Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON SLEXEN ÉRKEZETT. ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk az újság « Bemutatjuk legjobb tudósítóinkat Ketten a St. Demokratikusabb feltételek a néphadseregnél Dr. Szabó Egon uezérfirnagy az űj szolgálati szabályzatról ZAGYI KRISZTINA Az ŰTTÖRÖSAROK rovatot tavaly kezdte tudósítani, Pataki Lászlóné osztályfőnök irányításával. Nyolcadik osztályos lévén, a Tán­csics Mihály Közgazda- sági és Kereskedelmi Szakközépiskola igazga­tási szakán szeretné ta­nulmányait folytatni. SALGÖBÁNYA: nemzetközi tábor A jól dolgozók mindig el­nyerik méltó jutalmukat. Szerkesztőbizottságunk és a Magyar Űttörő Elnökség is ezt nyújtja át akkor, amikor meghívja legszorgalmasabb tudósítóit a július 18—28. kö­zött tartandó nemzetközi tá­borba. A pajtások Salgóbá- nyán kellemes és szép kör­nyezetben feledhetetlen tíz napot töltenek, örök barát­ságokat köthetnek több or­szágból érkezett pajtásaik­kal. Íme a jutalmazottak névsora, kiket arra kérünk, jelezzék az alábbi címen, részt tudnak-e venni a táborban, vagy sem. Magyar Üttörő Elnökség. Salgótar­ján, Május 1. u. 54. Barna Éva Tar, Básti Pé­ter St. Petöfalvi isk., Fürkész szakkör Nógrádsáp (két tu­dósítót jelölhet), Fóti Orso­lya St. Rákóczi, Godó Anett St. Petöfalvi, Hegedűs Móni­ka St. Rákóczi, Lánczi Ka­talin Csécse, Horváth Csa­ba Érsekvadkert, Lantos Enikő St. Rákóczi, László Krisztina Homokterenye, Lestyák Katalin Nógrád, Mojzes Tímea Vanyarc, Nagy Róbert St. Bem u. isk., Pa- u-lovits Henriette Rétság- Bánk, Petreczky Zsuzsanna Pásztó, Puskás Ágnes Va­nyarc, Rafa Mária Diósjenő, Reznák Katalin Nógrád Skrabák Péter St. Lovász isk., Szőke Orsolya St. Rá­kóczi, Tari András Jobbágyi, Tolmácsi Márta Csécse, Végh Tamás Mátramind- szent, Zagyi Krisztina St. Rákóczi isk. AZ AJÁNDÉK 2. Ilyet még nem éreztem. Gyakoroltam volna éjjel­nappal, de csak kora délután lehetett, hogy titokban ma­radjon minden. Jól halad­tam, rövid idő alatt ment, mint a vízfolyás. Nagyon elégedett voltam. Családom kíváncsiságára Okos Kata módján csak ennyit vála­szoltam: — Kaptok is ajándékot, meg nem is! Drága is lesz, meg nem is! De ha sikerül, az én örömöm a legnagyobb lesz a világon. Kutató szemük semmit nem vehetett észre. A Ke- merovóról pedig nem szű­rődhetett be a városba Bee­thoven muzsikája, Milyen szerencse! Eljött az első nagy meg­lepetés ideje, a karácsony előtti zeneóra. Korábban ér­keztem, ünnepélyes rendet teremtettem magam körül. Sikerült időre átöltöznöm és megigazítanom a frizurá­mat. Még egyedül voltam. Pontban kettőkor elkezdtem Rákócziból SZŐKE ORSOLYA Szintén egy éve lé­pett a tudósítók sorai­ba. Szereti ezt a mun­kát, mert a tanulás te­rén is hasznára van. A Bolyai János Gimnázi­umba kérte felvételét, mely — nagy örömére — sikerrel járt. Lehet, hogy az újságírópályát fogja választani. játszani. A nagy Bösendor- fer zengett-bongott; telje­sen hatalmába kerültem a zenének, csak tanárnőm tapsa térített magamhoz. Vajon mennyit hallott be­lőle? Mikor jött be? Mi­lyennek találja? Mindez csak átfutott ben­nem, nem szóltam. Ö sem. Megöleit, kellemes ünnepe­ket kívántunk egymásnak, s ő is játszott nekem. Aztán mindent elmeséltem úgy, ahogy történt. Miikor óra végén beszéltünk a féléves vizsgahangversenyről és elém tette az általa ajánlott műveket, elállt a lélegze­tem... (folytatjuk.) Buttyán Ildikó St. Lovász isk. A MI MUNKÁNK IS BENNE VAN „Büszkén