Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

NOGRAD 1988. MÁJUS 11., SZERDA Miben segít a tudományos egyesület? Kihelyezett elnökségi ülés Gyöngyöspatán Kedden Gyöngyöspatán a helyi termelőszövetkezet köz­pontjában kihelyezett ülést tant,ott a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Nógrád me­gyei szervezete. A megjelen­teket, köztük Havas Feren­cet, a Nógrád Megyei Ta­nács általános elnökhelyet­tesét Herencsényi József, az egyesület elnöke köszöntötte. Dr. Szőke Pál, a megyei szervezet titkára beszámolt az 1988. évi tervkitűzésekről. A megye 400 főt számláló (hét szakosztályában tevé­kenykedő szakembergárda eddig végzett jó munkája alapján a megyei tudomá­nyos egyesületek közül a legjobbak közé tartozik. A megye mezőgazdaságában be­következett gyors mennyi­ségi fejlődés alapvetően ne­kik köszönhető. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy nem­csak fogékonyak az újra, de gyorsan befogadják, a gya­korlatban alkalmazzák azt. A megyei tudományos szervezet az idén a kibonta­kozási programban foglaltak szellemében alapvető felada­tának tartja a tervszerűbb, szervezettebb, eredménye­sebb kutató-fejlesztő munka segítését, a hatékonyság, a termelékenység növelését, a nemzetközi együttműködés bővítését, az új kutatási- fejlesztési eredmények mi­nél gyorsabb hasznosítását. A fiatalok megnyerése ér­dekében tovább növeli a társadalmi, szakmai munka vonzerejét, mozgósítanak a szakmai feladatok végrehaj­tására, a tudás bővítésére, a takarékosabb, hatékonyabb gazdálkodásra, a minőségi, piacképes termékek előállí­tására, a termelési szerkezet átalakítására. Ezek szere­pelnek majd a szakosztályok és az üzemi szervezetök programjaiban, igazodva a megye adottságaihoz, sajá­tosságaihoz. Ezután dr. Bence Barna, az üzemi csoport felelőse, az elnökség tagja a megyé­ben elsőnek alakult, egyéves múltra visszatekintő üzemi szervezetük tevékenységéről1 adott érzékletes, konkrét jó eredményeket felmutató be­számolót, különös tekintet­tel a mezőgazdasági tudomá­nyok, a technika, a techno­lógia sikeres alkalmazására, a hazai és külföldi agrártu­domány eredményeinek si­kerességére. A programnak megfelelő­en Gecse László, az állatte­nyésztési szakosztály elnöke a két évvel ezelőtt lezajlott tisztújítás óta tartalmában javuló, szervezetében ered­ményesen alakuló tevékeny­ségükről számolt be, majd ismertette a további elkép­zeléseiket. A beszámoló során az el­nökség tagjai elismeréssel szóltak a szakosztályok kez­deményezéseiről, vállalkozá­saikról, a kialakult jó együttműködésről, a tagság jó aktív munkájáról, az új iránti befogadókészségükről. Elmondták, hogy a megye állattenyésztésében nem si­került megállítani a létszám­csökkentést, mégsem lehet válsághelyzetről beszélni. Az új helyzetben jelentkező problémákra újfajta megol­dást kell kialakítani. Az elnökség döntése értel­mében a stabilizációs prog­ramból adódó sajátos idei feladatokat megvitatják majd a szakosztályok is. A most folyó 12 tehenészeti telep re­konstrukciója után a tapasz­talatokat komplexen érté­kelni fogják. Az elnökség a beszámolókat elfogadta. Befejezésül dr. Németh András, a gyöngyöspatai ter­melőszövetkezet Állami-dí­jas elnöke a Heves Megyei Agrártudományi Egyesület elnöke bemutatta a termelő- szövetkezet tevékenységét, utalt fejlesztési elképzelé­seire. Koós Viktor, a Heves Megyei Agrártudományi Egyesület megyei szervezeté­nek titkára pedig tájékoztat­ta a jelenlevőket a megyei szervezet