Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
1988. MÁJUS 31.. KEDD 3 NOGRÄD Szanálás után az őrhalmi Isz-ben II. Megpezsdült az élet... A növénytermesztésben soha nem tapasztalt változások következtek be az idén. — A gazdaságosság javítása érdekében a piaci és a helyt igényekhez igazodó vetésszerkezetet alakítunk ki — magyarázza dr. Tóth Szabolcs, a növénytermesztési főágazat vezetője. — Megszüntettük a veszteséges és munkaigényes vetőmag-napraforgó termesztését. Csatlakoztunk a fehérjeprogramhoz, csillagfürtöt és borsót vetettünk. Másfélszeresére emeltük a cukorrépa vetés- területét. Kevesebb kukoricát termesztünk, a kiesést tavaszi árpával pótoljuk. Az igények szerint növeltük a vetőburgonya területét, s az országos programnak megfelelően bekapcsolódtunk a minigumós vetőmag előállításába. A burgonya örhalomban közismerten olyan növény, melyet áldanak és átkoznak. A kistermelők kiadós jövedelemre tesznek szert belőle, ezzel szeftiben az őket támogató tsz-nek ráfizetést okoz. A tarthatatlan állapot felszámolása kényszerintézkedésre szorította az üzem vezetését, melynek lényege, hogy a kistermelőknek fizetniük kell a szolgáltatásokért. Óriási felzúdulást váltott ki az intézkedés, de mostanra megnyugodtak a kedélyek. Jó burgonyatermés ígérkezik a községben... — Az elöregedett alma- ültetvényt kivágtuk — folytatja a növénytermesztési főágazat vezetője. — A leggyengébb termőképességű területeket gyepesítéssel, illetve erdősítéssel hasznosítjuk. Az üzem által gazdaságosan nem művelhető földekét bérbe adtuk, néhány táblát értékesítettünk. Folytatjuk a meliorációt, ezáltal nagyobb területű szántóhoz jutunk. Növeljük a folyékony műtrágyázást és a szerves trágyázást, szándékunkban áll kihasználni az öntözési lehetőségeinket. Fontos teendőnk az állatállomány szálas- és tömegtakarmány- nyal való ellátása. Az állattenyésztésben is földrengésszerű változásokat regisztrálhatott a tagság. Ocsovai Pál főállattenyésztő sorolja: — Az elavult technológiával üzemelő és' nyereségessé nem tehető csitári tejtehenészeti telepet felszámoltuk. Az őrpack GT egyre növeli árbevételét és nyereségét. hatnám: alkotó a légkör. Mindenkiben mocorog a szándék: megragadni, kihasználni a kedvező lehetőségeket. A bizalom megerősítette a vezetés hitét, akaratát, olyan intézkedéseket is mer hozná, melyhez egy évvel ezelőtt nem volt kurázsija. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, javult a vezetők és a beosztottak kapcsolata. Előtérbe került a vállalkozói szellem. Bátran kijelenthetem: kedvező évet zárunk majd. Mi a véleményük, ugyanerről a dolgozóknak? — Nincs kapkodás, de hurráhangulat sem — fogalmazza meg a gondolatait Csitár határában Csernyik József traktoros. — Valahogy nyíltabban, bizakodób- ban nézhetünk egymás szemébe. Nagyobbak a követelmények, igaz a szervezés is körültekintőbb. Ha néhány évvel ezelőtt került volna sor a mostani intézkedésekre, sokkal előbbre tartanánk. A szintén 56 éves és ugyancsak traktoros Tóth József hozzáfűzi az elhangzottakhoz: — Immár a nyolcadik elnököt szolgálom. Bízom benne, hogy az utolsót. Elégedett vagyok vele, tiszteletet érdemel az eltökéltségéért, a bátorságáért. Az új vezetők is jó szakemberek. Van elképzelés, nyugodtan dolgozhatunk. Estére ugyan elfáradok már, de azért még igyekszem megmutatni a fiataloknak, hogyan kell jó gazda módjára elvégezni a munkát. Hála istennek, van kiknek megmutatni... Ütban a tsz központja felé, emlékeztetem Rados Jánost a riportunk első mondatában idézett kijelentésére. Kérdezem: ő miért vállalta a napi tizenkét órás műszakot jelentő, a hajába ősz szálakat csempésző, s ellenségeket is szülő elnöki posztot? — Meg akarom mutatni, hogy több van ebben a té- eszben — feleli tömören. Ügy véljük, sikerül szándékát valóra váltania. Elsősorban azért, mert ma már a tagság túlnyomó többségét is sarkallja a jó értelemben vett presztízs, a többet, jobbat akarás igénye. Akárcsak egy esztendővel ezelőtt, nem mertük volna ezt a mondatot így leírni... Kolaj László (Vége) A jól tejelő teheneket kistermelőknél helyeztük el, a többit eladtuk. A húshasznú tehénállomány egyharmadát kiselejteztük, s önerőből gondoskodunk majd minőségi pótlásukról. A tenyésztésre már alkalmatlan, de hízónak megfelelő sertésekre kistermelőkkel kötöttünk hizlalási szerződést. Az eddiginél több angóranyulat kínálunk bértartásra. Az alapon kívüli tevékenység minimum 10 százalékkal növekszik az idén a tsz-ben. Az erre vonatkozó terveket Farkas János, a társtevékenységi főágazat vezetője ismerteti: • — A veszteséges varrodát megszüntettük. A burgonya- feldolgozót szüneteltetjük. A raklapokat gyártó faipari részleg árbevételét tavalyhoz képest több mint háromszorosára növeljük. Ennek érdekében új csarnokot építettünk és új fűrészgépet helyeztünk üzembe. Megteremtjük a sóder- és homokbányászás műszaki hátterét. A kihasználatlan épületeket például raktározási célra bérbe adjuk. Az eddiginél nagyobb árbevételre és nyereségre van kilátásunk a Compackkal közösen. Ultra és egyéb vegyipari cikkek csomagolására # létrehozott gazdasági társulás révén. Szélesítjük a vállalkozások körét, nemrégiben kábelbontót létesítettünk. A fentiekből remélhetően kitűnik: megpezsdült az élet az őrhalmi termelőszövetkezetben. A jelenlegi helyzetet így értékeli Kiss Gyiila párttitkár: — Kiegyensúlyozott, mondMezőgazdasági szakmérnök- és szakállatorvos-képzés A MÉM felügyelete alá tartozó egyetemeken az őszi félévben újabb szakmérnöki és szakállatorvosi képzés kezdődik. Kétéves tanulmányi idővel, levelező tagozaton egészíthetik ki ismereteiket az állatorvosok; az állatorvostudományi egyetemen élelmiszer-higiénikus szakállatorvosokat képeznek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mező- gazdasági gépészmérnöki karán ^ agrárgépész-gazdasági, mezőgazdasági anyagmozgató, gépesítési műszaki fejlesztő, gépjavító és alkatrészgyártó, ípűszaki-keres- kedelmi és mezőgazdasági vízgépész tagozatokat indítanak. A társadalomtudományi karon külgazdasági, illetve vállalatgazdasági ismereteket oktatnak. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen vállalatgazdasági, talajerő-gazdálkodási, ta- karmánygazdálkodási, halászati, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, számítástechnikai, gyepgazdálkodási és juhtenyésztési tagozatra lehet jelentkezni. Mem tűi nagy a türelem?! Ellenőrző kőrúton — Nem hiszem, hogy az öblösüveggyári dolgozók rendezetlen körülmények, szeméthalmok között akarnak dolgozni — állítja Kazinczi Gyula, az öblösüveggyár igazgatója, érzékeltetve annak az igazgatói utasításnak a lényegét, amelyik tavaly ősszel látott napvilágot. A gyár külső és belső rendjével kapcsolatos központi, valamint üzemi feladatokat rögzíti részletesen, konkrétan megjelölve ki, miért a felelős. Az idén márciusban került sor az első központi ellenőrzésre. A tapasztalatokat rögzítő jegyzőkönyvvel a kezünkben az igazgatóval, valamint Pförtner István tűzvédelmi felügyelő és Garai Imre rendészeti vezető társaságában ellenőrző körútra indulunk. A korábban megszokottól ellentétben — amiért sok elmarasztaló szó érte a gyár vezetőit — a feldolgozó üzem közvetlen környezetét nem fogja körül az egymásra halmozott áruk sokasága, nem dőlnek meg a különböző dobozhegyek, s a félkész árut szállító kocsik is viszonylag elfogadható rendben sorakoznak. Hasonló kép fogad a csomagolóüzemnél is, ahol a dobozgyártás során keletkező hulladékok bálába préselve várnak az elszállításra. A vasúti vágány mellett útra készen áll egy szállítmány. Később egyre többször ráncolódik össze az-igazgató homloka, a különböző hanyagságok láttán. Például eső áztatja a doboznak való drága alapanyag egy részét. A szabad tárolóban megroggyant, néhol kiszakadt fóliával letakart készárut találunk. Ahogy haladunk a kialakulóban lévő újabb készárutároló felé, úgy sokasodnak a feljegyzések Garai Imre jegyzetében. Az önkényesen kijelölt ócskavastelepet egy héten belül* meg kell szüntetni. Az új festőműhely tőszomszédságában és másutt is szanaszét dobott tálcák, egykét üveggel telt, megdőlt dobozhegy szétdobált és használhatatlan áruvédő fóliák, szerteszét heverő dobozokat leszorító szalagok, elhagyott drótkötéldarabok, otthagyott