Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA 1 ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ --------------------------------­------------------------------------- 1 X LIV. ÉVF., 147. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚNIUS 21.. KEDD tr* %4Í Rántotta záptojásból?... (S. oldal) Á süllyedő szalagház esete (5. oldal) Érsekvadkertre került a bronzérem (7. oldal) fi SZOT felkérésére Eszmecsere az új társasági törvényről Lépéshátrányban a feldolgozóipar Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Hétfőn, öt megye — Sza­bolcs, Hajdú, Borsod, He­ves és Nógrád — szak- szervezeti vezetőinek, va­lamint Nógrád megye leg­nagyobb vállalatai igaz­gatóinak részvételével, a SZOT meghívására, tájér­tekezletet tartottak Sal- tarjánban, az SZMT mű­velődési intézményében, az új társasági törvény előké­szítéséről. A megjelenteket Ágner Gyula, az SZMT vezető tit­kára köszöntötte, majd dr. Fáhn Péter, a SZOT közgazdasági és életszínvo­nal-politikai osztályának helyettes vezetője fűzött szóbeli kiegészítést az elő­zőleg Írásban kiküldött anyaghoz. A szakszervezeti mozga­lom azt igényli, hogy a társasági törvény olyan szabályokat alkalmazzon, amely nem kérdőjelezi meg a szocialista tulajdonviszo­nyokat. A szabályozásban előnyt kell biztosítani azok­nak a formáknak, ahol az állami tulajdon egy része hatékonyabb működési fel­tételeinek megteremtése, a tulajdon tartalmának és formájának változása nem kizárólag a magán és kül­földi tőke bevonása útján, hanem a lehetséges közös­ségi és kisközösségi tulaj­donformák lehetővé tétele Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke, az Elnöki Tanács tag­ja hétfőn délután dolgozó- szobájában fogadta Otto Wolff von Amerongent, az NSZK-beli Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnökét, aki a Financial Times buda­pesti szimpóziumán vesz részt. A nagyközség közigazga­tási területén lévő intézmé­nyek gazdálkodási és mű­szaki feladatainak ellátásá­ra hat évvel ezelőtt hozta létre a tanács Rétságon a Gazdasági-, Műszaki-, Ellá­tó és Szolgáltató Szervezetet (közismert nevén: a Ga- meszt). Gazdálkodását meg­fontolt takarékosságra kény­szeríti az, hogy az intézmé­nyek költségvetési előirány­zata évről évre csak a szin- tentartást tudja biztosítani. A tanácsok mellett műkö­dő szervezeteket három év­vel ezelőtt vizsgálta a me­gyei népi ellenőrzés, s az ak­kor feltárt kisebb hiányos­ságok megszüntetésére tett javaslatok végrehajtására volt kíváncsi Rétságon hét­fői ülésén a népi ellenőrzési bizottság. Az ellenőrzés so­rán hiányosságok merültek fel az elvégzett munkák do­kumentálásában és igazolta­tásában. Sőt, az apróbb ja­vítások esetén e téren még mindig adódnak problémák. útján az ehhez szükséges szabályozással, és egyéb feltételek megteremtésével történik. A részvénytársaságoknál a fejlődést a közösségi tu­lajdon irányába kell terel­ni. Ennek érdekében a SZOT szükségesnek tartja olyan feltételiek kidolgozását, hogy a vállalatok saját dolgozó­iknak részvényt juttathas­sanak. Megfontolandónak tartják egy speciális hitel- konstrukció létrehozását, megvizsgálaodónafc pedig a közösségi részvényfor­mák megteremtését. A SZOT. a szakszerveze­tek szervezkedési lehetősé­geinek korlátozását egyet­len társasági formában sem fogadja el. A dolgozói részvételt a felügyelő bi­zottságokban és más vezető szervekben a .szakszerveze­ten keresztül tartja elkép­zelhetőnek, mindenféle jog gyakorlásával. A szakszer­vezet szükségesnek tartja új szerepköréhez igazodva egy szakszervezeti törvény megalkotását. A kiegészítést követő vi­tában felmerült, hogy a Munka Törvénykönyve és a munkajog korszerűsítésé­vel kapcsolatban vannak-e elgondolások? Érdekvédel­mi szempontból miért kell hangsúlyozni a társadalmi viszonyok fontosságát? A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a két ország közötti kapcsola­tok helyzetét, különös tekin­tettel a gazdasági együttmű­ködés elmélyítésének lehető­ségeire, valamint érintették a nemzetközi élet néhány kérdését. (MTI) gazdasági integráció, amit a Gamesz az anyagbeszerzé­sek terén tud érvényesíteni. Az irányító tanács anyagi támogatásával a működési feltételek folyamatosan ja­vultak, de teljes egészében az még nem mondható ki­elégítőnek. Elmondható ez az annál is inkább, mert a ta­nácsi gazdálkodásban — így a -Gamesznél is — az anyagi érdekeltségi rendszer még nem alakult ki megfelelően. A három évvel ezelőtti megyei NEB-vdzsgálat óta a feltárt hiányosságokat a rétsági Gamesznél megszün­tették, ismétlődő hiányként csak a munkalapok már em­lített igazoltatása merült fel. A Gamesz egyre javuló színvonalon járul hozzá az intézmények szakmai mun­kájának végrehajtásához, te­vékenységük mind eredmé­nyesebb, a lényeges felada­tokra irányul és mind in­kább tervszerű — állapítot­ta meg a Rétsági Népi El­lenőrzési Bizottság. Mennyire rendezettek a szakszervezeti partneri kap­csolatok? Hol tart a szak- szervezeti törvény előké­szítése, mikor válik való­sággá? Milyen szerepe lesz a mozgalomban az önsegélye­ző csoportoknak? Mi a vé­leménye a szakszervezet­nek a munkaerőpiac visz- szafejlesztésével kapcso­latban? Miként kíván to­vább lépni a meglévő jo­gok gyakorlásában? Ki dön­ti el. hogy mi a társadal­mi igazságosság? Miért nem lehet társadalmi tulajdon­nak tekinteni, ha egy gaz­dasági társaságban 45 szá­zalékot képvisel a magán­tőke? Szóba került, hogy a tár­sasági törvény nem egyezik az alkotmánnyal, a jelen­legi jogszabályozással, hogy a szakszervezeteknek ga­ranciákat kell kapniuk eredményes működésükhöz ? Mi indokolja, hogy a rész­vénytársaságoknál az egy­harmados állami tuladon mellett 51 százalékos le­gyen az állami képviseleti arány. Az eszmecsere Rehák Józsefnek, a SZOT közgaz­dasági és életszínvonal­politikai osztálya főmunka­társának zárszavával ért véget. Számítás­technikai konferencia Többszörös válaszút elé érkezett a számítástechnika középiskolai oktatása, illet­ve alkalmazása — hangoz­tatták a számítástechnikát oktató tanárok hétfőn Fonyó­don megnyílt fórumán. A résztvevők szerint, már áz előző évekhez képest is sok­kal bonyolultabb összefüg­gésben vetődik fel az alap­kérdés : milyen mértékben legyen tárgya, avagy eszköze a tanításnak a számítógép? Nemzetközi tanácskozás Berlinben Honecker javaslatai a stabilitásért A lehetséges közép-európai katonai incidensek megaka­dályozása és a válsághelyze­tek békés rendezése érdeké­ben Prága—Berlin—Bonn kö­zötti forró drót létesítését, valamint a Varsói Szerződés és a NATO választóvonala mentén zajló katonai műve­leteket állandóan figyelem­mel kísérő közös testület felállítását javasolta Erich Honecker, az NDK vezető­je. Az NSZEP főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke az atomfegyvermentes övezetekről hétfőn Berlinben kezdett széles körű nemzet­közi tanácskozáson mondott megnyitó beszédet. A fóru­mon a világ 113 országából érkezett több mint ezer sze­mélyiség vesz részt, köztük a Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára vezette magyar küldöttség. Honecker beszédében rá­mutatott arra, hogy ezek a jávasolt bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedések je­lentősen növelnék a stabili­tást a két katonai szövetsé­gi rendszer választóvonala mentén, s egyben javítanák a közép-európai atomfegy­vermentes folyosó megvaló­sításának lehetőségeit. — A tapasztalatok a het­venes évek vége óta bizo­nyítják, hogy az atomfegy­verek közép-európai telepí­tése nem hozott nagyobb biz­tonságot- Az európai államok érdekét szolgálná ha az NSZK-nak az NDK-val, il­letve Csehszlovákiával közös határa mentén 300 kilomé­ter szélés,~atomf egy vérektől és ezek bevetésére alkalmas hordozóeszközöktől mentes folyosót alakítanának ki — mondta Honecker. (MTI) A mezőgazdasági és élel­mezésügyi ágazat 1987. évi költségvetésének végrehajtá­sáról tárgyalt hétfőn a par­lamentben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A testület elé terjesztett írásos