munkájáról, elkép­zeléseiről. V. K. Thatcher Gorbacsovról A pásztói rendelőintézet munkája Hiányszakmák pótlására és a zsúfoltság enyhítésére törekednek A Nyugatnak támogatnia kell Mihail Gorbacsov kül- és belpolitikai kezdeménye­zéseit, s megfelelő válaszlé­pésekkel kell ezekhez hozzá­járulnia. Az új szovjet kez­deményezések megvalósulása nemcsak a Szovjetunió, ha­nem az egész világ érdeké­ben áll — jelentette ki Margaret Thatcher brit miniszterelnök a The Wa­shington Post című befolyá­sos amerikai lapnak adott terjedelmes interjújában. Thatcher leszögezte: nagy várakozással tekint Reagan és Gorbacsov moszkvai csúcstalálkozója elé. A kormányfő igen nagy jelentőségűnek minősítette a Szovjetunió gazdasági és po­litikai reformjait, bár úgy vélekedett, hogy ezek meg­valósítása hosszú időt igé­nyei. Thatcher azonban le­szögezte, hogy a reformokat „jó irányban tett lépések­nek” tartja és véleménye szerint a Nyugatnak üdvö­zölnie kell azokat. „Nyíltan bátorítanunk kell a jó irány­ba mutató változásokat” — jelentette ki. Ugyancsak he­lyiesnek nevezte a szovjet külpolitikai lépéseket, min­denekelőtt a szovjet csapa­tok kivonását Afganisztán­ból. Bár a kormányfő nyilat­kozatában továbbra is szük­ségesnek minősítette a NATO katonai megerősíté­sét és a Nyugat-európai Unió keretében kialakítan­dó katonai együttműködést, jónak ítélte meg a további leszerelési tárgyalások és megállapodások lehetőségét és azt hangoztatta, Reagan és Gorbacsov újabb csúcsta­lálkozóján ki lehet alakíta­ni olyan közös álláspontot az Irak és Irán közötti há­ború kérdésében is, amely csökkentené a feszültséget és a kérdés megoldását az Egyesült Nemzetek Szerve­zete számára is lehetővé tenné. (MTI) Gromiko Bukarestben Andrej Gromiko, azSZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke kedden hi­vatalos baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. Az oto- peni repülőtéren meghívója, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke fogadta. A nap folyamán Gromiko és Ceausescu megkezdte megbeszéléseit. A tanácsko­zás első napján főként a két szomszédos, szocialista ország kapcsolatát tekintet­ték át. Az együttműködés bővítésére és erősítésére újabb lehetőségek feltárá­sát szorgalmazták. (MTI) Jakes Kínába utazik Milos Jakes május végén hivatalos látogatásra Kíná­ba utazik — közölte keddi sajtótájékoztatóján a cseh­szlovák külügyminisztérium szóvivője. A CSKP KB fő­titkára egyúttal ellátogat a Mongol Népköztársaságba és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságba is. Emlékezetes, hogy tavaly tavasszal Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő járt Pekingben, a múlt nyáron predig Csao Ce-jang — mi­niszterelnökként, illetve meg­bízott pártfőtitkárként — tárgyalt Prágában. (MTI) A pápa Bolíviában II. János Pál pápa hétfőn Uruguayból latin-amerikai kőrútjának következő állo­mására, Bolíviába érkezett. La Paz repülőtéren Victor Paz Estensisoro államfő, Jó­sé Clement Maurer bíboros, az ország prímása és más vezetők köszöntötték. A ka­tolikus egyházfő a program szerint hat napig marad Bo­líviában. (MTI) A pásztói városi rendelő- intézet alapvető feladata a város és környékének szak­orvosi vizsgálata, az alap­ellátás segítése szakvélemény adásával, szükség esetén a betegek további sorsának irányítása, kórházba vagy szanatóriumba utalása. Az integráció — a kórház-ren­delőintézeti egység — már a hetvenes évek elején teljes­sé vált. A három alapszakmában (sebészet, nőgyógászat, gyer­mekgyógyászat) a napi ren­deléseket kórházi szakorvo­sok végzik. Hátrányuk, hogy kórházi munkatorlódás mi­att időnként csúszik a ren­delési idő. A belgyógyászat keretében működik a kardiológiai szakgondozás, kórházi szakorvos vezeté­sével. Itt történik a gépjár­művezetők orvosi vizsgálata, valamint a sportorvosi ellá­tás is. Anya- és gyermekvédelem­mel a nőgyógyászati szak- rendelés foglalkozik. A ter­hestanácsadást Pásztón tel- jeskörűen, a területen pe­dig kiszállások útján végzik. Az úgynevezett centrális ta­nácsadás nőgyógyász szak­orvosai a területi rákszűré­seken is részt vesznek. A kisszakrendelések (orr- fül-gégészet, bőrgyógyászat, szemészet, reumatológia, fo­gászat) közül a szemészet a legnagyobb forgalmú. He­tente mindössze egy alka­A bátonyterenyei nagyköz­ségi népfrontbizottságnak a fiatalok körében folytatott tevékenységét értékelte teg­napi ülésén a Hazafias Nép­front Nógrád megyei elnök­sége Salgótarjánban. A testületet e témában Molnár Béláné, a HNF bá­tonyterenyei bizottságának titkára tájékoztatta. Mint el­mondotta, célkitűzéseik kö­zött szerepel a fiatalok köz­életébe való bevonása. Kör­zeti HNF-bizottságaikban és a különféle munkabizottsá­gokban több mint harminc lommal kereshetik fel a be­tegek, bővítése ezért az egyik legfontosabb feladata az intézmény vezetőségének. A fogászat a gyermekek kö­rében folyamatosan végzett fogszuvasodás elleni megelő­ző munkát irányítja. Speciális ellátást nyújtanak a szakgondozók. Az onkoló­giai gondozónak az egész­ségnevelési tevékenysége is jelentős. A pszichiátriai és ideggondozó a városi alko­holellenes klub munkáját se­gíti. A gyámügy kérésére szakvéleményt ad, kapcsola­tot tart a börtönből szaba­dultak pártfogóival. Reha­bilitációval, családterápiával is foglalkozik. A rendelőintézet személyi feltételei megfelelőek. A szakorvosok rendszeres to­vábbképzéseken gyarapítják szakmai tudásukat. A há­rom pásztói körzeti orvosi szolgálattal igen jó az in­tézmény együttműködése. A gépek és műszerek gyors el­használódása, a folyamatos korszerűsítés hiánya időn­ként gondokat okoz. Az épület egyes részei fel­újításra szorulnak, a tele­fonellátás is nehézkes. A lakosok leginkább a hosszas várakozást teszik szóvá. Az intézmény vezetése ezért munkaszervezési és egyéb intézkedésekkel a zsúfoltság enyhítésére és a hiányszak­mák mielőbbi pótlására tö­rekszik. fiatal tevékenykedik, s so­kan vállaltak feladatot a lakóbizottságokban is. Területükön sok a cigány származású fiatal. Beillesz­kedési problémáikról a rendszeres cigányfórumokon tájékozódnak a népfront ak­tivistái. akik ezeknek a fi­ataloknak a jövőben klubot szerveznek. A rendszeres összejövetelek segítik majd a hátrányos helyzetűeket helyük megtalálásában, s a fiatalok bevonását a moz­galmi munkába. il népfront a cigányfiatalokért Befejezte munkáját az MTA közgyűlése közreműködésről szólt Be­(Fólytatás az 1. oldalról.) tatásfmanszírozás és -ter­vezés lényeges átalakításá­ra. A továbbiakban kifejtet­te: a modern kutatáshoz szükség van önálló kutató- intézetekre. Ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy ennek a hálózatnak éppen olyannak kell lennie, ami­lyenné a történeti folyama­tokban, nem kevés véletlen és szubjektív elem hatására kiépült. Ezért egyes intéz­mények összevonása, mások kibővítése vagy megszünte­tése is indokolt lehet. A szelektív fejlesztés a kuta­tásiban is nélkülözhetetlen. Ezt a munkát a kutatóbázis egészére vonatkozóan el kell végezni. Az áttekintés és az esetleges átrendezés ugyan­is nem csupán az akadémiai hálózatnál indokolt, de az egyetemi kutatóhelyeknél is. Az új feltételekhez való alkalmazkodás nemcsak a kutatóbázis, hanem a kuta­tásirányítás átalakítását is előtérbe állítja. Az Akadé­mia jelenlegi irányítási rendszere a tudomány ter­mészetéhez jobban illeszke­dő önigazgatás jegyében fej­leszthető tovább. A tudomá­nyos teljesítményeknek a valóságos alkotások szakmai értékelésére alapozott véle­ményezését kell megterem­teni az akadémiai testüle­tek, tudományos bizottságok szerepének növelésével. Enélkül az alapkutatások or. szagos gondozása nem lehet­séges, és a korszerű ver­senypályázati finanszírozás is esetleges. Ezt követően a tudomá­nyos minősítés tervezett át­alakításáról szólt az MTA elnöke. A fokozatszerzés kedvezőtlen, három disz. szertáció elkészítését igény­lő rendszerét úgy kívánatos egyszerűsíteni — mondta —, hogy az egyetemek köte­lezően minősítsék a leg­jobbnak, a kandidátusi mércét megütőnek , ítélt egyetemi doktori értekezése­ket, ezeket automatikusan küldjék el a Tudományos Minősítő Bizottsághoz, s az, szakértői véleményezés és szakbizottsági, tudományos bizottsági állásfoglalás alapján — de külön eljárás, külön disszertáció és újabb védés nélkül — alkalmas­ság esetén odaítéli a kandi­dátusi fokozatot. Az akadé­miai doktori fokozatnál pe­dig az esetek nagyobb ré­szében arra kell törekedni, hogy az MTA szakmai, tu­dományos bizottságai időről időre mérlegelve a tudo­mányos teljesítményeket, megjelent kötetek, kidolgo­zott és közzétett eljárások — s nem elsősorban a külön e célra készített disszertá­ció — alapján védés nélkül ítéljék oda az akadémiai doktori fokozatot. A kutatással kapcsolatos belső kérdések taglalása után, a nagy jelentőségű kormányzati döntések elő­készítésében való akadémiai rend T. Iván. Kiemelte: nem kevesebbről van szó, miiint arról, hogy mennyire hasznosítja az ország külö­nösen nehéz feladatai meg­oldása során a rendelkezés­re álló szellemi kapacitást. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt közgyűlés óta olyan nagy horderejű kérdésekben foglalt állást az MTA, mint az MSZMP KB gazdasági- társadalmi kibontakozási programja, a kormány mun­kaprogramja, a vállalati és a személyi adózás reformja, az MSZMP májusi országos értekezletének irányelv- tervezete. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy a tudomány művelői nem tartják kezükben a böl­csek kövét; a gyakorlati kérdésekre sokszor nem tud­nak a politika számára használható válaszokat adni. Hiszen egy-egy kérdést a politika síkján nem lehet például . csak közgazdasági ráció alapján megválaszol­ni. Ennek ellenére az Aka­démia tavalyi véleményező munkája következetes, szó­kimondó, önálló arculatú tevékenység volt. Állásfogla­lásai felelősségtelj,esen vitáz­va törekedtek segítőkészség­re, kifejezve, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia felelősnek érzi magát mind­azért, ami az országban tör­ténik, s lehetőségeinek meg- j felelően közreműködik az j ország sorsának formálásá­ban. A véleményező tevé­kenység továbbfejlesztése érdekében' az elnökség szük­ségesnek tartja kialakítani a kormányzati döntés-előkészí­tést segítő tudományos munka új rendszerét. En­nek lényege az előkészítő munkában való részvétel, az elméleti szakemberek kez­dettől történő bevonása a koncepciók megvitatásába — mondta végezetül Berend T. Iván. Láng István akadémikus főtitkári beszámolójában az Akadémia anyagi helyzetéről szólva elmondta: két év alatt 150 millió forinttal csökkent az Akadémia költ­ségvetése, az Országos Tu­dományos Kutatási Alapból azonban ebben az időszak­ban az Akadémia 500 mil­lió forintot kapott. Ez az összeg nagyrészt pótolja az elvonásokat és az infláció okozta értékcsökkenést. Enélkül valószínűleg nehe­zen kiheverhető károkat szenvedett volna a hazai kutatás. A kutatómunka fel­tételeinek szinten tartásáért a nagyobb szerződéses ár­bevétellel rendelkező inté­zeteiknek egyre nagyobb be­vételt kell produkálniuk. Minimális célként azt kell kitűzni — hangsúlyozta a főtitkár —, hogy 1989-ben és 1990-ben a tudományos kutatás feltételei és je­lenlegi szintjének reálértéke megmaradjon, s kisebb fej­lődés is legyen. Ugyanak­kor elő kell készíteni, majd ki kell dolgozni a 90-es év­tized első felében várható külső és belső igényekhez igazodó minőségi fejlesztési programot, annak összes tu­dománypolitikai, szervezeti és gazdasági összefüggései­vel együtt. Az ország kuta­tóhálózatának korszerűsíté­se napirenden van — mon­dotta a továbbiakban. Az erők jobb koncentrálása ér­dekében egyes intézetek ösz- szevonását tervezik. Szelle­mi tőkénk és az infrastruk­túrában megtestesülő lehe­tőségeink minél jobb hasz­nosítása, erőink egyesítése égetően szükséges — mon­dotta a továbbiakban. Fo­kozottan érvényes ez az egyetemekkel való együtt­működésre. Az utóbbi köz­gyűlés óta 15 egyetemmel és egy főiskolával alakult ki kölcsönösen kezdeménye­zett, szoros együttműködés. Céljuk a perspektivikus és szelektált kutatások temati­kai összehangolása, elsősor­ban az alapkutatások terü­letén, közös kutatási pályá­zatok, programok kidolgo­zása és végrehajtása, na­gyobb horderejű kutatási vállalkozások megszerve­zése, állami megrendelések, vagy bosszú távú távlati megbízások keretében. A továbbiakban azokat a munkálatokat ismertette, amelyek az alapkutatások országos irányításával kap­csolatban folynak az Aka­démián. Szükséges, hogy az Akadémia a jövőben is nagy­fokú önállósággal működő, túlnyomóan alapkutatást folytató saját intézményhá­lózattal rendelkezzék. Az alapkutatások irányításának már ma működő, fontos esz­köze a pályáztatás, azon be­lül az Országos Tudományos Kutatási Alap-pályázatok rendszere. Az OTKA Bi­zottság meghirdette a má­sodik témapályázatot az 1988—91-es időszakra, ösz- szesen 400 millió forint áll rendelkezésre, ezzel szem­ben a több mint 1300 pályá­zó 3,3 milliárd forintot igé­nyelt. Az OTKA Bizottság dön­tése szerint 501 pályázatot részesítenek támogatásban. A jövőre vonatkozóan van­nak olyan elgondolások, hogy az OTKA legyen to­vábbra is a színvonalas alapkutatások állami mecé­nása. Támogassa azokat a kutatásokat, amelyek ered­ményességét valószínűsíti a témavezető és a kutatásban részt vevő személyek korábbi teljesítménye. Ugyanakkor találjon lehetőséget arra is, hogy a fiatal kutatók újsze­rű elképzeléseinek megva- lótísásához adhasson mér­téktartó támogatást. Legyen alkalmas arra is, hogy gyor­san reagálhasson a váratlan, új tudományos témák, irány­zatok felkarolására. A főtitkár bejelentette: megkezdődött az MTA könyvtára új épületének műszaki átadása. A nagy- közönség számára ez év no­vemberében adják át az új könyvtárépületet. Ebben az ötéves tervben a KFKI ku­tató atomreaktora és _ a könyvtár rekonstrukciója valósul meg. A következő öt évben az Akadémia székhá­zát újítják fel. A közgyűlés zárt ülése ha­tározathozatallal fejezte be munkáját. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom