Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

í: , ^?7áD,<K^ Színpompás ünnepségek május elsején VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 103. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. MÁJUS 2., HÉTFŐ II cselekvés és a tenni akarás jelképe Országszerte látványos demonstrációk­kal, felvonulásokkal, majálisokkal ünne­pelték a 44. szabad május elsejét. Az ün­nep előestéjén Csikós Pál, a SZOT titkára mondott rádió- és televízióbeszédet. A nemzetközi munkásszolidaritás ki­emelkedő ünnepén a fővárosban mintegy 150 ezer dolgozó vett részt, seregszemlé­jük az ünnepien díszített felvonulási té­ren az úttörők köszöntőjével kezdődött. A tribünökön helyet foglaltak a párt és az állam ivezetői, a kormány tagjai, a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői, a kollektívák küldöttei, s az ünnepre ha­zánkba érkezett külföldi szakszervezeti delegációk. A díszemelvényen ott volt iKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra, Németh Károly, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Lázár György, a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Berecz János. Csehák Judit, Gás­pár Sándor, Havasi Ferenc, Hámori Csa­ba, Óvári Miklós, Szabó István, a Politi­kai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Fejti György, Lukács János, Németh Miklós és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára. Kádár János, az MSZMP főtitkára a fel­vonulási téren találkozott azokkal a kül­földi szakszervezeti vezetőkkel, akik má­jus elseje alkalmából a magyar szakszer­vezetek meghívására tartózkodnak ha­zánkban, s részt vettek a budapesti dolgo­zók ünnepi seregszemléjén. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT elnö­ke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára. Kádár íJános az MSZMP Központi Bizott­sága nevében köszöntötte a vendégeket. Május elsején Nógrád megye települé­sein is felvonulásokkal, majálisokkal, kul­turális és sportrendezvényekkel ünnepel­tek. Nemcsak a négy városban és két vá­rosi jogú nagyközségben, hanem a von­záskörzetek számos községében is egész napos programról gondoskodtak a szerve­zők. Az eszmei közösség kifejezője Kadar János nyilatkozata Kádár János, az MSZMP főtitkára a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozott a televíziónak és a rádiónak. Közel száz esztendeje a föld csaknem minden országában megünneplik május elsejét, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának nagy napját. E napot a szocialista orszá­gokban az egész dolgozó nép ünnepli. A mostani budapesti felvonulás méltó azokhoz a hagyományokhoz, amelyek év­tizedek óta jellemzik a főváros dolgozóinak május elsejei ünnepségeit. Minden bizonnyal így köszöntik a munkásün­nepet az egész országban. Ez alkalommal is köszöntőm a felvonuláson részt vevőket, fővárosunk lakosságát, a május elsejét ünneplő dolgozó né­pünket. Ennek az ünnepnek nagyon sok mondanivalója van a világ számára; ezért is figyelik barátok és ellenfelek egya­ránt, hogyan ünnepiünk. Ez a mai demonstráció is kifejezi azt az eszmei közösséget, amely ma Magyarországon van. Ennek a tartalma mindenekelőtt a szocializmus és a béke iránti elkötelezettség, a tenni akarás, valamint az, hogy né­pünk értékeli a nehezen megszerzett vívmányokat. S kife­jezi — ami talán még ennél is fontosabb —: a bizalmat! Ismeretes, hogy országunk most a szocialista fejlődés szá­mos nehéz kérdésével küzd. Ezek megoldása valóban ijem könnyű. De itt is láthatja mindenki, hogy népünk e nehéz­ségek tudatában is bizakodva ünnepel. A párt közelgő or­szágos értekezletének egyik feladata, hogy megmutassa az előre vezető utat a szocializmus építésében. Sokan felvetik — itthon is, külföldön is — azt a kérdést: mi a garanciája annak, hogy a mostani, egyáltalán nem könnyű feladatokat megoldjuk? Két garanciája mindenkép­pen van. Az egyik a megtett út, amely arról tanúskodik, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, dolgozó népünk — pártunk vezetésével — már ennél nehezebb feladatokat is megoldott. Ha egységben, közös akarattal hozzálátunk, ak­kor