Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
NOGRAD 1988. MÁJUS 4.. SZERDA Egyházi képviselők nemzetközi találkozója Chicagóban Levél Gorbaesovnak Reagannek Fidel Castro véleménye Nyilvánosság és átalakítás Kubában Részleteket közlünk abból az interjúból, amelyet Fidel Castro, az élső számú kubai vezető adott az NBC amerikai tv-társaság munkatársának. Fidel Castro ebben a glasznoszty és a peresztrojka szigetországbeli sajátosságairól beszél. r A napokban tartották meg soros találkozójukat az Egyesült Államok keresztény egyházainak és a szocialista országok egyházainak vezetői. A chicagói tanácskozásról Tóth Károly püspök, a magyarországi református egyház zsinatának lelkészi elnöke, a keresztény békekonferencia elnöke nyilatkozott Kun Erzsébetnek. az MTI munkatársának. — Az amerikai és a szocialista országok egyházainak képviselői 1962 óta találkoznak rendszeresen azzal a céllal, hogy megbeszéléseikkel hozzájáruljanak a bizalmatlanság eloszlatásához. A bizalmatlanság döntően a kelet-európai, a szocialista országok egyházi életének valósága iránt tapasztalható a tengerentúli országban. A mostani rendezvényen tizenhét amerikai egyház és fele- kezet képviseltette magát, köztük az amerikai katolikus püspöki kar tanácsa. Kelet-Európából hét szocialista ország tizennégy egyházának vezetői utaztak a távoli nagyvárosba. Ezúttal a csehszlovák, a magyar és a szovjet római katolikus egyház képviselői is részt vettek a tanácskozáson, amelynek egyik társelnök) tisztét, mint a keresztyén békekonferencia elnöke is, magam (Folytatás az 1. oldalról.) béke ügyével. Senkinek. így az Országos Béketanácsnak sincs monopolhelyzete a béke kérdésében. Azt az ösz- szetartó erőt azonban, amelyet a béke ügye jelent, az OBT fel kívánja használni a közmegegyezés új alapokon történő megteremtése, az eredményes országépítő munka érdekében. A békehónap az európaiság kifejezésére is jó lehetőséget kínál, ezúttal is demonstrálhatjuk, hogy jó szomszédságban kívánunk élni a környező országokkal. E gondolat jegyében szervezik meg május 13—14-én Szegeden, a magyar—jugoszláv békemozgalmi határtalálkozót. Az OBT el kívánja érni — hangzott el a tájékoztatón —, hogy a magyar békemozgalomra az emberi kapcsolatok szorosabbra fűzése legyen jellemző. A Kelet és Nyugat közötti állampolgári békekapcsolatok előmozdítása érdekében nemzetközi alapítvány létrehozásán dolgoznak. Az utóbbi években vitatkozób- bá vált a békemozgalom. Ennek azzal is nyomatékot adnak, hogy az ilyen jellegű eszmecseréknek keretet adó, politikai vitaklubot szerveznek. „A lengyel kormány felhívással fordul a sztrájkoló munkásokhoz: mérlegeljék a munkabeszüntetések esetleges következményeit. A jelenlegi feszült helyzet, a sztrájkok elburjánzása, bár nem fenyegeti a szocialista állam alapjait, de a gazdasági reform, az országban folyó demokratizálási folyamat kudarcát eredményezheti" — hangsúlyozta Jerzy Urban keddi nemzetközi sajtóértekezletén Varsóban. Elmondta, hogy kedden három lengyel nagyüzemben voltak sztrájkok. A nowa hutai Lenin kohóműben 1700-an sztrájkolnak, a tölthettem be. A magyar delegációban helyet kaptak a katolikus, az evangélikus egyház és a magyarországi szabadegyházak tanácsa képviselői is — mondotta Tóth Károly. — A találkozó témájához — az egyázakkal szembeni társadalmi kihívás kérdéséhez — kapcsolódóan több értékes előadás hangzott el. A referátumok nyomán rendkívül élénk vita alakult ki a kelet-európai országokban végbemenő politikai, társadalmi, gazdasági, szellemi változásokról, s e folyamatban az egyházak szerepéről. A konferencia nagy figyelmet szentelt a szovjetunióbeli átalakítás programjának, a glasznoszty és a peresztrojka jelentőségének. a szovjet társadalmon belüli, illetve külpolitikai hatásának. — A konferencia három fontos dokumentum elfogadásával ért véget. A sajtóközlemény — az események leírásán túl — közölte, hogy a résztvevők örömmel üdvözölték a kelet—nyugati kapcsolatokban bekövetkezett kedvező javulást, a leszerelésért tett határozott lépéseket. s hangsúlyozták, hogy az egyházaknak Amerikában és Keleí-Európában egyaránt új szemléletmóddal kell felkutatniuk azokat a lehetöA tájékoztatón kitértek arra is, hogy az OBT foglalkozott az alternatív katonai szolgálat bevezetésevei kapcsolatos kérdésekkel, s úgy tapasztalta, hogy az. illetékes állami szervek készek a változtatásra. Jelenleg műhelymunka folyik, azt vizsgálják például: csak vallási vagy lelkiismereti alapon is kérhető legyen az alternatív szolgálat, szükséges-e ehhez az alkotmány módosítása. A Romániából hazánkba áttelepült magyarokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva az OBT főtitkára elmondotta: természetellenes az a viszony, amely a két szocialista ország között kialakult. Az OBT aggodalommal figyeli azokat a fejleményeket, amelyek következtében a magyar ajkúak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket. A hazánkba települőknek segítséget nyújt a magyar állam, hogy emberi körülmények között lakhassanak, de a végleges megoldás csak az lehet, ha ezek az emberek visszatérhetnek szülőhelyükre és ott érvényesülhetnek a gyakorlatban is a román alkotmányban, illetve a román kormány által aláírt nemzetközi egyezményekben biztosított jogaik. (MTI) wroclawi „Pafawag” vn- gongvárban ötszázan, a műszak fele. A gdanski Lenin hajógyárban tegnap óta a dolgozók egy része sztrájkol, egy része dolgozik, eg csoport pedig gvűlésezik. Késő délután érkezett a hír Krakkóból arról, hogy a Lenin kohómű igazgatója bejelentette: amennyiben a dolgozók ma munkába állnak, az egyhetes munka- beszüntetésnek sem jogi sem anyagi következménye nem lesz. A kormány szóvivője i*-- mét megerősítette, hogy a kormány a dolgozók é.s a munkáltatók tárgyalásaitól várja a megoldást. ségeket és eszközöket, amelyek a népek közötti megbékélést é.s megértést előmozdítják. A Közös elkötelezettség vállalása című dokumentum sajátos nyilatkozatként is értékelhető. Ebben az amerikai és a szocialista or- szágokbeli egyházak közösen elkötelezték magukat többek között arra, hogy a korábbiaknál fokozottabban munkálkodnak a népeik közötti barátság és együttműködés erősítésén; sorra megvizsgálják a Keletet és Nyugatot megosztó jelenségeket, továbbá részt vesznek abban a nemzetközi együttműködésben, amelynek célja a környezetvédelem. Ugyanakkor vállalták azt is. hogy tovább küzdenek a békességért, az életet pusztulással fenyegető fegyverkezési verseny ellen. A találkozó .résztvevői levelet intéztek Gorbacsov főtitkárhoz és Reagan elnökhöz. amelyben egyrészt megköszönik azt. hogy Washingtonban a múlt évben aláírták a közép-hatótávolságú rakétákról szóló egyezményt, másrészt sikert kívánnak a moszkvai csúcstalálkozóhoz. Kérik a két nagyhatalom vezetőit. hogy minél előbb lássák el kézjegyükkel a stratégiai fegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó egyezményt. (MTI) Átalakulás előtt a téglaipar (Folytatás az 1. oldalról.) kapacitás létrejöttét eredményező rekonstrukciós propragmját is közös tehervállalással oldották meg, az igazságosság is e gyakorlat folytatása mellett szól. Az egyes vállalatok technológiai színvonala — a célszerűség é.s nem az egyenlősdi szerint ütemezett fejlesztések folytán — rendkívül eltérő, s így a folyamat megszakítása az egyik oldalon indokolatlan előnyökkel, a másikon a csőd veszélyével járna. A szervezeti átalakulás természetesen nem öncél; az önállóság és az együttműködés egyidejű erősítését alapvetően a téglaipar gazdasági helyzete követeli meg. Andrasovszky György elmondta, hogy a termelői árkiegészítés megszüntetése, amelyet a lakosság jelentős áremelésként érzékelhetett, nem javította az iparág gazdálkodási pozícióit. A január 1-jén életbe lépett új adó- és szabályozó rendszer az akkori kalkulációk szerint — a múlt évi 180 millióval szemben — 100 millió forintra mérsékelte volna a vállalatok várható idei nyereségét, ma már viszont a veszteség elkerüléséért kell küzdenie az iparágnak. Az energiaárak és egyéb költségtényezők időközbeni emelkedését a téglaipar nem tudta áthárítani termékeinek fogyasztói árára. Az iparág helyzetét a következő években főként a termelőkapacitás fenntartásának lehetőségei határozzák meg. A kétmilliárd forintnyi adósságállomány törlesztőrészletei és kamatai egyre kevesebb saját forrást hagynak a fizikailag is elavult gépek, berendezések cseréjére, s ha erre nem találnak megoldást 1990-ig. 200—300 millió kisméretű téglaeg.vséggel csökkenhet a termelés. A téglaipar e helyzet megelőzésé- ie mind a hazai, mind a külföldi pénzpiacon partnereket keres, a részvénytársasági formák lehetőségeit is vizsgálja. (MTI) — Bizonyára tudja, hogy Gorbacsov főtitkár sok változást vezetett be a Szovjetunióban, a glasznoszty szellemében? Milyen hatással voit ez Kubára? — A következőket mondanám: minden, amit a Szovjetunió tesz, nagy hatással van az egész világra. A Szovjetunió nagy ország. Befolyása van Európában, az. Egyesült Államokban is — nagy a befolyása. És a harmadik világban is, a szocialista országokban és Kubában is. De mi olyan or- -zág vagyunk, ahol a saját eszközeinkkel hajtottuk végre a forradalmat. Amikor e forradalom elkezdődött. egyetlen szovjetet sem ismertünk, amikor e forradalom győzött, még egyetlen szovjetet sem ismertünk Országunknak mindig naivon független nézetei voltak. és azt a következetes politikát folytatta, hogy fölhasználja más forradalmi országok hasznos tapasztalatait. Azonban nem háríthatjuk másokra a felelősséget hibáinkért: a mi hibáink a mieink, amint a szovjetek hibái a szovjeteké... ... A kínaiak sok dolgot csináltak néhány évig és egy nap úgy vélték, hogy új politikát kell folytatniuk és új változásokat kell bevezetniük, mert hibákat követtek el. Ez nem jelenti, hogy mi is hekiállunk azt csinálni, amit a kínaiak tettek. Ugyanígy van a Szovjetunióval: amikor ők úgy döntöttek, hogy kijavítják a hibákat, semmi okunk sem volt arra, hogy mechanikuson másoljunk mindent, amit ők csinálnak. — Milyen hibákról beszél? —' Azokról, amelyekről Gorbacsov. — De ő most éppen nyitottá teszi a társadalmat. — Azt mondja, hogy voltak problémák a műszaki stagnálással, a bürokratizmussal, és korábban volt a személyi kultusz problémája. Nálunk sohasem volt ilyen probléma. Ezek szovjet problémák, és a szovjeWashingtonban hétfőn befejeződött az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó szovjet—amerikai együttműködési bizottság ülése. A tanácskozás befejezésekor a szakértők jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben javasolják kormányaiknak a két ország polgári atomipari együttműködéséről szóló szerződés ismételt megújítását. A nukleáris energia békés felhasználásáról szóló szerződést 1973-ban, Leonyid Brezsnyev washingtoni látogatásakor írták alá és azóta kétszer, legutóbb 1985-ben hosszabbították meg érvényét. A megállapodás elősegítette a két ország együttműködését az ellenőrzött termonukleáris fúzió és az alapkutatások terén. Az új okmányt amerikai részről James Decker, az energiaügyi minisztérium egyik magas rangú tisztségteknek kell foglalkozniuk saját problémájuk megoldásával, kijavításával. Az ő történelmük más, mint a miénk, a szovjet gondolkodásmód különbözik a kubaitól, az ő intézményeik is 'mások, mint a mieink. Mi már egy ideje hozzáláttunk a hibáink kijavításához. Ügy gondolom, minden forradalomnak ki kell javítania a hibáit, mert minden szocialista forradalom nagyon új. és elkövethet hibákat... — Vagyis itt nincs „glasznoszty'’? — De van, mindig is volt. A világ egyetlen pártja sem volt olyan önkritikus, mint a Kubai Kommunista Párt. Egyik sem. Megnézheti a történelmi dokumentumokat. és megállapíthatja, hogy nálunk nagyszabású glasznoszty volt. — De a glasznoszty nyitást jelent. — Igen, azt, nyitást, kritikát, önkritikát. — De egy nyitott társadalom .. . •— Mi a nyitott társadalom? Olyan, mint az északamerikai társadalom? — Kuba nyitott társadalom? — Kuba forradalmi, egységes társadalom. bizonyos tekintetben nyitottabb, mint a nyugati társadalmak, tulajdonképpen sok tekintetben, mert