Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON telexen Érkezett. Tarvágás a Pécskö környékén (Fotó: Bencze Péter) A tavaszi nap melengető napsugara körültáncolja a kis erdei tisztást, ahol a zöldellő fűben ibolyák kékjei virítanak. A természet lágy ölén emberek eszegetnek — az idillt elismerő trillákkal nyugtázzák a távolabbi fák szárnyas énekesei. Mielőtt bárki azt hinné, hogy valamiféle majálist készülök festeni, emígy folytatom: az emberek favágók, akik ebédjüket költik, a madarak nem félnének trillázni a közelebbi fákon sem, ha azok nem feküdnének szép sorjában a földön, egy motorfűrész társaságában. A kép mindennapos és természetes az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság életében, mint ahogy a távolabbi helyekre kirándulók is megszokhatták. Csakhogy ez idő tájt szinte már bent a városban, történetesen Salgótarjánban zúgnak az erdészeti fűrészek. A Kemerovo-lakótelep mögötti erdők megritkultak, a Pécs- kő-hegy pedig úgy néz ki, mint a frissen bevonult kis- katona kobakja. Tarvágás Sokan teszik fel a kérdést a város lakói közül: miért van szükség erre? A tágabbb városképbe vágó erdőirtás okát kutatva találkoztunk a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya fő- munkatársával, Kollár Józseffel, valamint az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság salgótarjáni erdészetvezetőjével, Szabó Ferenccel. — Minden erdőre megvan az általában tíz évre megszabott fakitermelési terv — magyarázza Kollár József. — A vágásoknál azonban figyelembe veszik a terület értékét, jelentőségét. Például a Pécskő esetében be van határolva, hogy milyen távolságban szabad vágni a bazaltkúp környezetében. — Ez érthető. De valamivel lejjebb, a sípályán túl bizony szó szerint szembeötlő a nagyarányú erdőirtás. — Az ön által említett erdőirtásnak az a neve, hogy tarvágás. Ez tulajdonképpen ugyanazt jelenti, mint az emberek esetében; teljes kopaszítást — az erdőkben, egy bizonyos helyen. — Nem lehetne ezt a bizonyos tarvágást valahogy „fazonvágásra” korlátozni? — Nézze, én is nagyon szeretem a természetet, járom az erdőt! Bennem is félmerül, hogy nem lehetne-e elérni: ne egyszerre tűnjön el egy-egy erdőrésziét. A szakember szeme azonban nemcsak néz, gyönyörködik — látni is köteles... Á szakember szeme Szabó Ferencen látszik, hogy feszülnek benne a gondolatok. Először egy, a NÓGRÁD-ban megjelent cikket helyez elém, amiben egy madárvédő eseng védettjei otthonáért, a fákért. — Nekem fáj a legjobban a szívem, ha ki kell vágni egy fát — mondja az erdészetvezető. — Az erdő nekem is szívügyem. — Ügy látom akad dolga a természetbarátokkal... — Gyakran felesleges vias- kodás ez, mert az előírások, a tervek ésszerűségből fakadnak. . . — Az említett tarvágásnál is? — A tarvágások területei is megszabottak. — Hol vágnak a pécskői- hez hasonlóan „szembeötlően” a város környékén? — A Kemerovo-lakótelep mögött, a Gyurtyános felőli oldalon, valamint Bag- lyason két akácost. — Miért pont most? — Az említett térségek fái elérték a vágási kort, „le kell termelni” azokat. Sok esetben még szándékosan is „túltartjuk” a fákat. Az eddigiekben arra is figyelemmel kellett lennünk, hogy a város terjeszkedik, a peremterületeken garázsok és hétvégi házak épülnek. Muszáj volt kivárnunk, hogy egyáltalán megtaláljuk a módját a fákhoz való hozzájutásnak, a letermelésnek és az elszállításnak. Üzlet? — Manapság az emberek minden feltűnőben üzletet szimatolnak. Nincs valami hasonló a szóban forgó tarvágások mögött? — Határozottan állíthatom, hogy nincs! Sőt, bizonyítékul néhány számot is említhetek. Tavalyelőtt 32 ezer köbméter vastagfát termeltünk, 1987-ben 26 ezret, erre az évre pedig csak 20 ezer köbméter van betervezve. — Ezzel azt is mondja, hogy csupán a szemünket zavarják a favágások? — Tulajdonképpen az elmondottak azt jelentik. Hozzáteszem azért a teljesség kedvéért, hogy 1986- ban a tűzifa termelői ára 900-ról 1450 forintra emelkedett tonnánként. — Tehát ezek a tények. De vajon a természetbarátok és a környezetvédők, továbbá a lakosság reményeivel eg.vidőben kerülnek-e földbe az újonnan telepített erdők? — Ahol tudunk, beültetünk, máshol pedig, például