mostani tennivalóinkat is elvégezzük. A másik „garan­cia” itt vonul előttünk: demonstrálva az összetartást, az egységet és a szolidaritást. Az szeretném, ha mindazok az erők — a szocialista or­szágok népei, a haladás és a béke támogatói szerte a vilá­gon —, akikkel szolidárisak vagyunk, tudatában lennének annak, hogy ott vagyunk és a jövőben is ott leszünk közöt­tük. S ezt azoknak az erőknek is tudomásul kell venniük, akik nem szeretik a mi rendszerünket. A magyar néphez való viszonyukat annak tudatában formálhatják, hogy ez a nép tovább halad a szocialista társadalom építésének, a béke védelmének és megőrzésének útján. Nekem, s mindannyiunknak, akik részesei vagyunk en­nek az ünnepnek, nagy erőgyűjtést jelent a mai nap a to­vábbi munkás hétköznapokhoz — mondotta befejezésül Ká­dár János. Sápi Lajos vezérigazgató-helyettes átadja a kitüntetésről szóló dokumentumot dr. Juhász Gyula igazgatónak Hatodszor kiváló a salgótarjáni síküveggyár ^ A korábbi években meg­szokott látványos felvonu­lással, több tízezer ünneplő jelenlétében emlékeztek meg Salgótarjánban május 1-ről. A kifejező megmozdulások­nak az időjárás is kedvezett, s az ünnepség szervezői mel­lett ennek különösképpen örülhettek az egész napos programok, a vidám majá­lisok résztvevői. A Pécskő Üzletház elől a megyeszékhely főterére ke­rült a hagyományos, a ko­rábbinál azonban jóval ki­sebb dísztribün; a praktikus változtatás gördülékenyeb­bé tehette a felvonulók me­netét. „Éljen a Magyar Szo­cialista Munkáspárt!” __ ez a felirat díszítette a Karancs Szálló homlokzatát, az épü­let erkélyén foglalhattak he­lyet a munkásmozgalom ve­teránjai, akiket minden május 1-én megkülönbözte­tett tisztelettel köszöntünk. A tűzpiros muskátlival szegélyezett emelvényen ott voltak Nógrád megye párt­ós állami életének, tömeg­szervezeteinek vezetői, a gazdasági egységek képvise­lői. Az elnökségben láttuk dr. Boros Sándort, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesét, Gé- czi Jánost, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Devcsics Miklós országgyűlési képvi­selőt, a Nógrád Megyei Ta­nács elnökét. Nógrád megye és Salgó­tarján dolgozóit, tanulóifjú­ságát Agner Gyula, a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak vezető titkára köszön­tötte a munka ünnepén. A szónok elöljáróban beszélt a május elsejéhez kapcsolódó . világméretű munkásszolida" i látásról, hazai dolgainkról szólva pedig e megállapítás­sal kezdte: a munkásosztály szilárd hatalmának birto­kában a cselekvés, a tenni akarás jelképe is május el­seje. — Előrehaladtunk á fej­lődésben, de a lehetősége­ket nem mindig és jól hasz­náltuk ki; helyzetünkkel elé­gedetlenek vagyunk: az el- íelt évek kedvezőtlen gaz­dasági folyamatai, a cselek­vés nélküli várakozás, az intézményrendszer változ­tatásának késedelme társa­dalmi életünk különböző te­rületein ellentmondások ki­alakulásához vezetett — mondotta Ágner Gyula. A továbbiakban utalt az elmúlt hónapok mozgalmas és tartalmas munkával telt időszakára, a pártértekezlet előkészületeire. Megállapít­va: e tapasztalatok megmu­tatták, hogy a legfontosabb kérdésekről folytatott párt-, illetve társadalmi vita olyan tudati, gondolati és érzel­mi tartalékokat tár fel és mozgósít, amelyekre tá­maszkodva létrehozható a közmegegyezés, a cselekvési egység az előttünk álló fel­adatok megoldásában. Ün­nepi köszöntőjét az SZMT vezető titkára így folytatta: — Az országos pártérte­kezlettől azt várjuk, hogy — szintetizálva az eddigi ta­pasztalatokat — felelősen elemezze a jelenlegi társa­dalmi, ideológiai és gazda­sági helyzetünket, a politi­kai folyamatokat. Fogadjon el olyan dokumentumokat, amelyek hozzájárulnak az ideológiai tevékenység meg­újításához, a párt belső életének fejlesztéséhez, a gazdaság működőképessé­gének javításához. Ágner Gyula szólt az el­képzeléseink megvalósításá­hoz nélkülözhetetlen külső feltételekről is, kifejezve a béke és a munka elválaszt­hatatlan egységét. Köszöntő­jét e gondolatokkal zárta: a hétköznapok küzdelmei­ben való helytállással és tettekkel kell bizonyítani, hogy