Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
4 NOGRAD 1988. MÁJUS 7., SZOMBAT Csiszolni nemcsak Pályázati felhívás a poharakat lehet Beszélgetés egy, a művelődést segítő gyárigazgatóval Tetszetős dolog —, no meg sikk — volt még pár évvel ezelőtt is azzal dicsekedniük a termelőüzemeknek, mekkora összeget fordítottak szakkörök, klubok, vagy művelődési intézmények támogatására. Csakhogy most szegényebb az eklézsia, s jó, ha péterfillérek juthatnak a kulturális terület finanszírozására. Mondjon bárki bármit is elkeseredésében a művelődés jelenlegi helyzetéről, nem hiszek igazán azoknak, akik szerint csak a gazdaságra figyel a társadalom, s önmagában ettől várna megoldást bajainkra. Nem hiszek benne addig, amíg vannak olyan gyárak, amelyek nem nyűgös teherként kezelik a közművelődést, hanem közügyként, mint a salgótarjáni öblösüveggyár például. Hallottam már Kazinczy Gyulát, a gyár igazgatóját ismeretterjesztő szakemberek plénuma előtt beszélni. Az ismeretek hasznáról szólt. Azt mondta, ha azonnal nem is, de hosszú távon biztosan befektetett tőkeként hoznak hasznot vállalati szinten és az egyéneknek egyaránt. — Tendencia az országban mindenütt, hogy a vállalatok a létszámcsökkentések során elsősorban a szakképzetlen munkaerőktől igyekeznek megszabadulni, olyanoktól főként, akiknek még az alapképzettségük is hiányzik — tudatja a gyárigazgató, és ismerteti az üvegesszakma gyakorlatát: — A mi stratégiánkban az szerepel, hogy a nyolc osztályt el nem végzetteket beiskolázzuk, akik pedig elvégezték az általánost, azok középfokút is végezzenek. Ebben — különösen a meggyőzésben — oroszlánszerepet vállalnak szocialista brigádjaink, a szakszervezet és a KISZ. Jó erről hallani, mert végül is az lenne az igazi, ha minden valamirevaló mozgalom — tettekkel igazolhatóan — zászlajára Írná a művelődést, s a műveltség hozzátartozhatna a jó hazafi képéhez, az emberséghez, számítana a közéleti tevékenységre való alkalmasságban, beleszámítana a szakértelembe. — Alap- és középfokú képzettség hiányában talán nem sikerednének olyan szép formájú kelyhek, poharak...? — „provokálom” Kazinczy Gyulát. — Szó sincs róla — feleli az igazgató. — De az iskolázottaknak szélesebb a látókörük, nyitottabtoak az új iránt, fogékonyabbak. A technikai-technológiai átszervezések folyamatába rájuk lehet építeni. S, az sem utolsó szempont, hogy a káderképzésben, az utánpótlásban is számíthatunk rájuk. Nyugodtnak vélt beszélgetésünket, hol kopogtató munkatársak szakítják félbe, hol a telefonok csörgése. Utasítások, rövid magyarázatok, találkozók időpontjainak pontosítása. . . — Láttam elnökségi tagként a pulpituson ülni, je-, len voltam nem is egyszer, amikor ilyen-olyan kulturális rendezvényt megnyitott. Bevallom, nem ez lepett meg engem igazából, hanem az, hogy jelenléte nem a hivatalos protokollnak szólt. Mint legutóbb is, amikor szerte az országból versmondó munkásfiatalok gyűltek össze a gyár által is támogatott művelődési házban nemes versengésre. — Ebben a számoktól, számolgatásoktól hemzsegő, feszült tempót kívánó világban nem nélkülözhetjük az élményekkel gazdagító kulturális rendezvényeket. Ügy hiszen, akik ott voltak, osztják ebbeli véleményemet. .. Vratni József, a kultúrház igazgatója indította el a munkásfiatalok találkozóját. Most