haszonvas látható. Apró, de bosszantó hanyagságok. Megszüntetésükhöz csupán néhány dolog szükségeltetik: nagyfokú -munkaszeretet, takarékos magatartás, s annak tudata, hogy az effajta pazarlás mindenkit megrövidít. Amikor a látottakat szóba hozom Vincze János és Nyerges Lajos behordóknak, a következőket mondják: — A művezetőknek kellene jobban ellenőrizni azokat, akik erre rászolgálnak. Mert köztünk is igen sokféle ma- gatartású, szorgalmú és fe- gyelmű ember dolgozik... Nem sokkal később Pförtner István véleményét kérdezem. — A márciusi ellenőrzéshez képest javult a helyzet. A szükséges utatot biztosítják, a sokasodó üvegárut az előírásoknak megfelelően az épülettől egy méterre tárolják. Előfordul, hogy a targoncás nem a kijelölt helyre, hanem oda rakja le az árut, ahol éppen hely van. Megteheti, mert az áruátve- vök nem lehetnek mindig a nyomában. Egyesek pedig még biztatnak is az előírások megszegésére. Tavaly a gyári tűzoltói rendelkezések és egyéb tűzvédelmi előírások be nem tartásáért 43-an részesültek különféle büntetésben : bércsökkentésben, írásbeli megrovásban, figyelmeztetésben. Garai Imre a következőkkel folytatja: — Valami javulást én is tapasztalok, de lényeges elmozdulásról még nem beszélhetünk. Mostani utunk során 11 észrevételt jegyeztem fel, melyből hat a gyári rendet és a tisztaságot kifogásolja. Az igazgatói utasítás megjelenése óta annyit már elértünk, hogy a benne foglaltak végrehajtását nem lehet elviccelni. Alapvető változás csak akkor lesz, ha a dolgozók saját pénztárcájukon érzik a rendetlenség kárát. — A régiek közül a sok üvegtörés láttán, többen megkérdik: „Imre, te szerinted is csak ennyit ér a mi munkánk?” A targoncás ugyanis nekimegy a felpakolt árunak, úgy rakja egymásra a készárut, hogy az felborul és sok összetörik. Rengeteg anyagot pazarolunk el! Ezen a helyzeten képes a kollektíva változtatni, ha a vezetők rendszeresen ellenőrzik és szigorúan számon kérik a kiadott utasítás betartását. Tőlünk ezt nagyon megköveteli a főnök — mutat az igazgatóra. ☆ Ellenőrzői kőrútunk végén látom, hogy az igazgató nem elégedett a látottakkal. Megkérdem: nem túl nagy a türelem az utasítást megszegőkkel szemben? — Előbb a feltételeket kell még javítanunk, hogy ne lehessen kibúvókat keresni. Azután a „feledékenység” követ, kezményét valóban az eddiginél jobban kell érzékeltetnünk. .. Venesz Károly Kedvezményes kombájnbeszerzés gépek az NDK-bél Korszerű Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kedvező beszerzési akcióval, lízingügylettel értékesít gépeket az AGROTEK Mezőgazda- sági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat; korszerű NDK-gyártmányú kombájnokhoz juthatnak így az üzemek. A kedvezményes akció sikerre számíthat annál is inkább, mert a gazdaságok egy részének kevés a pénze, vagy éppen nincs is az új gépek teljes árának azonnali kifizetésére, ugyanakkor az elöregedett gépekkel kévésbé halad a munka, menet köziben is sokat kell költeni javításokra, ami tovább növelné költségeiket. Az AGROTEK lehetőséget teremt arra, hogy a megrendelők a bérleti díj első részletét a gép átvétele után fél évvel fizessék ki, amikor az új termés értékesítése révén már pénzhez .jutnak. A megállapodás szerint 2—5 év alatt fizethető ki a bérleti díj; utolsó részletének té- .rítése után a gépek a gazdaságok tulajdonába kerülnek. Idén először teremtettek lehetőséget arra, hogy több, kispénzű gazdaság közösen vásároljon meg egy- egy nagy értékű arató-cséplő gépet. A lízingügylet révén aratásig 160 kombájnnal gyarapodhat a nagyüzemek gépparkja. Az új gépek a kereskedelmi vállalatok telephelyein átvételre készen állnak. (MTI) Komputer a Debreceni Ruhagyárban Az emberi tévedés lehetőségét kizárva, az adott alapanyagra a legjobb területkihasználással viszi a szabásmintát a Debreceni Ruhagyár komputeres rendszere. Most ehhez a rendszerhez igazodó, olyan nagy teljesítményű szabászgépet állítottak munkába, amely 25 perc alatt nyolcszáz ruhát képes kiszabni. (MTI-fotó: Oláh Tibor) A faipari részlegben 7 ezer köbméter fát dolgoznak fel évente raklappá. Fotó: Bábel László
