Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 112. szám
1988. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Balassagyarmaton, Szügyben, Csesztvén és Négrádmarcalon Próbanépszámlálás három hétig Hazánkban tízévenként tartanak népszámlálást, és bár 1990-ig még szűk két esztendő van hátra, Balassa, gyarmaton a hét végen próbanépszámlálás kezdődik. Mi a célja a próbanépszámlálásnak és hogyan bonyolítják le? — Ezt kérdeztük dr. Gyöngyösi Istvántól, a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának vezetőjétől. — A próbanépszámlálás célja a ’90-es népszámlálás előkészítése, abból a szempontból, hogy az gyorsabb, egyszerűbb, korszerűbb és költségkímélőbb legyen. Ezenkívül olyan új módszereket is kipróbálunk, amelyek a lakosság együttműködési készségére építenek, annál is inkább, mert úgy ítéljük meg, a lakosság kulturális, iskolázottsági szintjében van olyan emelkedés, ami erre lehetőséget ad. — Mit ért a lakosság együttműködési készségén? — A kérdőívek egy része önkitöltéses lesz, ami azt jelenti, hogy Balassagyarmaton a számlálókörzetek nyolcvan százalékában a számlálóbizitos átadja a kérdőívet, és a lakókkal megállapodik abban, mikor menjen vissza érte. Természetesen, azokon a helyeken, ahol az önkitöltés feltételei nincsenek meg, például ahol idős, vagy beteg emberek laknak, a számlálóbiztos segít a kérdőívek kitöltésében. — És ahol nem a lakók töltik ki a kérdőivet, ott milyen módszerrel dolgoznak? — Balassagyarmaton a körzetek húsz százalékában, azonkívül Szügyben, Csesztvén és Négrádmarcalon — e három község lakóira is kiterjed a próbanépszámlálás — a számlálóbiztosok kérdezik ki a lakosságot. Ezek a területek a próbanépszámlálás szempontjából reprezentatív mintakörzetek, s itt bővebb információkat gyűjtenek be az összeírók. — Mi az egyszerűbb ebben a népszámlálásban? — Elsősorban is az, hogy a népszámláláshoz kapcsolódó munkáltatói kérdőívet, amely a foglalkozásra, az iskolai és tanfolyami végzettségre vonatkozó kérdéseket tartalmazza, a munkahelyen töltötték ki, és ezeket a balassagyarmati lakosok és dolgozók már meg is kapták munkahelyükön, s ezt is majd a többi kitöltött kérdőívvel együtt kell átadni az összeíróknak. — Ki szervezi a próbanépszámlálást? — A teljes lebonyolítást a helyi tanácsok végzik, ők szervezik, irányítják és látják el megbízólevéllel a számlálóbiztosokat. — Miről érdeklődnek a számlá lóbiztosok? — Az említett munkáltatói kérdőíven kívül a személyi adatokat rögzítik és a lakásra vonatkozó néhány egyszerű alapkérdésre kell választ adni. — Mettől meddig tart a próbanépszámlálás? — Május 13-án, pénteken kezdődik és három hétig tart. És mivel Balassagyarmaton és a három községben ez a népszámlálás már főpróbája az 1990-es teljes körű népszámlálásnak, kérjük ebben a lakosság megértő támogatását. (zsa) Gördülő világszínvonal Szokatlan formájú Ikarus autóbuszt láthatnak azok, akik ezekben a napokban elhaladnak a 211. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet mellett. ..Kis" családi házban alkot — immár három hónapja, az iskolával átellenben — a Csepel Autógyár salgótarjáni fejlesztő-és gyártóüzeme. A 415 típusjelzésű busz pedig az egyik ..főszereplője" annak a munkának, melynek célja, hogy számítógépvezérléssel lássák el a hidraulikus sebesség- váltóval felszerelt teherautókat, buszokat, korszerűsítsék e járművek fődarabját. Idén több mint 20 elektronika készül el az üzemben, ahol jelenleg már 13-an dolgoznak. Képünkön az egyik fajta vezérlési rendszer „végrehajtó" szerkezetét építik be a 415-ösbe. melynek érdekessége, hogy kiiktatja a me- * rev rudas tengelykapcsolást. Helyébe jóval korszerűbb — kisebb fogyasztás mellett nagyobb nyomatékot adó — elektronikát szerelnek. (német h—bábéi) Az adószakértő válaszol Milyen számla használható? Az általános forgalmi adó megállapítása szempontjából