megvalósítjuk a népek számos törekvését, amelyek a nyugati országokban nem valósulhattak volna meg. Akar többet tudni erről ? — Bizonyára tudja, hogy sokan mondják: Kuba nem nyitott társadalom, nincs sajtószabadság, nincs ellenzéki párt. az emberek nem bírálhatják szabadon a kormányt. — Gondolja, hogy a szovjetek létrehoznak majd ellenzéki pártokat a Szovjetunióban? Ez illúzió. — És Kuba? — Őszintén szólva, Kuba nem gondol erre. És szerintem a szovjetek sem. Sohasem hallottam, hogy Gorbacsov azt mondta volna, viselője, szovjet részről pedig Alekszandr Procenko, az atomenergia felhasználásával foglalkozó állami bizottság elnöke látta el kézjegyével. Procenko egy szovjet delegáció élén április 22. óta tárgyal az Egyesült Államokban. A szovjet küldöttség vezetője megtekintette a GA Technologies cég San Diego-i nukleáris kutatóközpontját, és ellátogatott a Maryland állambeli Calvert Cliffs-i atomerőműbe. Procenko washingtoni sajtóértekezletén bejelentette, hogy a Szovjetunió megbeszéléseket kezdett amerikai cégekkel egy új típusú, gázhűtésű atomreaktor közös kifejlesztéséről. A múlt héten a két ország képviselői békés célú nukleáris reaktorok biztonságával, ellenőrzésével kapcsolatos kérdésekről kötöttek együttműködési megállapodást. új pártokat szerveznek a Szovjetunióban. Sohasem hallottam őt többpártrendszerről beszélni, sem arról, hogy a Szovjetunióban az Egyesült Államokéhoz hasonló társadalmat hoznának létre. Ezek nagyon különböző dolgok. Önök nyitott társadalmaknak nevezik az olyan társadalmakat, mint az északamerikai, mert egy demokratikusnak mondott séma mitomániájában élnek, és úgy gondolják, hogy ez az egyetlen demokratikus dolog a világon. Nekünk más a fölfogásunk. De én nem gondolom, hogy lesz többpártrendszer a Szovjetunióban. Az önök sszámára a nyitott társadalom az. amely megtűri a több pártot, a vegyes gazdaságot. Sohasem hallottam, hogy Gorbacsov erről beszélt volna: ez helytelen értelmezése Gorbacsov gondolatainak. Gorbacsov több demokratizálást akar, a nép nagyobb részvételét a problémákban, a döntésekben, több tájékoztatást akar, ezenkívül. . — A kubai nép jobb tájékoztatását, például azt a lehetőséget illetően, hogy ellenzéki lapokat, vagy itt betiltott könyveket olvassanak . . . — De hát itt egyszerűen nincs ellenzék. Három-négy ember, akiket az Egve'ült Államok érdekképviseleti irodája ösztönöz, még nem ellenzék . . . — Nincsenek ellenzéki lapok. — Nos, mert tájékoztatási eszközök nincsenek a magántulajdonban. Itt az ellenzék a párton és a tömegszervezeteken belül van. Nézze meg a lapjainkat, azok kritikusak, és egyre kritiku. sabbak. Azt akarjuk, hogy a lapok egyre kritikusabbak legyenek, de a forradalmon belül, és ne ellene. — Miért? — Egyszerűen azért, mert a hatalom a népé, és nem fogadjuk el az ellenforradalmi eszméket. Az ellen- forradalom az Egyesült Államok kormányzatához tartozik, és mi nem fogadjuk el az észak-amerikai eszméket. A forradalmat lehet javítani. elfogadjuk a forradalmon belüli ellenzéket, de a forradalom ellenit nem . . . (Granma—MTI-Press) Palesztin bolharcok Hétfőn folytatódott Libanonban a palesztinok belső harca, amelyben a szakadá- rok és a PFSZ vezetőségének hívei állnak szemben egymással. A bejrúti Satila és Bordzs el-Baradzsne táborokban nyolc ember meghalt, a lakosok egy része elmenekült. Az összecsapások három napja után több bizottság is alakult a béke helyreállítására. Palesztin értékelés szerint a harcok terjedése súlyos fejlemény a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet és Szíria kibékülése szempontjából. A szakadárokat az az Abu Musza irányítja, aki 1983-ban szíriai támogatást élvezve, szembehelyezkedett Arafat politikai irányvonalával. A Bordzs el-Baradzsne tábor lakói hétfőn közölték, hogy a harc leállítására bizottságot hoztak létre, amelyben az összes palesztin frakció képviselői helyet kaptak. Béke- és barátsági hónap A lengyel kormány felhívása a sztrájkoló munkásokhoz Amerikai—szovjet együttműködési bizottság ülése