anyag szerint az időjárástól és a piaci változásoktól nagymértékben függő élelmi­szer-gazdaság tavaly is meg­határozó szerepet töltött be a belső ellátásban és az ex­portfeladatok teljesítésében. Eredményesen zárta az el­múlt esztendőt az élelmi­szer-gazdaság annak ellené­re, hogy a gabonafélék ter­méseredménye <e!mavgdt a tervezettől. A Hfezőg^éasá- gi nagyüzemek *28 »milliárd forintos nyereséget realizál­tak, ez megközelíti 'a t«tve­zettet, és 2 mill'ferddál ha­ladja meg az egy>; évvel ko­rábbit. A nyei'es^gtq^ablet döntően az ipari, szolgáltató- tevékenység bővüléséből származott. Az élelmiszer- ipar 16,6 milliárd forint nyereséget ért el, ez a ter­vezettnél 3 miliárddal ma­gasabb, és 4 milliárddal ha­ladta meg az 1986. évit. Az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Rednágel Jenő, mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes olyan kér­désekre hívta fel a figyel­met, amelyek az idei gaz­dálkodási eredményekre is hatással vannak. Az agrár­ágazatban felhasznált anya­gok ára az év első öt hónap­jában a tervezettnél nagyobb arányban nőtt, a mezőgazda­ságban és az élelmiszeripar­ban ez mintegy 2,5 milliárd forintos többletkiadást okoz Ugyanakkor a mezőgazdaság által felkínált termékek ár­mozgása — amelynek terve­zett mértéke 3—4 százalék az előzetes számítások sze­rint — mindössze egy szá­zalékot ért el. Ez azt jelen­ti, hogy a termelők és a vállalatok visszafogott ár­politikát folytatnak, ám rész­ben a maguk kárára. Mivel a támogatások csökkennek a gazdálkodóknak az árak­ban kellene érvényesíteniük ráfordításaikat, és ameny- nyiben ez tartósan nem kö­vetkezik be, úgy az agrár­olló tovább nyílik. Ez egy­értelműen káros lehet. A té­mával kapcsolatban Varga János (Tolna megye) nem a piacszabályozás elemeit vél­te felfedezni abban, hogy a húsipari vállalatok a sertés- „alapanyagért” egymásra ráígérve versenyeztek, ha­nem egyfajta rendezetlensé­get, a vertikális kapcsolatok alapvető zavarait. A sertés- termelői árakkal kapcsolat­ban fejtette ki véleményét Szabó Sándor (Csongrád m.) is. Bánfalvi András (Sza- bolcs-Szatmár m.) veszélyt látott abban, hogy a háztá­ji termékek árkiegészítésé­nek megszüntetését tervezik, ez megyéjében különösen érzékenyen érintené az amúgy is kedvezőtlen adott­ságú térségekben élőket. Hankó Mihály (Békés m.) arról szólt, hogy a központi intézkedések ellenére a megtermelt tojás jelentős része a termelők nyakán maradt. Annak ellenére volt ez így, hogy a termelők áren­gedményeket is adtak, ám a piacon csak a szokásos mennyiségeket tudták elhe­lyezni. Bizonyságául annak: a terméktöbblet levezetése továbbra sem megoldott, s ez nemcsak a baromfiága­zatban, hanem más szak­mákban is így van. A mi­niszterhelyettes válaszában kifejtette: mind kevesebb tehetőség van kormányzati beavatkozásra, hiszen a ter­melői körre a piaci törvény- szerűségek vannak mindin­kább hatással, á’m kétségte­len: az integrációt javítani kell, és a vertikális kapcso­latok kiépítésével sem tehet késedelmesfcedni. Enélkül a termelés különböző pontjain az érdekek csorbulása to­vábbra is gondot okoz. Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m.), a betakarítás pénz­ügyi fedezetének kérdését hozta fel, ugyanúgy Szabó (Folytatás a 2. oldalon.) Gyógyszeripari tartályok Szélesíti termékszer­kezetét a Vegyépszer Salgótarjáni Gyára, ahol újabban a gyógyszer- iparnak is előállítanak különféle berendezése­ket. A Csőszer megren­delésére 17 darab kor­rózióálló acéltartályt ké­szítenek a vegyépszere- sek, s a minimum 50 és maximum 80 ezer liter űrtartalmú „edényeket” a Kőbányai Gyógy- szerárugyár épülő fer­mentációs üzemében al­kalmazzák majd. Az el­ső jelentősebb szállít­mány a képeinken lát­ható 63 ezer literes tar­tály lesz, amely hama­rosan „elindul” rendel­tetési helyére. Bábel László felvételei Kádár János fogadta Otto Wolff von Amerongent A Rétsági NEB tárgyalta Tervszerűbb a Gamesz munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom