Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Akiről beszélnek O'Ct'Ct Gondjuk az én bajomp •• •• 00 g osontuk az én boldogságom... Lombját bocsátó, virágok­tól csüngő fák között, gyö­nyörűen zöldellő mezők mel­lett, kacskaringós út vezet a Cserhát völgyén, Alsótol- don keresztül, Cserhátszent- ivánra. Most még csendes a község orvosi rendelője, mégis arra kért dr. Forrási Ottokár körzeti orvos: ha lehet, jöjjenek később visz- sza, hiszen azonnal beállít a busz, érkeznek a betegek, meg kell kezdeni a rende­lést. .. Jó egy óra múlva ismét csöngettünk a rendelő be­járatánál. Az orvos arca nyugodt, barátságosan in­vitál csinosan berendezett szobájukba. Alig 36 éves, két gyermek édesapja. — így megy ez kérem, itt immár több mint tíz eszten­deje. Szabolcsból kerültem Nógrád megyébe, hosszú és göröngyös úton... Szabolcs megye! Ez önmagáért is be­szél. Nékem is szegények voltak a szüleim. Én is vol­tam sörgyári segédmunkás, beteghordozó a kórházban, majd műtősfiú... Végül az egyetem. Amikor doktorrá avattak, s felkínálták Cser- hátszentivánt, nem gondol­kodtam sokat. Jöttem, lát­tam, és itt maradtam! Érzi, hogy szeretik az em­berek. — Érdekes ez a környék. Itt a hozzám tartozó hat községnek, mintegy ezerhá­romszáz embernek az ügyét egy tanács, egy iskola, egy óvoda, egy termelőszövet­kezet, egy rendőr és egy or­vos intézi, látja el. Kis, sze­gény és elöregedett falvak ezek a települések. Elsősor­ban öregkori betegségek, mozgásszervi panaszok for­dulnak elő a pácienseim között. A fiatalok eljárnak a falvakból. Naponta négy­öt autóbusz jön és megy. Ezekkel járnak öt telepü­lésről a betegeim is. Amikor azt kérdeztük dr. Forrási Ottokártól, hogy miből érzi: szeretik az em­berek, nem gondolkodik so­kat, mindjárt kijelenti: — Mert köztük vagyok, velük élek. Az ő gondjuk, az én bajom, az ő örömük az én boldogságom. És a napnak szinte minden órá­jában velük vagyok. Azt még a beszélgetésünk előtt, mástól tudtam meg, hogy a szentiváni körzeti orvos valóban mindenütt a közösségért dolgozik. Ellát­ja orvosi teendőit, biztosít­ja a betegek gyógyszerszük­ségletét, közéleti szerepet is sokat vállal. Véleményt mond, javasol a tanács­ülésen, tagja a községi elöljáróságuk, irányítja a vöröskeresztes tevékeny­séget. Ha kell, szervezi a társadalmi munkát úgy is, mint népfrontos, s úgy is, mint a szülői mun­kaközösség elnöke. Ha pe­dig csöng a telefon, gépko­csijába ül, és indul, mert a gyógyítás a legfontosabb. — Szerintem, a társadal­mi elfoglaltságot nem lehet az orvosi teendőktől szétvá­lasztani. Hiszen, amikor ár­kot tisztítunk, utat töltünk fel, rendbe tesszük az isko­la udvarát, s megvalósít­juk a sport- és szabadidős parkot, akkor az embere­ket, a gyermekeket, az ő egészségüket védjük, szol­gáljuk. .. A lakosságot meg kell győzni: saját energiá­jával, más szóval a társa­dalmi munkával csak gya- rapíthatjuk a rendelkezé­sünkre álló pénzösszeget. Még sokáig beszélgetnénk dr. Forrási Ottokárral, de szólítja a kötelessége, be­teghez kell mennie. S ami­kor kifelé jövet a garázsá­hoz közeledünk, meglepőd­ve nézzük: a körzeti orvos már három fűnyírót szerelt össze hobbiból. önmaga szervizeli gépkocsiját. Szá­mára a barkácsolás jelenti a kikapcsolódást, a másna­pi munkavégzéshez a fel­frissülést. Hiszen erre a körzeti or­vosnak is feltétlen szüksége van. Somogyvári László Kötetlen társulás Pedagógusok a pinceklubban A közelmúltban lapunk egyik szombati számában ol­vashattunk egy működési zavarokkal küzdő, megszű­nőben, (vagy éppen újjáala- kulóban?) levő klubról — a balassagyarmati értelmiségi körről —, ez alkalommal egy olyan közösséget szeretnénk bemutatni, amelynek tagjai — idáig legalábbis úgy tű­nik — tele vannak ötletek­kel és lelkesedéssel a közös jövőre vonatkozólag. Volt igény Az elmúlt év őszén alakult meg és azóta folyamatosan működik a város pedagógu­sait