jelentjük, hogy községünk valamennyi la­kója az idén is rengeteg tár­sadalmi munkát végzett. En­nek eredményeként ünnepé­lyes tanácsülésen vehették át az országos és megyei szervek selyem zászlaját. Is­kolánk tanulói is igen örül­tek ennek és büszkék va­gyunk, hiszen a mi munkánk is benne van ebben az el­ismerésben. Örsi, raj- ''és osztályszinten is sok és rendszeres társadalmi mun­kát végeztünk iskolánk és lakóhelyünk szebbé, barát­ságosabbá tétele érdeké­ben. Az ünnepélyen az irodalmi színpad, az ének­kar, a táncszakkör és a cite- raszakkör adott műsort.’ (Barna Éva, Tóth Mónika. Tar.) JAPÁN VENDÉGEK ISKOLÁNKBAN A japán pedagógus-szak­szervezettől két vendég ke­reste feí a bátonyterenyei Bartók Béla Általános Isko­lát, ahol az eszperantó cso­port adott egy kis műsort. Egy rövidfilm vetítésével megismerkedhettek Bátony- terenye nevezetességeivel. A beszélgetés során betekintést nyerhettünk a japán gyere­kek és iskolák életébe. Vége­zetül a 4. z. zene tagozatos osztály énekóráján vettek részt vendégeink.” (Gyuris Szilvia.) FÜRKÉSZ SZAKKÖR JELENTÉSE NÓGRÁDSÁPRÓL „Iskolánk is részt vett Diósjenőn a kulturális szemlén, ahol tánccsoportunk a 2. helyen végzett, míg szólóénekesünk első lett. A lányok Nagyorosziban há- romtusáztak. Csapatunk a 2. helyet hozta el. De az egyé­ni első helyezést is sápi ne­gyedikes mondhatja magáé­nak. Tanulmányi versenyre Rétságra mentünk. Ez job­ban is sikerülhetett volna.” TIHAMÉR A FENEGYEREK 3. Hát egyáltalán nem volt olyan jó! Mihelyt odaértünk, gyorsan átöltöztem és el­szaladtam a középmély me­dencéhez, hogy ott belemász- szak a kellemes vízbe. A nap hét ágra sütött, szinte perzselte a bőröm. Ebben a pillanatban lányok kacagá­sa, sikongása hallatszott a mély víz felől. A medence előtt meg­pillantottam a sikongó lá­nyokat, akik a tudvalévőén hideg vízbe akartak bemen­ni. „Félnek a hideg víztől” — gondoltam és máris pat­tantam ki a középmély víz­ből és máris szaladtam a mély medencéhez. „Majd én megmutatom, hogy Tihamér nem fél a hideg víztől!” Az voit a tervem, hogy egy szép fejessel beugróm a víz­be, s mikor a felszínen úszom, a lányok csak tátják majd a bambula szájukat. Ráálltam az ugrókőre. „Bár még sohasem próbáltam, de nekem úgy is minden sike­rül, hát ez ne sikerülne? — gondoltam, s azután elru­gaszkodtam. Az ugrás biz­tosan nem sikerült, mert le­hallottam a víz alá a lányok vihogását. De se baj! A hi­deg vízzel mégis meggyűr- kőztem. De csak ebben a pillanatban döbbentem rá, hogy hiszen én egyáltalán nem tudok úszni! Nem baj, kapálózni kell! — csengett fülemben a régi úszóedzőm szava. De akárhogy akar­tam, nem tudtam megmoz­dítani a lábam, mintha görcs tartana fogva. Renge­teg vizet nyeltem, pedig már egyáltalán nem voltam szomjas, öt percig (vagy egy évig?) kínlódhattam föl s alámerülve, míg egyszer­esek egy erős kéz megraga­dott, s a felszínre vitt. Az úszómester volt az. Tehát megmenekültem. A vihogás abbamaradt. Teljesült a vá­gyam, de negatív értelem­ben. Mindenki rám figyelt, mégis szomorú dicsőség volt ez számomra... (folytatjuk.) Patay Veronika St. Lovász J. isk. REJTVÉNY MEGFIGYELÉS DOLGA Vonalzó igénybevétele .nélkül mondjátok meg, hogy a két nyíl meghosszabbított vonala melyik betűvel jel­zett x-at metszi és a há­nyas számú pontokat éri el. A helyes tippeteket küldjé­tek be a NÓGRÁD szerkesz­tőség, ŰTTÖRÖSAROK cí­mére, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határ­idő: május 19. Legutóbbi fejtörőnk he­lyes megfejtése: Pasteur. Könyvjutalmat nyertek: Nagy Kinga Mátraterenye, Kurinka Éva Salgótarján, Illés Zoltán Palotáshalom, Németh Lívia Karancsbe- rény, Szépvölgyi Erika Nóg­rádsáp. A könyveket postán küld­jük el részetekre! A Magyar Néphadsereg megalakulása óta általában tíz-tizenöt évenként módosít­ják a szolgálati szabályzatot. A társadalomban — a nép­hadseregben is — végbement változások ezúttal is szük­ségessé tették egy új szolgá­lati szabályzat bevezetését. Dr. Szabó Egon vezérőrna­gyot, a Magyar Néphadse­reg agitációs és propaganda csoportfőnökét, főcsoportfő­nök-helyettesét kérdeztük az új szolgálati szabályzatról. — Milyen tényezők indo­kolták az új szolgálati sza­bályzat bevezetését? — A régi bevezetése óta 14 év telt el. Az utóbbi idő­ben számos olyan jogszabály jelent meg. amely közvetle­nül érintette a Magyar Nép­hadsereg alapszabályzatát. A megváltozott élet- és mun­kakörülmények, a színvona­lasabb és hatékonyabb fel­adat-végrehajtásra való fel­készülés, a korszerűbb szol­gálati élet megteremtése tet­te szükségessé a változtatásit. — Milyen demokratikus vonásai vannak az új szol­gálati szabályzatnak, melyek a változások főbb jellemzői? — Bővültek a katonák és a hadseregben működő tár­sadalmi szervezetek — párt-, KISZ-, szakszervezet — véle­ménynyilvánítására alkalmas fórumok. A hadseregben azon­ban csak a fegyelmet, az en­gedelmességet, a katonai szükségletek diktálta szigo­rú szolgálati rendet érintet­A várostábla mellett Ba­lassagyarmaton január el­sejétől új cégtábla áll: Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság II. Szakasz- mérnöksége. Átszervezés útján került az egység központja Salgó­tarjánból Balassagyarmat­ra, abból a megfontolásból többek között, hogy a terü­letükön működő egyik leg­nagyobb folyóvízhez, az Ipolyhoz közelebb legyenek. — Három megyében te­vékenykedik ez a szakasz­mérnökség. Nógrád, Heves és Pest megye vízügyi igaz­gatási, engedélyezési, ható­sági ügyeit intézzük, most már Gyarmatról — magya­rázza Perényi Gábor sza­kaszmérnök. Emellett természetesen a terület vízügyi fenntartási munkái is hozzájuk tartoz­nak. Ám legnagyobb mun­kájuk kicsit messzebb hú­zódik a várostól: — Ebben az évben a gabcsikovo—nagymarosi vízlépcső Ipoly-öbli munkái a legfontosabbak. Mintegy 110 millió forint értékűek idén és jövőre is — teszi hozzá. A városba kerülésükkel munkaalkalom is született saját szakterületükön, ám a lenül hagyó demokratizmus­ról lehet szó. Továbbra sem jelentheti ez a követelmé­nyek lazítását, a parancsok vitatását. A katonák jogait pontosabban megfogalmaz­tuk, ebből eredően ritkáb­ban fordulhat elő azok egyé­ni értelmezése. A katonának joga van az emberséges bá­násmódra, ez azt jelenti, hogy a kemény, katonás ki­képzés és az emberséges bá­násmód nem egymással szembenálló, hanem össz­hangban levő fogalmak. A szabályzat módosításának leg­főbb jellemzője, hogy erő­síti az állományról való fo­kozottabb gondoskodást és jogai érvényesülésének lehe­tőségeit. A szolgálati érde­kek elsődlegességének megtar­tása mellett egyértelmű tö­rekvés látszik a hivatásos, és továbbszolgáló állomány érdekképviseletének növelésé­re is. Nagyobb hangsúlyt kapott a baleset-megelőzés és a környezetvédelem is. — Milyen konkrét válto­zások találhatók a szolgálati szabályzatban? — A korábbi szabályzat­hoz képest kiegészültek a katonák jogai. Például joga van a katonának