Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
1988. MÁJUS 28., SZOMBAT NOGRAD 3 Meghívó — átalakuló közgyűlésre Kisszövetkezetet akartak a karancskeszi építők „Buszhíd” Palócföld és a Balaton között Vasárnap indul az első járat Nem voltak babonásaik a karancskeszi székhelyű Ka- rancsvölgyi Építő- és Faipari Szövetkezet vezetői, amikor május 13-ra — péntekre — tűzték ki az átalakuló közgyűlés időpontját. Ragyogó időben keltem útra, hogy részt vegyek a rendkívülinek is mondható ösz- szejövetelen, s közben azon morfondíroztam, vajon mi az oka e nagy múltú szövetkezet elhatározásának, miért akarja gazdálkodási formáját megváltoztatni? Pörgettem magam előtt az egyik alapító tag — ma nyugdíjas — emlékezését: 1960-ban döntött úgy néhány helybeli mesterember, hogy szerszámaikat, lovas fogataikat beadják a közösbe, s megalakítják a icaramcsvölgy első ipari szövetkezetét. Parázs vita fogadott a telephelyen... Néhányak érzelmi fellángolása abban gyökerezett, hogy vajon szerencsés dolog-e, ha a szövetkezet elnökének öccse látja el — megválasztása esetén — a döntőbizottság elnökének teendőit. Amíg a szavazás tartott, erről is szót váltottam Sztremi István elnökkel : , — A tagság, a vezetés java része karancskeszi születésű, erősek a rokoni szálak — mondja. — Ennélfogva bárkinek a megválasztása hasonló gondokat szülne... — Olyanok vagyunk, mint egy nagy család — teszi hozzá mellettünk egy hölgy, s végleg megnyugszom, mikor az említett problémát feszegető Kicsiny László derűs pillantásával találkozom : — Sokan nem látják még a dolog igazi lényegét — így az elnök —, s olykor mellékvágányra terelik a szót. Ez is azt mutatja, hogy nem érzékelik igazán a formaváltás jelentőségét. Pontosabban: érzik a vesztenivalót, amit a kisszövetkezeti jelleg kockázatvállalása hordoz. Magyarán arról van szó, hogy eredményfelen gazdálkodás esetén a tagok jövedelme jócskán lecsökkenne az alkalmazottakéhoz képest. Rizikó nélkül viszont lehetetlen az előbbre lépés, aminek amúgy- is két oldala van. Mert nyereség esetén a jelenleginél jobban meg tudnánk fizetni a tagi viszonyban álló munkatársainkat, jobban tudnánk ösztönözni a jó munkára, a magasabb teljesítményre. Amíg mondjuk valaki a jelenlegi formában 10 négyzetméter falazásért — fiktív számot véve alapul — 140 forintot vitt haza, s még aznap ennek a dupláját vállalta, nem fizethettem érte az összeg két- ; szeresét, addig „kisszövi”- : keretekben akár ennyit is megadhatok neki. Időközben az első szavazás végeredménye is meg- . született. A tagság — 62-en voltak jelen — nagy része: 58 fő voksolt a kisszövetkezeti átalakulásra, ketten mondtak nemet és két érvénytelen cédula is akadt a . ládában. A változás — visz- ■ szamenőleg — január elsejétől érvényes. Török Béla aki ’70-től tag — igennel szavazott: $ — Jobbnak ítéltem a kisszövetkezetet, a kockázat ellenére is — fejtegeti a tapasztalt szakember. — S bár 'gondolnánk: kisszövetkezet, „kis” munka, ez a szem- | beállítás már nem igaz. |Sőt, éppen ezáltal köthetünk ’ igen előnyös szerződéseket. Akik nemmel szavaztak? Nos, ők valószínűleg hamarosan elhagyják a kisszövetkezetet. mert nem bíznak benne. Vagy az is előfordulhat, hogy nem értették meg a jelentőségét... A már említett Kicsiny László is a változást akarja: — Előnyösebb, ez kétségtelen. A kockázatot viszont csak akkor vállalom, ha az adminisztratív és műszaki létszámot ésszerű keretek közé szorítják. Számításom szerint 28-an dolgoznak az „irodán” és ez sok. Öt festő, két villanyszerelő és öt lakatos mellé elegendő egy művezető is. A többieket sem kellene elküldeni, hanem átminősíteni fizikai, termelőterületre.... Máté Lőrincné főkönyvelő számára sem egyszerű feladat az ügyvitel kisebb létszám mellett történő kiszolgálása: — Egyszerűsített számviteli formát alakítunk ki, számítógépekre alapozva. A tárgyalásokat már megkezdtük az ÉGSZI-vel. Kiemelném viszont, hogy a dolgozóknak előnyösebb ez a forma, hiszen alkalmuk nyílik a többletkeresetre. Idén éves szinten 2,5 százalék bért fejleszthettünk volna, így viszont elvileg nincs határ: a bér egyértelműen a termelés függvénye. Tervezzük az egyösz- szegű bérutalványozás bevezetését is, de erről Bélán László műszaki vezető többet tud mondani... Öt beszélgetésünk ideje alatt megválasztották