorszámmal ellátott — vezetői engedélybe is el­helyezhető — dicsérőlapot adnak át annak a jármű­vezetőnek, gyalogosnak, aki a közúti közlekedésben ta­núsított előzékeny, udvari­as magatartásával hozzájá­rult a város és a körzet közlekedésbiztonságának megszilárdításához. Elsősorban az elsőbbségi jogra vonatkozó szabályok, az előzés végrehajtásának elősegítésében, a járműve­zető-gyalogos partnerkap­csolat javításában, a látni és látszani elv érvényesí­tésében kiemelkedő maga­tartást méltányolják. A CASCO-biztosítással rendelkező gépjárműveze­tők, akik az Állami Bizto­sító és a Hungária Bizto­sító nyilvántartása szerint öt éven keresztül baleset- mentesen közlekedtek, a di­csérőlapot postán kapják meg. Az akcióprogramhoz szükséges kiadásokat — kártyák elkészítése, díjak vásárlása — a Balassagyar­mati Közlekedésbiztonsá­gi Tanács, Balassagyar­mat Város Tanácsa, vala­mint az Állami és a Hun­gária Biztosító balassagyar­mati fiókja fedezi. A sorszámmal ellátott kártya átadásának helyét, pontos időpontját, a név, a lakcím és a gépjármű rend­számának feltüntetésével, az erre a célra rendszere­sített összesítőlapon, a KBT tartja nyilván. Az értékelést és az elért helyezéseket a sajtó-propa- ganda szakbizottság a KBT éves tevékenységéről szóló tanácskozó testületi ülésen ismerteti, amely a sajtó út­ján nyilvánosságra kerül. Közérdekű kör jő rét Á süllyedő szalagház esete Van egy lakóház Gyarma­ton, amelyik valahogyan minden másiknál különlege­sebb abban, hogy — finoman szólva — mindenkinek csak baja van vele. Ez pedig az úgynevezett szalaghái a Rá­kóczi úton. Az év eleji tanácstagi be­számolókon a 27-es válasz­tókerületben (ott áll a ház) elhangzott egy figyelemre méltó bejelentés: ......lakók m egállapítása izerint kezd veszélyessé válni az épület, mivel repedeznek a falak, il­letve a lépcsőházak sülyed- nek, elválnak." Majdnem törvényszerű Tudni kell, vagy csak illik, hogy ez a ház a NÁÉV első, úgynevezett alagútzsaluzás- sal épített épülete, vagyis ki. sérletinek számít. A módszer lényege, hogy a ház megépü­lése után (hogy hogyan, an­nak pontos műszaki leírását most mellőzhetjük) a homlok­zatból kiálló könyökökre ül­tetik rá a lépcsőházak szer­kezetét. Laikusként úgy is mondhatnám-írhatnám, neki támasztják a háznak a lép­csőt­Ennyi előtanulmány után egy építésztechnikussal in­dultunk útnak, felderíteni a süllyedés (ha igaz a hír) okát. — Az itt látható repedé­sek veszélyt nem jelentenek, szinte törvényszerű velejá­rói ennek a technológiának — magyarázza Sinkó Géza, a Balassagyarmati Városi Ta­nács városfejlesztési irodájá. nak munkatársa, a lépcsőházi hasadékokra mutatva­Senki nem tud róla Éppen a folyosón ácsorog egy idős hölgy. Érdeklődöm a repedésekről, ő a lépcsőhá­ziakra mutat. Ott valóban — hisz ezt az építész is mutat- ta — meghúzódik egy fél­centis hasadék, nem na­Újabb japán „legek" A világ ötszáz vezető vál­lalata között ma már több a japán cég, mint az ame­rikai, s ezzel a távol-keleti ország ezen a téren is meg­előzte az Egyesült Államo­kat. A Wako kutatóintézet kimutatása szerint összesí­tett piaci forgalmuk érté­ke alapján a legfelső fél­ezer cég közül 192 japán, 174 amerikai. Harmadik he­lyen Anglia áll 50 vállalattal, amelyet az NSZK 18 és Ka­nada 10 világcéggel követ. Csupán egy év leforgása alatt az ötszázak klubjába betört japán cégek száma 47-tel nőtt, míg onnan ki­esett 41 amerikai konszern. Japán így az 500 cég 38,4 százalékát képviseli (1986- ban még csak 29 százalék volt az arányuk), ugyanak­kor az Egyesült Államok részesedése 43,4 százalékról 35,2-re esett vissza. Még szembeötlőbb a tá­vol-keleti ország térhódítá­sa, ha a csúcsok csúcsát vizsgáljuk. A világ legna­gyobb forgalmú 10 cége közül ugyanis kilenc japán. A pálmát a Nippon Tele­graph and Telephone, két éve magánkézbe került táv­közlési társaság viszi el, 301,5 milliárd dolláros for­galommal. Hat japán bank, egy értékpapír-forgalmi tár­saság és a tokiói elektro­mos művék található az el­ső tíz cég között. gyobb. A lakásában semmi nyoma. Eggyel feljebb kö­zépkorú férfihoz toppanunk be. Tíz éve lakik a házban, többször tapétáztattak, sem­mi nyoma, hogy veszélyesen repednének a falak. Megint feljebb. Fiatal házaspár ál- mélkodik kérdésemen. — Re­pedés? — kérdeznek vissza. — Itt sehol. Igazán érdekes — állapít­juk meg Sinkó Gézával. Fó­rumon elhangzik a bejelentés, ám szinte senki sem tud a gondról! Ámbár lehet, hogy olyan lakásokba vitt minket a véletlen, hogy azt kell megállapítanunk a röpke lá­togatás után: repedés nincs, veszélyről szó sem lehet. Azonban az sem tartozik más lapra — s ha már szó­ba hoztuk ezt az épületet, igazán ide illik —, hogy ha ez a hír nem is igaz, azért van éppen elég gondjuk a lakóknak. A rezsi talán itt a legmagasabb a városban. Át­lagosan 2300 forint a fűtési költség, úgy 380 forint körül van a közös költség, s másik ezres (több is) az OTP- részlet­A közös képviselő sem gondtalan. Most éppen a te­tő szigetelésével bajlódnak, ám nem nagyon akad szak­ember, aki a műszaki ellen­őrzést elvállalná. — Ha meghallják, hogy sza-lagház futnak szanaszét — mondja Réthly Gábor kő. zös képviselő. Mostohagyerek Bár a feljebb idézett jelző nem igazából helytálló. En­nek a mostohagyereknek, ugyanis voltak „szülei” — aa építő természetesen —, s vannak „nevelőszülei” is, a lakók, mert hiszen a kazán- háztól a padlásig itt min­den az ő saját tulajdonuk. Vagyis itt valójában nem­csak egy mostohagyerekről, hanem a még mostohább helyzetek között élő lakók­ról is szólni kell, akik an­nak a hitnek szellemében kerültek ide, vásároltak itt lakást, hogy kis költségű munkáslakásokba fognak lakni, amivel kevés baj lesz. Megvásárolták hát tetőtől, talpig az épületet, s most ha gond van vele — akár tűr­hető így, akár nem — nekik magukon kell segíteni, ha az .... se segít. Hogy azonban egy kis be­látással, türelmesebb figye­lemmel lehetne segíteni, vagy legalább csak enyhíte­ni a bajokat, az tagadhatat­lan. Hlavay Richard Férfiak — korosztályok — kép: kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom