Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... (Z^> Egységcsomagban forgalmazzák Dexion-Prológ palacktároló TELEXEN ÉRKEZETT... /^/ Fiatal katonák között a laktanyában Elismerő szavak a nógrádiakról A Hunyadi János laktanyában vendéglátóink szívesen fogadják a fegyveres erők és testületek salgótarjáni klubjának nyugállományú tisztjeit. Sokan vannak itt Nógrád megyei fiatalok is, Karácsony István alezredes nem szűkölködik a dicsérő szavakkal. Sikert aratott a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Salgótarjáni Kohászati Üzemek új terméke, a Dexion-Prológ palacktároló. Tulajdonképpen a már közismert Dexion—Salgó elemek továbbfejlesztéséről van szó. A tartószerkezet palackok vízszintes tárolására szolgál. Jól használható a kereskedelemben, ügyes tárolóét sudár mandzsutűz áll őrt a kőházi (Mátrasze- le) erdésztanya keskeny fahid- jánál. A ház asszonya - Szarvas Isjvánné - ölbe veszi a csaholó, pajkos kiskutyát és Szultánt, a hatalmas házőrzőt is szelíden rövid láncra fogja. Az öttagú család sajátos életét, hajnaltól késő éjszakába nyúló hétköznapjait elsőként a családfő mutatja be. Szívesen teszi ezt: van mivel büszkélkedniük. — Itt dolgozom a házunk előtti csemetekertben. Áginak ez a tanya a munkahelye, a három eleven iskolásfiú, a háztartás, a sok állat temérdek munkát adnak. A jószógtar- tósnak megvan a haszna, de igen nagy kötöttséget jelent. Az etetés, az almozás nem várhat, rendszerességet, pontosságot követel. — Enyém az ellátás gondja, a férjemé a takarmány, az eleség beszerzése - mondja a családi munkamegosztásról a fiatalasszony. - Reggel én viszem autóval Zagyvarónára a három gyereket, ott be is tudok vásárolni. Nagy köny- nyebbség nekünk a kocsi, mert buszmegálló csak kilométerekre innen Inászónál és Szőröspusztán van. — Harmadik fiunk születése jut erről eszembe - szól mosolyogva Szarvas István. — Nem volt csak egy rossz biciklink, azzal karikáztam fel azon a hajnalon a Csernyik- völgybe, hogy segítséget kérjek, mert mór közel volt az idő. Nyolc éve már ennek. A gyerekek - a legidősebb 12 esztendős, a középső egy évvel fiatalabb, - jól tanulnak, s a munkától sem ijednek meg. Gyomlálnak az anyjukkal, segédkeznek a favágásnál, az etetésnél. lási lehetőséget kínál a ki skerttulaj donosok nak, könnyen felállítható a garázsokban. Mivel a praktikus új termék elsősorban lakossági igényeket elégít ki, ezért egységcsomagban hozzák majd forgalomba. Az elemek mellett ott les znék a szükséges kulcsok, továbbá mindazok, amik szükségesek a szereléshez. Természe- Nem volt nehéz berendezkednünk erre az életformára. Falun nőttünk fel, s nem vagyunk emberkerülők, de a társaságra, szórakozásra különösebben nem vágyunk, s időnk sem igen marad effélére. Ott a tévé, egy-egy rövid kirándulás, a gyerekeknek karnyújtásnyira az erdő, kerékpározhatnak, futkoshatnak kedvükre - sorolja Szarvasné. - Engem fülig leköt a munka, ha úgy adódik, a férjemet is helyet„Segítséget egymástól várhatunk" tesflem a csemetekertben. A szüléink mór idősek, inkább mi támogatjuk őket is. Segítséget csak egymástól várhatunk. — Egy időben foglolkozta- tott bennünket Ági továbbtanulásának a gondolata, aztán ezt elvetettük. Az őszi mag- gyűjtéseknél, fenyőárusításnól alkalmi munkával toldja meg a „házi keresetet”. Bevétel, kiadás. Gyakori