mi tekinthető az előfizetéses étkezés teljesítési időpontjának tekintettel arra, hogy az étkezési jegyeket előre kell megvenni? . (Áíész, Kis vendéglő). A gazdálkodó szerveknél • az előfizetéses étkezés előre befizetett ellenértéknek minősül. Az ételek kiszolgálása jelenti a teljesítést, ehhez igazodik az árbevétel elszámolása és az áfabefizetési kötelezettség keletkezése is. A vállalkozói - adó hatálya alá tartozóknál az ellenérték befizetésének dátuma tekinthető a telje- rsítés időpontjának. A gépi úton előállított számlát elfogadja-e majd az adóhatóság az ellenőrzései során? Továbbá tudni szeretném, hogy a „belső számla” tartalmi követelményeire vonatkozóan van-e valamilyen kedvezmény? (GAMESZ) A „belső számla” tartalmi követelményeire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a számlára, ugyanis a tv. 6. számú melléklete nem tesz különbséget. Ugyanezt tudom elmondani a számvitel bizonylati rendjéről szóló, többször módosított 29/1978. (XI. 14.) számú rendeletről is. A gépi úton előállított számlát lehet használni, mivel a tv. 19. § (1) bekezdésének a. pontja szerinti adószámla még nem szabványosított. Az ilyen számlának viszont az általános forgalmi adóról, illetve az előbb említett számú számvitel bizonylati rendjéről szóló jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek meg kell felelnie. Elszámolási utalvánnyal történő fizetés a számlaadás szempontjából készpénzforgalomnak minősül-e? (GAMESZ). A vállalati csekkel, vagy elszámolási utalvánnyal fizetett tételek nem minősülnek készpénzeladásnak. A szállítóvállalat (bolt) ilyen esetekben a tv. 6. számú melléklete szerinti számlát köteles adni. Egyszerűsített számla kiállítására nincs lehetőség. Mit tehet a vevő, ha a számlán nincs feltüntetve az áfa? A törvény a számlaadási kötelezettség előírása mellett meghatározza annak tartalmi követelményeit is. Kötelezően előírja az áfa összegének, illetve az áfakulcsnak a feltüntetését. Ha ez a számlán nem szerepel, de az áruszállítás, vagy szolgáltatás áfa-kötelezettség alá tartozik, akkor a vevő követelheti szállítójától az elmulasztott kötelezettség pótlását. Rádióban hallottam a foglalkoztatási alapból való támogatás lehetőségéről. A beszélgetésből úgy értettem, hogy gmk is részesülhet belőle. Szeretném, ha felvilágosítanának e téren (pályázni kívánó gmk). Ez ugyan nem adóhatósági kérdés, de súlyát tekintve szükségességét érzem bizonyos fokú útbaigazításnak. Az ÁBMH elnökének 1/1988. számú rendelkezése lehetőséget kíván biztosítani munkahelyet teremtő beruházásoknak. A foglalkoztatási eszközrendszer egészére rendelkezésére áll mintegy 1,2 milliárd forint, s ebből a munkahelyet teremtő beruházásokat finanszírozzák. Támogatásra pályázhat mjnden jogi és magánszemély, továbbá pályázhatnak magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai is, a vállalkozás méretétől és termelési ágától függetlenül. A lényeg, hogy jövedelemtermelő munkahelyek jöjjenek létre. A pályázatot a beruházás helye szerinti illetékes tanács munkaügyi szakigazgatási szerve fogadja el és javaslata alapján az ÁBMH illetékes bizottságához továbbítja döntésre. IflMitM a partérlekezletre Társadalmi rangot a tudásnak... Megnyerő külsejű fiatalember Szokolszky István, a húzóüzem pártalapszerve- zetének titkára, a síküveggyár párttagjainak küldötte. Ízlésesen berendezett, barátságos otthonában kerestük fel, éppen szabadságát tölti. A rövidesen sorra kerülő pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének helyi vitájáról szólva ezt mondja: — A 36 fős tagság úgy vélekedett, hogy a korábban megfogalmazottakhoz képest előrelépés érezhető, de még mindig sok az általánosság. Az előző dokumentumokban szereplő feladatok közül jó néhány máig sem valósult meg. A felkészült párttagok felhívták a figyelmet az ellentmondásokat tükröző megállapításokra, többen