Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. telexen érkezett. Élelmiszer-ellenőrzések tapasztalatai „A puding próbája — a vizsgálat" A Nógrád Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás két állat- kórházában tavaly összesen 2110 állatot gyógykezeltek. A niegmentett állatérték 20 millió forint. A megyei in­tézmény részt vesz az állati eredetű termékek, takarmá­nyok nemzetközi forgalmá­hoz szükséges ellenőrzéseié­ben. Három állat-egészség­ügyi határállomás éjjel-nap­pali szolgálatban működik; 1987-ben 3530 kamion, illet­ve vasúti kocsi szállítmányát vizsgálták meg. Az intézmény tevékenysér gének középpontjában az ál­lattenyésztés és az állati ter­méktermelés biztonságossá tétele, jövedelmezőségük elő­segítése áll. Az eddigi ta­pasztalatok kedvezőek: a megye állatállománya men­tes az olyan nagy gazdasági károkat okozó állatbetegsé­gektől, mint a szarvasmarha- gümőkór és brucellózis. Országosan elismerten jók az eredmények a felnevelési veszteségek csökkentésénél is, jóllehet az eredmények tovább javíthatók a mezőgaz­dasági üzemek és az állat­egészségügy szakembereinek együttes munkájával. Az egészséges állat jó mi­nőségű élelmiszer-alapanya­got jelent, ami biztosítéka az élelmiszer-minőség javulá­sának. Fentiek betekintést nyújta­nak az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás munkájába, amelyből egy szűkebb kör, az élelmiszer- ellenőrzés tapasztalatairól ■beszélgettünk dr. Szőke Pál­lal, az intézmény igazgató- főállatorvosával. — Az élelmiszer-higiéniai ellenőrzések tulajdonképpen a fogyasztói érdek- és; egész­ségvédelem alapját képezik. Milyen érveket tudunk fel­sorakoztatni amellett, hogy ez valóban így van? — A felügyeletünk alá tar­tozó 889 egységben 3221 el­lenőrzést végeztünk tavaly. Ennek során 135 sertés és 7200 szarvasmarha közfo­gyasztásra való alkalmassá­gát vizsgáltuk. Az élelmiszer- ellenőrzés intézményi szin­ten egységes. Átfogja az élelmiszer előállításának, tá­rolásának és forgalmazásá­nak teljes rendszerét. Az 1983-ban végrehajtott átszer­vezést követően nyílott lehe­tőség arra, hogy egy kor­szerűsített szervezetben ke­rüljön sor a fogyasztói ér­dek- és egészségvédelmet szolgáló higiéniai és minő­ség-ellenőrzési tevékenység egységének megvalósítására. Megyei élelmiszerminőség­ellenőrzésünk 17 éves múlt­ra tekint vissza. — Mi jellemzi a minőség- ellenőrzések gyakorlatát? — A minőséget az intéz­ményünk által vett minták alapján ellenőrizzük. Mintá­inkat részben az előállító üzemekből, részben a keres­kedelmi forgalomból vesszük. A vendéglátó-ipari — próba- vásárlásos — ellenőrzéseket korábban rendszeresen, je­lenleg csak a megyei tanács kereskedelmi osztályának megbízásai alapján végez­zük. Az utolsó' három évet áttekintve megállapíthatjuk, hogy a megyében előállított és forgalmazott élelmiszerek minősége összességében a ,,jó” kategóriába tartozik. — Mi lesz az önök által kifogásolt termékek iscrrsa? — A raktárkészlet még kiszállítás előtt kötelező el­lenőrzésen megy át, ami már egyfajta hibakiszűrés. A mi­nőségcsökkenés mértékének megállapítási kötelezettsége azt a célt kívánta megvaló­sítani, hogy a fogyasztót ne érje károsodás. Mivel a tej és tejtermékek, a sütőipari, valamint a húsipari termé­kek minőségére különösen érzékeny a lakosság — ezek vizsgálatával kiemelten fog­lalkozunk. — Ügy érzem., nem ok nélkül vagyunk érzékenyek az említett termékekkel kapcsolatosan... — Tény, hogy a megyében előállított húsipari termékek színvonala az 1.986. évi „jó” minőségi szintről tavaly ,,kö' zepes”-re csökkent. A kifo­gásolási arány 1 százalékkal növekedett, 1987-ben 9.2 százalék volt, ami az orszá­gos „sokévi” átlagnak felel meg. A KARANCSHÜS ter­mékei ez időben gyenge minőségi színvonalat értek el. A szalonnafélék kivételé­vel minden termékcsoport minősége romlott. A megyei sütőipari vállalat termékei­nek minőségi színvonala jó, de a kifogásolási arány (14.3 százalékra) nőtt. A péksüte­mények minőséggé erősen visszaesett. A „törpe mére­tű” süteményeken kívül gond az is, hogy a délutáni mű­szakban készített sütemé­nyek egy része csak másnap kerül az üzletekbe. Feltétle­nül átszervezést keli végre­hajtaniuk, hogy a nyolc órán belüli kiszállítást meg­oldhassák. A pásztói tejüzem­ben a minőség a korábbi „jó”-ról „közepes”-re válto­zott. A szécsényi üzem ter­mékeinek minőségi szintje ellenben a „közepes”-ről a „jó” kategóriába került, de az eddig is nagy kifogáso­lási arány tovább növekedett. — Miben segíthetnek — a közös érdekeket szem előtt tartva — önöknek az intéz­ményen kívüliek? — Munkánkban fontosnak tartjuk a fogyasztók részé­ről történt gyakoribb vissza­jelzést, a kereskedelemtől a minőségi átvételi rendszer szigorítását, az előállítók ré­széről pedig az állandó jó minőséget. Az előállítók megelőző ellenőrző vizsgála­tát fokozzuk, és a szabvá­nyok szigorú betartását meg­követeljük. Benkő Mihály Uj törekvések a hetedik művészetben Üj törekvésekkel, új ar­cokkal, új stílussal jelent­kezett idén a világ legran­gosabb filmfesztiválja Can- nes-ban. A rendezők szán­déka szerint sztárok he­lyett igazi művészi teljesít­ményre van szüksége a he­tedik művészetnek, ha tal­pon akar maradni a tele­vízióval folyó egyre fojto- gatóbb küzdelemben. A fesztivál pedig szerintük úgy szolgálhatja legjobban a filmművészet megújulá­sát, ha új tehetségek felfe­dezését segíti elő, és mellő­zi a fesztivál sok felesle­ges külsőségét. Mindebből annyi valósult meg egyelőre, hogy a sok sztárvendég elmaradt a hí­res Croisette-ről. Morgott is emiatt a közönség, amely­nek idén be kellett érnie olyan öregedő kedvencek látásával, mint Clint East- wood, Robert Redford és Jen-Paul Belmondo. Más­részt a versenyfilmek át- lagidőtartama megnőtt, és több elsőfilmes rendező je­lentkezett. Ami viszont a színvonalat illeti: remek­művek, szenzációk, felfe­dezések nem születtek. A legjobb filmek a jelemkor, a nagy társadalmi-politikai problémák elmélyült ábrá­zolásával foglalkoztak, többnyire hagyományos re­alista stílusban. Az ipar idei rendelés- állománya A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett fel­mérése szerint a hazai ipar­vállalatoktól a bel- és kül­földi partnerek erre az évre mennyiségben össze­sen 7 százalékkal keve­sebb terméket rendeltek, mint tavaly. A folyó áron forintban számított rende­lésállomány azonban a vi­lágpiaci árváltozások és a forint árfolyamváltozása miatt 17,1 százalékkal maga­sabb az előző évinél. A csökkent mennyiségű rende­lésállomány nem egyenlete­sen oszlik el az év folya­mán, az első negyedévben ugyanis csak egy-két száza­lékkal kevesebb szállít­mányt várnak a megrende­lők, a második, harmadik és negyedik negyedévre vi­szont 9 százalékkal csökken­tették rendeléseiket. A belföldi igény éves szinten a már meglévő szerződések értelmében 3 százalékkal kevesebb, mint tavaly, a szocialista orszá­gokba pedig — a kivitelt megalapozó szerződések sze­rint — a szállítások meny- nyisége 8 százalékkal ma­rad el az elmúlt évitől. A konvertibilis exportszállí­tásokra vonatkozó ipari ren­delések mennyisége az első negyedévre 5,9 százalékkal magasabb, a második, har­madik és negyedik negyed­évre viszont 18,7 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A statisztikai felmérés szerint — s ezt az Ipari Mi­nisztérium illetékései is megerősítették — az idén az év elején lényegesen több volt a függőben lévő rende­lés, mint korábban. Január végén különféle okokból még véglegesítésre várt 41,4 milliárd forint értékű szállítási szerződés, döntő többségük, mintegy 90 szá­zalékuk a gépiparban és a vegyiparban. Számos szer­ződésre a mai napig sem sikerült pontot tenni. Az iparvállalatok arra számíta­nak — s nemcsak a gép­iparban és a vegyiparban, hanem számos más terüle­Svédek Szirákon Áz idegenforgalom lehetőségei Északról jött, s talán emi­att is vonzza Ake Eskilsson svéd üzletembert hazánk északi része. Aránylag rövid idő alatt — üzlettársaival együtt — kilencszer járt Magyarországon, és vélemé­nye szerint országunknak ezt a részét a külföldiek, főleg a skandináviai turisták, ke­vésbé ismerik. Ake Eskils­son, Evert Eskilsson, a fivé­re és Kurt Johansson már sok nevezetességet megte­kintett nálunk, így többek közt látták a sziráki kas­télyt is. Azért érdekelte őket mindaz, ami Szirákon látha­tó, mert ők is arra töreked­nek, hogy a magyar kasté­lyok újjáépítésében és szál­lóként történő hasznosításá­ban részt vegyenek. — Gyönyörű a sziráki kas­tély — mondotta Ake . Es­kilsson. — Tanulmányoztuk a működését és azt, hogy milyen stílusban fogadja a vendégeket. Igyekeztünk megismerkedni a kastély történetével és hajdani tu­lajdonosának, Teleki László­nak az életével is. Minden esetben az a szerencsés, ha egy ilyen műemlék hagyo­mányait minél jobban meg­őrizzük. Ez azonban csak a kérdés és egyben a felhasz­nálás egyik oldala. Lénye­ges az is, hogy ha a vendég megérkezik, akkor az összes reális kívánságát teljesítsék. — Merre jártak még a Cserhátban? — érdeklődtünk svéd vendégeinktől. — Csak átutaztunk és láttuk, hogy milyen gyönyö­rű a táj, és sok olyan ne­vezetessége van ennek a vi­déknek, amelyet érdemes felfedezni a külföldi turis­táknak. Azt tapasztalom, hogy Magyarországon sokkal nagyobb az idegenforgalmi lehetőség, mint amennyit eddig kihasználtak. Csodála­tos ország az önöké. Első helyen említhetem az időjá­rást. össze se lehet hason­lítani a miénkkel. Svédor­Ake Eskilsson a buda­pesti Hilton Szállóban. A szerző felvétele szágban még tavasszal is gyakran havazik, még az or­szág déli részén is, Aivestá- ban, ahol én lakom. A nap­fény tehát a turizmus szem­pontjából aranyat ér. A má­sodik helyen említhetem a romantikus tájakat, az egy­kori építményeket, amelyek­nek legnagyobb része jelen­leg nincs olyan állapotban, hogy hasznosítani lehetne őket, de azt hiszem, hogy a kastélyok helyreállítására sok külföldi partnert találnak. Mi is azért járunk Magyar- országra, hogy valamilyen formában együttműködjünk. Elsőként kinéztük magunk­nak az edelényi kastélyt, amely, mint köztudott, Mis- kolctól északra található. Szeretnénk svéd és magyar tőkével mielőbb ötcsillagos szállodát létesíteni itt. A környék alkalmas kirándulá­sokra, kellemes időtöltések­re, gondolok itt az aggteleki barlangra. Érzésem szerint ez nincs kellőképpen felfedez­ve. Ha nálunk a svédek, de a szomszédos Finnországban, Norvégiában vagy Dániában megtudják a turisták, hogy önöknél ilyen csodálatos barlang van, azt hiszem, egész riépvándorlás indul meg majd ide. — Milyen terveik vannak még? — Szeretnénk egy egész kastélyszálló-hálózatot léte­síteni Magyarországon — mondotta Ake Eskilsson. — Ennek egyik láncszeme len­ne az edelényi, de legalább még négy öt hasonlót sze­retnénk. Terveink között szerepel az is, hogy valahol Budapesten is építsünk kö­zösen a magyarokkal egy szállodát. Skandináviából a vendégek a fővárosba érkez­nének, Innen Kurt Johans­son barátom autóbuszaival vagy pedig a Borsod Volán gépjárműveivel folytatnák az útjukat Észak-Magyarország- ra. Ügy gondolom, hogy az útvonalba olyan nevezetes­ségek megtekintését is be le­het állítani, mint például a sziráki kastély, de ez csak egy példa a Cserhát kínál­kozó úti célja közül. Ahogy említettem sok minden vár még felfedezésre. Turistá­inkat, mint ahogy bennün­ket is, érdekel a magyar folklór, a népművészet, a különösen szép magyar nép­viselet. Mint ahogy hallom, Bujákon ez egészen rendkí­vülien szép. — Mikor érkeznek immár Ake Eskilsson elképzelései szerint Skandináviából az első turisták? — Bízom benne, hogy már júniusban, és az első cso­portot már az idén sok kö­veti majd. Nagyok a lehe­tőségek. A turizmus fejlesz­tésével mindenki jól jár, a mi befektetésünk is mielőbb megtérül és önöknél is újjá­épülhetnek a kastályok. A magyar vendégszeretet pe­dig híres, ezt jómagam is tapasztaltam Szirákon, Ede- lényben és másutt is. Molnár Károly ten is —, hogy az év folya­mán lényegesen módosul­nak a bel- és külföldi meg­rendelések. Ugyancsak az Ipari Mi­nisztériumtól kapott infor­máció szerint a meglévő szerződéseket az év eddig eltelt időszakában az ipar teljesítette. Januárban és februárban az export dina­mikusan növekedett, a meg­előző év azonos időszaká­hoz képest, különösen a konvertibilis elszámolású or­szágokba. S bár a szállítá­sok márciusiban és április­ban stagnáltak, végered­ményben a múlt évivel azonos mennyiséget adtak el a vállalatok. Az exporton belül a konvertibilis szállí­tások meghaladják a terve­zettet, a szocialista orszá­gokba irányuló export a terveknek megfelelően ala­kult. Lakásigén ylők rangsorolása A lakásügyi társadalmi bizottság tevékenységét vi­tatta meg tegnap Pásztón, a szakszervezetek városi bi­zottsága. Balogh Tibor, az ltb-elnöke beszámolt a tár­sadalmi bizottság helyéről, szerepéről, elmondta, hogy a legtöbb gondot a tanácsi lakásigénylők rangsorolása jelenti. Jelenleg 63 ilyen igény­lést tartanak nyilván, s ala­pos, környezettanulmány után döntenek arról, ki mire jogosult. A városban összesen 240 lakásigénylő van. Anyucira várva... — bp — Nem terveznek szanálást Hová gurultak a „milliárdos áfész forintjai? Április 28-i számunkban írás jelent meg a pásztói áfészról, amely árbevétele alapján a „milliárdos” ti­tulust kapta. Sokan hiá­nyolták azonbán, hogy az áfész ez évi tervei felől ér­deklődő kérdésre az áfész elnöke a válaszában nem tért ki az őket szorongató problémára. ' — Tulajdonképpen mi a helyzet a i)ásztói áfésszel? — tettük fel a kérdést az irányító szerv, a MÉSZÖV titkárának, Máté Csabáné- nak. — Amiket az áfész-elnök elmondott az tény, és helyt­álló, bár igaz, hogy gond­jaikat nem említette. A pásztói áfész sok boltot fej­lesztett, talán túl nagyot lépett, ezér a fejlesztések készletszükségletét nem tudta kigazdálkodni. — „Bűn” ez? I — Nem, de természete» sen a boltoknak megfelelő árukészletre van szükségük, amihez az áfész saját erő­forrása nem elégséges. — Miként jelentkezett az a probléma? — A szerződéses partne­rek, a Centriköt, a Bétex és a Piért kivonták készle­teiket 1988 elején az áfész boltjaiból. f— Hogyan? — Ez azt jelentette, hogy az áfész az első negyedév­ben 15 millió forintot fize- tet vissza. — Nagy érvágás ez? j — Egy olyan nagyságren­dű áfésznek, mint amilyen a pásztói, körülbelül 6—8 év kell ahhoz, hogy a je­lenlegi szabályozók mellett kitermelje ezt az összeget. — Tulajdonképpen miért vonták ki a szerződéses partnerek készleteiket? — Feltételezhető, hogy a vagyonérdekeltség miatt, jobb üzletre számítva. — Többi áfészünk nem járt hasonlóan a megyében? — Nem, mert közös bolt­ja csak a pásztói áfésznek volt. — Igaz, hogy a szanálás gondolata is felmerült? — Ügy ítélem meg. hogy a szanálást mindenképp el kell kerülni. A pásztói áfésznek számba kell ven­nie, hogy melyek azok a boltjai, amelyek nem haté­konyak, s ezeket, az alap­ellátás sérelme nélkül le kell építenie. A hatéko­nyabb gazdálkodásra rááll­va. gyorsan megtérülő vál­lalkozásokba kell fektetnie a pénzt. — benkő —

Next

/
Oldalképek
Tartalom