Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-17 / 144. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. Legfőbb garancia — az egészséges fogazat Fogorvosok vándorgyűlése Salgótarjánban Veronica néni családias évei Jöttem, láttam, főztem Színes, változatosan szerkesztett programfüzetet tartok a kezemben, amely — magyar, német és eszperantó nyelven — egyúttal meghívóul is szolgál a Magyar Fogorvosok Egyesületének vándorgyűlésére. A négynapos eseménysorozatnak Salgótarján ad otthont. A magyar, lengyel, csehszlovák, osztrák, svájci és német szakiemberek a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán június 16— 19. között olyan témát vitatnak meg, amiről eddig hazánkban még nem tartottak országos rendezvényt. — De hát miről is lesz szó a konferencián? — kérdezzük dr. Marton Tibor megyei stomatológus felügyelő szakfőorvost, a szervezőbizottság elnökét. — Nehéz pontosan lefordítani magyarra a szakmai kifejezést, de azért a közérthetőség kedvéért megpróbálom. Tehát az állkapocs-ízületi elváltozások gyakoriságáról, diagnosztikájáról, gyógyításáról és megelőzéséről hallhatunk értekezéseket, előadásokat mind a külföldi, mind pedig a magyar szakemberektől. Azt is hadd tegyem hozzá, hogy a fogorvosok, stomatológusok a kóros ízületi mozgásokkal mintegy húsz évvel ezelőtt kezdtek behatóbban foglalkozni, s ma világviszonylatban előtérbe kerültek az ezzel kapcsolatos kutatások. — Valóban alig hallottunk még erről a betegségről, ezért szeretném ha felsorolná az okait, a tüneteit. — Rendkívül sok oka lehet az állkapocs-ízületi elváltozásoknak. Egyebek között a korai fogelvesztés, a fogágybetegségek kapcsán létrejött foglazulás, de gyakoriak a nem jól elkészített fogpótlások s okozta ízületi elváltozások is. Enyhe esetben egy-két fogra helyeződik a túlterhelés, súlyos esetben rágási, szájnyitási zavarok, erős fájdalmak jelentkezhetnek a rágószerv környékén. S hogy az emberek — sőt sok esetben a gyógyító munA Columbiai Köztársaság nemzeti bankjának tulajdonában levő aranytárgyak csodálatos kollekciójával ismerkedhetnek meg a látogatók a „Columbia aranya” cimű kiállításon, amelyet a közelmúltban nyitottak meg a keleti népek művészete múzeumban. A kiállítás mintegy 300 dakát végzők — mennyire nem ismerik fel a panaszok okát, arra a főorvos példát említ. Ideggyógyászaton, belgyógyászaton vizsgálták a fejfájásra, nyaktáji fájdalomra, állandó rossz közérzetre panaszkodó pácienst. Végül a fogászaton állapították meg, hogy rágószervi elváltozások okozták a fenti tüneteket. — Mely életkorban a leggyakoribb ez a betegség? — Elsősorban a középkor- osztályra jellemző, és érdekes módon a nőknél kétszer olyan nagyságrendű, mint a férfiaknál. — A vándorgyűlésen a programfüzet tanúsága szerint tapasztalatokat cserélnek majd a gyógyításról, a megelőzés lehetőségeiről is. — Az állkapocs-ízületi elváltozások gyógyítása sokoldalú. Az országos szakmai programban szerepel, hogy a területi vezető kórházakat fel kell szerelni a szükséges vizsgálati eszközökkel. Olyan készülékkel, amely ízületi röntgenfelvételt készít, s ennek alapján megkezdődhet a komplex gyógyítás, a rágóképesség helyreállítása. A megelőzés, mint minden más betegség kialakulásánál itt is rendkívül fontos. Legfőbb garancia az egészséges fogazat, a korai szűrések, a rendszeres gondozás, a fogbetegségek időben történő megfelelő ellátása. Mindehhez a szakmai felkészültség mellett a lakosság szemléletének változása is szükséges. Mert ma a száj, a fogak egészségének védelme sokaknál még huszadrangú kérdés. — Mit várnak a tanácskozástól? — A kölcsönös eszmecserék lehetővé teszik, hogy a szakemberekben jobban elmélyüljön a gyógyítás egységes szemlélete, s hogy a külföldi tapasztalatokat itthon is hasznosíthassuk. Erre már a mai, az első nap programja is számtalan lehetőséget kínál. Kiss Mária rabja — brossok, függök, karkötők, diadémok, nyakékek, melldíszek, halotti maszkok stb. — az i. e. V. századtól az i. u. KVI. századig terjedő időszakból valók. Az egykori indián törzseknek ezek az aranyműves remekei az ősi dél-amerikai díszítőművészet lenyűgözően szép alkotásai. Amerikai milliárdosok Az Egyesült Államiok még mindig a korlátlan lehetőségek országa — legalábbis egyeseknek. 1986-ban az Egyesült Államokban élő dollármilliárdosok száma csaknem megkétszereződött. Ezzel az amerikai szuper- gazdagok száma 26-ról 49- re nőtt. Az ország leggazdagabb polgára változatlanul Sam Moore Walton kereskedőkirály: vagyona 1986- han csaknem megkétszereződött, és három éven belül több mint háromszorosaira nőtt. A 69 éves Watton vagyona eléri a 8,5 milliárd dollárt. Waltont az általa alapított Wal—Mart-disz- kontüzletlánc tette gazdaggá. Walton vagyona most nagyobb, mint egyes fejlődő országok bruttó nemzeti terméke, a világ leggazdagabb embereinek listáján mégsem ő áll az első helyen. Két japán, Cucumi Josiaki 20 millárd dolláros vagyonnal és Móri Taikicsiro 15 millárd dolláros össz- vaigyónnal még gazdagabb. A 73 éves, német születésű John Werner Klugét az elektronikában kifejtett tevékenysége tette az Egyesült Államok második leggazdagabb emberévé. Há- rommilliárd dolláros vagyona vah. De jó parti lenne az 57 éves 2,9 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező H. Rose Perot is, a dallasi székhelyű Electronic Data Systeme alapítója. Ha az a 400 leggazdagabb amerikai, akit az amerikai gazdasági magazin felsorol, összeadná vagyonát, az ösz- szeg 220 milliárd dollár lenne. Ezzel fedezni lehetett volna az Egyesült Államok 1986. évi 205 milliárd dolláros kereskedelmi mérleghiányát. Ezen a listán 1987-ben először jelent meg Steven Spielberg filmproducer, akinek 225 millió dollár van birtokában. Ezzel szemben egy olyan prominens név, mint Steven Jobs, az Apple- számítógép alapítója, 1987- ben első ízben nem szerepel a 400 leggazdagabb amerikai polgár között. — Veronka néni, kérem, meséljen valamit hosszú életéről. — Hosszú?... Nem olyan hosszú az, még csak 72 éves vagyok. ☆ A Jobbágyi Általános Iskola igazgatói irodájában ülünk Karsay Lajosnéval, Veronka nénivel, az iskola konyhai dolgozójával. Kávészínű, gondosan vasalt köpenyt visel. Arcát, hanghordozását figyelve egyre inkább igazat adok neki abban, hogy „még csak” 72 éves, hiszen a belőle sugárzó életerővel a nálánál sokkal fiatalabbak közül sem mindenki dicsekedhet. — Szolnok megyében, Jásztelken születtem — kezd bele élete regényébe. —. Édesapám cipész volt, két testvéremmel nevelkedtem a szülői házban, amelyet először 16 éves koromban hagytam el hosszabb időre. Gyerekek mellett, gyerekek között voltam addig is, így hát nem okozott különösebb gondot, amikor Jászberényben, egy családnál kisgyerek mellé alkalmaztak amolyan hivatásos játszópajtásnak. Innen Pestre kerültem, de ekkor már háztartási alkalmazottként kerestem a kenyeret. — Hogy érezte magát más családoknál? — Nem éreztem kényszernek az idegen köteléket. Épp azon voltam, hogy minél családiasabb legyen a hangulat. Ez aztán életem későbbi szakaszaiban, más helyeken is végigkísért. Huszonhárom éves koromban egy német nevelőnő segítségével egy tudós családjánál sikerült elNéptáncos és -zenés műsorral nyílik meg június 21-én, kedden a 25. gyulai várszínházi évad. A nyári színház jubileumi évadnyitóján elsőként a Tószínpadon Kodály Zoltán—Rábai Miklós „Kállai kettős” című tánokompozícióját láthatja a közönség az Állami Népi Együttes, a békéscsabai „Balassi” és a gyulai „Kőrös” táncegyüttes előadásában. Az ünnepi műsor második részeként, a várban Kodály Székelyhelyezkednem házvezetőnőként. Itt lettem igazán „bentlakásos”, már-már családtag. Tizenegy éven át laktam, dolgoztam náluk. Még a férjemet is befogadták, akivel 1941-ben kötöttünk házasságot, ö a Ganz-MÁ- VAG-ban dolgozott lakatosként, onnan helyezték át 1950-ben a jobbágyi tömegcikküzembe. — Milyen volt az újabb környezetváltozás ? — Láthatja, jó, mert azóta is itt vagyok. Sajnos, a férjemmel nem élhettünk együtt soká, mert szegény 1958-ban meghalt. Azonban akkor már nekem is volt saját családom. Két fiam, 1942-ben, illetve 1954-ben