Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-27 / 126. szám
1988. MÁJUS 27. PÉNTEK NOGRAD 3 A Nógrád Megyei Tanács ülése i (Folytatás az 1. oldalról latra, hogy „jobb kikerülni a konfliktusokat”. A voksolásnál is az a mérvadó, hogy a leendő igaiagató ne legyen erős kezű, s ne idegen helyről kerüljön a tantestület élére. ROZGONYI JÓZSEF (Salgótarján), jó érzéssel szólt arról, hogy a helyi politika alapyető kérdésnek tekinti az oktatás ügyét. Nyomasztó viszont a régi iskolák, óvodák épületeinek értéke, a felújítás szűkös lehetősége. Az ígért központi lépések elmaradása fölötti méltatlan* kodás után lealázónak nevezte a túlóra díjazását, majd többek Között azt említette, hogy az ijesztő pályaelhagyáshoz a máshol elérhető, másfélszer-kétszer nagyobb fizetések is hozzájárulnak. JUHÁSZ FERENC (Szurdokpüspöki), a gyerekek körében tapasztalható agresszivitás forrásaként említette a tömegszórakoztató eszközök hatását. A megnövekedett önállóság kapcsán pedig megjegyezte, ez nagyobb és alaposabb szakmai felkészültséget is kíván. EMBER CSABA (Balassagyarmat) : Reálisnak minősítette a mostani felmérést s megállapította, hogy a pedagógusok nemcsak az oktatással foglalkoznak, hiszen ott vannak minden tanácstestületben is. A közéletiségre való utalás mellett megjegyezte; több mint száz zene- pedagógus dolgozik Nógrád- ban, s bár igen sokat tettek értük, ez nem szerepel a mostani összefoglalóban. MUNKÁCSI GYULANÉ. a Művelődési Minisztérium osztályvezetője elismeréssel szólt a nógrádi törekvésekről. Tiszteletre méltó bátorságnak -nevezte a mostani átfogó elemzést, hiszen ehhez hasonlóval még nem találkoztak. A tények kritikus összefoglalásának elismerése mellett helyesnek nevezte azt a törekvést is, hogy a teendők meghatározásakor a legfontosabb területek fejlesztésére koncentrál Nógrádi egyszerre mindent felvállalni nem lehet. WISINGER JÁNOS (Diós- jenő). Fontos követelménynek nevezte az olyan körülmények megteremtését, amelyekben eredményesebben végezheti munkáját a pedagógus. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az értékelés féloldalas, mert nem szól a nevelőotthonokban, a gyermek- és ifjúságvédelemben, az egészségügyben dolgozó pedagógusokról. HARTL Y JÁNOSNE, a pedagógus-szakszervezet megyei titkára kifejezte azt a véleményét, hogy az elemzés jó irányba befolyásolhatja a lehetőségek kibontakoztatását. Nézete szerint' tovább kell vizsgálni a lakáshelyzetet, a meglevő szolgálati lakások állagát. Ami pedig a teendő intézkedéseket illeti, ezek előkészítésébe a korábbinál is jobban be kell vonni a választott tisztségviselőket. FEKETE ATTILA, Pásztó Város Tanácsának elnöke, számos példával illusztrálta, hogy Pásztó gyermekcenit- ri'kus, nyílt várospolitikát folytat. Mint mondotta, kiváltképpen a mád világban helyes azokra figyelni, akik könnyebben nevelhetők, akik a jövőt is magukban hordozzák. Ehhez a kiindulópont a tárgyi és személyi feltételek megteremtése, valamint annak elemzése, hogy milyen a társadalmi fogadtatás. Pásztó tanácselnöke részletesen is szólt a város célkitűzéseiről, így többek között a francia- nyelv bevezetendő oktatásáról, valamint a mátraszőlősi városrész iskolájának megépítéséről. CSONKA GYÖRGY (Ecseg), lényegre törő hozzászólásában arról szólt, hogy a kistelepüléseken kulcskérdés a megfelelő számú és színvonalú szolgálati lakás. Ennek kapcsán felvetette: a tanácsok céltámogatások, vagy pályázat révén könnyebben megoldhatnák, ezt a feladatot. DEVCSICS MIKLÓS, a megyei tanács elnöke a nagy érdeklődésre való utalás mellett kifejtette; helyes a súlypontok megfogalmazása, hiszen a rendelkezésre álló erő nem elégséges. Kulcskérdés az oktatás, ezen belül is az általános iskolai oktatás , hiszen az alapok nélkül nem lehet előbbre lépni. Szólt arról is, hogy a feltételékben nagy szélsőségek tapasztalhatók, és a megye kötelessége, hogy a nagyon súlyos különbségek szűnjenek meg. Utalt arra is, hogy elkerülhetetlen a több községből való felső tagozatosak együttes oktatása, s az első lakáshoz jutáshoz nagyobb segítséget kell adni. A vita alapján pedig kifejtette: a véleménycsere megerősítette, hogy a megyei tanács törekvései élvezik a döntő többség támogatását. Berki Mihály összefoglalója után a napirend egészét a testület egyhangúan elfogadta. További napirendek A megyei tanács ezt követően számos egyéb kérdést tárgyalt. Elfogadta Nógrád megye tanácsai elmúlt évi tervénék és költségvetésének teljesítéséről szóló jelentést, módosította a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát. Tájékoztatót vettek tudomásul arról, hogy milyen Salgótarjánban a tanács, a vállalatok, az intézmények és a társadalmi szervek együttműködése, a művel ődés feltételeinek megteremtésében. Egyhangúlag elfogadták az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni üzemigazgatósága lakossági - szolgáltatótevékenységéről szóló tájékoztatót, majd a községi közös tanácsból kiváló társközségek önálló tanáccsá szervezéséSzemélyi A Nógrád Megyei Tanács személyi kérdésekben is döntött. Nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerése mellett — felmentette tisztségéből Berki Mihályt, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettesét, s egyben a művelődési bizottság elnökét. Devcsics Miklós meleg szavakkal emlékezett meg Berki Mihály tevékenységéről, többek között hangsúlyozva : felelős tevékenysége során mindig azt kereste, hogyan lehet megoldani a problémákat, s ennek során vállalta az esetleges feszültségeket is. Következetesen dolgozott a területek sikereiért, a vitatkozókészségű elnökhelyettes példát adott arra is, hogy a váltás, az újítás készsége nem a kor függvénye. Berki Mihálynak sokat köszönhet Nógrád, ezt ismerte el a kormányzat akkor, amikor 60. születésnapja alkalmából megkapta a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Berki Mihály most sem foglalkozik a visszavonulás gondolatával, a megyei tanácsnak továbbra is tagja, a testület pedig megválasztotta a település- fejlesztési és kommunális bizottság elnökévé. Ezt követően Kazámczi Pál, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tit- vilkárhelyettese tolmácsolta az elnökség egyhangúan megfogalmazott indítványát; a Nógrád Megyei Tanács válassza meg elnökhelyettesnek dr. Boros Sándort, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjét. Javaslatot tett ugyanakkor a művelődési bizottság elnökévé való megválasztására is. Az indítványt a párt »legyei végrehajtó bizottsága, és a megyei tanács kommunista csoportja megbízásából támogatta dr. Szalai vei kapcsolatos alapelveket. Módosították a helyi tanácsok ez évi állami támogatását és a megyeközpont költségvetését. Döntöttek megyei hőszolgáltató vállalat létesítésésről, és a salgótarjáni szociális otthoni részleg megyei kórház-rendelőintézethez való integrálásáról. A testület két tartózkodással egyetértését adta Salgótarján Város Tanácsa kötvénykibocsátásához. Döntés született a Nógrád Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda elnevezésének megváltoztatásáról, amely június 1-től Nógrád Megyei Munkaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet elne- vezésssel dolgozik. Elköltözésre való tekintettel tudomásul vették Antalfi Zoltán megyei tancstag lemondását. döntések László, a megyei pártbizottság titkára. A megyei tanács nyílt szavazással egyhangúlag jelölte, majd titkos szavazással megválasztotta elnök- helyettessé dr. Boros Sándort. Az elnökhelyettes a tanácstörvény értelmében tagja a végrehajtó bizottságnak is, s ebbéli minőségében dr. Boros Sándor letette az előírt esküt. A testület más munkakörbe kerülés miatt felmentette tisztségéből Horváth Józsefet, a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökihelyettesét, s megválasztotta ugyanerre a tisztségre Szeberényi Endrét, a megyei pártbizottság munkatársát, aki a testület előtt ugyancsak letette az előírt esküt. Interpelláció Timmer Zoltán, a salgótarjáni Litkei úti, illetve Arany János úti csomópontokon elhelyezendő jelzőlámpáik ügyében nyújtott be interpellációt, amelyre a Budapesti Közúti Igazgatóság képviseletében Kővári József válaszolt. Eszerint a két csomópont baleseti helyzetére tekintettel nem indokolt a gyalogosokat ugyan jobban védő, de a forgalom kapacitását csökkentő jelzőlámpák felszerelése. Az új 21-es út további építése egyébként is átrendezi a forgalmat, s az újabb lépéseket ez dönti majd el. Az interpellációra adott választ elfogadták, s a megyéi tanács ülése Devcsics Miklós zárszavával véget ért. Kelemen Gábor Fotó: Bencze Péter Nyereséges lesz a termelésük Külfejtéseket nyitnak a szénbányáknál A költségek csökkentése, az árbevétel növelése, ezek eredőjeképpen a veszteségek mérséklése manapság a legfontosabb feladat megyénk szénbányavállalatánál. Sajnos, a mélyművelésű aknák jelenleg sem képesek tervüket teljesíteni, ráadásul köztudottan ráfizetéses a termelésük. Az ipari tevékenység nyereséget hoz ugyan, ám a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor szanálási eljárás folyik a vállalatnál, az eddiginél is fokozottabb mértékben keresni kell a talpra- állást biztosító lehetőségeket. Vezetői döntés született arról, hogy növelni kell a külszíni fejtések termelésének arányát. Több ok szól mellette. Egyrészt: az innen kibányászott szén önköltsége kisebb. Másrészt: a jó minőségű szén magasabb áron értékesíthető. Harmad- sorban: a külszíni bányász- kodás nyereséget hoz a vál- lalatpák. Cserháti József, a Nógrádi Szénbányák termelési és bérgazdálkodási osztályvezetője elmondta: jelenleg egy külfejtésük termgl, egy másik előkészítése pedig a befejezőfázisához érkezett. A tóáljai külszíni bánya az év első négy hónapjában elmaradt a tervétől, mivel az esős időjárás következtében a tehergépkocsik közlekedése meghiúsult, a járművek megfeneklettek a kerékkötő sárban. Ezekben a hetekben viszont már zökkenőmentes a munka. Dicséret illeti a Nógrád Volánt, amely együttműködési szerződésben vállalta, hogy meggyorsítja a széntelep fölötti meddőréteg eltávolítását, s a második negyedévben 510 ezer köbméter földet hord el. A Volán állja szavát, időarányosan eleget tesz vállalt kötelezettségének. így az első fél évben 65 ezer tonna jó minőségű, lakossági értékesítésre alkalmas szén kerül ki Tóaljáról'. Év végéig 125 ezer tonnára növekedhet a termelés, a mennyiség 20 ezer tonnával haladja meg a programban előirányzottat. A külfejtésen bányászott és a nagybátonyi mosóműben a meddőtől el* választott, tehát minőségileg feljavított szén iránt jelentős a kereslet, bármennyi eladható belőle. Az osztályvezető elújságolta: a fúrólyukakból vett minták tanúsága szerint, hasonlóképpen háztartási szén bányászható majd az előkészítés alatt álló ménkesi külfejtésen. Két héttel ezelőtt kezdték meg a széntelep fölötti meddő elhordását. Számítások szerint 100 ezer tonna szenet rejt itt a föld mélye, s minden egyes tonna szén kitermelése hozzávetőlegesen tíz köbméter föld megmozgatását teszi szükségessé. Az első rakomány szén úgynevezett próbamosása, majd minőségi paramétereinek vizsgálata napokon belül megtörténik, s ákkor derül ki, milyen szenet bányászhatnak a vállalat új külfejtésén. Az illetékesek feltétlenül nyereséges bányaművelésre számítanak. Az idén legfeljebb 70 ezer tonna szén kitermelése remélhető. A szállítási útvonal lerövidítése érdekében egyessé- get kötött a vállalat az erdészettel, s ez utóbbi engedélyezte erdei útjának használatát. Ennek fejében, a szénbányák megjavíttat egy 900 méter hosszú útszakaszt. Megéri a befektetés számára, hiszen így harmadára, mindössze öt kilométerre mérséklődik a bánya és a szénmosó közötti fuvarozási távolság. Cserháti József végezetül arról tájékoztatott, hogy további reménybeli külfejtési területek is találhatók Mén- kes környékén. Lehetőség mutatkozik újabb két külszíni bánya nyitására, ám ez ügyben a végső szót csak a kutatási eredmények birtokában mondja ki a vállalat vez3té-e. (A Nógrádi Szénbányák termelési osztályáról kaptuk a hírt. hogy megkezdődött a termelés a ménkesi külfejtésen.) K. L. Tizennyolc „Tyitov” Monos Antal, az SKÜ szerszámkészítő gyárrészlegében tevékenykedő Tyitov Szocialista Brigád vezetője 1949-ben szippantott bele először az acélgyár vasporos levegőjébe. Azóta — bár gyalus — több gépen is dolgozott, egyebek között síkköszörűn és tárcsafűrészen. A nagy tapasztalatokkal rendelkező szakember vezetésével 1988-ban szerezte meg a Tyitov brigád először a Vállalat kiváló címet. — Mikor alakult meg a csapat? — Még 1959-ben, s bizony már minden elképzelhető fokozatot begyűjtöttünk, csak ez, a kiváló hiányzott.... — Hány „Tyitov” van a brigádban? — Tizennyolcán vagyunk, köztünk három lelkes, szorgalmas nő is. Brigádtagjaink között akad esztergályos, marós, gyalus, köszörűs és a géplakatos. — Mihez kezdenek a siker anyagi honoráriumával? — Egy részét szétosztottuk, a bentmaradó összeget pedig későbbi brigád-összejövetelekre és kirándulásokra tartogatjuk. — S a kitüntetés erkölcsi értéke? — Természetesen az is jelentős tőke. Nem szeretnénk alább adni a következő versenyévben sem. — Mi az, amiben kiemel- kedő a brigád? — A gazdasági munkán túl elsősorban mint kiváló társadalmi munkát végző brigádot ajánlattak bennünket elismerésre. Tanácstagjaink, munkásőreink, vidéken lakó munkatársaink a brigád többi tagjával összesen 1500 társadalmi munkaórát végeztek. „Tyitovék” az ismétlés érdekében bővítették vállalási kötelezettségeiket. Újabban például a városi tanáccsal kötöttek kétéves szerződést hat játszótér karbantartására. gondozására. Földre szállt emberek —, akárcsak a névadójuk... — benkö — Gyepgazdálkodás őrhalomban Nem hanyagolják el a gyepterületekkel való foglalkozást az őrhalmi termelő- szövetkezetben. 1600 hektárnyi területükből hatszáz hektáron az ősgyep uralkodik, emellett mintegy 300 hektáron telepítették a fűféléket, a fennmaradó rész a meredek hegyoldalakon helyezkedik el, s talajvédő szerepet játszik. A csapadékos időjárástól most a bőven termő füvet kaszálják, majd a hugyagi majorban silózzák, a termelőszövetkezet félezer húshasznú szarvasmarhájának és szaporulatának biztosítva a téli takarmányt. A közös gazdaság két juhnyájá- nak is legeltetési lehetőséget nyújtanak a gyepterületek. — kplcsár —