a Pécskőnél, gyökérsarjról végezzük a felújítást. — Erdő lesz a volt erdő helyén... — Igen. Méghozzá garantáltan jobb minőségű. Ha kivágunk mondjuk 100 hektár erdőt, akkor' kötelességünk ugyanannyi újat telepíteni. Ám figyelembe kell venni mindenkinek, hogy mi nem búzával dolgozunk, a munkánk gyümölcse nem látványosan érik be, hosz- szabb időt igényel. — Utolsó mondatával szinte megelőzte az én utolsó kérdésemet: szakállat ereszt-e a mai fiatalság, míg újra erdők nőnek a mostani favágások helyén? — Salgótarján környékén többségében akácos van. Az akác biológiai fejlődésének a maximumát 30—35 év alatt éri el, ami egyben a „vágási forduló” is. De 5— 6 év múlva már lehet gyönyörködni a fejlődő akácosokban. A lényeg tehát: a szakemberek ígérik, hogy nem lesz „kopasz” Salgótarján, hiszen ez a csodálatos völgy erdők nélkül mit sem érne. Üj erdők kerülnek a régiek helyére. Ügy legyen! Le is kopogom. Nemcsak az írógépen, az asztalon is — fából van. . . Benkő Mihály Közhasznú kiadvány: Világútlevél A Láng Kiadó gondozásában jelent meg a Világútlevél című kiadvány. A nagy „népvándorlás” időszakában szinte nélkülözhetetlen zsebkönyv 99 országról ad információt. Minden benne van, ami az utazással kapcsolatos, amit egy utazónak — ha csak Bécs is a végcél — célszerű ismerni. Helyes és helytelen információk tömkelegé forog közszájon, amelyet a könyv olvasmányos formában, népszerűén „magyaráz”. Az utazás minden formájára ötletet, tanácsot, „szakmai útbaigazítást” nyújt. Ismerteti — többek között — a valutavétel és -felhasználás, a vám szabályait, az egészségre káros körülményeket — az AIDS legfrissebb adatairól is olvashatunk. Még arról is tájékoztat, hogy a legmodernebb videó- berendezések. műszaki cikkek Magyarországra milyen összegű vámmal hozhatók be. Az üzemanyagjegyekre, a különböző kedvezményekre, tengeri utazásokra, a szállóhelyekre és a jogra vonatkozó kérdések egyaránt olyan hasznos tudnivalók amelyek nélkül alig tudjuk külföldi útjainkat megszervezni. A közel 500 oldalas könyv közreadja az országok legfőbb adatait, földrajzi jellemzőit is. Bemutató Pécsett Wartburg Dacia-motorral Dacia-motorral működő, környezetkímélő Wartburg személygépkocsi prototípusát mutatta be kedden a sajtó képviselőinek a pécsi Pannonautó. A mecsekaljai gépjármű-javító vállalat azzal a céllal fejlesztette ki a „Warcia” névre keresztelt öszvérautót, hogy példát mutasson a hazánkban futó több mint negyedmillió Wartburg gépkocsi környezetkímélőbb, négyütemű autóvá való átalakítására. Az eddig 5000 kilométeres próbafutást teljesített prototípus a tapasztalatok szerint jobb teljesítményű az eredeti gépkocsinál, nemcsak kevésbé szennyezi a levegőt, hanem gazdaságosabb is. Az átalakítási lehetőség további előnye, hogy segíthet az új motorra vám wartburgosokon, mivel kétütemű motor jelenleg egyáltalán nem kapható, s akadozik a felújításhoz szükséges alkatrészek ellátása is. A vállalat a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium közbenjárását kérte ahhoz, hogy a hétezer forintra rúgó áfa elengedésével, csökkenteni lehessen az átalakítás 45 ezer forintos költségét. További költségcsökkentést jelenthetne a 2100 forintos átalakítási engedélyezési díj eltörlése, illetve a motort szállító külkereskedelmi vállalattal történő árcsökkentő megegyezés. Mindezekről már tárgyalnak, s közben megkezdték az ugyancsak kétütemű motorral szerelt Barkas-fur- gonok Dacia-motorral való járatásának kísérleteit is. A Pannonautó az idén 50 Wartburg átalakítását tervezi, de amennyiben több igény lesz rá, akár háromszázat is vállalni tudnak. A kellemetlen értesülések, hírek elviselhetőbbé válnak, ha azt megjelelő hangnemben közlik az emberrel. És eltompíthatják az apró kis örömök ízét. zamatát a hányaveti módon odavetett félmondatok... Bárki mondhatja erre azt, hát istenem, nincs mindig kedvünk bájologni, kedvesen mosolyogni, türelemmel magyarázni. Bárki mondhatja, de nem mondhatják azokon a munkaterületeken . dolgozók, akik naponta foglalkoznak, érintkeznek emberekkel, ügyfelekkel. Nekik hivatalból kötelező (lenne) az udvarias hangnem. Ehelyett sokszor keserű pirulákat nyelhet a jó szándékú ügyfél. Megyeszékhelyünk egyik nagy hivatalában történt. Falusi asszony botorkált a folyosók labirintusában, riadt tekintete arról vallott, igen járatlan az élet ezen területén. Felcsillant a szeme, amikor az egyik szobából kilépett a gondosan ápolt hivatalnoknő. — Kedveském, nem tudná megmondani, merre találom azt a szobát, ahol az Keserű pirulák örökösöket intézik? — és kérdés közben megfogta (mintegy kapaszkodóként) a gondosan ápolt hivatalnoknő vállát. Az mélységesen felháborodott. — Mit nyúkál itt hozzám? Ki maga? Esetleg a férjemnek engedem meg, hogy simogasson — és elviharzott. Az asszony állt, mint akit leforráztak. Hogy sikerült-e megtalálnia azt a szobát, ahol az „örökösöket intézik”, nem tudni. Más. Az élelmiszerbolt pénztáránál megakadt a sor. Az idős bácsi bárhogy is számolgatta pénztárcája tartalmátcsak nem sikerült azt a hiányzó húsz fillért elö- cserkészni, minek a fizetség híján volt. A pénztáros nő tajtékzott a dühtől: — Ne szórakozzon, fater! Nem érünk rá. Ha nincs pénze, ne vásároljon! Vagy csak annyit vegyen, amit ki is tud fizetni. A bácsi irult-pirult. Méricskélte a kosarában megbúvó tíz deka parizert, a két kiflit. Valaki megszólalt a sorból: 1— Vigye csak nyugodtan, majd én rendezem (a tartozást. Megint más. A paragrafusok, törvények. rendeletek birodalmába sokszor belevész a polgár. A pénzügyi szakember — kinek asztalán a felirat: információ — türelmetlenül magyarázta az előtte állónak egy rendelkezés értelmezését. Az meg valahogy nem értette. — Kérném, ha lehetne mégegyszer azt a részt... — Nem mondom többször. Végeztem. Ha rossz a felfogása, menjen orvoshoz. Lehet, hogy e sorok írójának sem ártana az orvosi beavatkozás, mert egyáltalán nem érti, hogy a fenti eseteket miért nem lehetett normális hangnemben elrendezni. Keserű pirulák nélkül. Kiss 'Mária A Nógrádi Szénbányák az idén i,s több mint 30 millió forinttal segíti dolgozói otthonteremtését, túlnyomó részben állami támogatásból, kisebb mértékben saját erőből. A bányászlakás-épí- tési akció keretében előreláthatóan, kilencvenen jutnak majd lakáshoz, s közel hatvanan kapnak 100—200 ezer forintot családi ház építésére. Az első fél évben tizenkilencen költözhetnek majd új otthonba Bátonvterenyén. a Mátra-lakótelepen. Többségben fiatalok és föld alatti beosztásúak lesznek a tulajdonosok, akiknek maximum 400 ezer forintot ad a vállalat. Kórházi fertőzések megelőzésén dolgozik Salgótarjánban, a Madzsar József megyei kórház higiénés szolgálata. Helyszíni szemlével, műszeres vizsgálatokkal ellenőrzik az osztályok, részlegek sterilitási, szennyezettségi körülményeit. — bp — Legutóbbi összeállításunk óta a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság ittas vezetés szabálysértése miatt az alábbi személyeket vonta jogerősen felelősségre: BENKE KÁLMÁN Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 127. szám alatti lakos 6000 forintra büntetve, „C” járműkategóriába tartozó járművezetésétől nyolc hónapra eltiltva. BOZÁNY PÁL Balassagyarmat, Honti út 5. szám alatti lakos 8000 forintra büntetve, vezetői engedélye nvolc hónapra visszavonva. FEKETE SÁNDOR Nóg- rád, felsőmajori lakos 5000 forintra büntetve. FRANYÓ LÁSZLÓ Nézsa, Kossuth út 50. szám alatti lakos 7000 forintra büntetve, vezetői engedélye hét hónapra visszavonva. KANYÓ FERENC Orha- lom, Széchenyi út 15. szám alatti lakos 6000 forintra büntetve. KARDOS ISTVÁN Rétság, Mező Imre út 2 a. szám alatti lakos 4000 forintra büntetve, „B” járműkategóriába tartozó járművezetésétől négy hónapra eltiltva. KELECSÉNYI JÖZSEF Nógrádsipék, Dózsa Gy. út 53. szám alatti lakos 3600 forintra büntetve, vezetői engedélye három hónapra visszavonva. KERESZTI ATTILA Nagyoroszi, Kossuth út 9. szám alatti lakos 6000 forintra büntetve, vezetői engedélye hat hónapra visszavonva. RAFFAEL GYULA Balassagyarmat, Béke út 14. szám alatti lakos 8000 forintra büntetve. SÁNDOR BÉLA Bátony- terenye, Iskola út 15. szám alatti lakos 7500 forintra büntetve, vezetői engedélye nyolc hónapra visszavonva. SLEZÁK ANDRÁS Balassagyarmat, Radnóti út 28. szám alatti lakos 6000 forintra büntetve. ígérik: nem lesz tar; Tarja nfÜ ____ ■ " “ ■’““'f; Hol o Pecsko?