elnökhelyettesnek, s válaszát már ebben a minőségében várom: — Már idén fél évtől megpróbáljuk alkalmazni ezt a bérezési rendszert — magyarázza. — Alapvető célunk a jobb ösztönzés megteremtése. Lényege: feladat végrehajtásához kötött bér- kifizetés, s nem a munkafázisonkénti elszámolás. Még akkor sem ez utóbbi, ha a megrendelő pótmunkát kér tőlünk. Erre az esetre a végszámlából „fejtjük” vissza a kijáró pénzt, természetesen figyelembe véve a nyereségtartalmat is. A középvezetőknél már tavaly bevezettük az eredményorientált premizálást, s lényegében ezt tesszük általánossá... Mi a véleményem a nemmel szavazókról? Ök valószínűleg nem akarják az újat... A már korábban említett kockázatról faggatom Detre Jenőt, a KISZÖV osztály- vezetőjét: — A nagyszövetkezet kénytelen eredményének 50 százalékát adóba befizetni, — mondja. — Jelen esetben ez 25 százalékra módosul, de a vállalkozói adót is fizetniük kell a tagok után. Itt lehet kombinálni az alkalmazotti létszámmal. Ebben a formában képes a vezetés teljesítményarányosan fizetni, s ha azt nem tudják kézben tartani „elmegy a hajó”... — Továbbá kijönnek a szervezésben, munkaintenzitásban meglévő hiányosságok is, hiszen a korábbi bér- fejlesztéssel nem lehetett valódi mértékben differenciálni. Egy-két száz forint különbség nem hagyott mély nyomot a rosszul dolgozókban. Most akár kemény ezresek mutathatják meg, melyik húzott jobban, s a gyengébbektől meg lehet szabadulni. — Már tavaly kellett volna lépnünk ez ügyben — nyugtázza a gondolatot Bélán László, —, s akkor nincs késélen táncolás. Igaz, a problémák is jobban kijöttek volna... Sokszínű vállalkozáspolitika jellemzi a Nógrád Volán tevékenységét. Eredményeként tavaly 145 millió forint nyereséget könyvelhetett el, s a jövedelmezőséget tekintve is a legelsők között „áll” a Volán vállalatok sorában. Különösen mai gazdaságunkban ér sokat a leleménygazdag szemlélet, s úgy tűnik, nem fogyott ki a szakemberek ötlettára a folytatást illetően sem. Köztudott, hogy az egyik legkevésbé nyereséges üzletág a személyszállítás, ezen belül is a helyi járatok közlekedtetése. Ez az alaptevékenység is hordoz azonban nyereségtartalmú vállalkozási lehetőségeket, melyek közül egy közérdeklődésre számot tartó tényről tájékoztatták az újságírókat. Az alkalmat az adta, hogy május 29-től útnak indítják a megyeszékhely és a Balaton között közlekedő autóbuszjáratokat, s az útvonal bejárására meghívták a régió érintett riportereit, valamint a nagyüzemi szak- szervezeti bizottságok képviselőit. A „buszhíd” Siófokig, illetve Balatonfüredig „ível”, mivel két járat is indul az említett időpontban. Az autóbuszok — 50 üdülő- és 10 állóhellyel rendelkező Ikarus 250.68 típusú távolsági járművek —, augusztus 31- ig közlekednek Budapest és Székesfehérvár érintésével, „Feszültségkimaradást, tartós földzárlatot okozott a magasfeszültségű vezeték szakadása a salgótarjáni síküveggyárban. Az áramkimaradás jelentős termelési fennakadással nem járt együtt. A húzógépek üzemeltek, a kemence hőfoka azonban nem volt egyenletes, ami a selejt növekedésével több százezer forintos veszteséget jelentett.” — adtuk hírül lapunk hasábjain április 20-án. Vajon mennyire gyakoriak az ilyen, vagy hasonló esetek? Milyen károkat okoznak összességében az áramszünetek, ha ez az egy, néhány perces is százezer forint termeléskieséssel járt? — Évente átlagosan biztosan száz fölött van a feszültségkimaradások száma — közli Együd János, a síküveggyár termelési igazgatóhelyettese. — Volt olyan nap, hogy több mint húsz áramszünetet regisztráltunk. A termeléskiesést is csak becsülhetem, de aligha tévedek, ha azt mondom: évente 5—10 millió forintot könyvelhetünk el ebbe a rovatba. Akkor még nem is szóltam berendezéseink károsodásáról, amelyet nem tudunk mérni. — A kétségtelen nagy számok között bizonyára szerepelnek pillanatnyi feszültségkimaradások is. Ezek is okoznak kiesést? — Egy-egy pillanatnyi áramszünetkor is működésbe lépnek a gépek védelmi kapcsolói, rendszereink lemerevednek. Az újraindítás miatti és a közben eltelt idő alatti kiesés sem kevés. — Hogyan tudnak védekezni az áramkimaradások ellen? — Drágán! Évekkel ezelőtt kiépítettünk egy vezetéket, amely arra hivatott, hogy s várhatóan a jövő évben is indítják mindkettőt. Mint a tájékoztatón Kuris Sándor, személyforgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes elmondta, a vállalkozást próbának tekintik, íemérendő az utazási igényeket, s a megfelelő kihasználás érdekében a füredi járat Várpalotára is betér. Ez utóbbi teljes útideje megközelíti az öt órát, míg a déli partig közlekedő busz alig több mint négy óra alatt teszi meg a kijelölt távot. A magánforgalmú járművek kivételével ily gyorsan még nem juthatott ej tömegközlekedési eszköz se-i gítségével Palócföldről inJ dúló utas a Balatonra. A vállalkozás sikerét részben erre építették. biztosítsa energiaigényünket, ha főágon problémák jelenti keznek. Ez több mint 5 millió forintba került. Dieselgenerátorokból jelentős áramfejlesztő kapacitásunk van. Az egyenáramot szükség esetén az akkumulátor- telepünk biztosítja. A húzó- üzemünkben nem fordulhat elő vízhiány, ennek érdekében egy Diesel-üzemű szivattyút telepítettünk a rendszerbe. A hígított gázellátás is központi kérdés. Az eredeti szerkezetet megváltoztattuk, egyenáramú megoldást dolgoztunk ki a biztonság kedvéért. — összességében több mint 50 millió forintot emésztett fel a védekezési rendszerünk, s még mindig vannak „támadható” pontjaink. Félreértés ne essék, mi nem egyedül az ÉMÁSZ-t hibáztatjuk ezekért a gondokért. Az ott dolgozókkal jó szakmai és emberi kapcsolatban vagyunk. Nekik is megvannak a problémáik, ők sem rendelkeznek korlátlan anyagi lehetőségekkel. Látjuk, tudjuk, nem az ottani embereken múlnak ezek a hibák. — Hol vannak akkor a gondok? Mi a megoldás? — Nem értem, miért a termelővállalatoknak kelj berendezkedniük az áramszolgáltatás hiányosságainak a kivédésére. Mert nem csak a mi vállalatunk jár ebben a cipőben. Meggyőződésem: az országban milliárdokat költünk villamossági védelemre. Ha ezt a pénzt közösen egy biztonságos szolgáltatás megtermelésére fordítanánk, talán többre mehetnénk. Féloldalas lenne a kép, ha másik felet, az áramszolgáltató vállalatot nem szólaltatnánk meg. Tamási Tibor üzemelési csoportvezető térS mivel az utazási idő így sem kevés, tervezik; hogy igény esetén üdítői szolgálnak fel és már az el-, ső buszokon kínálnak olvasnivalót — többek között a NÓGRÁD-ot. A csatlakozások lehetővé teszik, hogy megyénk számos pontjáról átszállással elérhető legyen a balatoni járat, s ez vonatkozik az esti érkezésekre is. A siófoki a hét minden napján, a füredi vasárnap kivételével szintén mindennap indul. Ugyancsak igény esetén a Vértes Volán programot biztosít a Balaton- füredre érkezőknek. Jegy- elővételt egyelőre Salgótarjánban biztosít a Nógrád Volán, de elképzelhető, hogy Füreden is bevezetik, (németh—bencze) képet mutat, kimutatásokat vesz elő: —- A síküveggyár két vonalon kapja az energiát. Ha az egyik meghibásodna, akkor ott a másik. Emellett két vezetéket is biztosítottunk a Nagybátony—Szécsény irányában húzódó vonalról, illetve Salgótarján irányából. Az ipari üzemek ellátása érdekében sokat teszünk, súlyos milliókat költünk a vezetékrendszerre annak érdekében. hogy az stabil és megbízható legyen. — A síküveggyárban mégis évi több mint 5. millió forint veszteségről beszélnek, ami az áramszolgáltatás hiányosságaira vezethető visz- sza. — Ezt az összeget nem tartom reálisnak. Mi úgy gondoljuk, hogy rendszerünk alátámasztás, tartalékolás szempontjából megfelel a követelményeknek, a biztonságos energiaszolgáltatás igényeinek. Ugyanakkor vannak előremutató terveink, amelyeket következetes munkával végre fogunk hajtani. — Mégis előfordulnak hiányosságok... — Idén, áprilisban tizenhárom üzemzavart regisztráltunk. Ebből tizenegy a meghibásodott szigetelők miatt következett be. Ez egyértelműen a,gyártók felelőssége Máskor favágás közben szakították el a vezetéket. Egyetlenegyszer fordult elő, hogy a mi üzemviteli hibánkból eredően az elöregedett vezeték okozott, áramkimaradást. Teszünk a hibák megelőzése érdekében is: az első negyedévben több mint 200 szigetelőt cseréltünk ki, elejét véve komolyabb problémáknak. Mészáros Zsolt T. Németh László Hőszigetelő üveg Korszerű, hőszigetelésre alkalmas Ilungaropan-üvegek a salgótarjáni síküveggyárban. Az energiatakarékosságot biztosító termékeket a kislakásépítók es a lakótelepek kivitelezői egyaránt alkalmazzák. —kj— Egy tiír nyomában Mibe kerül, ha nincs áram?