témája a családi beszélgetéseknek. A férj, mint növénytermesztő technikus havi kilencezret tesz az asztalra, Ági - főként nyulak leadásából — hétezret. A fazékbavaló nagy része — a krumpli, zöldség - megterem a ház körül, húsért, gyümölcsért sem igen kell pénzt kiadni. tesen az útmutató sem fog hiányozni. Egyelőre a megszokott Dexion-színt, a szürkét alkalmazzák a palacktárolónál, később több színben, vagy horganyzott kivitelben is hozzá juthatnak majd a vásárlóik. A piackutatás azt igazolja, hogy nemcsk nálunk, hanem külföldön is van érdeklődés a Dexion-Prológ iránt.- Inkább az jelent problémát mindnyájunknak, melyik kedvencet vágjuk le — jegyzi meg Szarvas István, és a gazdasági udvarba vezet. Nyomunkban három barátságos növendék bárány ugrándozik, a karámban hatalmas hízó szuszog, szomszédságában süldők mozgolódnak.- Éjjel aratott a fagy - mutatja a hidegtől megbar- nult, kókadt paprikapalántákat. A hagyma, a retek, a saláta viszont szépen zölded. - Veszteség nélkül nem megy, mégis megéri a fáradozást. Persze, ez is Ági keze munkáját dicséri. A ház falánál katonás rendben felhalmozott apró farakás pedig már a családfőét. — Erdész létemre előfordult már, hogy alig volt tűzifánk, most mór igyekszem jó előre beszerezni a készletet. A hét végeken hasítom a fát, ásni- való is akad még, a feleségem mos, takarít. Ha valamelyikünk fárad, csügged, egymást biztatgatjuk: „ne félj, menni fog, csak azért is!” Az esti tévéműsor után még kivonulunk a konyhába, megbeszéljük a másnapi teendőket, melyik gyereknek kell új cipő, nadrág. — Nagy szája van ma a vásárlásnak — sóhajt Szarvasné. - A nagyobbakról esetleg egykét pulóver marad a kisebbnek, a legtöbb holmit hármasával veszem. Sokat tanakodunk, összeadunk, kivonunk, de a bevételünket egyelőre nem tudjuk gyarapítani. Fizikailag sem bírnánk a nagyobb igény- bevételt, s a családra szánt kevéske időből már nem lophatunk el többet. Egymással is törődnünk kell, mert ez ad örömöt, erőt a hétköznapokra.- Mihalik — Felkészült embereket kaipunlk Nógrád megyéből. Az elismerés hangján kell szólni a Nógrád megyei MHSZ-ről is: a híradó-előképzésben részt vett fiatalok itt is megállják helyüket. A gépkocsivezetésben mi is segítjük az MHSZ-t hiszen egyik tisztünk részt vesz a kiképzésükben, ott van a fiatalok vizsgáinál. Járjuk a tiszta laktanya- udvart, benézünk a körletekbe szót válthatunk megyénkből ideszármazott fiatalokkal is. Nagy Gábor Jobbágyiból került az alakulathoz, ő már régi katona; — Alig van néhány napom hátra. Parancsnokaim sokat segítenek. Molnár Jenő százados ugyancsak nógrádi, ecsegi származású. Jól össze- kovácsolódott itt a társaság. Érvényesül az a mondás, hogy egy mindenkiért, mindenki egyért... — Gondom? — teszi fel önmagának a kérdést. — A feleségem otthon van, gyesen. Szerencsére gyakran kapok' eltávozást, sokszor vagyok együtt a családdal... Sipos László bányaelektro- lakatos volt bevonulása előtt, Dorogházáról érkezett ide februárban: Családias jellegű ifjúsági szállást, „életkezdőotthont” épített az általános iskolát befejező állami gondozottak befogadására a Fejér Megyei Tanács VB Előszállást Nevelőotthona. A. KISZ KB 2 és fél millió forintos támogatásával, valamint a csaknem 5 millió forint értékű társadalmi munkával tető alá hozott, 30 fiatalnak otthont adó