Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-19 / 118. szám
/ 1988. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK NÖGRÄD 3 Egyiptomba és Mongóliába exportál egy- egy darab konténermalmot az ÉLGÉP. Pásztói gyárukban készül a berendezés vázszerkezete és az előtörő gép, mintegy kétmillió forint értékben. — bp — Az adószakértő válaszol Nyári és nyugdíjasmunka Elfogadható nyugdíjam van (havi 10 000 forint), most felajánlottak egy havi 5000 forintos állást. Megtisztelő a feladat, no meg a pénz se jön rosszul. Szeretném tudni, megillet-e engem az alkalmazotti kedvezmény, hogyan adózom, kell-e előleget fizetnem, vagy éves bevallást kell adnom? Jó lenne, ha ezt példával mutatná meg. (Nagy József salgótarjáni olvasó.) Azt a nyugdíjast, aki munkaviszonyt létesít, megilleti az alkalmazotti kedvezmény. Adó terheli majd a munkaMég tart az iskolaidő, de már tervezzük, hogy munkát vállalunk, hiszen sokba kerül a továbbtanulásunk és ehhez szeretnénk hozzájárulni. Kérjük, közölje, kell-e adót fizetnünk? Több oldalról van információnk, de azok nem egyértelműek (középiskolások). A szünidei diákmunkát — a munkajogi minősítésétől viszonyból származó jövedelmét, mivel nyugdíja meghaladja a 96 000 forintot. Adóbevallást nem kell adnia, majd a munkaadója vonja az esedékes adóelőleget, illetve végzi a végelszámolást. A havi adóelőleget úgy számítja ki munkaadója, hogy az éves nyugdíjához. hozzáadja az alkalmazotti kedvezménnyel csökkentett éves jövedelmét. A nyugdíjon felüli plusz- jövedelem viszont az összevont jövedelmi sávban alkalmazott kulcs szerinti mértékben adózik és a létesítésének időpontjától függetlenül — az adóelőleg számításánál úgy kell tekinteni, mintha az az adott év június 30-át követően létesített első munkaviszony lenne. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony kezdetéig jövedelmük nem volt, adóelőleget mindaddig nem kell levonni, míg jövedelmük a 48 000 forintot nem haladja meg. Többször írt arról, hogy az úgynevezett szellemi szabadfoglalkozású, magánszemélyek választhatják a vállalkozói adó szabályai szerinti költségelszámolást. Szeretném tudni, hogy ebben az esetben a vállalkozói adó fizetését is vállalnom kell? (Tervező jelige.) A személyi jövedelemadózás keretében a vállalkozói adó szabályai szerinti költségelszámolást választók nem minősülnek továbbra sem vállalkozónak. A jogszabály tételesen felsorolja kik tartoznak az egyéni vállalkozók körébe. A szellemi szabadfoglalkozásúak nem tartoznak ide, még akkor sem, ha árbevételeikkel szemben a tételes költség- elszámolást választják. Ugyanis nem a költségelszámolás módja dönti el, hogy kik minősülnek vállalkozónak, hanem, mint említettem, a jogszabály [49 1987. (X. 15.) PM-számú rendelet]. Tehát az szja-zás keretében a vállalkozói adó szabályai szerinti költségelszámolást választók nem minősülnek vállalkozónak, nem kell vállalkozói adót fizetniük, de nem részesülhetnek a vállalkozókra vonatkozó adókedvezményben sem. Nyilvántartási kötelezettségük sem teljesen azonos a vállalkozókéval. Peidan erzekeltetve: A nyugdíj éves összege 120 000 Munkaviszonyból származó jövedelme az alkalmazotti kedvezménnyel csökkentett jövedelme (az összeget csökkentheti még az esetleges szakszervezeti tagdíj is) (60 000 Ft—12 000 Ft) 48 000 összes jövedelme 168 000 168 000 Ft jövedelem adója 35 920 120 000 Ft jövedelem adója 18 400 Fizetendő adó 17 520 Ft A havi adóelőleg ennek egy 12-ed része. Közérdekű kórja rat Lesz-e víz a feliéből Gyarmaton? Az év elejei tanácstagi beszámolókon két választókerületben is élesen felvetődött a címben idézett kérdés. A 19-es választókerületben (a város északnyugati részében) és a 31-esben (a déli részen fekvő utcákban) is szóvá tették: minek fizetik a tehót, ha úgysem lesz belőle víz... A városi vízbázis kapacitásának csökkenése miatt pluszvízmennyiség behoza- tarála van szükség a dejtári vízműről, ahonnan ezt a többletet a város meg is kapja. De mit mond erről Berta Róbert, a városfejlesztési és -gazdálkodási osztály vezetője: — Ebben az évben, ahogyan ezt egy végrehajtó bizottsági határozat is rögzíti. a Dejtárról történő plusz- vízbehozatal biztonságos.műszaki feltételeinek a terveit kell elkészíttetni, a tényleges kivitelezés 89—90-ben történhet meg. Ezeknek