szorgalmazták a szakszervezeti érdekképviselet erősítését, mások pedig a KGST mielőbbi szervezeti és tartalmi megújulását sürgették. — A párttagokon kívül munkástársaim is érzékenyen reagálnak a most zajló, a megújulást hozó eseményekre — folytatja kisvártatva a gondolatait. — Elsősorban az őket személy szerint érintő intézkedésekre reagálnak érzékenyen. Ide sorolhatnám a jövedelemadó bevezetésével kapcsolatos szenvedélyes véleményeket, kritikai megjegyzéseket. Ezt is figyelembe véve mondhatom, hogy munkatársaim döntő többsége az alapvető célt látja, azonban az átmeneti szakaszt nehezen tudja elviselni, mert nincs más jövedelmi forrása. Ráadásul az év elején nálunk is szűkültek a kereseti lehetőségek. Csupán az átlagkeresetet bruttósították. Csökkent a jutalmazásból, prémiumból, túlórából szerezhető jövedelem. Szerencsére az év eleji nehéz helyzeten valamelyest túljutottunk. Visszatért a fizikai dolgozók kedve, mert bővültek a pluszlehetőségek: kezdeményezoobé váltak a szocialista brigádok, a legutóbbi kommunista műszakon a dolgozók többsége részt vett. — Mi egyébnek köszönhető még a kollektíva derűsebb kedve? — Ha nehezebb körülmények között és nagyobb erőfeszítéssel is, de sikerült teljesítenünk az exporttervet. Ugyanis tőlünk kerül ki a gyár exportjának 99 százaléka. A sokszor jogos kívánságokat hangoztató szenvedélyes vitákban, a kényszerű, de szükséges intézkedések megértetésében nagy szerepet vállalt magára a párttagság. Zöme hozzám hasonló korú. Rájuk és a tapasztalt idősebbekre építve oldjuk meg a mostani nehéz időszakban ránk háruló feladatokat — vélekedik a 35 éves alapszervi titkár, aki pályafutását csomagolóként kezdte. Majd hőkezelő-csoportvezetőként folytatta, a síküveg- gyártó szakmunkásképző elvégzése után pedig megbízták a művezetői tennivalókkal. — ön tehát művezető és párttitkár egy szémélyben. Hogyan tudja egyeztetni a két eltérő feladatot? — Az egyik nem választható el a másiktól, hiszen mindkét esetben dolgozó társaimmal foglalkozom. Egyébként óvakodom a hirtelen döntésektől, ilyesmire eddig még nem kényszerítettek. Az viszont előfordult, hogy valakit egy elkövetett mulasztásért felelősségre kellett vonnom. Ebben az esetben sem tudtam megtagadni, hogy párttitkár is va_ gyök. — Mi garantálja ma egy vezető számára a tekintélyt, az elismertséget? — A szakmai tudás. A felkészült vezetőt nem lehet zsebre tenni. Igen, munkatársaim közül is voltak, akik levizsgáztattak. Talán elfelejtették, hogy hét évig én is köztük dolgoztam. Vallom, hogy a határozott, következetes, a feladatokat világosan kiadó, a végrehajtást ellenőrző és a teljesítést számonkérő vezetőnek van csak jövője. Ilyen ember a főnököm, Bogota Endre. Velem szemben is szigorú, ez azonban nem zavar engem. Ki merem jelenteni: ha nemcsak nálunk, hanem országosan is ez a vezetői stílus lesz a meghatározó, akkor hamarabb kilábalunk sok bizonytalanságot is hordozó helyzetünkből — állítja Szokolszky István, akit eddigi munkájáért Kiváló vezető címmel tüntettek ki. Venesz Károly Nagyüzemi adatqyártás A mezőgazdasági nagyüzemek évente megközelítően 200 adatgyűjtési kérdőívre kötelesek válaszolni. A kitöltött adathelyek évente 30—40 ezer adatot jelentenek, a részletekről dr. Mentényi Miklós, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének tanácsadója adott részletes információt. A KSH Somogy Megyei Igazgatóságának egyik szakembere mezőgazdasági nagyüzemekben végzett vizsgálatai során talált olyan gazdaságot, ahonnét egy év alatt a helyi, a megyei és a társadalmi szervezetek 230 jelentést kértek. A felülvizsgálat során azt is megállapították, hogy a statisztikai jelentések kisebb része vonatkozik a mezőgazdasági alaptevékenységre. A KSH, valamint a MÉM által kért adatlapok, dokumentumok száma — bár ez is tetemes! — mégis elenyésző más szervek igényéhez