már úgy rendezhetnénk meg, hogy a jövőben az egész város művészetkedvelő közönsége részese lenne az eseménynek, kezdve a szocialista brigádoktól, a diákokig. Kulturális hagyományaival, a munkásművelődésben betöltött szerepével, s azoknak az egész megyeszékhelyre ható példaadó erejével méltán dicsekedhetne a gyári vezetőség. Nem teszik, mert természetesnek tartják azt, amit csinálnak. Tavaly kapcsolatfelvételt szorgalmaztak a bátonytere- nyei Váci Mihály Gimnáziummal. — Az ügyes kezű, fantáziadús fiataloknak akartunk lehetőséget adni —, hiszen a művészképző intézmények befogadóképessége véges —, hogy némi átképzéssel nálunk helyezkedjenek el. Ez a kapcsolat bázisa lehet a csiszoló-, üvegfestő-, vagy tervezői utánpótlásnak is. Elképzelésünk az együttműködéssel hosszú távú. Anyagilag támogatjuk képzésüket, és konkrét gyári ismereteket szerezhetnek addig is, amíg döntenek saját sorsukról. Mindez úgy hisszük, segíthet a pályaválasztásukban. Az öblösüveggyáriak támogatják a salgótarjáni tavaszi tárlat megrendezését is. Tehát cselekednek és cselekedtetik a kultúrát. A jóléti és kulturális ráfordításra idén 7,7 millió forintot terveztek. Kazinczy Gyula, az ÜM Salgótarjáni öblösüveggyára igazgatója május elseje alkalmából a szakszervezetek megyei tanácsa által alapított díjat kapta, mint annak a gyárnak a vezetője, amelyben a munkásművelődés terén átlagon felüli eredményeket értek el. Tuza Katalin a marxizmus—leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1988,89-es tanévre pályázatot hirdet a marxizmus—leniinizmus esti egyetem következő tagozataira és tanfolyamaira. A hároméves általános tagozatra Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Bátonyterenyén és Nagyorosziban. A kétéves szakosító tagozaton politikai gazdaságtan szakra Balassagyarmaton és Szécsényben. Továbbképző tagozaton —■ egy tanévi időtartammal —• az alábbi tanfolyamok indulnak. Salgótarjánban: művelődéspolitika, bevezetés a marxista vallóselméletbe (kihelyezett tanfolyam Kazáron), gazdaságpolitika, az MSZMP honvédelmi politikája, vezetési ismeretek. Balassagyarmaton: szociológia, gazdaságpolitika. Pásztón: társadalmunk és az erkölcs. Rétságon: gazdaságpolitika, Bátonyterenyén: vezetési ismeretek. Az általános tagozat elvégzése főként az állami, gazdasági és mozgalmi életben dolgozóknak, propagandistáknak, fiatal értelmiségieknek, valamint a marxizmus—leninizmus elmélete iránt érdeklődőknek ajánlott. A szakosított tagozatra főként egyetemi-főiskolai végzettségű értelmiségiek, elsősorban politikai vezetők, pedagógusok, újságírók, propagandisták jelentkezését A „Felkelő Egész napos nonstopműsorral avatják fel május 28-án Visegrádon a Makovecz Imre tervei alapján épült erdei művelődés házát. A létesítmény a Mogyoró-hegyre épült, a Jurta kemping közelében; létrehozását és működtetését a Pilisi Parkerdő- gazdaság finanszírozza. A gömb alakú építmény tetejének sárgaréz, oldalának gyepfedésével a felkelő napot szimbolizálja. Makovecz Imrének nem ez az első alkotása Visegrádon, az ő tervei alapján épült és készült el a Mátyás király Múzeum parkolójában az az idegenforgalmi fogadóközpont, amelycárjuk. A továbbképző tagozat lanfol.vamain elsősorban a megfelelő felkészültségű, különböző szintű — állami, gazdasági, mozgalmi — vezetők tanuljanak, a káderpolitikai elveknek, a munkaköri kötelezettségeiknek , megfelelően. Az esti egyetem valamennyi tanfolyamára pár- tonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember 1-től június közepéig tart. Hetenként egy alkalommal minden tagozaton kötelező foglalkozás van. A jelentkezéshez szükséges kérdőívet a városi, városi jogú nagyközségi, nagyüzemi pártbizottságokon szerezhetik be az érdeklődők. A kitöltött kérdőívet, az önéletrajzot, valamint két darab saját névre megcímzett, bélyeggel ellátott borítékot a munkahely szerint illetékes városi, városi jogú pártbizottsághoz kell eljuttatni 1988. május 25-ig. A felvételhez szükséges a pártszervezet és a munkahelyi vezetés javaslata. A jelentkezetteket — értesítés szerinti helyre és időpontban — felvételi elbeszélgetésre hívjuk be (felvételi vizsga nincsen), itt kapnak részletes tájékoztatást a tanulmányaikkal kapcsolatos további kérdésekről. MSZMP Nógrád Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága Nap Háza” ben kilenc üzlet várja az oda érkezőket. A „Felkelő Nap Házának” avatását összekötik azzal a faültetési kampánynak a zárásával, amelyet egy évvel ezelőtt a Piknik Klub együttes kezdeményezett. Az akció meghirdetésekor bejelentették: azok közül, akik fényképpel is igazolják, hogy fát ültettek, sorsolással kiválasztanak kétszázötven embert, s őket meghívják egy hajókirándulásra. A szerencsésekkel május 28-án délelőtt 10 órakor a Vigadó tértől indul a hajó Visegrádra. Az ünnepélyes fogadás után Amerikai zenekar Moszkvába A Szovjetunió washingtoni nagykövetségén jelentette be csütörtökön délután a világhírű karmester, Zubin Mehta, hogy együttese, a New York-i filharmonikusok zenekara hangversenykörútra indul a Szovjetunióba. Az együttes május 28-a és június 9-e között hat hangversenyt ad: három-három koncertet hallhat majd az amerikai művészektől Moszkva és Leningrad közönsége. Mint Mehta elmondotta: a turné végén az amerikai együttes a Szovjetunió állami filharmonikus zenekarával közös koncertet ad majd Moszkvában, a Gorkij-park- ban. A kétszáz tagú együttest felváltva vezénylik majd Gennagyij Rozsgyesztvensz- kijjel, a híres szovjet karmesterrel. Az együttes korábban már két alkalommal: 1959-ben és 1976-ban szerepelt a Szovjetunióban, Mehta viszont 24 éve nem lépett fel a karmesteri pulpitusra szovjet közönség előtt. Visegrádon a kikötőből busszal viszik az utasokat a Mogyoró-hegyre, ahol történelmi, környezetvédelmi és popzenei témakörből rendezett vetélkedőn vehetnek részt. A művelődési ház ünnepélyes átadását majálissal kötik össze. Lesz térzene, műsor a Salamon-to- ronyban. A délutántól estig tartó programban lovagi tornát láthat a közönség; a visegrádi gyermeknéptánccsoport, a helyi sváb népi tánckar, bűvész és humorista szórakoztatja a publikumot. Este 8-tól pedig a Piknik Klub együttes ad koncertet. ■ ■ Orzsi nene száz eve o ÉT : ... S'lwWI is Eső óztotjo a falut, vizes a ház előtti kispad, gazdája valahol bent a lakásban vár a napsütésre, az időmorzsolgató bámészkodásra. Mily nehéz elképzelni, hogy a századfordulón már tizenkét éves ifjú leány volt, s mily fantasztikusnak tűnik, hogy a vége felé járó XX. században még itt üldögél naphosszat a kispadon, beszélgetne, ha akadna társa, megkérdezhetné, milyen is hát a mai világ? Mert az ő igazi világa — a ma emberének csupán történelem - letűnt korok keserveibe, apró boldogságaiba ágyazódott. A ház aprócska szobájából hangos zeneszó árad. Erzsi néni rádiót hallgat.