jövőnket a helyes irányba tudjuk fordítani, képesek vagyunk szocialista elveink értelmében meg­újulni, élni és dolgozni. A pattogó, ritmusos zene hangjaira kezdődött a dol­gozók hagyományos felvo­nulása. A kifejező életké­pek, transzparensek és deko­rációk éppúgy szóltak a munkáról, a béketörekvések­ről, mint a közösséget szol­gáló összefogásról és a sok­színű élethez hozzátartozó sportsikerekről. A vállala­tok kollektíváinak meneté­ben többször is láthattuk a párt- és állami vezetők arcképeit, igen sok felirat pedig — ha más-más meg­fogalmazásban is — ugyan­azt a mondandót hordozta: „Nemzeti összefogással a ki­bontakozási program megva­lósításáért!” A színpompás menetet ez­úttal is az általános és kö­zépiskolások nyitották, s igen sok tapsot kaptak azok a diákok, akik a tanulás mellett más tevékenységgel is országos figyelmet keltet­tek. Az erő és ügyesség pél­dáját adták a Petőfi Álta­lános Iskola kisdiákjai moz­galmas életképükkel; a be­iskolázó megyék tábláit is felmutató Pénzügyi és Szám­viteli Főiskola diákjai pedig egy transzparens segítségé­vel így vallottak: „Három évig Salgótarján az ottho­nunk”. A látványos menetből csupán néhány pillanatot idézhetünk fel, hiszen csak­nem hetven vállalat, intéz­mény, gazdálkodó egység kisebb-nagyobib kollektívá­ja köszöntötte közösen má­jus elsejét. A nagyvállala­tok sorát a Kiváló Gyár cí­met elnyert síküveggyár nyitotta, a menet előtt ha­ladó furgon segítségével a méltán keresett termékek­ből is ízelítőt kaphattunk. Az öblösüveggyáriak — és sok más üzem dolgozói — között láthattuk a balassa­gyarmati határőrkerület ka­tonáit is, a közös ünneplés, a mindennapi szoros együtt­működés kifejezéseként. Igazi zászlóerdő alatt ha­ladtak a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek dolgozói, akik termelési eredményeik mellett azzal is dicsekedhet­nek, hogy a szocialista bri­gádok több mint százezer óra társadalmi munkát vé­geztek. „De szép a bányász­egyenruha” — így kommen­tálta a Karancs Szálló előtt álló fiatalasszony a Nógrádi Szénbányák kezdődő felvo­nulását. Az élen ezúttal is a bányamentőket csodálhat­tuk meg, s köszöntötték a legeredményesebb akna dol­gozóit, a szorospataki bá­nyászokat. (Folytatás a 2. oldalon.) A múlt évben is túltelje­sítette termelési és gazdál­kodási tervét a salgótarjáni síküveggyár, s ennek alap­ján ismételten elnyerte a Kiváló Gyár címet. Így teg­nap, május elsején kétszere­sen is jogosan ünnepelhetett a kétezer főnyi munkáskol­lektíva. A Kölcsey úti telepen ma­jái! shangulatban, pontosan 12 órai kezdettel tartották az avatóünnepséget. Takács Gyula, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára köszön­tötte a jelenlévőket, s külön is üdvözölte Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát és Devcsics Miklóst, a megyei tanács elnökét, országgyűlési képviselőt. Ünnepi beszédében dr. Ju­hász Gyula gyárigazgató han­goztatta: nehéz, de mégis si­keres esztendőt tudhat ma­ga mögött a gyár. A felké­szültség, a kifogástalan töb­bet és jobbat akarás azon­ban úrrá lett a problémá­kon, s így tovább folytatód­hat a munkásgárda nyolcva­nas évekbeli sikersorozata. Az idén is jól dolgoznak a síküveggyáriak, s túlteljesítik időarányos feladataikat. Köz­ben felkészülnek arra, hogy a második fél évtől új szer­vezeti formában, önállóan termeljenek és gazdálkodja­nak. A jövőben még inkább piacorientált, versenyképes, jól jövedelmező termékeket kell előállítania a gyárnak, hiszen a verseny növekszik, élesedik. Az igazgató azzal zárta beszédét, hogy a gaz­dálkodó egység a jövőben is képes lesz megfelelni a köte­lezettségeinek. A Kiváló Gyár címet do­kumentáló oklevelet Sápi La­jos, az Üvegipari Művek ve­zérigazgató-helyettese adta át dr. Juhász Gyulának. Ki­emelte: a síküveggyárnak jelentős része van abban, hogy a vállalat is kiváló el­ismerésben részesült. Ezt követően a munkaver­senyben élenjáró egységek képviselői kiváló vezetők éa kiváló dolgozók vették át a jól megérdemelt kitüntetést. Hömpölyög a tömeg Salgótarján központjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom