Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

2 NOGRAD 1988. MÁJUS 9., HÉTFŐ Az NSZK sajtója, rádió- és tévéállomásai kitünte­tett érdeklődéssel kísérték Alfred Dreggernek, a nyugat­német uniópártok parlamen­ti csoportja elnökének egye­sült államokbeli tárgyalása­it, amelyeken a washingtoni vezetőknek egyértelművé tet­te: Bonnt aggasztja a csak a két német állam terüle­tét fenyegető rövid ható- távolságú rakétának a NA- TO-bian tulajdonított jöven­dőbeli szerep. A konzervatív politikus — Reagen elnökkel, Carlucci hadügyminiszterrel tárgyal­va és több előadásban — megállapította: kételkedik ezeknek az eszközöknek, fő­leg az atomtöltetek kilövé­sére alkalmas tüzérségnek a hadászati értékében, és szor­galmazta célszerűségük tisz­tázását a szövetségben. Dregger, aki egyébiránt Kohl kancellár üzenetét vit­Sevardnadze— Shultz találkozó Moszkváiban vasárnap hi­vatalosan bejelentetek, hogy Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere egy ko­rábban létrejött megállapo­dás értelmében május 11— 12-ikén Genfben találkozik egymással. Szikh terroristák vérengzése Egy főképpen idénymun­kából élő vándortörzs tag­jain ütöttek rajta szikh terroristák Harijána indiai szövetségi államban szom­bat éjszaka. Hatásági közlé­sek szerint a vérengzésben tizenhármán meghaltak, köz­tük nők és gyermekek is. A sebesültek száma meghalad­ja a harmincat. A teljesen értelmetlennek látszó öldöklés Pánipat vá­ros szélén történt, ahol az idénydolgozók és családjaik alkalmi tábort vertek fel. Éppen egy házasságkötést ünnepeltek, amikor a fegy­veresek rájuk támadtak és géppisztolyokból vaktában tüzet nyitottak a sátortábor lakóira. A Pandzsábbal szomszé­dos államban riadókészült­ségbe helyezték a biztonsági erőket. Az idén már har­madszor követtek el véres támadást szikh terroristák Harijánában. Áprilisban egv kommunista párti képviselő családját irtották ki. Magában Pandzsábban to­vábbra is mindennaposak a tömeges merényletek. Az el­múlt huszonnégy órában csaknem húszán estek áldo­zatul a szikh terrorizmusnak az államban. (MTI) Indiai cáfolat Nem felelnek meg a valóságnak azok a nyugati jelentések, hogy India, atomfegyverek előállítása céljából 1983-ban titokban 15 tonna nehézvizet szerzett volna be Norvégiától. Ezt az indiai külügyminisztéri­um hivatalos szóvivője je­lentette ki szombaton Űj- Delhiben. Hangsúlyozta, hogy áz ilyen és hasonló rosszin­dulatú híresztelések nem először látnak napvilágot a nyugati sajtóban. A szóvivő elmondta: In­dia maga is előállít megfele­lő mennyiségű nehézvizet szükségleteinek kielégítésére és a Szovjetunióból csak a radzsasztháni atomerőmű számára importál nehézvi­zet. (MTI) te Reagan elnöknek, a NATO jövője szempontjából káros­nak minősítette a szövetség .^korlátlan kockázati és el- rettentési kötelékeinek a fel­bontását”, vagyis azt, ha rö­vid hatótávolságú eszközök­nek a közepes rakéták el­távolítása utáni felértékelé­sével különleges kockázatok elfogadására kárhoztatnák az. NSZK-t. A Farnkfurter Rundschau fontosnak tartja, hogy Alfred Dreggerrel egy időben hoz­zá sokban hasonló véleményét fejezte ki a rövid hatótá­volságú rakéták fenyegeté­séről szólva washingtoni elő­adásaiban a szintén az Egye­sült Államokban tartózkodó Hermann Axen, az NSZEP KB titkára, a KB PB tag­ja. Az NDK-val szemben azonban — mint ismeretes — az NSZK nem híve a tel­jes harmadik nullamegol­dásnak. Zsebesi Zsolt, az MTI tu­dósítója jelenti: Gdanskban szombaton sem változott a helyzet: miköz­ben a város éli normális, megszokott életét, a gdanski Benin hajógyárban, amelyet változatlanul rendőrgyűrű vesz körül, a dolgozók egy csoportja továbbra is meg­szállva tartja a bejáratokat. A tiltakozó akciót ma már aligha lehet sztrájknak ne­vezni, hisizen a hajógyár ve­zetése már csütörtökön föl­függesztette az üzem műkö­dését, de a korábbi hírek­kel ellentétben még nem döntöttek a komoly anyagi gondokkal küszködő hajó­gyár