tömörítő klub. Balassa­gyarmat köztudottan iskola­város, így természetes, hogy az értelmiség nagy része a tanárokból, tanítókból tevő­dik össze. A városban öt éve műkö­dő pedagógus KlSZ-bizott- ság felmérte: van-e igény egy pedagógusokat összefo­gó klub létrehozására. Az eredmény egyértelműen ki­derítette, nagyon sokan és régóta=**> szeretnének már ilyen típusú kört létrehozni. Az indítást és a szervezést a pedagógus KISZ-bizottság vállalta magára, a meghívó­ra viszont ez a szöveg ke­rült: „Belépés csak pedagó­gusoknak és hozzátartozóik­nak, korhatár nélkül és díj­talanul.” A programokat azonban később már nem csupán a tanárok, tanítók és óvónők, hanem az intéz­mények nem pedagógus dol­gozói és a hozzátartozók is látogatni kezdték. — Hol és milyen feltéte­lek mellett működik a klub? — kérdeztük Szalai Tamást, a pedagógus KISZ-szervezet vezetőjét. Segíts magadon — A működés színhelye a Nógród Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat pinceklubja. Társadalmi mun­kával és a Gamesz segítsé­gével viszonylag otthonossá varázsoltuk, bár még nagyon távol áll attól, hogy ideális klubhelyiségnek lehessen ne­vezni. A technikai feltételek teljességgel hiányoznak, min­dig az éppen az aktuális rendező alapszervezet visz magnót, videót, meg amit éppen a program megkíván. A jövőben különböző pályá­zatok révén remélünk némi pénzhez jutni, úgyhogy bi­zonyos összeg rendelkezé­sünkre áll majd arra, hogy ankétokat, előadásokat is szervezzünk. — Idáig milyen progra­mok voltak? — Kéthetente találkozunk rendszeresen, az első alka­lommal Aradi György, a Kiss Árpád Általános Iskola igazgatója tartott előadást a pedagóguspálya múltjáról és jelenéről: szerveztünk Tél­apó-ünnepséget a pedagógus­gyerekek számára, bemutat­koztak a gyarmati művész­tanárok és még sokáig so­rolhatnám. .. — Mimdannyiunkban meg­van az igény arra, hogy az iskolán kívül is összejöjjünk, megismerjük a városban élő kollegákat, megbeszéljük az éppen foglalkoztató politikai vagy egyéb kérdéseket, ér­deklődjünk egymás család­járól, vagy meghallgassuk a legújabb vicceket. — Ezt már Demeter Györgyné, a Kiss Árpád Altalanos Iskola igazgatóhelyettese mondja el lelkesen, amikor felkere­sem a nemrégiben újjáépített iskolában. — Az életünk középpont­jában a gyerek áll, tehát nem fordulhat elő, hogy ne találjunk közös érdeklődési pontot. A klub arra is jó, hogy megmutassuk egymás­nak a „másik” arcunkat is, azt, hogy mihez értünk a tanításon kívül. — Ami a helyet illeti', a 'jövőben szeretnénk egy ön­álló helyiséget, amire kite­hetnénk a táblát: pedagógus­klub. Jó lenne, ha nem kel­lene egyetlen intézményhez lsem tartoznunk, hiiszen ez nagyban korlátozza az önálló tevékenységünket, — fejte­geti Tibai András, a peda­gógus KlSZ-alapszervezet volt titkára. — Milyen arculat van ki­alakulóban? Kötetlenül — Azt akarjuk elérni — mondja Demeter Györgyné, — hogy kialakuljon egy törzsgárda. Belső késztetésre •jöjjenek az emberek, nehogy iazt érezzék, hogy a sok mun­ka mellett itt van még egy újabb teher. Kötetlen formá­jú társulást szeretnénk, kö­tetlen programokkal, hogy mindenki megtalálja az őt érdeklő elfoglaltságot. Nem akarjuk tehát túlszervezni a dolgokat, azzal akarunk min­dig foglalkozni, ami éppen aktuális, sok embert érdekel; ami „benne van a levegő­ben. ..” V. M. Egészség­megőrzés Ecsegen Mint minden településen, Ecsegen is készített egész­ségmegőrző programot a köz­ségi tanács, s már bele is kezdtek annak megvalósítá­sába. Minden hétfőn délelőtt 10—12 óráig vérnyomásmé­rés van az ecsegi orvosi ren­delőben, ahol első alkalom­mal 94-en jelentek meg. Az ecsegi ABC-ben diétás sar­kot alakítottak ki. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozási szo­kások meghonosítása érdeké­ben pedig havonta tartanak ismeretterjesztő előadásokat. Legutóbb Szerencsés Tibor gyógyszerész a gyógynövé­nyekről, Majziik Mária nyug­díjas védőnő a szűrővizsgá­latok szükségességéről be­szélt. összefüggésben van az egészségmegőrzéssel az a pá­lyázat is, amelyet az ecsegi és csécsei iskolásoknak hir­dettek meg így látjuk mi a dohányzást, illetve így lát­juk mi az alkoholt, címmel. itárható eseményei Hétfőn tanács-vb-ülésekre kerül sor Salgótarján­ban, Szécsényben és Pásztón. A győzelem napja és a békehónap alkalmából Balassagyarmaton kiállítás, hangverseny, hanglemez-bemutató lesz. Megnyitják Salgótarjánban a békehónap megyei rendezvényso­rozatát. Radics István tárlata nyílik Szécsényben. Szerdán magyar—NDK barátsági napot rendeznek Bátonyterenyén; valamint két Nógrád megyei német nemzetiségi községben: Szendehelyen és Berkenyén. A Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülést tart Salgótarjánban. A megyei katolikus békebdzott- ság, valamint az egyházközi békebizottság békeren­dezvényére kerül sor Szécsényben. Csütörtökön a salgótarjáni szimfonikusok hangver­senyt adnak a József Attila Művelődési Központban. Pénteken eltérő nemzetiségű házaspárok találkozója lesz a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ­ban. Nemzetközi dixielanditalálkozó kezdődik a me­gyeszékhelyen. Szombaton ballagási ünnepélyt tartanak a salgó­tarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. I __________________ > S ugárszennyezett útszakasz javításán dolgoznak. fotó: rigó Segítette a feladatok meg­értését és végrehajtását a célirányom politikai munka, a gyakorlatot megelőző szer­vezett propagandatevékeny­ség. Korábban két kiállítást is szerveztek a gyakorlat előkészítői, a község élelmi­szerüzletének kirakatában; sokan megtekintették a szak­szerűen összeállított polgári védelmi kiállítást. Szabó Miklós alezredes, megyei törzsparancsnok ér­tékelésében is kiemelte: — A kombinált veszélyhelyzet békeidőszakban is előfordul­hat, a gyakorlat igazolta, hogy a tudományos-techni­kai fejlődés jelen időszaká­ban, a valóságban is adód­hatnak bonyolult helyzetek. Az üzemeket, a létrehozott nagy értékeket pedig meg kell védenünk, ebben a pol­gári védelmi alakulatoknak fontos feladatuk van. — rácz — Bontják a sérült istálló tetőszerkezetét. Polgári védelmi gyakorlat Karancsságon Több esztendei felkészülés­ről adtak számot a karancs- sági termelőszövetkezet ön­védelmi és szakszolgálati ala­kulatai a hét végén. A pa­rancsnoki és a beosztott állo­mány egyaránt vizsgázott fe­gyelemből, szervezőkészség­ből és szakmai felkészült­ségből. A felderítők pontos hely­zetjelentése alapján kezdték meg a mentőmunkát, vegyi mérgezést szenvedett sérül­tek kimentését, a tűz lo­kalizálását, a vegyiszennye­zett terület mentesítését és a szennyezett talajréteg el­távolítását... Az önvédelmi erők, a községi tűzvédelmi alegység a mentőmunkában jeleskedtek, a szakszolgála­tiak, a vegyi védelmi és ál­lat-egészségügyi szakfelada­tokat végezték el, nagy hoz­záértéssel. A kétnapos gyakorlaton nem láttunk tétlenkedőket, a mentésben, mentesítésben, különböző szakfeladatok vég­rehajtásában parancsnokok és beosztottak tudták saját feladataikat. A Karancssági „Egyesült Erő” Mgtsz-nél végrehajtott erőpróba komoly felkészültséget igényelt. Ne­hezítette a mentőalakulatok tevékenységét az előző napi nagy esőzés: az erőgépek ten­gelyig érő, a mentőegységek sokszor fél lábszárig érő sár­ban végezték feladataikat. „Szombaton reggel 5.55 órakor földrengés okozott sú­lyos rongálódást a központi major épületeiben, közmű- és elektromos hálózatában. A leszakadt légvezeték meg­gyújtotta a szénakazlat, a közelében levő vegyszertar­tály is átforrósodott, lángra lobbant, és gáz árasztotta el a központi major egy részét.” Ezzel a feltételezett kataszt­rófával kezdődött a szomba­ti polgári védelmi gyakorlat. Vegyi szennyeződéstől fertőtlenítik az állatokat. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom