Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... Qt* TEÜXEN ÉRKEZETT... Akiről beszélnek : >! '/r: /' Az ifjú ka yrx várható a”t I eseményei Hétfőn ülést tart a városi tanács Szécsényben. Na- pirendjén többek között a .szolgáltatások fejlesztése és az idegenforgalom szerepel. Kedden a kertbarátok és, kisállaittenyésztők adnak egymásnak találkozót Balassagyarmaton. A megyei társadalmi szövetség ülésén a Palóc kertbarátkor 15 éves tevékenységét összegezi. Szerdán a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság tartja ülését Salgótarjánban, a tanácsi költségve­tésről. Csütörtökön fiatal tanácstagok fórumát szervezik Salgótarjániban. \ Pénteken Drégelypalánkon ülésezik a KISZÖV el­nöksége. A tanácskozás napirendjén a szövetség gaz­dasági és mozgalmi tevékenysége és a közös fejlesz­tési alap felhasználása szerepel. Vasárnap a megyeszékhelyen felvonulással, majá­lisokkal köszöntik a dolgozók május elsejét, a munka ünnepét. \ ________________________________________________/ M ájus 9-től: „támadás” a város ellen Balassagyarmati hét a Miskolci rádióban Deák András, a Salgótar­jáni Szimfonikus Zenekar vezetője még jóval alatta van a harmincnak, de már meglehetősen széles körben ismert karmester. Nem egé­szen három esztendeje ke­rült a nógrádi megyeszék­helyre. — Utolsó éves főiskolás voltam, amikor megkeres­tek a Művelődési Miniszté­riumból, és elmondták, hogy Salgótarjánban működik egy zenekar, amelyet karnagya betegsége miatt már nem tud vezetni, s lennék-e Ró­na Frigyes utóda. Mi az is­kolában akkoriban már sokat beszélgettünk a jövőről, így hát igent mondtam. Ezután megkerestek a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központból is, és megegyez­tünk. .. A tarjáni szimfonikusokat 1985 szeptemberétől tisz­teletdíjasként már Deák And­rás vezette. Első nyilvános szereplése az együttessel 1986. februárjában volt, a működ­tető művelődési intézmény egyik ifjúsági koncertjén. A megyeszékhelyi felnőtt kö­zönség előtt április 21-én de­bütált. S ettől kezdve az áp­rilisok mintha szerencsét hoznának az Ikrek havában — május 22-e és június 21-e között — született fiatalem­bernek, aki öntudatos büsz­keséggel említi ezt a csil­lagképet. Szerencsét emlege­tünk azért, mert áprilist ír­tak, akkor is, amikor a salgótarjáni zenekar kirobbanó elismeréssel szerepelt Szolnokon, az amatőr szimfonikus együtte­sek országos találkozóján. Nívódíjat kaptak, elnyerték a rendező város tanácsának különdíját, meghívták őket Budapestre, a Zeneakadé­ß öv ülő növény- egészségügyi szolgáltatások Az utóbbi időben egyre gyakrabban kérnek szaktaná' csőt a zöldséget és gyümöl­csöt termelő szakcsoportok tagjai, valamint a hobbiker­tészek és a kistermelők a növényvédelmi szervezetektől, az országos és a megyei szak- szolgálati állomásoktól. Ez el­sősorban azt jelzi, hogy az enyhe tél kedvezett a kór­okozók elszaporodásának és más növényi betegségek ki­alakulásának. A védekezés módjának megválasztásában előnyösebb helyzetben van­nak azok, akik Budapesten, Győrött és Csongrád városá­ban igénybe vehetik a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Szolgáltató Leányválla­lata növény patikáinak vizs­gálatait. A növénypatikákban bemu­tatott minták elemzése után ezeken a helyeken rendsze­rint szaktanácsot is adnak a védekezéshez, és az ügyfél egyúttal a helyszínen veheti meg a szükséges növényvédő szert. A növénypatikákat az idén április közepéig a tava­lyinál csaknem háromszor többen keresték fél. A be­tegségek gyakoribb előfordu­lása miatt a kistermelők több vegyszert vásároltak. A nö­vényvédelmi szolgáltató le­ányvállalatnál elmondották: bár kora tavasszal akadt el­látási gondjuk, az ipar és a nagykereskedelem segítségé­vel most már csaknem min­den fontos növényvédő szerből kielégítik az igényeket. A két éve alakult növény­egészségügyi leányvállalat bővíti szolgáltatásait: azt ter­vezik, hogy a növényi beteg­ségek diagnosztizálásán és a vegyszerek értékesítésén kí­vül az év második felében már a növényvédelem gépi munkáinak ellátására is vál­lalkoznak. miára koncertezni. S ez a bemutatkozás is áprilisban, ma este lesz, az Országos Filharmónia közvetítésével. — Nagyon fontos szerep­lés a számunkra, hiszen olyan közönség előtt lépünk fel, amelyik nagy nevekhez, kiemelkedő teljesítmények­hez szokott. S leszámítva vizsgakoncertjeimet, magam sem vezényeltem még Buda­pesten. Szóval, mindnyá­junknak nagy esemény ez, s ennek megfelelő várakozás­sal és izgalommal nézünk elébe. Deák András a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző sza­kát elvégezve, 1986. június elsejétől kinevezett vezetője a salgótarjáni szimfonikusok­nak. Az 50 tagú együttesben számos helybeli és bátonyte- renyei zeneiskolai tanár, egészségügyi, gyári dolgozó muzsikál. Szerte a megyé­ben fellépnek, gyakran gyer­mek- és ifjúsági hangverse­nyen, évi 3—4 alkalommal felnőttek előtt. Fő céljuk, hogy zeneértő közönséget ne­veljenek, pozitív irányban formálják a zenei ízlést, mű­vészetükkel gazdagítsák a nógrádi zenekultúrát. S e feladatukhoz illő komolyság­gal gyakorolnak, szerepelnek, támaszkodva a már kialakult hagyományokra, egyben to­vábbfejlesztve azt. Kezde­ményezésben, ötletekben ál­talában nincs hiány. Kará­csonyi konoertjeik — első ízben más zenei együttesek­kel közösen fellépve — igen népszerűek, s a legutóbbi vá­rosmozgató játék szilveszte­rén pedig humorukkal is óriási közönségsikert arat­tak. Maskarába öltöztek, ha­misan játszottak, elejteget- ték a hangszereiket és egyéb Meddig tart leszeletelni és eladni annyi parizert, hogy mindez egyenértékű legyen mondjuk egy színes televí­zió eladásával? Bizonyára ki lehet számolni, de az előbbi kérdés elsősorban példaértékű, és azt igyek­szik bizonyítani, hogy a Pa­lóckor dolgozóinak hangya- szorgalomra van ahhoz szükségük, hogy jelentős eredményéket érjenek el. A Palócker szombati, ün­nepi termelési tanácskozá­sán Gecse Istvánnak, a Palóc Kereskedelmi Vál­lalat igazgatójának beszédé­ben igencsak nagy hang­súlyt kapott a szorgalma­san végzett munka. A múlt évben a Palócker forgalma a másfél milli­árd forintot is meghaladta. A kereskedők közel 100 ezer bohóságokat találtatja. A nézők dőltek a kacagástól. A tréfacsinálásban az if jú kar­nagy járt az élen. Nem volt ez kockázatos, veszélyes a komoly zene, a komoly em­berekből álló gyülekezet te­kintélyére? — Nem hiszem — feleli Deák András. — A zenekar­nak kis létszámú közönsége volt, tehát nekünk nyitnunk kellett. Ha megkedveltetjük magunkat, jobban eljönnek más rendezvényeinkre is. És ez be is bizonyosodott. — Ám hallottunk olyat is, hogy önt többen hirtelennek, tapintatlannak tartják. Mit szól ehhez? — Ismeretlen voltam itt, és a legfiatalabb a zenekar­ban. Nem volt vezetési ta­pasztalatom, s bizonyára többeket megbántottam tü­relmetlenségemmel. De me­net közben már sok min­dent megtanultam, szakmai rátermettségemet pedig az első perctől elismerték. Egy­másra vagyunk utalva, a zenekar és én, a zenekar és a közönség. A zenéért, az előrehaladásunkért kell min­dennek történnie. A Salgótarjáni Szimfoni­kus Zenekar életkorban fia­talabb, szakmailag érettebb, munkájában színvonalasabb lett az utóbbi időben. S ez a tagság igyekezete, tehet­sége mellett a huszonéves karnagy érdeme is. Sulyok László lakosról gondoskodnak a megyében olyanformán, hogy ellátják őke t élelmiszer - ipari, élvezeti és egyéb na­pi cikkekkel — mindezt 150 boltban, 800 dolgozó segít­ségével. Gecse István értékelő szavait követően kitünteté­sek és jutalmak átadására került sor. Ketten részesül­tek a kereskedelmi minisz­ter által adományozott ki­tüntetésben, 21-en pedig feliratkoztak (többen újó­lag is) a vállalat kiváló dől- gozói közé. A Vállalat ki­váló brigádja címet 5 kol­lektíva érdemelte ki. Az ünnepség méltó zárá­saiként fővárosi művészék közreműködésével ajándék- műsort élvezhettek a jelen­lévők. A juhászat és a gyapjú- forgalmazás gondjai Megsokasodtak a juhászat és a gyapjúforgalmazás gond­jai az utóbbi hónapokban, egyre kevésbé kifizetődő a gazdaságok számára ez az ágazat, amihez az arányta­lanul alacsony hazai gyap­júfelvásárlási árak nagy­mértékben hozzájárulnak. A Gyapjú- és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalatnál elmondták, hogy a pénzügyi kormányzat január 1-jétől megvonta a gyapjúfelvásár­lási árba beépített támoga­tás egy részét, s ez azt je­lenti, hogy a zsíros, úgyne­vezett nyersgyapjúért a korábbi 131 forintos átlag­árnál 22 százalékkal keve­sebbet tudnak fizetni. A gyapjú ez évi január 1-jétől szabadárassá vált, a felvá­sárló cégek — a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat, valamint a VÁR- JUH termelési rendszer — állapodhatnak meg az árak­ban a termelőkkel. Árható­sági rendelkezés alapján ugyan 1988. első negyedé­ben a tavalyi áron kell fel­vásárolniuk a gyapjút, s eh­hez kilónként 60 forintos ár­támogatást is kapnak a fel­vásárlók, ám ez lényegesen kevesebb a tavalyi kilón­kénti több mint 100 forint­nál. Április 1-jétől viszont még kisebb összeget tudnak fizetni a gyapjú kilójáért, hiszen az éves szinten 270 millió forintos támogatás- megvonás kihat a felvásár­lási árra. A magyar feldolgozóipar a hazai eredetű gyapjúra tel­jes egészében igényt tart, hiszen ez szükségletének mindössze 50—60 százalékát fedezi, a többi gyapjút tő­késimportból kell beszerez­ni. Az új rendelkezések nyo­mán viszont az ország szin­te minden juhtartó vidékén nehéz helyzetbe kerültek a gazdaságok. Nógrádban pél­dául már kezdik csökkente­ni az állományt, s a Pest megyei gazdaságok is vál­ságosnak ítélik az ágazat helyzetét. A Veszprém me­gyei VÁRJUH-rendszer 34 taggazdáságában az elmúlt napokban 140 ezer birkát nyírtak, s a tárolókban már­ts több mint 100 tonna gyap­jú várná az átvevőket, a te­nyésztők azonban elfogadha­tatlannak tartják a felvá­sárlási árat, s ezért az ex­portlehetőségeket vizsgálják — nem eredménytelenül — noha a gyapjúra itthon is szükség lenne. A juhászat jelentőségét az exportbevételek is igazolják: tavaly mintegy 60 millió dol­lárt hozott a népgazdaság­nak ez az ágazat. Magyar filmhét Párizsban Párizs egyik elővárosában, Levallois-Perret-ben ma­gyar filmhét nyílt, amelyen 14 játékfilmünket mutatják be. A filmhét nyitó előadá­sán a Visszaesők című fil­met vetítették. A bemutató után Kézdi-Kovács Zsolt rendező beszélt a nézőknek filmje témájáról, létrejöt­téről, a magyar filmművé­szet általános helyzetéről és válaszolt a közönség kérdé­seire. A filmhét során egyebek között a Ménesgazda, a Szerelem, a Te rongyos élet, az Angi Vera, a Szamárkö­högés, a Visszaszámlálás, a Bizalom, az Egymásra nézve, az Egy kicsit én, egy kicsit te, a Szerencsés Dániel, a Psziché című filmet vetítik. A nyitó előadáson részt vett dr. Berényi Pál, a párizsi Magyar Intézet igazgatója. A címben jelzett „támadás” természetesen távolról sem rosszindulatú. Paulovits Ágoston, a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójának szerkesztőségvezetője békés természetű ember, s akciója — amit munkatársai és la­punk révén tervez indítani Balassagyarmat ellen — épp a földrajzi távolságok legyű­rését, tágabban pedig a vá­ros érdekeit lesz hivatott szolgálni. — Ma már beszélhetünk hagyományról, hisz Borsod megyében évekkel ezelőtt megrendeztük a miskolci rá­dió első városi hetét. Sáros­patak és Leninváros, Mező­kövesd és Kazincbarcika egy- egy hétig voltak vendégeink az éter hullámain. Tavalyi, tavalyelőtti megyei lappéldányok kerülnek az asztalra: a szalagcímek fenn­hangon hirdetik a jól szer­vezett akciót. — Igen, kezdeményezésünk­ben minden alkalommal mel­llénk állt a megyei lap, az Észak-Magiyarország szer­kesztősége. Együttes erővel, egymást kölcsönösen kiegé­szítve igyekszünk ilyenkor bemutatni az adott várost és környékét; közelhozni az ol­vasóhoz, a hallgatóhoz mind­azt, ami az ottlakóknál jó és követésre méltó. A balassagyarmati hét má. jus 9-én kezdődik a miskol­ci rádióban. És bár addig sok víznek le kell folynia az Ipoly medrében, a szerkesz­tőségvezető naptárjában kész forgatókönyve van már má­jus második dekádjának. — A nyitányt — ugyan­csak a hagyományokhoz hí­ven — a NÓGRÁD hétfő reg­geli száma jelenti majd, ami­re mi — esti műsorunkban — a város vezetőinek a stúdió­ba való meghívásával vála­szolunk. Ezt követően mind a lap hasábjain, mind pedig a mi műsorainkban a szoká­sosnál is fokozottabban fog­lalkozunk a város életével, sikereivel és gondjaival. La­kói ott lesznek majd kedd este a Fiatalok zenés talál­kozójában; szólunk eredmé­nyeikről gazdaságpolitikai és szolgáltató műsorunkban; el­sőbbséget élveznek szomba­ton a zenei kívánságoknál, s előfordulhat, hogy a NÓG­RÁD aznapi számában föl­vetett kérdést az érintettek a mi esti műsorunkban vá­laszolják meg. Röviden: sze­retnénk elérni, hogy a vá­rossal és vonzáskörzetével a szó nemesebbik értelmében együtt éljünk egy héten át — kölcsönösen hajlékot nyújtva egymásnak. Nevek, vállalatok, címek. Telex- és telefonszámok, s hosszú lista a feldolgozandó témákról... — Mindez persze — épp a viszonylag nagy földrajzi tá­volság miatt — egvedül nem menne. A város vezetői már eddig is sokat tettek: gyűj­tik azokat a témákat, ame­lyek feldolgozása elősegíthe- itt a hét nap sikerét. Emel­lett velünk vannak a vá­rosban működő vállalatok, üzemek is: a NÓGRÁDKER például gyarmati akciót ren­dez, amikoris árengedményt ad az egyes típusú URH-s rá­diókészülékek vásárlóinak. Megint mások a szombati já­tékos vetélkedőbe társulnak, de, hogy miként, ez legyen ma még az ő meglepetésük. Balassagyarmati hét a rá­dióban... Paulovits Ágoston, mint nyitott könyvben olvas gondolataim között: — Természetesen mitsem érne az egész, ha nem len­nének velük az olvasók, a hallgatók! Hogy mit várunk tőlük? Mindénekelőtt, hogy kövessék figyelemmel a lapot, meg a rádiót. Írják meg, mi foglalkoztatja őket napjaink­ban; legyenek aktívak; játsz- szanak velünk ebben az igazi, nagy-nagy társasjátékban... Hubai G. Miklós A hét végén is dolgoztak Salgótarjánban, a Mátrate- renyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezet parkgondo­zói. A kórháztól a határátkelőhelyig 'tisztítják meg a bozóttól a 21-es út mentét. — bp — A Palócker tanácskozása Hangyaszorgalom eredményezte siker A vállalat forgalmának lt százalékát adja a salgé tarjáni ÉVI ABC-áruház. — bp —

Next

/
Oldalképek
Tartalom