a látogatók fogadásához, és meghatáro­zott időközönként az eltávo­záshoz. A katonák járandó­ságait megvonni és csökken­teni nem szabad. A sorkato­nák részére alap- és pót- szabadság jár — kiképzési időszakonként 5 nap alap­szakemberellátás nem iga­zán jó. Vízügyi területen elég kevés a városban és környékén a munkalehető­ség, ezért nem igazán meg­oldott az utánpótlás. Jelen­leg is szükségük volna víz­ügyi szakképzettségű embe­rekre. — A munkával kapcso­latban — magyarázza az egység vezetője — hadd mondjam el, hogy dolgozó­ink nemsokára új munka­rendben, a nyolc plusz ha­tosban fognak dolgozni, az eddigi idényrendszerrel el­lentétben. Vagyis nyolc munkanap­ra hat pihenőnap jut, a há­rom megyében működő ki­sebb egységeik dolgozóinak. Többek között azoknak, akik a hatVani kirendeltség ál­lományában jelenleg a dá- nyi víztársulás szakmunká­it végzik, s azoknak, akik Pásztó területén lévő há­rom víztározó fenntartásá­val foglalkoznak. — Mit nyújthatnak a vá­rosnak, a megteremtett mun­kalehetőségen kívül? — Ismeretes, hogy Gyar­matnak nagy gondja az ivó- vízellátás. Ennek megoldá­sában, a „Duna-kapcsolat” létrehozásában kívánunk a város segítségére lenni. Je­és beosztástól függően 2 nap pótszabadság. A szabályzat külön is foglalkozik a be­vonult újonc katonák foko­zott védelmével. A rendfo­kozat nélküli sorállományú katona nem elöljárója, és nem feljebbvalója a nálánál fiatalabb időszakos honvéd- nak. Alapvető változás az is, hogy szabadságon a sorállo- mányúak is viselhetnek pol­gári ruhát. A kialakult tár­sadalmi szokások és a kí­sérletek tapasztalatai alapján a honvédek és tisztesek ré­szére a szabályzat — kisebb korlátozásokkal — megenge­di, hogy autóstoppal utazza­nak, illetve a helyőrségben saját gépjárművet tartsanak. A korábbi gyakorlathoz ké­pest egyértelművé teszi a szabályzat azt, hogy az al­egységparancsnok nem tart­hatja vissza a katonákat az egészségügyi ellátáson való megjelenéstől. A hivatásos állomány részére új lehető­séget teremt a tiszti, zász­lósi és tiszthelyettesi képvi­seleti testületek megalakítá­sa. E testületek a hivatásos állomány érdekeit képvise­lik, de nemcsak fegyelmi ügyekkel foglalkoznak, ha­nem javaslatokat, tanácso­kat adhatnak a parancsno­koknak az alakulatnál ural­kodó esetleges kedvezőtlen folyamatok megváltoztatái- sára, a helyes döntések meg­hozatalára és mozgósítanak a végrehajtásra. Somogyvári László lenleg folynak a tárgyalá­sok, megbeszélések a taná­csiakkal együttműködé­sünk lehetőségeiről — vála­szol Perényi Gábor. — Várható-e, hogy a Kör­nyezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium megszületésével valamiféle újabb hatókörre tesznek szert? — Hogy a vízügynek, a környezetvédelemmel való egyesülése a mi szintünkön milyen változást hoz, ez év június elsejéig kell, hogy kiderüljön. De feltétlenül várható, hogy szerepet kell vállalnunk a környezetvé­delemben, a vízminőség- vizsgálatban is. A telephely, ahol most működnék, hajdan egy gát­őrház volt, így a helyzetünk nem túl kényelmes. De más területen is vannak — az indulással járó — gondjaik. — Ha három kívánságom teljesülhetne, mindenkép­pen az új géppark, a meg­oldott hírközlés és a ké­nyelmesebb, korszerűbb iro­daépület volna, amit kér­nék. Haladnak ugyan a dol­gok, de nem bánnám, ha tízszer, sőt százszor gyor­sabbak lennének. (— hr —) Életkorok — örömök _ kép: kulcsár — ÚJ CÉGTÁBLA GYÁRHÁTON

Next

/
Oldalképek
Tartalom