- Mama, magához jöttek — kiált be hozzá a lánya, akivej húsz éve él egy fedél alatt, s aki már maga is hatvankét éves. Miközben kíváncsian várjuk öreganyót, no és persze magunkban találgatjuk, milyen lehet, mennyire őrizte meg szellemi frissességét, emlékezetét, tudunk-e majd vele beszélgetni, szóval eközben a lánya előkeríti a keresztlevelet. A hitelesség kedvéért - teszi hozzá akkurátuson. Semmi kétség, Csordás Erzsébet, ma özvegy Cservenák Mártonné 1888-ban született Szandaváralján, apja neve Csordás Mihály, anyja neve Détári Verona. Görbe botjára támaszkodva, szemében nagy-nagy kíváncsisággal betotyog a tisztaszobába öreganyó. Hát! Görbébb a botja annyi bizonyos, mint az ő tartása. Segítenénk leültetni a díványra, int, nem kell, leül egyedül is.- Le-e? - veti közbe a lánya. Az előbb morzsolt egy jó vödörnyi kukoricát. Állandóan tesz-vesz, kijár a baromfiak közé, elmormog a csirkékkel, kacsákkal. Ha meg jó az idő, végigsétál az utcán, megtelepszik a kispadon, mert minden és mindenki érdekli. öreganyó nem tűri, hogy helyette beszéljenek, közelebb hajol, s aztán - szaggatottan ugyan -, de mesélni kezd. — Azt mondja a múltkor a titkár: örzsi nene volna egy kis beszédem. Maga fiatalítja magát, többéves mint ahogy gondolja. Mit tudom én? Sok dolog eltitkolva van az elmémben. Ami most történik arra emlékszek, a régiekből csak a fontosra. Volt szép gazdag szeretőm, mégse ahhoz mentem, hanem egy özvegy juhászem- berhöz. Itt laktunk nem messzi Csobánka-pusztán. Tartottunk kecskét, tehenet, lovat. Jó volt az emberem, de hamar megözvegyültem. Rám maradt három mostohagyerek, meg ez az Erzsi, ez a saját lányom, akivel éldegélek. öreganyó elméjében az is megmaradt, milyen szép menyecske volt ő, hogy szeretett öltözködni: kázsmérkendő, berakott alj. . . Száz esztendő kevés ráncot rajzolt az arcára, hófehér haját gondos kis kontyba kerekíti a tarkóján. Azt mondja beteg soha nem volt, orvosnál nem fordult meg.- Néha hajtogatom, jaj de beteg vagyok, jaj! Közben meg semmi bajom nincs, csak ez a rengeteg év. Meg a magányosság. A rádiót hallgatom egész nap, a meséket szeretem belőle. Jó volna beszélgetni, de nem beszél velem senki. így aztán ülök a ház előtt a pádon, leskelődők, leszólangatom, aki arra jár. És hogyan telnek a napok? örzsi nene kakasszóra ébred, a tyúkokkal tér aludni. Szereti az édességet, a káposztás, meg a túrós tésztát, néha benyeleget egy kis szilvóriumot. Templomba már nem jár, de jó ember a pap, gyakran meglátogatja, ilyenkor meggyovon, megáldo- zik.- Sokat álmodok. Éjszaka eljön hozzám anyám, meg apám. Beszélgetünk. Megtalálom-e őket, ha meghalok? A csendes meditációt hirtelen félbehagyja és a lányához fordul: — Mikor lesz vasárnap? Elkészitetted-e az ünneplőt? Mert a szandaváraljai százéves Cservenák Mártonné vasárnap ünneplőbe öltözik, hogy méltóképpen fogadja a köszöntőket. Két lányát, négy unokáját, és tíz dédunokáját, no meg a falu apraja-nagyját, akik anyák napja alkalmából virágokkal és ajándékokkal kedveskednek a környék legöregebb asszonyának. Kiss Mária Fotó: Bencze Péter
