Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 117. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. MÁJUS 18.. SZERDA Üvegcsodaország (3. oldal) Rádióshét Balassagyarmatról (4. oldal) „Hőst az unokámnak építünk" (5. oldal) Az alapkutatások megtérülnek Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése A hazai kutatóintézetekben, egyetemeken folyó alapkutatások helyzetét tárgyalta meg keddi ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága, Horn Péter elnökletével. A képviselőknek Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke adott rövid tájékoztatást az MTA történetéről, felépítéséről, továbbá feladatairól, amelyeknek 1986 óta egyik legfontosabbika az országban folyó alapkutatási tevékenység iránvítása-koordinálása, illetve az ehhez kapcsolódó országos tudományos kutatási alap (OTKA) pályázatok gondozása. Utalt annak a szemléletnek a veszélyeire, miszerint az alapkutatás helyett hazánkban elsősorban az alkalmazott kutatásokra és a licencvásárlásokra kellene nagyobb erőforrásokat fordítani. Felhívta a fegyelmet arra, hogy színvonalas alapkutatás nélkül megszűnik a külföldi eredmények befogadásának, szellemi hasznosításának lehetősége, hazánk kikerül a tudomány nemzetközi vérkeringéséből, s a magyar tudomány elveszti eddigi eredményei alapján kialakult rangját. Az alapkutatások csak látszólag öncélúak. A számítások bizonyítják hogy az alapkutatásba befektetett összegek már a szerzői és licencdíjak bevételéből is bőségesen megtérülnek, s nem véletlen — mondotta —, hogy a fejlett országok e területen mindenütt megnövelték a költségvetési ráfordításokat. A társadalmi-gazdasági kibontakozás meghatározó kérdése: mennyire érvényesül hazánkban a gyakorlatban is az a felismerés, hogy az alapkutatás húzóágazat, továbbá, hogy ennek megfelelően változásra van szükség e tevékenység finanszírozásában is. Hazánkban a kutatóintézetek működési költségeinek úgy csupán 21 százalékát fedezi a költségvetés, a többit saját bevételeikből teremtik elő. Gondot jelent az is, hogy a nagy tudós-kutató egyéniségek mindinkább külföldön tudják csak az alapkutatásaikat végezni, s veszélybe kerül a magyar kutatógárda megtartása. Az 1990-es évekre fokozatosan el kell érni, hogy a mai 21 százalékos arány megkétszereződjön. Ahhoz, hogy az alapkutatások a korábbinál hangsúlyosabb támogatásban részesüljenek szükség lenne, hogy az Országgyűlés is felkarolja az alapkutatások ügyét. a HIEB tárgyalta Bátonyterenyen A rászorultsági elv érvényesítéséről Miként érvényesül a rászorultsági elv a tanácsi szociálpolitikai munkában, milyen szempontok alapján ítélik rászorultnak az állampolgárokat, családokat: életkörülményeiket figyelemmel kísérik-e: a szociális ellátások elosztása menynyiben felel meg társadalmi céljainknak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Bátonyterenyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a helyi, a mátraterenyei, a nemti, és a mátraverebélyi tanács szociálpolitikai tevékenységének értékelésekor. A téma- vizsgálatról készült jelentést a testület keddi összejövetelén vitatták meg. Megállapították, hogy a vizsgált egységek a rászorultsági elv érvényesülését eltérő adottságok és feltételek között oldják meg. A mátraverebélyi és nemti tanács ügyintézői a nyilvántartások, környezettanulmányok révén szinte teljes- körűen, jelzőszolgálat nélkül is ismerik a rászorulókatMátraverebélyben jelentős a nyugdíjasok, a cigánylakosság, valamint a veszélyeztetettek száma. Mátra- terenyén a szociális célra szánt pénzösszegek nem mindig elegendőek, folyamatos a pótigénylés, a szociális otthoni elhelyezésre hosszú ideig kell várni. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint az elmúlt három évben nőtt a rászorultak aránya, s még további növekedésre kell számítani. Felvetődött, hogy a társadalom (Folytatás a 2. oldalon) FOT-lanöcskozas az árváltozásokról Vannak az inflációval ellentétes hatások is Az adóreformmal cgyüttjáró árváltozásokról tájékozódott keddi ülésén — a Hazafias Népfront székházában — a Fogyasztók Országos Tanácsa. Miként Lugosi Lajos, a FŐT árszakértői bizottságának elnöke vitaindítójában elmondta: az 1988-ra számított 15 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedésből —, amelyből 5 százalék a tavalyi intézkedések hatása — a január 1-jével, illetve az első negyedévben életbe lépett ármódosításokkal — mintegy 8 százalékot „érvényesítettek” a gazdálkodók. Többen is hangsúlyozták: megfelelő intézkedések esetén tartható a 15 százalékos árszínvonal-növekedés. Ezt arra is alapozzák, hogy vannak a gazdaságban az inflációs nyomással ellentétes hatások is. Az árak 22 százaléka még hatóságilag rögzített, s a szabadáras kategória csaknem felénél a bejelentési kötelezettség, valamint az árkonzultáció határt szabhat az indokolatlan áremelési törekvéseknek. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes hozzászólásában kiemelte: a felügyeleti, ágazati, hatósági eszközökön túl nem becsülhető le a piac árnövekedés* vorlátozó szerepe. A vásárlások visszaesése a termékek egy részénél már ma is igazi kereskedésre szorítja a kereskedelemmel foglalkozó szervezeteket. Az áralkuk során olyan feltételeket érhetnek el a termelőknél, melyek révén ők is kedvezőbb árakon kínálhatják a termékeket a fogyasztóknak. Több kereskedelmi vállalat a forgalom növelése érdekében, saját terhére véglegesen, vagy időszakosan leszállította nem egy cikk árát. így például a Budapesti Ruházatibolt Vállalat anyagi áldozat vállalásával, árrése terhére áfa felszámítása nélkül kínálja a csecsemőruházati termékeket. A gyors vállalati reagálás példája, hogy a Skála-Coop már januárban megkezdte a csecsemő-, kamasz- és bakfisruházatnál az árleszállításokat, az áraránytalanságok megszüntetését; igaz, ennek fedezetét más termékek árának emelésével teremtették meg. Élénk vita bontakozott ki a csecsemőruházati cikkek árának nagyarányú emelkedésével kapcsolatban. Székács Anna, a Pénzügyminisztérium adóreform-bizottság titkárságának vezetője elmondta, hogy az adóreform bevezetése előtt számításokat végeztek a cse- er emőruházati termékek, bébiételek, gyermekbútorok áremelkedésének várható hatásáról. Az árnövekedések ellentételezése érdekében emelték a családi pótlékot. Az idei tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy ez nem elegendő. A Pénzügyminisztérium már az Országgyűlés tavaszi ülésszakára elkészítette javaslatát a további kompenzációra, de az alaposabb előkészítés miatt várhatóan júniusban dönt a parlament az ellentételezés formájáról, mértékéről. Két változat szerepel a tervek között: vagy a családi pótlék további emelése, vagy a jelenlegi 25 százalékos helyett a „0” százalékos áfa-kulcs bevezetése ezeknél a termékeknél. Bereczkiné Viola Erzsébet a Magyar Nők Országos Tanácsa képviseletében annak adott hangot, hogy a családi pótlék emelése lenne a jobb megoldás, a „0” kulcs nem tesz különbséget a családok rászorultsága között. Sokan nem értik —• mondta —, hogy ilyen nagy feszültséget okozó kérdésben miért nem lehetett gyorsabban intézkedni. Rév Lajos, a Fogyasztók Országos Tanácsának elnöke összefoglalójában utalt arra, hogy a piac árnövekedést korlátozó szerepét eltúlozni éppen olyan hiba, mint e tényező figyelmen kívül hagyása. A hazai piaci viszonyok ma még kevéssé kényszerítik a termelőket és a kereskedelmet arra, hogy a csökkenő piaci kereslet, az eladási nehézségek kivédésére, termelésük, forgalmuk fenntartása érdekében árakat mérsékeljenek. A megfelelő versenv hiánya annak sem szab gátat, hogy indokolt, vagy sokszor indokolatlan költségeket mértéktelenül érvényesítsenek az árakban. A FŐT álláspontja változatlanul az, hogy nem sértve a vállalati önállóságot, továbbra is meg kell találni a felügyeleti, ágazati, hatósági eszközöket az indokolatlan árnövelési törekvések féken tartására. A FŐT véleménye az is, hogy az infláció, „megfogása” nem pusztán az árak kérdése. Az inflációs nyomást elsősórban a gazdaság teljesítőképességének, teljesítményének növelésével lehet csökkenteni. (MTI)-------------------------------------M úzeumi világnap A múzeumok nagy hazai ünnepe évtizedek óta október hónapja. Mindazonáltal nemzetközi egyetértés is született arról, hogy a világnapok sorába, az UNESCO kezdeményezésére, a világ múzeumai szintén magukénak mondhassanak egy napot. A múzeumi világnapot a legszebb európai tavaszi hónapban, május 18-án „ünnepelhetjük”. Az idézőjel valójában azt fejezi ki, hogy ez a csöndes ünneplés valójában inkább a figyelem folyamatos ébren tartására szolgál; a rendezvények mindenütt a világon ezen intézmények szerepére kívánják fölhívni a figyelmet. A múzeumok pedig nem ünnepi díszbe öltöznek, inkább ismételten a szellemi gyarapodás csöndes örömét kínálják. így van ez hazánkban s Nógrádban is ezen a napon. Nógrádban ez alkalommal is emlékeztetünk Pulszky Ferenc 1838-ban megfogalmazott gondolataira. Ezek szerint: „A múlt az, ami a jelenben összeköti az ivadékot, a közös emlékezetek, a közös história... Nemzetünk, s országunk egymástól el nem választhatók, s mi az ország régisége, az egyszersmind a nemzet emléke.” Nógrád nem tartozik a nagy területű megyék közé, muI zeumi hálózata is ennek megfelelően alakult ki. Ez az intézményhálózat azonban a megye tudományos és közművelődési életében igen jelentős szerepet játszik. Az itteni múzeumügy kezdetei a múlt századba nyúlnak vissza, a balassagyarmati Palóc Múzeum elődje 1891-ben alakult meg. E múzeumot jelenleg teljesen felújítják, az évfordulóra új állandó kiállítás készül. A következő múzeumot Salgótarjánban szervezték meg, ahol 1959-ben munkásmozgalmi múzeum jött létre, a mostani Nógrádi Sándor Múzeum elődje. A megye harmadik nagy múzeuma a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum. Ezeken kívül kiállítóhelyek várják az érdeklődőket Csesztvén, Horpácson, Pasztán, Karancsberényben, Bánkon. Messze földön híres továbbá a salgótarjáni föld alatti bányamúzeum és a hozzá csatlakozó kiállítás. Nógrád megye gondosan őrzi a népi kultúra emlékeit is, Hollókő például nemrég lett a világörökség része. A múzeumok hazánkban is nagy gonddal őrzik és tárják közönség elé a nemzeti és az egyetemes kultúra kincseit. KaV____________ _______________ A z egykori bencés kolostor feltárt alapjai Pásztón. Ludányhalászi bronzkori temetőjéből előkerült 4000 éves urnát, Smelkó István restaurálja. A hónap műtárgya a Nógrádi Sándor Múzeumban. púik nyitva állnak a külföldi és a hazai látogatók előtt. A hazai múzeumok eredményeit széles nemzetközi elismerés is kíséri. Jóleső érzéssel jegyezhetjük meg, hogy a számos mai gond - köztük nem utolsósorban a gazdasági nehézség — ellenére, Nógrád múzeumainak tevékenységét a folyamatosság jellemzi. Az egymást követő évek teendői nem válnak el egymástól, a középtávú tervek is egymásra épülnek, mindez a tudományos és a közművelődési munkában kiegyensúlyozottságot, magas fokú rendszerességet jelez. A múzeumi világnap alkalmával külön örömmel jegyezzük meg, hogy a tudatformálás e fontos intézményei igen nagy nyitottságról tesznek bizonyságot, hatékony és széles kapcsolatrendszert mondhatnak magukénak, kiemelkedő szerepet töltenek be a művelődés soha le nem záruló folyamatában, ami egyúttal társadalmi érdek is.