a terveknek december 31-ig kell elkészülni, s ezek alapján indulhat jövőre a 6000—6500 köbméternyi többletmennyiség behozatalát biztosító beruházás, amelynek az ötéves terv végéig kell elkészülnie. A vízkérdés megoldásában második ütemként szerepel, a város akkori igényeit felbecsülve, a napi 8—8500 köbméternyi mennyiség, amely azonban már feltételezi a Duna-kapcsolatot. A jelenlegi megoldás, amelynek tervei most készülnek csak napi gondokat old meg — magyarázza Berta Róbert. A végső megoldás, amely várhatóan 1990— 95 között lép be, mindenképpen a Dunához való kapcsolódás. A folyamatos tervezés mellett két víztakarékossággal foglalkozó munka is zajlik. Így felmérés készül, hol lehet (természetesen a jogos lakossági igényeket figyelembe véve) megszüntetni a köz- kutakat, valamint felmérik, hogy a vállalatok közül ki az, amelynek van saját kútja, s így azzal ivóvizet válthat ki, esetleg szomszédos vállalatok ipari vízzel történő ellátását is segíti. — Milyen szerep jut ebben a folyamatban a lakossági pénzeknek? — A településfejlesztési hozzájárulás önmagában természetesen nem elegendő a vízgondok megoldásához, ám nélkülözhetetlen. 1986—87- ben 4 millió 509 ezer forint folyt be ezen a címen a tanácsi kasszába, a vízre pedig össszesen több mint hat és fél milliót költöttünk: például tervekre, tanulmányokra, vízbáziskutatásokra. Ügy számolunk, hogy az egész tervidőszakban 10 millió forint gyűlik össze a te- hóból, s ez az elképzelések szerinti beruházási munkák költségeinek csupán csak harmada. A dejtári vízműből történő behozatal, tavalyi (áfa nélküli) áron is 27 millió forint, vagyis a település- fejlesztésre befizetett lakossági pénz valóban csekély hányada az összköltségnek. (hlavay) „Jogosak a kritikák, amelyek hatékonyabb érdekvédelmet sürgetnek” Beszélgetés Agner Gyulával, az SZMI vezető titkárával I s7ah<7£^P7PMBenúml5Kflrnl „A jövőben még nagyobb felelősség hárul a történelmi hagyományokat hordozó, a dolgozók túlnyomó többségét tömörítő szakszervezetekre.” Az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéből ennek a mondatnak a felidézésével kezdtük a beszélgetést Agner Gyulával, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkárával. — Elsőként talán az a legfontosabb kérdés: be- tölti-e szerepét a szak- szervezet? — A kérdés megválaszolásához a politikai-gazdasági -társadalmi környezet elemzése a kiindulópont. Ma a politikai intézményrendszer egésze zavarokkal küszködik és ez hatással van a szakszervezetre. Az is vitathatatlan, hogy a szak- szervezeti tagság részéről több a jogos kritika, különösen az érdekvédelmet illetően, összefüggésben az életszínvonal csökkenésével, a társadalmi feszültségekkel. A felelősség alól nem vonhatja ki magát a szak- szervezet sem, mert ott volt a döntéseknél. Ezért is van napirenden a szak- szervezet korszerűsítése. A problémák ellenére az a véleményem, betölti szerepét a mozgalom, mert nem születik olyan döntés a dolgozókat érintő főbb .kérdésekben, amelyekben né kérnék ki a szakszervezet véleményét. — Mégis mi akkor az oka annak, hogy ez a kérdés ma megfogalmazódik? — Az, hogy milyen színvonalon teszi a dolgát a szakszervezet. Nagyban függ ez a kollektíváktól és a választott tisztségviselők rátermettségétől. Másrészt hiába vannak jó döntések, ha erről, történjen áz a bizalmi vagy a SZOT szintjén, a tagság nem tud. Kétségtelen hiányzik a szak- szervezeti munkából a nagyobb nyilvánosság. Harmadsorban pedig a szak- szervezettől sokan csupán szolgáltatást várnak: van-e segély, kapnak-e üdülőjegyet, pedig a szakszervezet nem elsősorban szolgáltató intézet. A munkahelyi érdekképviselet markáns- sága leginkább akkor jelentkezhet, ha például a béremelésnél, a jutalmazásnál ott a szakszervezet véleménye. — Elfogadva az érveket, mindemellett egyértelműen látható, hogy a szakszervezet népszerűsége csökkent. így látja ezt? — így van. Amint mondtam, a gazdasági realitást nem kerülheti el ez a mozgalom sem. Irreális igényeket nem lehet támasztani. Mégsem vagyunk tétlenek. Azon dolgozunk, hogy önálló bér- és szociálpolitikai koncepciónk, vagy a lakás- gazdálkodás rendjében kidolgozott elképzeléseink legyenek. — De mi a biztosíték arra, hogy növekedhet a szakszervezetek részvétele a döntések előkészítésében? — Éppen