született. — Ügy hallottam, hogy Jobbágyiban sem a zárkózottság jellemezte. Jóformán az egész községből családot faragott annak idején. — Beszélnek az emberek sok mindent — legyint Veronka néni —, meg aztán, mi az: szervezni a közösséget. .. Pénzbe nem kerül, csak lelkesedésbe. — De hát a Munka Érdemrend bronz fokozatát is megkapta... — Kaptam, hát kaptam... — Valamiért csak kapta... — Sok mindennel foglalkoztam. Párttag vagyok ötvenkettő óta, de voltam szülői munkaközösségi tag, szakszervezeti bizalmi, vöröskeresztes bizalmi, meg még jó néhány funkciót elláttam, már magam sem tudom, hogy mi mindent. Megpróbáltam magam úgy hasznosítani, hogy közelebb hozzam egymáshoz az embereket. — Az iskolával mikor került kapcsolatba? fonóját szólaltatják meg az Állami Óperaház magánénekesei, az Operaház zenekara és a KISZ Központi Művészegyüttesének énekkara. A gyulai évadnyitó a Tószínpadon az Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmasával zárul. Az évadnyitót még több zenei, néptáncos és balettest követi, majd három új magyar történelmi dráma bemutatója következik. Gáspár Margit „A császár mesz- sze van (Rab Ráby)” című művét június 30-tól négy — Sora van annak is. Ideköltözésünkkor én is a tömegcikkgyárban dolgoztam, amíg meg nem szűnt. Akkor, 1960-ban kerültem konyhai dolgozóként az jóvo- dába. Főzni addig is tudtam, a gyakorlat aztán mestert faragott belőlem. Nagyon megszerettem ezt a foglalkozást. Nyugdíjaztatásom után 1971-ben „ átjöttem ide, az általános iskolába. A napközis gyerekeknek készítek uzsonnát, eléjük rakom az ebédet, de függönyt is varrók és mosok. Bizony, nem unatkozom. Ha nincs, akkor is találok magamnak elfoglaltságot. — Mennyit dolgozik egy nap? — Nincs nekem kötelező penzumom. Most, hogy már nem fagy, ráérek reggel hatra jönni, délután meg akkor megyek el, amikor aznapra már nem találok munkát. — És, amikor fagyott, hányra járt? — Látom, nem érti... Télen azért jártam be előbb, úgy fél öt tájban, mert a kakaót, és a tejet, amit leraktak a gyerekeknek, bevittem megmelegíteni. Remélem, a következő télen is lesz olyan, aki beviszi nekik kintről. — Hát Veronka néni?... — Hív a kisebbik fiam, odaköltözöm a családjához, Vámosgyörkre. Szeretem én a közösséget, de őnáluk mégiscsak jobban otthon vagyok. > Veronka néni lassan föláll, indul uzsonnát készíteni a gyerekeknek. Ügy vélem, hogy tisztelni való emléke mellett néhány „életreceptet” is hátrahagy majd a jobbágyiaknak. . . Benkő Mihály estén át játsszák Gyulán. Csurka István erdélyi témájú „Megmaradni” című új drámáját július 8-fól Iliig láthatja a közönség a gyulai Várszínház és a Budapesti Nemzeti Színház közös előadásaként. A idei évad harmadik történelmi drámája „utóbemutató”, hiszen Goszitonyi János „And- rássy út 60.” című művét a Radnóti Színpad a nyár elején már bemutatta. Ez a színdarab július 15-től 17- ig látható Gyulán. Columbia aranya Moszkvában Gyulai évadnyitó Érdekességek a nagyvilágból Ódivatú tárcsás telefonra emlékeztető válltáska az 1988. évi amszterdami Premium kiállításon. A várakozások ellenére nem lehet hazatelefonálni vele. Egy ifjú hölgy ellenőrzi a helyes útirányt az autója műszerfalába épített miniatűr képernyőn feltűnő térképen, amely kijelzi a túlzsúfolt útszakaszokat. A közlekedési rendőrség szolgáltatta adatokkal dolgozó, egyelőre kísérletileg működő, és 1989-re rendszerbe állítandó számítógépes hálózat révén a japán főváros akut forgalmi gondjain igyekeznek enyhíteni. I—. Állítólag a stresszhatás kiküszöbölésére és elkerülésére szolgál ez a fedett kád, amelyet sós vízzel kell feltölteni a teljes hatás kedvéért. S, miután kevéssel húsvét után dobták piacra az NSZK-ban — stílszerűen tojás alakú. Kolumbusz hajójának élethű mása Acapulco, Mexikó: A Marigalante nevű vitorláshajó, Kolumbusz Santa Mariájának élethű mása befut az acapulcói kikötőbe, miután hat hónapos atlanti-óceáni utazást tett Spanyolországba és vissza. A történelmi hajóval legközelebb Japánba szándékoznak vitorlázni. (MTI külföldi képszerkesztőség)