képest. Például kirívóan sok jelentést kér a Közlekedési Minisztérium a közlekedésről és a gépjárművek üzemeltetéséről. Eg.y-egy nagyüzemnek sokszor száznál több gépjárműről kell adatot szolgáltatni, menetlevelekről ösz- szegyüjteni az üzemidővel, a hasznos kilométerekkel, a szállított áru mennyiségével kapcsolatos adatokat. Elgondolkodtató tény: csak ennek a statisztikahalmaznak az elkészítéséhez egy közepes méretű mezőgazdasági üzemben két adminisztrátorra van szűkC0O A felülvizsgálati munkába bekapcsolódó Állami Gazdaságok Országos Egyesülése (ÁGÉ) 120 olyain jelentést vizsgált meg, amelyek a KSH és a MÉM STAGEK jelen- tötömbjeiben szerepelnek. A százhúsz jelentésből az ÁGÉ ötvennek a megszüntetését kérte, hetvennél pedig jelentős egyszerűsítéseket javasolt. A MÉM csak kevés jelentés megszüntetésével és egyszerűsítésével értett egyet, arra hivatkozva, hogy a kormányzat és a párt részére előírt előterjesztések és tájékoztatások elkészítése miatt szükségesek ezek az adatok. A mezőgazdasági nagyüzemek önállóságát, belső szervezeti és működési felépítését, létszámát elég sok rendelkezés korlátozza. A korábbi évtizedekben számos hatóság és hivatal elérte, hogy jogszabály kötelezze a vállalatokat és szövetkezeteket bizonyos előírt munkakörök betöltésére. Ezek közé tartozik többek között a hivatásos vadász, az üzemi földnyilvántartó, a minőségvizsgáló, a munkavédelmi vezető vagy megbízott, a titkos ügyiratok kezelője, a tűzvédelmi vezető vagy megbízott, az energetikus, a polgári védelmi parancsnok, a forgalmista, a gépjármű-ügyintéző, a környezetvédelmi megbízott, ösz- szesen 26 ilyen munkakört tartalmaznak a jogszabályok. Igaz, ezek nem mondják ki kötelező érvénnyel függetlenített dolgozó munkába állítását, de a hivatalok akkor is kikényszerítik ezt, amikor a jogszabály csak tanácsol, vagy lehetővé teszi' több kapcsolt munkakör ellátását. Mindezeken túl a mezőgazdasági nagyüzemeknek 376-féle kötelező, illetve ajánlott szabálvzatot kell készíteniük, többek között olyant, mint például a bélyegző-nyilvántartás és -használat, a telefon, a telex, az URH- készülék, illetve CB-rádió használatának, a rendkívüli események bejelentésének, az üzemi területre való idegenek belépésének, tartózkodásának rendje. Egy-egy közepes nagyüzemben e szabályzatok terjedelme mintegy ezer oldalra tehető. A mezőgazdasági nagyüzemnek mindezeken kívül nagyon sok felesleges, a vállalati önállóságot é= önkormányzatot figyelembe nem vevő jogszabályt, rendelkezést kell betartani- ok. Csak néhány példát ezek közül: a forgalomban lévő, az üzem által megvásárolt öntözőberendezés üzemeltetéséhez öntözési szakvélemény is kell. A keltetőüzemeknek évente kell megkérni a keltetési engedélyt. Az állattartó telepek látogatási engedélyét az állategészségügyi állomástól kell megkérni, de a felelősséget a gazdaságnak kell vállalnia. Rendelet szabályozza, hogy egy gazdaság hány gépjárművet vásárolhat, üzemeltethet és milyen rendeltetéssel; aztán, hogy az egyes gépjárműveket milyen célra használhatják, kik vezethetik, hol tárolhatják. Rendelkezés szabályozza a szabadság kiadásának rendjét: sok helyen ez az állattartás, ■‘áz állandó növénytermesztési munka, a kisárutermelés, egyéb ágazati és a szezonális munkák miatt betarthatatlan. Minden évben be kell jelenteni a helyi tanácsnál a szüret kezdeti időpontját, sok olyan mamutgazdaság van, amely területileg 20—25 helyi tanácshoz tartozik. Mindezek azt bizonyítják, hogy szinte megállíthatatlan a vállalati adminisztratív munkát növelő, a vállalatvezetést' feleslegesen nehezítő rendeletek újratermelődése. Ezért lényeges politikai-gazdasági-szervezeti változások lennének szükségesek ahhoz, hogy a kialakult folyamatnak végre sikerüljön gátat szabni, és a gazdálkodás számára normális, elviselhető mederbe terelni a szükséges adminisztrációt. B. P.