az, amit említettem. A szakszervezeti teendők, feladatok sora ne csupán követő legyen, hanem egy-egy fontosabb döntés előkészítésénél már kidolgozott koncepcióval rendelkezzen. És ehhez már előre ismerje meg a tagság véleményét, s kellő időben egyeztessen az állami szervekkel. — Hadd jegyezzem meg: ennek ellenkezőjét láthattuk az év elején, az új tagdíjrendszer bevezetésekor. Tagsági vélemény ismerete nélkül és gyorsan döntöttek, pedig különösebben egyeztetni sem kellett az állami szervekkel... — Sajnos, így volt. Amikor ősszel a parlamentben eldőlt, hogy a tagdíj adómentes lesz, gyorsan „végigzavartuk” az új tagdíj- rendszert, s máris be kellett vezetni. Mozgalmi szempontból ez a gyorsaság nem volt előnyös. — Más lesz tehát a szakszervezeti részvétel a döntésekben. Mit jelent ez a megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsának viszonyában? — Már az utóbbi években kialakult a2 a gyakorlat, hogy egy-egy jelentősebb terv, program koncepciójához kéri a megyei tanács a szakszervezetek véleményét. Aztán a kétfordulós tárgyalás esetében a testület elé kerülő terv véleményezésére is van lehetőségünk. — Mondana erre példákat? — A hosszú és középtávú, s az éves tanácsi koncepciókat, terveket így tárgyaltuk. Vagy például az egészségmegőrző társadalmi programot, a középtávú szociálpolitikát. Minden olyan kérdést, amely a megye egy-egy nagyobb rétegének élet- és munkakörülményeit érinti. — Ha jól értettem, azért kicsit másról is szó van. A véleményezés már említett követő módszere, nem mindig elegendő. .. — Igen. Egy-egy döntés előkészítésébén módszerbeli változást jelent, hogy önálló elképzelése legyen a szak- szervezetnek. Ilyen például a lakásgazdálkodás rendje, ahol az SZMT-nek, s a KISZ-nek is önálló koncepciója lesz, ugyanúgy, mint a megyei tanácsnak. A szak- szervezeten belül munkabizottság foglalkozik ennek kidolgozásával. — Mire alapozhat a szakszervezet egy önálló lakásgazdálkodási koncepció kialakításakor? — Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy munkabizottságunkban is vannak tanácsi szakemberek, akik a lakásügy legjobb értői, s végül is mi is tőlük szerzünk be pénzügyi és egyéb adatokat, gkkor azt mondhatom, hogy a vállalati hozzáállás, elképzelés beépítése a koncepcióba, ez lehet a mi dolgunk. Összehozni ebben a vállalati és tanácsi magatartást. — Elegendőek-e ma az SZMT-jogosítványok, amelyek, mint arról szóltunk, javaslattételre, véleményezésre adnak lehetőséget? — Ezt mozgalmi szinten kell eldönteni. Tény, hogy az SZMT-nek nincs olyan vétójoga —, s lehet, hogy nem is kellene —, amilyen. a munkahelyi szakszervezetekben van. Mégis indokoltnak tartanám egységes szak- szervezeti törvény megalkotását. — Milyen módon növelhető, vagy állítható vissza a mozgalom népszerűsége? — összegezve erre azt mondhatom: azzal, amiről eddig is beszéltünk. A döntések előkészítésében való érdemi részvétellel. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a mozgalom „alulról'’ építkezik. Vagyis ne csak végrehajtó legyen a szakszervezeti tagság, hanem cselekvő résztvevő. — Mostanában sok szó esik a szakszervezeteken belüli, vagy kívüli önállósulásról, tagozatok létrehozásáról. Mi erről a véleménye? — Többségében jogosak azok a kritikák, amelyek hatékonyabb érdekvédelmet sürgetnek. Véleményem az, hogy ezekben a kérdésekben a szakszervezetnek nyitottnak kell lenni. S, akár ágazatokon belül, akár még a szakszervezeti bizottságokban is meg kell találni azt az ésszerű formát, ami jobban kifejezi és képviseli a dolgozók érdekvédelmét. Nem baj az, ha a tagság egy 30—35 éve kialakult szakszervezeti struktúra megújulását kéri. Zsély András Vizsgálat a szociális tevékenységről A rászorultsági elv érvényesülése a tanácsi szociálpolitikai gyakorlatban címmel végzett nemrégiben vizsgálatot a Balassagyarmati Népi Ellenőrzési Bizottság a Hazafias Népfront városi bizottságával és a Vöröskereszt városi vezetőségével közösen. A vizsgálat eredményeit, tapasztalatait összegezte szerdai ülésén a NEB, ahol dr. Németh Géza, a városi rendelőintézet igazgatója, a vizsgálat vezetője tartott beszámolót. A Mechanikai Művek háztartási páraelszívó berendezéseinek kapcsolóit szereli Kalocsai Lászlóné, az írószer-szövetkezet salgótarjáni üzemegységében.