épületet átadták az első lakóknak. A családias szálláson 24 éves korukig lakhatnak a fiatalok. Felépítésével az — Itt aztán férfias munkát végez az ember. A kiképzés nem vészes. Egészen más, mint otthon mondták az idősebbek. S ha megszokjuk már nem is olyan furcsa! Szurdokpüspökibe való Menus Nándor, ö csendesebb, mint társai: — Szokatlan volt a váltás: a polgári életből belecseppenni a fegyelembe. Más itt minden, mint a kerítésen túl. Itt parancsot kell végrehajtani de azért eltelik majd a tizennyolc hónap... Kristofik Ferenc Nógrádkö- vesdről vonult be. Civilben a berceli mentőszolgálatnál ápolóként dolgozik. Itt is az egészségügyiseknél szolgál: — Talán az első szolgálat marad meg legjobban az emlékezetemben. Felvenni a telefont. jelentkezni... Mindenben engedelmeskedni, parancsot végrehajtani... — Én még csak most fogtam fel, hogy katona vagyok — vallja a salgótarjáni Tóth József. aki civilben a BRG- nél volt esztergályos. — Amikor a tükörbe néztem, kinevettem saját magam. Hogy nézek ki egyenruhában! — kiáltottam fel. — De olyan közösségi erőt tapasztaltam, ami a laktanyán kívül nincs meg. Itt egymásra vagyunk volt a cél, hogy humánusan és eredményesen segítsék az állami gondozottak életkezdését, lehetővé tegyék számukra, hogy az általános iskola befejezése után is megszokott környezetükben maradhassanak, önállóan ugyan, de nevelőik segítségével kezdhessék meg felnőttéletüket. Az ifjúsági szálláson igazi otthont létesítettek a számukra. A szobák — amelyekhez nappali, konyha és fürdőszoba is tartozik — mindegyikén ketten-ketten osztoznak. Életvitelük helyes alakítására nevelőik utalva, szinte egy a gondolatunk is... Kötetlen, baráti a beszélgetés. A nyugállományú tisztek közül is többen hallgatják fiataljaink vallomásait. — Ügy kell itt mindent végrehajtani, hogy utána akár kedvezményben is részesüljön a kiskatona. Telik is az idő, s öt-hat hónap múlva már nem is foglalkozik a külvilággal — mondja Tóth Gábor. — Szórakozhatunk, kikapcsolódhatunk. Van itt sport- és kulturális rendezvény bőven, szóval lekötheti az ember szabad idejét — így Kristofik Ferenc. — Meg kell szokni a katonai életet, ez minden — Menus Nándor szerint. — Én élenjáró katona vagyok. Mi kell ehhez? Politikai, szakmai ismeret, példamutatás a gyakorlótéren — hangsúlyozza Nagy Gábor. — Katonáink nemcsak a kiképzésben járnak élen. hanem részt vállalnak a város. Hatvan társadalmi munkájában is. Elég, ha csak az új iskola építését említem. De ott voltak a vízvezeték építésénél. a gázcső lefektetésénél. Nem mondom, ezek révén mi is jól jártunk — említi befejezésül Karácsony István alezredes. Vonulnak a katonák a laktanya udvarán. Régiek és újak, akik februártól ismerkednek a katonai élettel, s a kiképzés során elsajátítják a szükséges ismereteket. Somogyvári László ügyelnek ugyan, de az otthonba költözők teljesen önállóak lesznek. Maguk tartják rendben a házuk táját, személyes holmijaikat, és saját ízlésük szerint szépíthetik lakosztályaikat. Az alapbútorokat — az Állami Ifjúsági és Sporthivatal támogatásával — a nevelőotthon vásárolta meg, de a kiegészítő berendezések beszerzése a fiatalokra vár. Lehetőséget kapnak arra is, hogy ha megházasodnak 24 éves korukig házastársukkal együtt lakhassanak az életkezdőotthonban. (MTI) / Életkezdőotthon Előszálláson