további sorsáról. A PAP lengyel hírügynökség helyesbítette azt a lengyel püspöki kartól származó hírt, mel(y szerint már dön­töttek volna a Lenin hajó­gyár felszámolásáról. Szombaton befejezte az NSZK-ban tett munkaláto­gatását Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese. Mar­tin Bangemann gazdasági miniszterrel, Friedrich Wilhelm Christiansszal, a Deutsche Bank elnökével és az ország üzleti köreinek más kiemelkedő vezetőivel tárgyalt a kölcsönös együtt­Annak kapcsán, hogy Ro­mániában előkészületben van a településrendezés, falvak felszámolása és új agrár­ipari központok kialakítása, a nagyvárosokban való lete­lepedés feltételei egyre in­kább előtérbe kerülnek. Ro­mániában ugyanis törvény- erejű rendelet szabályozza a nagyvárosokban történő le­telepedést. Az Aradon meg­jelenő Vörös Lobogó ismer­tetést adott az átköltözések jelenlegi lehetőségeiről. Eszerint az 1973-ban hozott minisztertanácsi határozat és az 1976-ban kelt törvény- erejű rendelet szabályozza a feltételeket. A törvényerejű rendelet 14 helységet nyilvánított nagyvárosnak, s ezek a kö­vetkezők: Arad, Brassó, Bra- ila, Bukarest, Craiova, Ga­lati, Kolozsvár, Konstanza, Iasi, Pitesti, Ploiesti, Szeben, Temesvár, Marosvásárhely. A rendelkezések szerint azoknak van joguk letele­pedni ezekben a városokban, akiket hivatalból áthelyeztek, Theo Waigel, a bajor CSU parlamenti csoportjának el­nöke pártja szombaton Münchenben megnyílt kül­politikai kongresszusán han­goztatta annak szükségét, hogy az uniópártoknak a jövőben határozottabb kül­politikai arcéit kell mutat­niuk. Szerinte az NSZK-nak — bár nem nagyhatalom — gazdasági súlyának jobban megfelelő nemzetközi politi­kai tevékenységet kell kifej­tenie. Ezzel összefüggésben abban jelölte meg a nyugati szövetségben tapasztalható problémákat, hogy nincs meg az egyensúly az Egye­sült Államok és Nyugat-Eu- rópa kéjzött. Ennek helyre- állításához szükséges a NATO európai pillérének megszilárdítása — hangzott okfejtése. (MTI) A hajógyár szóvivője szombaton délután úgy nyi­latkozott, hogy az üzem ka­puit megszállókat a növek­vő idegesség és erősödő ag­resszió jellemzi. Teljesen ön­kényesen határozzák meg, kiket engednek be az üzem területére azok közül a dol­gozók közül, akik a folya­matos fenntartási munkák ellátására érkeznek, — ar­ra hivatkozva, hogy a gyár nem üzemel. A tiltakozó ak­ció résztvevőinek száma szombatra tovább csökkent — mondta a szóvivő — szá­muk néhány száz lehet. * Közben Lengyelországból sehonnan sem érkezett hír sztrájkokról, vagy tiltakozó akciókról. Á Nowa Huta-i kohóműben, ahol a rendőr­ség bevetésével szüntették meg a sztrájkot még szer­dán, folyik a termelés tel­jes beindítása. (MTI) működés elmélyítésének le­hetőségeiről. A tanácskozásokon meg­állapították, hogy mindkét fél a kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés fej­lesztésére törekszik. Szovjet részről hozzáfűzték, hogy ehhez megvannak a szüksé­ges objektív előfeltételek. vagy akiket végzettségük miatt a nagyvárosban lévő gazdasági egységbe vagy in­tézménybe osztottak be munkára. Ezenkívül azok­nak a fiataloknak, akik szüleikhez költöznek, to­vábbá a gyermekükhöz át­települő szülőknek. Hasonló­képpen nagyvárosokba köl­tözhetnek a tisztek, altisz­tek a tartalékállományba helyezés időpontjától számí­tott egy éven belül. Külön tanácsi engedéllyel letele­pedhetnek azok is, akik életkoruknál, illetve munka- képtelenségüknél fogva el­tartásra szorulnak. Törvé­nyes rendelkezések biztosít­ják többek között a letele­pedést azok számára is, akik más helységben laknak, de nagyvárosban dolgoznak. Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a kormány elnöke lett annak a bizottságnak az elnöke, amely a területrendezések­ről átfogó előterjesztést dol­goz ki. A testületet a poli­Mitterrand az esélyes Incidens a francia elnök- választáson A francia elnökválasztás döntő második fordulója ez­úttal egybeesett két fontos francia ünneppel: a győze­lem napjávall és Szent Jo­hanna törvényileg május második vasárnapjára tett ünnepével. Az elnöki címért versengő Francois Mitter­rand elnök és Jacques Chi­rac . miniszterelnök most utoljára együtt vett részt egy hivatalos szertartáson: a Diadalív alatt megkoszorúz­ták az ismeretlen katona sírja felett égő emlékezés lángját, majd hűvösen ke­zet szorítottak. Szent Johanna ünnepét erőszakos incidens zavarta meg Párizsban. Kora reggel mintegy háromezer szélső­jobboldali — a francia mű elnevezésű monarch ista cso­port tagjai — vonultak ki a Tuileriák kertje oldalában álló Szent Johanna-lovasszo- borhoz. Alig indultak el, amikor közéjük furakodott álarcos suhancok vasrudak- kal összeverték nyolcat kö­zülük. A rendőrök dél felé elfogtak hét gyanúsítottat. Mitterrand elnök kora dél­után régi polgármestersége helyén, a kis Chateau Chi- nonban, Chirac correze-i választókerületében adta le szavazatát. A belügyminisztérium je­lentése szerint délig a rész­vétel két százalékponttal ala­csonyabb volt mint legutóbb, 1981-ben a második forduló­ban, de valamivel magasabb, mint két hete az első for­dulóban. A tartózkodás fel­tevések szerint Chiracnak árt, mert elsősorban a Nem­zeti Front szavazóiról felté­telezik, hogy nem élnek sza­vazati jogukkal. Új-Kaledónián kisebb-na- gyobb incidensek tarkították az elnökválasztást. Mintegy 10 szavazóhelyiséget nem tudtak megnyitni, a függet­lenségiek útakadályokat ál­lítottak. A jogosultak 61 százaléka élt szavazati jo­gával, vagyis a fehér tele­pes és ázsiai származású la­kosság, míg a kanak őslako­sok egyöntetűen bojkottálták az elnökválasztást. (MTI) tikai végrehajtó bizottság hozta létre — adta hírül a Scinteia és a többi közpon­ti romániai lap. Mint ismeretes, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő nemrégiben beje­lentette: közel 7 ezer falut számolnak fel és több mint félezer úgynevezett agrár­ipari központot alakítanak ki Romániában. A programot három szakaszban valósítják meg 2000-ig. Arról is szólt, hogy a közeli hónapokban a „területrendezésekről” a politikai végrehajtó bizott­ság és a Központi Bizottság meghozza végleges intézke­dési határozatát. A falvak felszámolásával kapcsolatban a sajtó nem ismertetett lakossági vissz­hangokat. Romániának jelen­leg 13 ezer faluja van, az eddig ismertté vált program szerint ebből 5 ezer falu marad meg, a többit temp­lomostul, temetőstül felszá­molják és szántófölddé ala­kítják. (MTI) Tart a sztrájk Gdanskban Korlátozzák a letelepedést a román nagyvárosokban Antonov látogatása az NSZK-ban Tanácskozás az SZKP KB-ban Az SZKP KB XIX. orszá­gos értekezletének előkészü­leteiről volt szó azon a szombati találkozón, amelyen az SZKP Központi Bizottsá­gának székházában a párt vezetői — köztük a Politi­kai Bizottság több tagja és a KB titkárai —, valamint a tömegtájékoztatás, az ideo­lógiai műhelyek és alkotó szövetségek vezetői vettek részt. A tanácskozást Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára nyitotta meg. A találkozón rámutattak, hogy egyre fontosabb a saj­tó szerepe a demokrácia és a nyilvánosság további fej­lesztésében, a közéletnek a II. János Pál II. János Pál pápa szom­baton újabb, immár kilen­cedik latin-amerikai köruta­zásának első állomására, Uruguay Keleti Köztársaság­ba érkezett. Montevideo re­pülőterén Julio Maria San- guinetti köztársasági elnök köszöntötte, aki tavaly egy ízben már üdvözölhette a pápát az országban. A pápa helyi idő szerint az esti órák­ban nagymisét pontifikáit a montevideói stadionban. Ez­zel hivatalosan is kezdetét vette tizenkét napos dél-ame­rikai programja, amelynek során Uruguayan kívül fel­keresi Bolíviát, Perut és Pa- raguayt is. Vasárnap a pá­pa két vidéki uruguayi vá­rosba, Melóba és Floridába látogatott. Uruguay a latin-amerikrii országok közül' a legkevésbé vallásos. Sajátos történelmi, szocializmustól idegen jelen­ségektől való megtisztításá­ban. A XIX. országos párt- értekezlet küszöbén a tömeg­tájékoztatás és a propaganda eszközeit arra hívták fel, hogy még energikusabban segítsék az ország életének minden téren való megújítá­sát, támogassanak mindent, ami haladó születik az át­alakítás folyamatában, te­gyék általánossá és propa­gálják a felhalmozott ked­vező tapasztalatokat. A találkozó — amelyről részletes tájékoztatást később hoznak nyilvánosságra — Mihail Gorbacsov zárszavá­val ért véget. (MTI) Uruguayban társadalmi okoknál fogva ott ment végbe az egyik legmélyebb szekularizációs folyamat, amely együtt járt az állam és az egyház mar­káns elkülönítésével. Uru­guayi egyházi forrásból is elismerték, hogy bár a lakos­ság 80 százaléka megkeresz­telt, mindössze 4 százaléka folytat aktív hitéletet. Az ál­lamot és az egyházat 1917- ben választották szét, de már 1913-ban elismerték a valláshoz való jogot, még­pedig a nő egyoldalú akai- i rátából is. Ugy anabban az évben a katonai szabályzat­ból kiiktatták a kánonjogi passzusokat. Uruguayban a karácsonyt „a család ünne­pévé” keresztelték át, a szeplőtelen fogantatást ,.a tenger ünnepévé”, a húsvé- tot pedig „az idegenforga­lom napjává”. (MTI) A BT előtt az izraeli agresszió A Biztonsági Tanács pén­teken este összeült, hogy Li­banon kérésére megvitassa az ellene végrehajtott izra­eli agressziót. A testület tag­jai már korábban kidolgoz­tak egy munkaokmányt, amely elítéli a múlt heti iz­raeli katonai agressziót. Libanon az agresszor ha­tározott elítélését, szuvereni­tásának szigorú tiszteletben- tartásót, az összes izraeli ka­tona feltétel nélküli kivo­nását követeli — hangsú­lyozta felszólalásában Rasid Fahur.i, az ország ENSZ- nagykövete. A BT tagjai ki­dolgoztak egy munkaok­mányt, amelyet egy későbbi határozat alapjának szántak. E dokumentumtervezet ugyancsak elítéli Tel Aviv agresszióját és követeli az izraeli katonák távozását Li­banonból. A Biztonsági Tanács ülé­sét ezután hétfőre halasztot­ták. (MTI) Iszlám gárdistákat fogtak el Törökországban Török határőrök az ország Hakkari tartományában 17 iráni iszlám gárdistát tartóz­tattak fel — jelentették be szombaton Ankarában. Az iszlám gárdisták a ka­tonai hatóságoknak a kihall­gatáson elmondták, Törökor­szágon át Észak-Irakba akar­tak beszivárogni, hogy ott csatlakozzanak a bagdadi kormány ellen harcoló kurd gerillákhoz. Tavaly április 12-én 68 iráni gárdistát tartóztattak fel ugyanabban a térségben. ök is Törökországon át kí­vántak Észak-Irakba be­szökni. Törökország az irak—iráni háború kérdésében semleges álláspontot foglal el. Az utóbbi időben a két ország­gal közös határok mentén erősítette a katonai ellenőr­zést. Márciusban nyilatkozat­ban figyelmeztetett arra, hogy a határtérségbe beha­toló illetéktelen repülőgépek „nagy veszélynek” teszik ki magukat. (MTI) Szovjet nukleáris robbantás A Szovjetunió északi ré­szén, az Űjföld-szigetek körzetében vasárnap hajnal­ban katonai célú nukleáris kísérleti robbantást hajtot­tak végre. A TASZSZ hír- ügynökség jelentése szerint a föld alatti kísérleti robban­tás hatóereje 20 és 150 kilo- tonna TNT között volt. Moszkvai megfigyelők em­lékeztetnek rá, hogy a Szovjetunió csaknem más­fél évig egyoldalú moratóri­umot hirdetett a nukleáris kísérletekre, de a múlt év elején — mivel az Egyesült Államok nem mutatott ha­sonló szándékot — szovjet részről kénytelenek voltak felújítani a kísérleti rob­bantásokat. A Novaja Zeml- ja (Üjföld)-szigeteken hosz- szabb ideje használaton kí­vül levő kísérleti terepen is akkor újították fel a kato­nai célú robbantásokat, a szemipalatyiinszlki terep kí­sérletei mellett (legutóbb szerdán, Szemipalatydnszk- ban hajtott végre katonai célú kísérletet a Szovjet­unió). Azóta a szovjet rob­bantások alig féle szolgál katonai célokat, többségük­re népgazdasági hasznosítás, illetve fizikai. (MTI) i > Dregger Washingtonban Nyugatnémet aggodalmak

Next

/
Oldalképek
Tartalom